Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-09-24 / 39. szám
1927 szeptember 24. TOLNAMEGYEI UJSÄG 3 Budai Ferenc ÁDIÚ vlllamossttgl vállalata Szekszárd Széchenyi-utca 12, (Borgula ségét arra szentelte, hogy a gondjaira bízott községek fejlődését biztosítsa és azok itt ott megingott háztartási egyensúlyát helyreállítsa. Küzdött a falu önkormányzatáért, a falu népének érdekeiért és nem vette észre, hogy ezen önzetlen küzdelmében anyagilag önmaga vetkőzik pőrére. Pedig a jegyző anyagi jóléte magának a falunak érdeke, mert csak anyagilag független, a családfentartás mindent megbénító gondjaitól mentesített tisztviselő képes arra, hogy nemcsak minden idejét és egész tudását, hanem egész egyéniségét is a köz szol- gálatábá állítsa. Nem úgy értem én ezt az anyagi függetlenséget, hogy a jegyzőnek dúsan javadalmazott egyéniségnek kell lenni, hiszen mindnyájunknak meg kell érteni és mindnyájan át ts érezzük, hogy a vesztett háború, Nagy- Magyarország erőforrásainak elveszítése és az ezt követő gazdasági összeomlás mindenkitől lemondást és az igényeknek csökkentését követeli. — Nem gondolok arra sem, hogy a jegyzők a jelenlegi viszonyok között magasabb fizetési osztályokba soroztassanak, mert nem tekintünk más hasonló képesítésű és e tekintetben kedvezőbb helyzetben lévő tisztviselői kategóriákat, csak arra gondolunk, hogy a felettünk álló vármegyei vezető tisztviselőkkel azonos besorolásra igényt nem tarthatunk Ezeknek rangban mindig felettünk kell állni. De viszont természetesnek és a szerénységgel összeegyeztethetőnek, sőt szükségesnek tartom, hogy meghagyassunk azoknak az anyagi erőforrásoknak a birlalatában, amelyek képessé tesznek bennünket különleges hivatásunk eredményes betöltésére. Ezért Csonkamagyarország jegyzői kara nja két kérdést tart felszínen : az önkormányzati jogaiban korlátozott, fejlődésében veszélyeztetett falvaknak és ezek vezetőinek anyagi talpraállitását, más szóval a községnek és jegyzőjének sorsát. Amidőn ezen két kérdést röviden megvilágítani igyekszem, ne méltóztassék tőlem rossz néven venni, ha a jegyző érdekét is a falu érdekének szemszögéből bírálom el. Bizonyos konzervatizmus uralja az én lényemet, amit soha semmi körülmények között sem tudok megtagadni: a falu jegyzőjének múltja 1 Vájjon ki adta a jegyzőt a falunak ? A királyi hatalom, vagy az alkotmányos törvényhozás ? Egyik sem. A jegyzőt maga a falu szülte, a falu földje termette, amely minden tudományos közigazgatási beavatkozás nélkül rájött, hogy szüksége van valakire, egy Írástudó, törvényismerő, melegszívű emberre, akire a gondozását rábízhatja és aki egész lényében az övé. Ez a jegyző egészséges szűz talajból nőtt ki, amelynek ő maga is részesévé tétetett. Eleinte úgy élt, mint a mezők vad virága, csak azok látták, akik körülötte szorgoskodtak, de azok a magukénak tartották és örömmel szemlélték gyors fejlődését. Utóbb már észre vette őt a törvényhozás is, de jó ideig nem bántotta. Mig végre a közadók kezeléséről alkotott 1876 : XV. te. megzavarta ezt a szűzi életet, leszakította a falu vadvirágát éá megtette annak egzeku- torává. Ettől kezdve mindinkább többen és többen veszik észre a falu jegyzőjét, mig végre SZIGETI ÖDÖN ♦ SZEKSZÁRD <*> Szállítmányozás • Bútorszállítás • Beraktározás IRODA: MOZIVAL SZEMBEN • TELEFON: 36. a községekről szóló 1816 : XXII. te. a kormányzat összes ágazatainak biztosítja annak felhasználását. Ez az igénybevétel azonban erősen az önkormányzat jegyében történik és ha a falu és jegyzője távolodnak is egymástól, ágytól és asztaltól nem válnak el. Az 1923. évi VII. te. és az 1924. évi IV. te. alapján kiadott 600—1925. P. M. rendelet