Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1927-11-12 / 46. szám

1927 november 12. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG i 3 Ruhák vegyileg legszebben festetnek és tisztittatnak. Plissérozás. - Gouwrérozás. Gallértisztitás. Zalakovits János mfikelmefestö és vegytisztító mester ipartelepén, Pakson. hoz, hogy az oktatókat a közhivatali állások betöltésénél előnyben része­sítse és részükre oktatói formaruha beszerzését segély nyújtásával tegye lehetővé. örvendetesen állapítja meg az alispán, hogy megyénkben a levente' intézmény igen szépen fejlődött, mely fejlődés a megyei testnevelési fel­ügyelőség, a járási vezetők céltudatos és odaadó munkájának, a lelkes oktatói kar fáradozásának, a köz- igazgatási hatóságok támogatásának, egyes helyeken a papság erkölcsi befolyásának, egyes pénzintézetek és magánosok hathatós anyagi támoga­tásának eredménye. A dunaföldvári főhercegi látogatás. Megemlékezik a jelentés arról, hogy aug. 28-án a budai róm. kath. legény- egylet nagy számban rándult le fő­védnökeivel, József Ferenc főherceg­gel és Anna kir. hercegasszonnyal Dunaföldvárra. A minden szépért és jóért lelkesedő község a rajongásig szeretett magyar főhercegi család ifjú tagjait kitörő örömmel és törhetetlen ragaszkodásának jeleive várta és el­halmozta. A feledhetetlen szép ünnep­ségen a magas vendégeket a vár­megye közönsége nevében az alispán maga üdvözölte. A dombóvári gimnázium felépítése. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter leiratban közölte, hogy Dombóvár községnek az ott már működésben levő, Esterházy Miklósról elnevezett kir. kath. reálgimnázium számára szükséges épületet a természetben rendelkezésére álló telken 700.000 pengő költséggel felépiti, ha a község az épitési költségekhez 220.000 pen­gővel hozzájárul. Tolna vármegye törvényhatósága előtt sem vqlt közöm-, hős, hogy Dombóvár közismert kuitur- törekvései diadalra jussanak s ezért erkölcsi befolyásával, majd 50 milliós anyagi segélyével maga is előmozdí­totta, hogy az 1912. évben megnyí­lott főgimnázium a tanügyi érdekek­nek megfelelő uj otthont nyerjen. A törvényhatósági bizottság a kultusz- miniszternek a vármegyét érintő nagy­szabású alkotása fölött nem térhet egyszerűen napirendre, ezért az alis pán indítványozza, hogy a vármegye közönsége köszönetének és hálájának nyilvánításával a kultuszminisztert feliratban üdvözölje. A távbeszélő hálózat kiépítése. Az utóbbi évben egyes községek a telefont bevezették. Hogy a telefon bevezetése 48 községben a megvaló­sulás stádiumába nem juthatott, az az oka, hogy a községeknek nem állottak rendelkezésre a szükséges anyagi eszközök. Örvendetes, hogy a belügyminisz­ter arról értesítette a vármegye kö­zönségét, hogy a községi érdekelt­séget terhelő 113.089 P kiadásnak fedezésére annak felerószót, 56.540 pengőt államsegélyként adja és a másik felerészét pedig a vármegye SZIGETI ÖDÖN ­SZEKSZÁRD m Szállítmányozás • Bútorszállítás • Beraktározás IRODA: MOZIVAL SZEMBEN • TELEFON: 36. 1928. évi háztartási költségvetésébe beállítja és így módot nyújt arra, hogy az 1928. év folyamán a vár­megye összes községei távbeszélő állomásokkal elláthatók lesznek. Közigazgatás és közbiztonság. A jelentés szerint az elmúlt idő­szakban is — dicséret a vármegye szolgálatában álló minden egyes al­kalmazott elismerésreméltó ügybuzgó- ségának — a közigazgatás menete zavartalan volt. Az egyes ügyiratok kellő időben és gyorsasággal intés- tettek el, ami által a közigazgatásba kapcsolódó érdekek előnyös kielégí­tésben részesittettek. Megállapítva, hogy a közbizton­sági állapotok általában kedvezőknek mondhatók, megemlékezik az alispán arról a nagyarányú szerencsétlenség­ről, mely augusztus 9 én éjjel fél 4 órakor Regöly községben történt, amikor is a földcsuszamlás következ­tében beomló föld 