Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-01-07 / 2. szám
) 2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1928 január 7. |T. I ni lern Valóban művészi és modern fényképeket ■ HŐGER S I lóhere égi udvari fényképész készít I SZEKSZÁRD I Széchenyi utca 28. szám (Molnár féle házban). jlnár- fij 1 ■HhB gyümölcse a magyar—olasz barátsági szerződésben jutott kifejezésre. Ha mindehhez hoa?ávessiük ama tényt, hogy a békemfl egyik megalkotója, Lloyd George is megbarátkozott a revízió gondolatával, hogy aa angol közvélemény. szimpatizál törekvéseinkkel s hogy Franciaországban is enyhült ama feszültség, amellyel eddig találkoztunk, úgy joggal remélhetjük, hogy aa uj esztendőben közelebb jutunk minden magyar ember vágyáhoa, a trianoni békemü revíziójához, magyar testvéreink felszabadításához. Belpolitikai tekintetben az a baladás, melyet évről-évre az ország a teljes rend helyreá litása felé tett, egyenesen szembetűnő. Ha vissza- gondo'ok a forradalmak és a kommün utáni közvetlen időkre, teljes lezüllött- ségünkre és nésem a mai helyzetet, belpolitikai teljes konssolidaltságun- kat, úgy ebben fényes igazolását látom a nemzet államalkotó erejének. A Linder-féle „nem kell katona0 elmélet után büszkeséggel és szeretettel tekintünk nemzeti hadseregünkre, mely megkötöttségünkben bár még kicsiny, de végre teljesen a mienk. Tisztikara kitűnő, minden kritikán felül áll, — teljesen összeforrva a nemzet gondolatvilágával, vágyainknak, reményeinknek letéteményese. Csendőrségünk njból a régi színvonalon áll és az áilamrendőrség hűen teljesíti rendfentartó kötelességét. Az a harmonikus együttműködés, mely a polgári és katonai hatóságok érintkezésében észlelhető, biztos zá'oga a békés munkának és annak, hogy a nemzet megfelelhessen történelmi hivatottségának. Nyugodt belpolitikai atmoszféránknak legbiztosabb aUpja mégis ama sok népjóléti, szociális ós gazdasági törvény és javaslat, melyet a magyar kormány bölcs előrelátással a nép jólét emelésére, a szociális bajok orvoslására, munkaalkalmak biztosítására és a termelés fokozása céljából alkotott. Mindent elkövet, hogy abbeli törekvéseit siker koronázza és özek nem is maradhatnak el. Sokkal nehezebb jóslásokba bocsájt- kozni közgazdasági jövőnket illetőleg, mert eme helyzetünk megcsonkitta- tárnoknak egyenes folyománya. Kereskedelmi mérlegünk passaiv és ez az utóbbi időben csak rosszabbodott. Magyarország főldmivelő állam. A magyar kormánynak tehát mindent ol kell követni, hogy a földit erősítse. Ehhez nézetem szerint a legDunántuli első RADIO felszerelési vállalat FáBláll SÁNDOR elektrotechnikus Szoksz ár d, Hitelbank-palota. — Telefon 139. ezám f| JKnVfŰkészülékek, alkatrészek, akkumulátorok, lámpák nagy'rak- ICHIflU tára. Eladás Jótállással 4 havi részletfizetésre. Kérjen árajánlatot sürgősebb lépés volna a föld kötött ségének teljes megszüntetése, a földbirtokrendező bíróság (más uj szerv felállításának mellőzésével) azonnali liquidálása, a fö dböz juttatottak felkarolása, számukra hosszú lejáratú olcsó hitel biztosítása és a megváltást ssenvedett birtokosok kielégítése. Az a hosszú idő, mely szűk séges volt ahhoz, hogy a földbirtok- reformot végrehajtzák, erősen igénybe vette úgy a megváltást szenvedő birtokosokat, mint a főldhös juttatottakat. Esen időssak alatt a mezőgazdaság fejlesztésére, a többtermelés fokozására