azonban már egészen nyíltan kisajátítja a jegyzőt, vagy legalább is a segédjegyzőt és biztosítja a vele való feltétlen rendelkezési jogot, úgy, hogy ez a fizetési osztályba sorozott községi alkalmazott ma már mindenkié inkább, mint szülő anyjáé, a falué. Nem akarom a jegyzői kar munkáját a falu szempontjából sem túlértékelni, de ebben a mesterséges elválasztásban a falu és főképen a falu népének veszedelmét sejtem. Elismerem, hogy a kormányzat a falunak csak javát akarja, ezt igazolják azok az óriási áldozatok is, amelyeket a falufejlesztés érdekében hoz és ezt igazolják azok a törekvések is, amelyek orvosságot keresnek és készítenek a falu csődje ellen. Csak az a kérdés, hogy ezek az áldozatok meghozzák-e a várt eredményt és az orvosságnak meg lesz-e a kellő gyógyító erejük ? Vájjon nem kell-e attól tartani, hogy az 1924. évi 177.200. és 177.300. B. M. és ezt követő különféle számú receptek szerint készült orvosságok egyik-másik község számára túl erősek lesznek? Foglalkozik ezután az ügyesen ösz- szeállitott jelentés a jegyzők magánjövedelmének csökkentéséről, az okirat kényszer kérdéséről, az utiszám- Iák utalásáról, végül Koncz János országos elnököt ért azon támadással, hogy a jegyzők küzdelmeinek sikertelensége Koncz János politikai ma gatartásában keresendő. — Bejelenti, hogy a választmány a kérdéssel foglalkozván, a közgyűlés elé azon indítványt terjeszti, hogy dr. Koncz Jánost Tolnavármegye jegyzői kara hazafias, önzetlen és értékes munkásságát elismervén, őt bizalmáról biztositBa. Mező László ismertette a választmánynak az elnök jelentésére vonat kozó javaslatát és felolvasta Szévald Oszkár alispánnak a Jegyző Egyesülethez, a jegyzők anyagi ügyeire vonatkozó és hozzá intézett kérelemre adott válaszát, amelyet a közgyűlés élénk helyesléssel fogadott. Az alispán gondoskodó ób megértő leiratáért Németh Árpád mondott a közgyűlés nevében hálás köszönetét. Zsigmond Elemér szólt elsősor ban az elnöki jelentéshez és Koncz János egyesületi elnök személyét ért támadásokról beszélvén, indítvány ózta, hogy a választmány javaslata alapján Tolnavármegye jegyzői kara, amely annak idején támogatásával az első lépcsőt nyújtotta Konca Jánosnak ahhoz, hogy az országos egyesületnek vezére lehessen, a támadások alkalmából őt őszinte bizalmáról és » ragaszkodásáról biztosítsa. Az indítványt a közgyűlés helyesléssel fogadta. Várkonyi Imre szólalt még fel, az alispán iránt a jegyzői karnak érzett háláját tolmácsolván, foglalkozott a községi költségvetések és a jegyzői illetmények kérdésével és az árvaházi intézmény támogatását jegyzői társai figyelmébe ajánlotta. Ezen felszólalásdk után a tárgysorozat többi pontjait tárgyalták le. Az ülés után a Szekszárd Szállóban közebéd volt, amelyen Brogli József, Vargha Károly és Németh Árpád szólaltak fel. Beszámoló a vármegyei Iskolánkivüli Hépmive- lési Bizottság egy évi munkásságáról. Szeptember 19 én d e. 10 órakor tartotta meg a törvényhatósági Népművelési bizottság ez évi közgyűlését, szentandrási Szévald Oszkár alispán elnöklete mellett. A vármegyeház nagytermét csaknem megtöltötte a sok meghívott és a népnevelés ügye iránt érdeklődő magasrangu tisztviselő és más közfunkcionárius. Ott láttuk a vármegyének minden nemes ügyért lelkesülő főispánját, továbbá az iskolák igazgatóit, a vitézi szék nemzeti munkavédelmi hivatal, erdő gondnokság, gazdasági egyesület, nő egylet, soc. missziótársulat, az egy házak, a gazdasági iskola, selyem gyár tisztikarát, a vármegyei főorvost több vármegyei tisztviselőt és érdek lődőket. Megjelent ez alkalommal Horváth Jenő íb, az Alsődanántul Mezőgazdasági Kamara igazgatója. Szévald Oszkár magasröptű megnyitó beszéde után Retzi Péter titkár terjesztette elő a múlt év munkásságát összefoglaló jelentését, amelyből kitűnt, hogy a tervbe vett 1250 ismeretterjesztő előadás helyett 1327 előadás tartatott, ellenben a tervezett 47 tanfolyamot csak 17 helyen sikerült megtartani. Tanfolyamok voltak: Tolnán, Nagydorogon, Pakson, Váralján, Kocsolán, Zombán, Bátaszéken, Bonyhádon, Tamásiban, Szakályon, Ozorán, Hőgyészen, Pusztahencsén, Medinán és Udvariban. 