Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-10-15 / 42. szám
IX. évfolyam. Szekszárd, 1927 október 15. 42. szám. TOLNMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerfcesztiség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 30 fillér. Előfizetési dij félévre 4 pengő (50.000 korona)« egész' évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. A lap aiegjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi lur, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A másik Wilson. Az egyikről végérvényesen ítéletet mondott a történelem. Elmarasztalta, mint saját világboldogitó pontjainak kijátszott tanárát, akinek jóhiszeműségénél csak az erőszakot alkalmazó hatalmak fnrfangja volt nagyobb. Az ügyefogyott fantaszta politikai tör- pesége annyira világosan rajzolódik ma már ki a békeszerződések előzményeit és történetét ismerő tudományos közvélemény előtt, bogy kegyeletsértés nélkül lehet a világokat megrendítő véres időknek e különös bábját abba a sülyesztőbe utalni, ahonnan feltámadás nem vár az emberekre. A történelem felebbezhetetlen ítélete az a hely, ahonnan a Wilson név a joggal, és igazsággal Űzött kétszínű játéknak minden rossz emlékével együtt ki nem kelhet a kijózanodott világnak tisztultabb társadalmi és lehiggadt nemzetközi jogfelfogásának autentikusabb fóruma elé. Egy másik Wilsonnak őszinteségére vár most a szerep, hogy az ominózus névnek valamikép visszaszerezze tűrhető hangzását s ennek a másik Wilsonnak, az angol hadsereg világháborubeli vezérkari főnökének a neve fogja feledtetni velünk is az első Wilson nevével űzött szörnyű komédiának máig sem megbocsátható átkos emlékét. Ennek a másik Wilsonnak most jelennek meg az angol könyvpiacon az emlékiratai. Eredetileg nem készültek sem népszerűsítésre, sem politikai tényezők szerepének tisztázására. Az emlékiratok tulajdonképen nagyfontosságu őszinte feljegyzések a békediktátumok szerzésének idejéből, amidőn a francia bosszú, az angol érdek és az olasz asszisztencia a győzelmes hatalmak képviseleteként tollat kényszeritettek a katonailag szétbomlasztott, forradalmaktól kikezdett, wilsoni pontokkal nemzetiségeiben megőrjített országoknak oda citált delegátjai kezébe, hogy aláírják az öngyilkos parancsot. Wilson angol tábornok leleplezi azt a sötét lelkiismeretlenséget, amely akkor a diktáló hatalmakat uralta, pontosan lejegyzi, jóformán óráról- órára az eseményeket, melyekből kiderül, hogy az elvakultság szülte feltételek még csak ismeretesek sem voltak az angolok előtt, akikkel egyetlen példányban közölt vázlat- szerű tervek utján tudatták francia részről, hogy mikor kell a brit birodalmi békedelegáció jelenlétében a legyőzőiteknek alá írni az eléjük tett papirost. Leplezetlenül tréfálkoztak Wilson tábornok feljegyzései szerint a népek sorsa felett, élet-halált osztó hatalmaknak illetékesei és megbízottjai azokban a végzetes órákban, amikor az egész rettenetes békeszerző- dósi komédiát előre megrendezett módon eljátszották. A világhistoria sze- j rinte nem produkált soha hasonló S gaztettet, becsapást és korcsabb bé- > két. Milyen más lehetett volna ez, ha ledéren gondolkozó államférfiak helyett lelkiismerettel biró igaz emberek rendezték volna el a nemzetek jövő sorsára kiható egyezményt. Tréfacsináló miniszterek és udvarló delegátusok, a bocheokon vihogó francia kárörvendezők, másfelől megalázott, összetört nemzeteknek megnémitott képviselői: igy nézett ki akkor az a hely, ahonnan elindult útjára és végzetünkre Trianon. De a ■ második Wilsonnak az akkori