Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-01-01 / 1. szám
1928 január 1. TOLNAMEGYEI UJSÄG 3 I Mielőtt festményeit és csalidi fény- 1 képeit bekereteztetné, ne mulassza el - megtekinteni BELASITS ISTWÁM w . szekszArd, oarav-tér I í I leflufabb I mintájú^ képkereteit j í i I Szolid áraki Pontos kiszolgálási | Esküvői ajándékokban dns választék. | Épület- és egyéb üvegezést elfogad. a jövendő legfontosabb feladatának s mivel e téren az igazság mellettünk van, hiszem is, hogy az 1928. esztendő még több értékes barátot szerez nekünk. Szellemi többtermelésünk aggodalmasan növekedik; ha iskolázott és végzett ifjúságunkat elhelyezni nem tudjuk, úgy kulturfölényUnk is megbosszulhatja magát. Addig is tehát, mig a bek ere vízié változást hozhat, az államokkal, de főként az utódállamokkal az 1928 ban tervezett megállapodásaink és szerződéseink során látnám szükségesnek e fontos kérdés barátságos rendezését is. Jellemzően világit rá, bár ugyan más oldatról az állás és munkanélküliségre órffy Imre képviselőtársamnak e lap hasábján megjelent komoly figyelmeztetése, amellyel magam is minden tekintetben egyetértek. (Lásd a T. U. 52. számában). A politikai és gazdasági konszolidáló fentartása és további kiépítése légyen az ujesztendőnek is komoly pregrammja, amelyben találja meg a mi ősi Tolna vármegyénk is — mely úgyis sokáig ette a múltban az ellen zék mostoha és keserű kenyerét — igazságos és jogos igényeinek méltányos kielégítését. Dr. Klein Antal a tolnai kerület országgyűlési képviselője. A megpróbáltatások és szenvedések hosszú és áldozatos esztendői után vájjon jön e egy jobb kor ? A zord, hideg, ködös, havas évszak után jön-e a tavasz, a kikelet, az élet? Ilik or lesz vége a szomorú magyar télnek ? —------------------------------------------------------------------------------------------j Minden rádióbarátnak Jó vételeket kíván az ' 1928. ÉVRE Fábián Sándor spec, rádlócés Szekszárdon, Hitelbank-palota (a nagylrafik mellett). Telefon 139. oz. S az agyoncsigázott magyar nép- I nek lesz-e még tavasza ? E kérdés űz, hajt! E kérdésre kér választ a sok szenvedő magyar ! Minthogy e zord tél utáni tavaszt a politikai magvető van hivatva előkészíteni, — a politika helyeB vagy helytelen, kellő időben és módon elvégzett munkájától függ, hogy az elvetett mag csirázik-e, kikel-e és meghozza-e az uj, várva-várt termést. Az 1928 iki esztendő politikai és közgazdasági tekintetben minő termést ígér? Erre kér választ a Tolnamegyei Újság. A magyar földnek immár 6 éve előmuokása, magvetője gróf Bethlen István. Kétségtelen, hogy nagy, nehéz mnnkát végzett. E'gazosodott, gyomos földet vett át örökségül, amelybe bármilyen tiszta magot vetett: egyszerre nem teremhetett benne tiszta, nemes szem. De azt mindenkinek, még ellenségnek is el kell ismerni, hogy dere- kas mnnkát végzett. Az kétségtelen, hogy még nem sikerült teljesen kiirtani a gazt. De erre kell és fogunk törekedni mindazok, kik népünk bizalma folytán erre kötelesek vagyunk. Külpolitikai tekintetben mit várhatunk ? Bizton hiszem, hogy a jövő év nemzetünk számára ha még nem is hozza meg a pozitív eredményt: a trianoni béke revízióját, de erős lép tekkel viszi előre és gyarapítja a revízió kü földi erőtényezőit. Erről gondoskodnak maguk az ellenségeink. ök a mi külügyminisztereink. Az erdélyi események: a nagyváradi, kolozsvári brutalitások, a felvidéki magyarüldösések a leghatalmasabb kü ügyminiszteri intervenciók. Emberi tulajdonság, bogy a gyengébb, az elnyomott, az üldözött oldalára áll a részvét. De azoofelül hatalmas vészkiáltások : S. O. S. jelek, amelyre kell, hogy fölfigyeljen a müveit külföld. A nyáron künn jártam Páris ban. Az interparlamentáris konferencián. Ott