Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-02-12 / 7. szám
HL évfolyam. .7 szám. Egyes szám ára 20 fillér. Szekszárdi 1927 február 12 Sartmitlség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. ’fetofonszáa 85 é* 102. — Egyes szám ára: 20 fillér. nnMaiifni díj félévre 4 pengő (50 000 korona), egész éne 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. A lap sMQjeleaik aiadea szonbaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija I pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény, — A hírrovatban elhelyezett reklám* eljegyzési, családi hír, valamint a nyihtér soronként 60 fillérbe kéről. Viszonválasz. Misáig örülvén, ha bárhol és bárkitől is valamit tanulhatok, legyen Boabad először is hálás k öszönetet mondani, hogy érdemekben oly gaz- dng polgármesterünk és köskórhá mák nagy reményekre jogosító igaz* gató-főorvosa időt és fáradságot kegyeskedtek venni maguknak arra, hogy jelen tétlenségemben négy ha• iákra dagadt, illetektelen éa „absnr ditáaektól fűtött" cikkemet — nagy elfsglaltaágnk dacára — teljes nyolc Jutsábnyi válaszra méltatták 1 Ei>nek súlya — természetesen — lenyomja a mérleget a énért bocsássák meg, ha annak kiegyensolyonását néhány saefény, pehelysúly® megjegyzés ktbavetéaével megkísérelni merészkedem I Észrevételeimet a válaszok sorrendje és gondolatmenetében fűzöm. Hogy a város lényegesen hoszá- jámJt kórbázonknak a nehéz éveken sálé Ateegitéaéheo, ea tény, örvea* detee ée elismerésre méltó is, de es — ily kösintésménnyel szemben, melynek tjsö sorban saját lakossága tátja hasznát —erkölcsi kötelessége is volt. A miniszteri segély ason előfeltételéből, hogy a város ingyen telket adjon, logics sebogysem követkeaik, hogy ennek a teleknek épen a régi temetőnek kell lenni; megfelelő utánjárás ée körültekintéssel (talán csere, stb.?) bizonyára más megoldás is található. A kórháskitelepitéa eszméje előtt nemcsak elvileg hajlok meg, de ast gyakorlatilag is di seutálhat ónak tartom ; asonban annak feltétlen szükségessége és sürgősségéről a válaszok — sajnálatomra — sehogyan sem győztek meg; hogy pedig ez takarékos dolog is volna erről épen- séggel nem; mert ha valaki, egy még jó esernyő birtokában csak aiért vess egy drágább újat, mert annak reális belértékén felül, konjunkturális ártöbbletét a jóbarátja megfizeti, ő pedig a régi esernyőt aapernyővé teszi meg, ez sok mm den lehet, de takarékosságnak alig nevezhető. Yároppolitikailag helyes, minden kínálkozó hasznot megragadni, minői több uj intézményt lehetővé tenni, de ez ngy oldandó meg, hogy nagyobb rétegek jogos magánérdeke se szenvedjen; a válasz eziráDyban egy szó megnyugtatást sem tartalmaz. Ha a N. és M. M. az építkezés 50 százalékát adja segélyképen, ez kétségkívül igen szép; de ha ilyen ösz- sseget kifejezetten tüdőbeteg elhelyező, vagy járványkórház céljaira adna, sokkal hatékonyabban szolgálná a „magyar faj épségbentartá- aát és uj generáció felnevelését“, mint igy. Hiszen az októberi köz- egősnségügyi kongresszuson — egy héten At —egyebet sem hallottnak a H.ós H. M. képviselőitől, minthogy na 25 év előtti felfogás, mely a magyar közegészségügyet egyszerűen kórházügynek minősitette, már meghaladott és elavult álláspont, meit ma már bőségesen el vagyunk látva kórházzal és a feladat ma már a praevenliv higiéné előmozdítása.