eseményeket feltáró emlékezései a legőszintébb tanuk mellettünk, s a magyar békerevisiós törekvéseknek igazolására szolgálhat, hogy a második Wilsonnak dokumentumait lehet felmutatni amaz európai közvélemény előtt, melyet annak idején az első Wilsonnak ferde tanításai annyira megkótyagositottak. Milyen lesz az uj megyei kórház? A Hármas Kis Tükör, ez az egy | időben annyira elterjedt verses iskola | könyv, amelyet az ország valamennyi { magyar elemi iskolájában tanítottak, J nem valami hízelgő módon nyilatkozik Tolna vármegye kultúrájáról. Nem tudni, hogy a szerző, aki rövid, tömör és mégis jellemző képét kívánta adni az elmúlt század első felében volt magyar állapotoknak, bosz- szantani akart-e valami földinket a kritikájával, vagy sem. Bizonyos azonban, hogy gúnyolódó írása igaztalan. A kultúrának ugyanis egyik legbiztosabb fokmérője az egészség- védelem és az ezt szolgáló emberbaráti intézmények színvonala. A jó egészségügyi intézmények szinte teljes bizonyossággal sejtetik, hogy kulturkörnyezet hozta őket létre. És ha rámutatunk arra, hogy a Hármas Kis Tükör megjelenése idején a szekszárdi Ferenc Közkórház nem a hivatalos vármegye, hanem a lakosság áldozatkészségéből már régóta teljesítette nemes hivatását: büszkén elmondhatjuk, hogy ez az ellenségtől sokszor feldúlt vármegye sohasem állott az ország egyéb lakosságának értelmi színvonala alatt. A szekszárdi kórház múltja. A nagy múltú és jelen állapotában is kiváló kulturértéket képviselő Ferenc közkórház olyan időben létesült, amikor nálunk csak a nagyobb városok alkottak hasonló intézményeket. A közönség humánus érzése folyton fejlesztette, bővítette az intézetet, a mely kiváló orvosai, vezetői önfeláldozó munkájával itt a vidéken is a szenvedő emberiség szolgálatába tudta állítani a tudomány legújabb vívmányainak jő részét. Jött azonban a háború és sok minden nagy értékkel együtt annyira lerongyolta a kórházat, hogy dr. Eri Márton akkori alispán csak a vármegye tulajdonába való átvétellel tudta az összeomlástól megmenteni. Dr. Éri, mint ismeretes, nagy arányú akciót indított a kórház talpraállitására és hamarosan összehozta az anyagiakat, amelyeknek segítségével beszerezte az uj felszerelést, elvégeztette a szükséges modern tatarozásokat és biztosította a tovább működést. Az újjáépítés eszméje. Tudjuk, hogy a Ferenc közkórház önzetlen emberbarátok egy egy életen tartó munkája után kinőtt már a kereteiből és ott, ahol van, nem is fejleszthető. Régebben felmerült az eszme, hogy más területen újjá kell építeni a pompásan bevált intézet folytatását. Az elgondolás azonban pénz hiányában mindig csak terv maradt. Dr. Pe8thy Pál a kórházért. Váratlanul nagy lendületet adott azonban az ügynek dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter, vármegyénk kiváló fia, aki hatalmas kormánytámogatást, sok milliárdos ajándékot szerzett erre a célra, úgy, hogy a Szék- szárd által rendelkezésre bocsájtandó telken épülő kórház költségeinek a felét az állam fizeti. És hogy az építő költségnek á vármegyét terhelő másik fele se nehezedjék súlyosan a közönségre, a népjóléti miniszter dr. Pesthy Pál közbenjárása folytán módot adott arra is, hogy a kedvező törlesztéséé kölcsönnek fedezete legyen. ' . _ A tervező. Szévald Oszkár alispán és vitéz Vendel István polgármester nagy lelkesedéssel állottak a dr. Treer István kórházigazgató által mozgatott eszme megvalósitásának a szolgálatába és az ügy gyors letárgyalása után — mint ismeretes — az uj kórház terveit is elkészíttették. A tervezéssel dr. Fábián