szerencsés voltam hat képviselőtársammal egyetemben üdvözölni lord Rothermere-t, a mi legjobb barátunkat, igazságos ügyünk leg erősebb harcosát, ki akkor Londonból átjött Párisba és fogadott bennünket. Az ő szavaiból, az ő táborából és harci- eszközeiből meggyőződést szereztem arról, hogy ő igazságos ügyünknek olyan fanatikusa, ki nem nyngszik, mig diadalt nem arat. Elválásunk alkalmából búcsúszava esküszerü: „Uraim t Két fiamat vesztettem el a világháborúban. Nekem mint apának e kimondhatatlan fájdalmát tetézi még a tudat, hogy az önök nemzetén ilyen súlyoz igazságtalanságot követtek el. A britt fiuk nem azért harcoltak és estek el. Vegyék tudomásul és vigyék haza üzenetemet, hogy addig nem nyugszom, mig az önökön elkövetett sérelem nem reparáltatik!“ E szavakat oly meggyőzően, olyan szeretetteljesen mondotta, hogy köny- nyékét csalt szemünkbe. És azóta is mindenütt és mindenkor hirdeti ügyünk igazságát: Európában és Amerikában; szóval és tollal, társadalmi utón és politikai téren, hogy hatása és eredménye nem maradhat sókáig kétséges. Szembe fordul hazája ‘kormányával, mely irtózik a békék revíziójától és Lloyd George mellé áll, ki nyíltan és őszintén beismeri, hogy félrevezették a Páris körüli békék meghosatalakor és ép esért ő is elismeri a békerevizió szükségességét. Külpolitikailag e két hatalmas, aktív tényezőn kívül: az igazságért mm vétele, cserélése, 925 fonása és eladása minden kivitelben o BAtoszékI GyapjafonődűiniB. Eladás nagyban és kicsinyben tudatosan és fanatikusan harcoló lord Rothermere és a gazságukért minden brutalitásra kész kisantantnm kívül természetesen mi sem maradhatunk passzívak. A meglévő kü’földi barátainkkal jóviszonyunkat mélyíteni és azonfeltf njabb barátokat kell szereznünk. Nyíltan bevallom, itt a németekre gondotok. Németbarát vagyok. Érzelmileg is, de érdekileg is. Párisi utam . is meggyőzött erről. Franciaország soha nem lesz barátunk. Németország ellenben volt is és lesz is. Francia- országé lehet' a jelen: a rövid jelen, de Németországé lesz rövidesen a jövő és pedig a hosszú jövő. Franciaországban állandóan figyeltem az utcát, a gyönyörű tereket, parkokat. Nincs ott jövő! Nines gyermek. Nincs gyermekzaj. A csend a halál. A gyermekzaj az életi E lenben Németországban a „Kindergarten ekw hangosak a gyermek- zsibongástól, amely a jövőt, az életet jelenti. Ettől a német gyermekzártól retteg a francia, mintha csak a 48-es ágyuk dübörgését hallaná! Érzi iá szomorú jövőjét és azért védekezik olyan őrült módon! De végzete elmaradhatatlan 1 A Rajna megszállása, a rsjnamenti hires, régi német lovag- várakon a francia zászló, nem segít. Csak sietteti a Végzetet. A megszállás dacára a Rajna mindkét oldalán olyan lüktető német élet, olyan fantasztikus forgalom, vasműnk» folyik, amely kápráztató! A német fejlődő nép, a francia dekadens faj! Németország megnyerése számunkra életbevágón fontos érdek. A másik kettőre sít mondja a kocsis, hogy tavalyi borjú. A vén tehén hátán egy kis tehén nyugodtan keresgél a nagy bundában élelem után. Est is most látom elóssör életemben. Kimegyünk a nagyerdőből és egy darabig alacsony sűrűk köst haladunk és pedig ügetésben, mert a szakértő kocsis szerint ezekben ilyenkor nincs nagy vad, az félti a bundáját a nedvességtől. Negyedórái ügetés után elérjük az erdészlakot, onnan az erdőőrt elküldjük, hogy szedjen karácsonyi szobadíszül örökzöld vadpuszpángot és egy jó mászó gyerek segítségével szerezzen a közeli fekete nyárfákról fagyöngyöt. Azalatt még egy körutat teszünk a völgyben elterülő nagy fenyvesben. Mindenfelé sok a szarvascsapás, közte néhány igen erősé is, de szarvas sehol sem látható, özet látunk néhányat, de főleg rengeteg a fácán. A fenyők alatt, ahol kevés