“ Est pedig (a már beígért uj bábaképső és szülő- házon kívül) egy kellő ssinvonalu járványkórház és ttidőbetegelhelyező feltétlenül jobban szo'gálná, mint a régi kői hásnak ssép uj épületekre való átcserélése. Tény, hogy a temető elég magasan fekssik, de a „meneteles, enyhe emelkedés“ nem fedi a helyzetet; ellenkezőleg, az — a házak végétől a Ksdárka-utcai sirboltsorig terjedő — egész szélességében igen meredek, a budai nUj Szent János kőrházu telkével össze sem hasonlítható; ez széles, átlagban szelíd (legfeljebb 10 százalék) emelkedésű terület, az ellenben egy élére fordu'ó, aránylag keskeny, hosssu sáv (becslésem szerint) legalább 16—-20 száaalék emelkedéssel. Hissen csúszós időben a koporsó vivők ott mindig segítségre szorulnak a majdnem orra buknak! ? Tévesnek látom a talajnyugodtság és alámosatlanság dicséretét is; ne tessék megfeledkezni a mély, szakodéhoz árokról mely a temető katbolikus és kálvinista része között, a pincesortól a Rákóosi útig keresztbe zzeli a hegyoldal lábát. Én emlék- azem itt partbedőlósekre a magam ie láttam (régebben) — azon végig menve — a kimosott partból előbujó embercsontok és koporsómaradványokat. És hova kerül, hol fát majd a hegyek zápora, mely most azon vő gigoyargal t Talán továbbra is kettő szeli („olcsón“ kifalaava ős béből- tozva) a kórház területét, vagy még olcsóbb hosszú, fedett utón lesz az — a Kadárka-utca vonalában a parász• tai árokba vezetve? De jó, bízzuk a „részletkérdést“ a technikusok és a pénzügymin szterre 1 Elismerem, hogy a kórház bejárata és felvételi frontjának a Rákóczi- utra le- és kihozása igen szép és ügyes épitési elképzelés; kívánatos volna, hogy a valóságban se legyenek komoly, pénzügyi akadályai I ? A széljárástól én is remélnék annyi előzékenységet, hogy a város felett elhúzódó légfirbe sodródjék; csak nem tudom, hogy a ködös-nedves időjárás is less-e olyan előzékeny, hogy a kórházi levegőt ne a mélyebben fekvő légrétegekbe szorítsa le ? I Igaz, van déli szél is — néha; de az északi áramlatok uralkodó tulnyomósága nem az én „Siriusu- kodásom szüleménye, hanem hivatalos meteorológiai megállapítás s igy niiics jogom kétségbevonni azt. Igaz az is, hogy a csatári torok vidéké nyáron porfelhőben úszik ; de én csak a déli perifériát hangsúlyoztam; magasabb fekvésű, lankáé emelkedésű terület ott is található. ^ Hálás köszönettel veszem tudomásul, hogy a temetőpótló területeket nem kell szerezni, mert van bőségesen; ezt nem tudtam. A „ forgó- rendszer* beigérését pedig a legteljesebb elismerés illeti meg. Bár régebben is gondoltak volna erre s bár már látnók, a temető szabályozásával ős tervszerűbb, kellő széles utakkal együtt. Botanikus kertet, üdülő parkot, gyermekjátszóteret aggálytalanul lehet csinálni temetői területen, hiszen a növényzet — köztudomásúlag — a legjobb fertőtlenítő s a talaj szerves fertőzőanyagaioak legjobb meg- emésztője; a lakóházat vagy középületet asonban mégis csak a szó kásos harmino év után tanácsos oda- helyezni. Ezen axiómát eddig még nem ingathatták meg valamely kényszerítő okból ettől eltérő példák. Hogy az építkezés ma csak 40 százalékkal volna drágább a háború I előtti időknél? — Talán az épitési anyagok reálisan saámitbató mai értékére vonatkozik ez a szerény többlet? Ez lehetséges. De hogy az építkezés összköltségeire vonatkos- hassák, ennek ellene mond — hogy csak egy aktuális példát említsek — a lapokban eleget tárgyalt „gsef- telét8, ami a fővárosi lakásépítések körül folyt és folyik. Nem tudom osztani a fölfogást, hogy e kérdés csak akkor tartoaik a nyilvánosság olé, ha már jóformán kész a dolog és csak át kell nyomni a szavazógépen. Ennek némi diktatórikus ise van, arait Bethlen épen a napokban ostorozott Eféle nfait accompli“ k teremtése a csak utólag ésabekapó tömegeknél rossn vért szokott szülni. A részletez, alapos előkészítés persze