Gáspár kiváló budapesti építészt bízták meg, aki speciálisan foglalkozik kórháztervezéssel és nemcsak az erre vonatkozó külföldi irodalmat ismeri, hanem tanulmányútjai során megtekintette a jelentékenyebb külföldi kórházak egész sorát is. Dr. Fábián, akinek művészi elgondolását és imponáló építészi tudását szerte az országban számtalan monumentális alkotás dicséri, már annyira el készült a szekszárdi közkórház terveivel, hogy azok alapján meg lehetett csinálni a részletes költségvetést és az úgynevezett kiírási műveletet. Ennek a műveletnek a birtokában a vármegye már ki is hirdette a versenytárgyalást az uj kórház építési munkálataira. Az ügynek ebben a stádiumában szolgálatot véltünk teljesiteni olvasó közönségünk hatalmas táborának, amikor budai műtermében felkerestük dr. Fábián műépítészt, oki. közgazdasági mérnököt, hogy a terveket megszemlélve beszámolhassunk róla, milyen is less tulajdonképen az uj vármegyei kórház. Az uj kórház tervei. Mikor belépünk Fábián dr. fogadó szalonjába és előadjuk jövetelünk célját, a legnagyobb szívességgel áll rendelkezésünkre és átvezet a műterme helyiségein keresztül abba a két terembe, ahol munkatársai a szekszárdi kórház tervein dolgoznak. Kiteregetik, a falakra kifeszitik a lepedőnagy- ságu tervek fénymásolatait és előttünk áll a pompás uj intézet képe és elhelyezésének a módja. A helyszín- rajzból megtudjuk, hogy az uj kórház a régivel szemben fekvő hegyoldalra kerül olyképen, hogy az utcasor néhány régi házát eltávolítják az útból és azok helyén járnak majd fel a körülbelül 20 holdnyi területen épülő uj gyógytelepre, amelynek egyes pavillonjait enyhén emelkedő, árnyas fákkal szegélyezendő utak kötik össze. Az épületek elrendezése. Az egész telep tulajdonképen hat épületből és négy csarnokból fog áliani. Az utcavonalhoz legközelebb, a telek tengelyében helyezik el az adminisztrációs és felvételi épületet, amely után a vele födött folyosóval összekötött főpavillon következik. E fölött lesz a gazdasági épület, amelytől északnyugatra tervezik a fertőző betegek pavillonját. A telek déli oldalára kerül a legyező alakú alaprajzi elgondolásban 'épülő tüdőbeteg pavilion, amelynek jobb és bal szárnya mellett két-két fekvőcsarnok készül. A felvételi épülettől északra és vele egy homlokvonalban helyezik el az igazgatósági épületet is. A külső kép. A helyszíni elrendezés megismerése után sor kerül az egyeB épületekre. Legelőször az adminisztrációs épület nemeB architektúrájú tornyos homlokzata köti le figyelmünket, majd a mögötte fekvő impozáns méretű kétemeletes, illetve két részre osztott manzárdos főpavillon, amelynek arányos tagolása a minden figurális díszt kerülő síkokkal is igen monumentális és lenyűgözően művészi hatást ér el. Az épületek külső homlokzatának réteges terméskő és sajtolt tégla az anyaga. És mig ez anyagok művészi csoportosítása mozgalmassá teszi a homlokzatokat, nemcsak könnyen tisztán tarthatók a falak külső felületei, hanem szinte örökösek is, mert olyan fagyálló anyagból készülnek, hogy tatarozásra sohasem lesz szükség, A tetőket a legkönnyebben tisztán tartható eternit palával födik. Nagyon szép lesz a tüdőbeteg pavilion is, amelynek dél felé nyíló napozó erkélyei, mint hatalmas nippek díszítik és teszik változatossá az impozáns homlokzatot. De térjünk át az egyes pavillonok részletesebb ismertetésére. Az emeletes felvételi épület művészi kapuja mögött van a bejáró, illetve a nagyszerű várócsarnok, két- két oldalra elágazó összekötő folyosókkal. A bal folyosóról nyílnak a beteg-