még gondolni sem lehetett. Csak a biztonság tudata adhatja vissza a gazda teljes energiáját, melyet a többtermelés szolgálatába fog állítani. Gazdagságunknak alapja a magyar mezőgazdaság. Ennek fejlődésétől j függ az iparnak, a kereskedelemnek j fejlődése is, sok könnynek felszári I tása, a közalkalmazottak tisztességes honorálása. Semmi áldozat sem lehet sok azért, hogy e hálás földnek termőképességét fokozzuk. A fóld- mivelési kormány elismerésre méltó buzgósággal b nagy áldozattal el is követ mindent, hogy minél nagyobb területet állítson a kultúra szolgálatába és hogy a gazdálkodás ssiotjét emelje. A többtermelés gondolata és vágya hatja át a magyar mezőgasda lelkületét s ha ma még a drága hitel és megfelelő külföldi piac hiányában sok keserűség jut is osztályrészéül, csüggedésuek helye nincsen, minden remény megvan arra, hogy az újonnan kötendő kereskedelmi szerződé seknél mezőgazdasági termékeinknek is meg lesz a biztos piaca, fej ődés nők indul iparunk és kereskedelmünk, megjavul kereskedelmi mérlegünk s ezzel az uj évben egy szebb jövő perspektívája fog megnyílni előttünk. fl díz- és csatornahasználati dij s a házadé kérdése Szekszárdon. I. Mivel Szekszárdon a via vezeték csak a közelmúltban létesült, a csatornázás pedig most van késsülőfélben, ennélfogva — ievén jelenleg ós már évek óta úgy a pénz, mint az építési anyag s a munkabér a békekorihoz viszonyítva aránytalanul drága — Szekszsrdon a vizelj és az előrelátható csatornahasználati dij legalább ötször akkora, mint oly vidéki városokban (a Budapesttel való összehasonlítást készakarva mellőzöm, mert ott az üzem óriási méreti lévén, az Összehasonlítás reánknézve még ked vezőtlenebb eredményre vezetne), melyekben a vízvezeték és a csatornázás a békeidőben létesült. Amidőn a legutóbb kibocsájtott lakásrendelet ennek a sajátlagos szekszárdi helyzetnek figyelmenkivülha- gyAgával, vagyis általánosító rendelkezéseit az újabban létesült küztize- mekre is vonatkoztatva, akként intézkedik, bogy a közüzemi költségeket (melyeknek tudvalevőleg a vizéé csatornahasználati dij képezi a nagyobb részét, kisebb részét pedig a szeméi fuvarozás, kémény sepróB és pöcegödör tisztítás költsége) a rendelet érvényesülése után mindenütt a háztulajdonos fizeti és nem a bérlő : akkor ez a rendelkezés Szekszárdon (s mindazon városokban, melyekben e közüzemek mostanában létesültek, vagy létesülnek) a háztulajdonosokra elviselhetlen és végeredményben a házak értékét is jelentékenyen csökkentő hátrányt eredményez. Ez a hátrány jelenti mindenekelőtt azt, hogy a bérbeadóit lakások amugyis korlátolt jövedelmei a minimumra redukálódnak, de jelenti azt is (s ez a nagyobb baj), hogy Szebszárd ösz- szes házainak amugyis túlságos házadója (a régebbi adótörvények szerint ugyanis a szekszárdi házadó 5*/#-al volt kisebb a budapestinél, jelenleg pedig csak' 2*/$ al kisebb) horribillis mérvben megnövekszik. Amikor Tóth Henrik miniszteri tanácsos a közelmúlt egyik városi képviselőtestületi ülésén interpelláció alakjában rámutatott erre a bennünket fenyegető nagy veszélyre, akkor igazén bölcs cselekedetet művelt, mert a bajt nem akkor kell észrevenni, amikor a hullámok már összecsaptak fejünk felett, hanem akkor, amikor még módunkban áll a veszélyt megelőzni És városunk polgármestere a kérdés messzeható jelentőségét azonnal átlátva, az interpellációra