8 egyént maga alá temetett, ahol halálukat is lelték. A sajnálatos katasztrófán okulva, az alispán a főszolgabirák utján rendel­kezett, hogy a vármegye területén levő barlanglakásokban élő egyének kilakoltatása, illetve ezen lakások megszüntetése iránt a hatóságok meg­felelően intézkedjenek ób elrendelte, hogy a téglaégetők közelében anyag kitermelése fo’ytán keletkező függő­leges partok, melyek földomlás esetén a helyszínen foglalkozó egyének életét veszélyeztetik, megfelelő rézsüvei láttassanak el. A barlanglakások át­vizsgáltatván, azok közvetlen ve­széllyel nem fenyegetik az ott lakókat. A kilakoltatást azonban a jelenlegi nehéz pénzügyi helyzet akadályozza és a vármegyében levő mintegy 250 barlanglakó családnak rendes lakó­házakba való kitelepítése most még keresztül nem vihető. A vármegyei alapok állagának kimatatása után a jelentés megállapítja, hogy a közegészségügyi állapot általában kedvező volt. A népesedési mozgalmi adatok 996 élveszületéssel szemben 650 halálesetet, vagyis 346 főnyi örvendetes születési többletet mutattak. A gyermekhalandóság az elhaltak mintegy 27°/o-át tette ki; viszont megnyugtató, hogy a halál­okok közt állandóan az aggkori vég­kimerülés vezet s hogy a tüdővész halandóság arányszáma némi csökke­nést mutatott. A szekszárdi mentőegyesület segély­nyújtásai és mentőautó igénybevételei­nek száma az időszakban több mint 100 volt, rövid öt havi fennállása óta pedig meghaladja a 200 at. A vármegy állategészségügye az előző időszakiénál jóval kedvezőbb volt. A ragadós száj- és körömfájás mindössze 3 községben uralkodott igen enyhe lefolyással, szeptember hő közepére a betegség megszűnt. A i métely kór elleni védekezés, a tavasz ' folyamán megindittatott és a nyár folyamán befejezést nyert. A vár- megye területén a megejtett össze­írás szerint összesen 7383 drb szarvas- marha és 12.609 drb juh tekinthető a betegséggel fertőzöttnek. Az állat- vásárok forgalma általában gyengé­nek mondható. Mezőgazdaság. Julius és augusztus havában túl­nyomóan száraz meleg volt és csak augusztus végén fordult hűvösebbre, gyakori esőkkel, ami a kapásokra és kései takarmány félék fejlődésére ked­vezően hatott. Szeptember havában túlnyomóan meleg idő uralkodott, elegendő csapadékkal. Ezen kedvező őszi időjárás a talajmunkálatok idő­beni elvégzését és az ősziek elvetését nagyban elősegítette. A gazdasági munkaviszonyok mindenütt kielégí­tők, mert az őszi munkálatoknál minden munkás talál foglalkozást. A községi tejellenőrzési körzetek nem feleltek meg teljesen a hozzá­fűzött várakozásoknak. A fejési biz­tosok nem tudták kifogástalanul be­tölteni a rájuk bízott munkát. Be­látva e kérdés igen nagy fontosságát, a vármegyei gazdasági egyesület a vármegye anyagi támogatása remé­nyében 3 fizetéses, szakképzett tej - ellenőr alkalmazását határozta el, akik működésüket november hó 1 én meg is kezdik. Ezen intézkedés lehe­tővé teszi a pontos, megbízható tej- ellenőrzés keresztülvitelét, úgy hogy a nyert adatokat az országos törzs­könyv is el fogja fogadni. A vármegyei Gazdasági Egyesület évtizedek óta kiváló munkásságot fejt ki és például állítható más vármegyék gazdasági egyesületei elé s hogy a kívánt eredményt még sem tudja oly mértékben felmutatni, az egyedül arra vezethető vissza, hogy nem álla nak rendelkezésre a szükséges anyagi eszközök. Tolna vármegye már régen felismerte annak szükségességét, mert állategészségi ebadóalapjából rend­szeresen támogatta a Gazdasági Egye­sületet. Jövőben az eddigi vármegyei segély összege jelentékenyen fokoz­ható lesz. A közutak állapota* kielégítő volt. Az utak fen- tartására leszállittatott mintegy 8000 ms utfentartási és 5000 m3 hengere- lési kavics. Lehengereltetett 5 km. állami és 21 km. törvényhatósági közút. A beruházási hitel és fontsterling- kölcsön terhén