a hó, 10 es, 12-es csoportokban kaparnak a száraz lomb között, némelyik oly közel van, hogy ostorral rá lehetne vágni. Itt a sötét alapon nem jön eléggé érvényre a kakasok gyönyörű színe, de később érintetlen világos helyen öt darab kakas pompás képet nynjt, amint a nap rásüt femcsillogásu vörös és zöld tollazatukra. Egynek fehér gallérja is van. Egy fiatal fenyvesben kiválasztjuk a legszebb példányt karácsonyfának és a sarágtyába helyezzük, azután visszamegyünk az erdészlakhoz, ahol a haragos zöld, pirosbogyós puszpáng- csokrok és a fehérgyöngyös, fakó- zöld fagyöngycsomók is a karácsonyfa mellé kerülnek a saráglyába. A nap fénye aranyból már ezüstszínűvé változott, amint téli rövid pályája után sülyed lefelé, hogy elbújjon a valósággal orgonavirágszinü erdős hegy mögé, amelyből már emelkedik felfelé az esti kőd. Mi is a falu felé fordítjuk szánunk rudját, a kocsis felrakja a csengőket és vig csilingelőssel siklunk lefelé a faluba, ahol a kipirult arcú, télisapkás ród-'“ lizó gyermekek csilogó szemmel mutogatnak a saráglyában levő karácsonyfa felé. • Meleg Bzobában kész a tea, azután előáll az otthoni szán és mire teljesen besötétedik, már a házi tűzhelynél mesélem el a felejthetetlenül szép nap részleteit. Kint feltámadt a szél és csodálatos módon a ház déli oldalán rázza az ablakokat. A hőmérő higanya lassan emelkedik. Ugylátszik, az utolsó szép téli napot csíptem el, de az aztán igazán nagyon szép volt. Az újévi dij. (1872.) Irta; Haeffler István. Októbervégi éles szellő teregette le a tüzes bort termő venyigék sárgapiros leveleit, fioom ködpára ereszke dett az öreg Bartina lankás pásztóira, ahova a felső vég alacsony házai kanyargósán beletámaszkodtak. A vármegye székvárosát nagy esemény forgatta ki rendes kerékvágá sából; Patay Ede, az egyékbént szelíd és vidám postamester reggelre szivén lőtte magat, pedig vőlegénysorban volt a kedvelt és jómodora fiatalember. András bácsi, a város egyetlen levélhordója, főnökének váratlan halálesete folytán valamely veszedelmet sejditett önmagára nézvést. Korábban jeles mester vala ő a sárközi kunmagyar menyecskék sárga meg piros szattyánból való kackiás rámás csizmáinak megkészitésében, eladdig, amíg a föléje kerekedett még jelesebb Rák nemzetség innen ki nem szorította. Ekkor csapott fel az öreg levél- hordónak és ezt a hivatalt körültekintő fölényességgel és finom tapintattal töltötte be. Ügyeskedő pislogással adott le olyan levélkéket, mik nek megpillantásakor fülig pirultak az eladó hajadonok meg egyéb szemérmes kisasszooykák, kiknek esetleg az ablakon át, vagy fürge csalafintasággal csúsztatta kezükbe aa egy ezüst piculát biztosan behozó leveleket. És es a bizalmas jövedelem most egyszerre meginogai látszott, mert aa urak azt beszélték, hogy mezt már állami less a postahivatal. Mint mondani szokták: főzte az öreg a taplót, miközben meglátogatta Fehér Ferkó erófos eszü komáját, akit éppen baktat présházában talált borfejtés közben. — No Ferkó, nekem alighanem befellegzett az árgyélusát, mert gyűl az állami postahivatal és vele az uj levélhordó.... — A’ még nem bizonyos komim, de, hogy ettől a vörös bortul jobbam forog az ész, azt elhiheted komám — mondta a Ferkó ... — Dejszen az urak sok mindent előre tudnak, hogy leszek én az idei újévi,dijammal, ha most kitaeznek?... —' Hogy leszöl ? Haha 1 E mész az öreg főjegyző úrhoz, aztán megkéred, hogy írjon egy szép verset — azt azután nyomtatásban kihordod — fölszeded a pénzt, a másik meg nyalhatja a száját, komám!... Ebben megállapodván, tovább isseFOGAK fogsorok, aranyfogak, foghúzás, fogtömós, törött fogsorok javítása azonnal — elsőrendű anyagból Mautner fogtechnikusnál Szekszárdon, Szetessard Szálló“ mellett — TELEFON 107 a