hivatalos szakfel- adat; de mikor nagyobb elvi kérdésekről is szó van, mint itt, talán nem árt, ha széléskörü megtárgyalásból kialakulhat az a közmegnyug- vás, mely a megvalósításra biztosabb hangulatú alap a titkolódzásnál. A többivel rövidesen végezhetek. Valaminek a tnlheves iramát — megfontolásból ób nem indokolatlanul — lassítani még nem — „el- gáncsolás “ Az északi szél említése és a Wolf féle telek átnemvélelének sajnálása között nincs semmi „inkonzekven- Cia“, mert ez a telek felnyúlik és legnagyobb részében fenn fekszik az Előhegy első, a Bottyán-hegy által északnyugat felől vedett plateauján, vagyis jóval, de jóval (legalább 25— 30 méterrel) magasabban, mint a temető s igy légrétege nem azonos a temetőével. Hegy „egy modern kórháznak nincs számbavehetően fertőzött leve gője“ — ez nem tedi a tudomány megállapításait, mert szakszerű, gór- csövi bakteriumszámlálások — köb- millimeterenkint — a modern kór- háztermek levegőjében ia több baktériumot találtak, mint máBUtt; ha ez nem volna igaz, esztelen és feles j leges dolog lenne a levegőn át is fertóső betegek elkülönítésére törekedni ; szeliős, modern kórterem csak felhígítja a levegő bakteriumtar^ tál mát! Hogy „a talaj mélyében fertőzött- ség nem létesó dolog“ — ee csak a szabad földre és as itt ásott egyesein sírokra áll, (mert hiszen a baktérium — mint ngyanesak szerven lény — szintén alá van vetve az el- rothadás és enyészetnek), de egyáltalán nem áll a földalatti üregek és sírboltokra, ahol levegő iz lévén, a baktériumok jól tovább tenyészhetnek ; hiszen épen ez az egyik oka, hogy közegészségügyi szempontból a sírból ton sokkal aggályosabbak, mint az egyszerű sírok. Hogy a temető növényzetei, virágos felszíne „majdnem ideálieaa tiszta“ a városi talaj és trágyás udvarokhoz viszonyítva, ez — talán — magától értetődik ? A kórház termeinek karonkinti túlzsúfoltságát ismerem, elégszer láttam, azt hiszem régebben, mint a kitüntető válasz írója; fejlesztésének élőhangosává való toborzásommal sem kell fáradnia. De épen, mert megfelelő osztályokkal való fokozatos bővítését, kiegészítését nagyon iz kívánatos, sőt szükségesnek tartam, ezért félek olyan elgondolástól, mely — a csupán eddig hallottak és olvasottak szerint — csak külsőségekben mutatná a fejlődés, haladás látszatát, de nem garantálja a fejlődés lényegét, a nagyobb befogadóképességét. Ha majd a betekinthető és ellenőrizhető reális adatok meg fognak győzni az ellenkezőről, készséggel hajlok meg a koncepció előtt, de hivatásos tervkészítők előzetes, hangzatos, optimista beigé- rései nem tévesztenek meg, meri már láttam „háromszáz ágyas? kórházat építeni, amiben végül (nem holmi panama, hanem egyszerű évszámítás folytán) csak százötven ágyat lehetett elhelyezni s akkor ant mondták: „ennek a kis vidéki városnak ez is untig elégi“ (A tervezett Begyven ágyas járványkórhásat is azon a címen osapták agyon, hogy „az sok Szekszárdnak / *) Ne feledjük, hogy Szekszárdot csak a fokozatos fejlődés és toldás- foldásnak (mondhatni: szerencsés) véletlene juttatta idők folyamán ekkora kórházhoz ; egyszerre megépítve sohasem jutott volna hozzá, mikor sokkal nagyobb városok fél és negyed akkora kórházakkal nyomorogtak; becsüljük meg tehát azt! A válasz szerint a kórház ma 35Q ágyas. Kitelepítés esetén csak akkor válnék 600 ágyassá, ha államosítanák, ha az állam az egészet átvenné és egységes kórházként vezetné. Ha ez nem történik és aa állam csak a kibővitendő elmegyógyintézetet venné át, akkor lessz itt az államnak egy 360 ágyas tébolydája és a megyének — mai 350 ágyas közkórháza helyett — egy