30 nál több ismeretterjesztő előadást tartottak: Kajdaesou, Alsónánán, Mözsön, Be- lecskán, Gyönkön, Sárszentlőrincen, Uzdborjádon, Felsőiregen, Pincehelyen, Dőrypatlanban és Izményben. Analfabéta tanfolyam csak 1 volt és pedig Tolnán, melyet 24, nagyobbrészt katona látogatott. Az előadók összes száma 377 volt. Az előadók között volt 38 r. kath., Ruhák vegyileg legszebben festetnek és tisztittatnak. Plissérozás. - Gouwrérozás. Gallértisztitás. Zalakovits János mfikelmefestő és vegytisztító mester ipartelepén, Pakson. 29 protestáns lelkész, 173 tanitó, 30 tanár. 50 jegyző, 33 orvos, 2 ügyvéd, 9 közig, tisztviselő, 2 földbirtokos, 2 gazdatiszt, 4 iparos és kereskedő és 16 egyéb foglalkozású. Bejelentette még a népművelési titkár, hogy a vallás és közoktatás- ügyi miniszter az elmúlt tanévben 48 közkönyvtárat és két, álló- és mozgóképek vetítésére alkalmas mozigépet adományozott a vármegyének. A titkári jelentéshez elsőnek Horváth Jenő kamarai igazgató szólt hozzá, aki elismeréssel nyilatkozott az iskolánkivüli népművelés gazdag munkásságáról, azonban kívánatosnak tartja a mezőgazdasági előadások nagyobb számban való tartását, annál is inkább, mert a mi gazdasági erőnk egyedül a föld s Tolnavármegyének már eddig is országos hirü szarvas- marha- és lótenyésztése, valamint hires bortermelése megérdemli a további kifejlesztést. Egyben a Mező- gazdasági Kamara anyagi támogatását is kilátásba helyezte a gazdasági előadások tartása esetén. Létay E. erdőfelügyelő hangoztatta az erdővédelem kérdésének felkarolását s kilátásba helyezte az erdőtisztikar közreműködését az előadások tartásánál. Dr. Gauser és Jung s. tan- felügyelők a vidéki előadások sikerének előmozdítását tették szóvá, mire az alispán, mint a törvényhatósági népművelési bizottság elnöke, kijelentette, hogy az előadók tiszteletdiját jövőben nem a községek fogják kiutalni, kanem az elnökség s a vidékre utazó előadók magasabb tiszteletdijára és útiköltségeire is fedezetet fog keresni. A jövő évi költségvetésben 2000 ismeretterjesztő előadás tiszteletdijára 8000 pengőt, 35 tanfolyam tartására 10.500 pengőt, egyéb költségekre 3820 pengőt, összesen 22.7000 P-t irányoztak elő. Az indítványok során szentandrási Szévald Oazkárné a nők és felnőtt leányok számára tartandó külön oktató előadások szervezését sürgette, mert a nők is részt kérnek a nemzetnevelő, a jövőt felépítő nagy munkából. Az indítványt, amelyhez Jánosi György váraljai ref. lelkész szólott hozzá lelkes szavakkal, a bizottság nagy tetszéssel fogadta. Majd dr. Gauser Rezső segédtan■■ Mjii BBBBBBBBHBBBBBBBBBBlBBBBBBBSB«BBBBBBBBBBBBBBBBí B BaBBaBgBBBBsaasgBaaaBBaasaBBa IS Bründl Sános és Szabó Sános wizműépitkezési vállalata Szeksiárd, Vasúti fasor 6. szám A városi vizműszabályrendeletben előirt, s a városi tanács által jóváhagyott minták szerinti kivitelben készit: a legjutányosabb áron, egy évi jótállás mellett házi nizpezeíéki és csatornázási berendezéseket Terv és költségvetés díjtalan. — Minták megtekinthetők Vasúti fasor 6. szám alatt. Hosszabb lejáratú kedvezd fizetési feltételek. 312 BatBBBBBaBBBBBBUMB HBHBgBBBBBBBBEBBSBBBBBBBBBBBBBBBBBEBB BBBBBBBBBBBBBBI