folyamatban levő út­építések közül befejeztetett a paks— németkéri th. közút 2—11 km. és a szekszárd—simontornyai th. közút 12.8—23 km. kölesd—uzdborjádi sza­kaszának, a döbröközi átkelési 2 km. útszakasznak és a koesola—szakcsi 0.7—2.89 km. kiépítése. Nagy erő­vel megkezdetett a fontsterling köl­csön II. részletére a szekszárd— simontornyai th. közút 0.0—12.450 km. diófacsárda—kölesdi és a bony- hád—kisdorog—tevel—murgai 0—21 km. útvonalak épitési munkája. Elkészítette az államépitészeti hi­vatal a baja—bátaszéki államosítandó nt Bátaszék és Pörböly közti 9 km. hosszú kiépitési tervezetét s az októ­ber 11-ére kitűzött közigazgatási be­járás után az útépítés földmunkája még a folyó évben kezdetét veendi. A tanítás egy-két iskola kivételével, a rendes időben mindenütt megkezdhető volt. Némi nehézség merült fel a tolnai állami polgári iskola elhelyezését ille­tőleg, ahol a selyemfonoda nem volt Szemályautófuvarozást villái a Dohánynagyáruda, Szekszárd. Telefon 119 Telefon 119 hajlandó egyes helyiségeit az iskola ideiglenes elhelyezésére továbbra is átengedni. Uj iskolák épültek Faddon, Görbőn, Bölcske Szentandráspusztán, Tamási-szőlőhegyen, Magyarkesziben és Tolnanémediben. A törvényhatóság halottal. Jelentésének végén megemlékezik az alispán a törvényhatóság gyászá­ról. Augusztus hó 31-én elhunyt Bztankováni Sztankovánszky János cs. és kir. kamarás, nagybirtokos. A ma élő nemzedék sorában nincB senki, aki a boldogulttal a vármegye közügyéi elintézésében együtt nem dolgozott volna és ne érezte volna a nemes kötelességteljesités, a „nobile officium“ önzetlen munkásának a vármegyéjének használni vágyó pá­ratlan igyekezetét. A köztisztelet és szeretet, mely életében övezte, fényes keretekben nyilvánult a végtisztesség megadásánál, ahol a megyei előkelő úri családok valamennyi tagja és a környék népének nagyszámú részt­vevői állták körül a sírbolt kápolná­jában felállított ravatalt, amelyre a vármegye közönségének nagyrabecsü­lése jeléül az alispán koszorút helye­zett és a temetésre küldöttséget ve­zetett. Meghalt Zsikó János megyebizott­sági tag, Alsónyék községben köz- becsülés és szeretettől övezett föld- birtokos. Mint megyebizottsági tag, mindenkor igaz szeretettel és megyéje iránt őszinte ragaszkodással teljesí­tette kötelességét. Az alispán indit­ványozza, hogy a törvényhatóság két halottjának érdemeit a bizottság jegy­zőkönyvben örökítse meg és a gyá­szoló családhoz részvétiratot intézzen. Díszoklevél átadás. Szekszárd város képviselőtestülete nyári közgyűléseinek egyikén a vá­ros díszpolgárai közé választotta dr. Éri Márton országgyűlési képviselőt azon érdemeiért, amelyet mint a vár­megye alispánja szerzett Szekszárd városa fejlesztése érdekében. Ezen választásról szóló díszoklevelet folyó hó 5-én nyújtotta át vitéz Vendel István vezetésével dr. Horvát Jenő, Kiss Lajos, Schneider Gábor és Schneider János képiselőtestületi ta­gokból álló bizottság. A küldöttség szónoka vitéz Vendel István polgármester volt, aki igen szép és a díszpolgár érdemeihez méltó beszéd kíséretében adta át az ünne­peknek a művészi kivitelű oklevelet. Megemlékezett dr. Eri Márton her­vadhatatlan érdemeiről, Szekszárd város fejlesztése érdekében egy em­beröltőn át kifejtett eredménydus munkásságáról. Számos kulturális és szociális intézmény létesült dr. Éri Márton támogatása mellett, Szek­szárd tulajdonképeni fejlődése, ujjá- ébredése az ő alispánsága alatt vette kezdetét. Ezen érdemek elismerését juttatta kifejezésre a képviselőtestület a dísz­polgárrá történt megválasztással és a város közönségének osztatlan szere­l FOGAK fogsorok, aranyfogak, foghúzás, fogtömés, törött fogsorok javítása azonnal — elsőrendű anyagból Mautner fogtechnikusnál Szekszárdo a „Szekszárd-Szálló“ mellett — TELEFON 107 »»| 07 |

Next

/
Oldalképek
Tartalom