adott válaszában nyomban kilátásba is helyezte az uj lakásrendelet okozta nagy bajok megszüntetésére irányuló fáradságos akcióját. A város háztulajdonosai, kiknek egy része a vízvezetéket házába óriási költséggel bevezettette s ugyancsak Hagy költséggel a csatornákat is be fogja vezetni z ekként a város közegészségügyét Bzolgáló haladásnak drága árát nemcsak szóval de pénzzel is szolgáltatta, jutalmazás helyett nem sújtható még azon büntetéssel is, hogy egy nem szerencsés lakásrendelet okából házának jövedelme a minimumra csökkenjék, adója pedig égig emelkedjék s mindezek ossz hatásaként háza elértéktelenedjék. Ez a büntetés nemcsak igazságtalan volna Frakk I Szmoking, télikabát és egyéb I I divatöltönyök prima angol ® balmAhAl mAncöb alf áfOlt ^ i kelméből mérsékelt készülnek. ■ Hozott ini Sápszky Andor ttrfisMbó Sukszirdss. anyátok (eldolgoz isit is vállalom I a város polgárainak jelentékeny részével szemben ■ nemcsak politikailag kissámiibatlan következményű (a radikálisok leghatásosabb izgató eszköze ugyanis a közterhek súlyos voltának boncolása), de egyúttal halálos csapást mérne városunk további fejlődésének lehetőségére; a város ház- tuajdor.osai ugyanis, kik a képviselőtestületnek is jelentékeny részét képezik, a jövőben nyilván a lintiue elutasítanák maguktól a haladás minden gondolatát annak láttára, hogy annak nemcsak költségeit kell megfizetniük, hanem azért még külön büntetést is kell elszenvedniük. Min- ezeknélfogva és még azért is kívánatos e közérdekű fontos kérdéssel a nagy nyilvánosság előtt foglalkozni, mert mindnyájunk kötelessége közreműködni e kérdésre vonatkozó azon egységes közvé emény kialakulásában, mely egységes közvélemény kell, hogy a város polgármesterének háta mögött álljon akkor, midőo a fenyegető nagy veszély elhárítására szolgáló akcióját keresztül viszi. II. Hogy a lakásrendelet kritizált rendelkezését tisztán láthassuk, figyelembe keltavennünk annak előzményeit is. Az 1926 nyarán megjelent előző lakásrendelet a lakásokért (a meg- o’dandó kérdés nehézsége ugyanis csak közvetve vonatkozik az üzlethelységekre, mint amelyek tekintetében a bérkorlátozó rendelkezések nem állanak fennt) a fizetendő bért az 1917. évi házoérnek (az úgynevezett alapbérnek) időközönként mérsékelten emelkedő bizonyos °/#-ábaa állapították meg, de annak hozzáadásával, hogy a bérlők ezenkívül fizetik a közüzemi költségeket is és pedig fizetik e címen az alapbér 3°/s át azokban a városokban és még hazbár korlátozás alá eső községekben, melyekben vízvezeték és csatornázás nincsen (ez a 3#/# a szeméthordás, kéményseprés és pöcegödör tisztítás költsége), illetve fizetik az alapbér 7°/o-át azokban a vidéki városokban, melyekben a vízvezeték és csatornázás már békeidőben létesüli, (ebből a 7°/0-ból tehát 4°/e-ék esik a viz éa csatornahasználati díjra), végül azon városokban (tehát Szekszárdon is),' melyekben a vízvezeték vagy csatornázás mostanában létesült, a közüzemi költség kérdését külön rendelettel ígérte rendezni. A Szekszárd városra vonatkozó ez a külön rendelet azt tartalmazta, hogy enyre LesnojyoM ofllasztéKlion Crépe Georgette, Crépe de chine Crepe Satin, Taftalime, Lámé minden szinflrnynintnnn Lakk és brokát tánccipők. — Selyem harisnyák. — Glacé kez- tyük. Frakk-ingek. Nyakkendők P1RH1TZER József és Fial áruházában SZEKSZÁRDON. Alapítva 1840-ben.
