Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1927-09-17 / 38. szám

1927 szeptember 17. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Személyautófuvarozást vállal a Dohánynagyáruda, Szekszárd. Telefon 119 Telefon 119 kori munkái is figyelmet keltettek, különösen külföldön. így Bukarest* ben ez a kitüntetés érte, hogy a költő királynéról; Carmen Sylváról, továbbá a mostani román extrónörö- kösről és a jelenlegi szerb királyné* ról ülés után portré-plakettet készít­hetett. Nevezetesek a Meyer trieszti szobrász mellett, azonkívül a buda­pesti Iparművészeti Iskola látogatása közben és a Bécsben alkotott munkái. Értékesek a háború alatt készített schwarzenbergi, haidenschafti, ma­gyaróvári emlékművei az elesett hő­sökről. Dombóvári munkásságát az iparos-hősök emléktáblájának elké­szítésével kezdte; ezt a dekoratív, kissé barokk jellegű emléktáblát négy példányban rendelte meg az Orszá­gos Képzőművészeti Tanács hősi em­lékosztálya. Szepessy László költő szülőházán elhelyezett emléktáblája komoly pátoszával, technikai meg­oldásával előbbi alkotásai fölé emel­kedik. A dombóvári hősök emlékére állított kétfigurás, mélygondolatu, monumentális bronzszobor nagy di­csérete Fetter művészetének. Vetek­szik vele plaszticitás szempontjából a napokban felszentelt ujdombóvári feszület. Ebben a müvében klasszi­kusan nagyvonalú erő és finomság él: valósággal lenyűgöző. A kiállítá­son sok friss vázlatát, tervét, kész munkáját láttuk. Szép alkotás Szent József, Pietk, Szent Anna. Sokat sej­tet Krisztus sirbatétele. Apolló és Daphne kompozíciója finom bátorsá­gával üdén hat. „Sétára készen“ c. vázlata elegáns, biztosvonalu, kecses. Mellszobor portréi külön érdekességei Fetter művészetének. Minden mun­Rádióban egész Dunámul a FÁBIÁN SÁNDOR cég vezet SZEKSZÁRD, KORZÓ, A NAGYTRAFIK MELLETT Több száz elismerőlevél egész Tolnamegyéből. Egész nap bemutatás. Szerelés grancia mellett. Eladás 4 havi hitelre. Kérjen árajánlatot. I OborkdsOveseHl minden nagyságban I kaphatók: I Belaslts István üvegesnél | Szekszárd - Snltz-íéle ház kája igaz rátermettséget matat. Öröm beszélni evvel a csendesszavu szob rássza). „Minden közöny, baj mellett mégis szép az élet, ha az ember a szépnek él“, — ahogy ő vallja. A kiállítás festője: Pen kert Károly 24 éves. öt éven át volt Rndnay mester tanítványa. Kiállításon tavaly szerepelt először a makói művész- telepen ; az idén nyáron résztvett a balatonfüredi képtárlaton, amelyet Baransky rendezett. Mostani gyűjte­ményes kiállításán kettőszáznál több olaj-, akvarell-, pastell, kréta- , szén , ceruza-, tusképet, rézkarcot, kőraj­zot állított ki. Valamennyit hány- kódó, áldott, örök szomjúság moti­válja. Ez biztosítéka erejének, ön­arcképein visszatükröződik csalódása, de magabizó talentuma is; érezzük, hogy öröme telik a küzdésben. A színek, formák determinálják élménye megoldását és diktálják technikáját. Grafikájában a drámaian vezetett vonalak, formák, néha a fény és árny kontrasztja ad pompás fényha­tást. Olaj képei közül érdekes a nagy szinformákkal, tüzes színekkel meg­festett napsütéses Szécbenyi-utca. Bon tova-völgyi képei fényesek, de­rűs szinfoltOBak, néha meg egész kö­dös, sötét tónusnak. Makói park- rÓBzlete nagyszerű sziupompáju folt­jaival friss és mégis szinte monumen­tális hatású. Néhány képe egyenletes fényével, meleg színeivel nyugodtsá­got, mély örömet fejez ki. Portréi jellemző lelki megoldások. Akvarell- jei tisztaszinüek, üdék. Pastelljei csaknem teljesen fény- és szinprobté mák. Ecsetkezelése lelkes, de vastag, . nagyvonala tustechaikája még na- I gyobb lendületű. Értékes grafikája közt feltűnő egyik Golgotha-vázlata a cselekmény tömegbe állított drá- maiságával. Néhány szén és kréta tanulmányfeje teljesen vonaltalan, de plasztikusan élő. Rézkarcai finomak. Kőrajzai közül Szt. Ferenc Penkert művészi stigmáinak egyik legszebb tanúja. „A művész nemcsak önmaga, ha­nem az egész világ felett mond ítéle­tet, mikor müvét határozott megjele­nési formába szerkeszti.“ Akiknek alkalmuk volt az ismertetett kiállí­tásban gyönyörködni, azt a meggyő­ződést merítették, hogy a kiállítók­nak van mondanivalójuk és ezt mű vészi formában tudják kifejezni. To­vábbi munkájuk és fejlődésük elé azzal a hittel nézünk, hogy mind­ketten értékgyarapodást jelentenek a magyarságra nézve. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — menyország. Veni Sancte Spiritus. A történelem ismétlődik meg sze­meink előtt. Az iskolák kapui széjjel- nyilnak, ünneplőruhás és a nyári pi­henőtől virgonc gyermek- és ifjusereg vonni kibontott zászlók alatt a tem­plomokba. Könnyes szemű szülök lelke megtelik büszkeséggel és a jövó reménységének édeB kábulata lesz úrrá máskor hidegen számitó szelle­mükön. Úgy látják, hogy gyermekük elindult meghódítani magának az ígéret földjét. Ugyanazon érzés ez, mint ama középkori szülőké, akik gyenge gyer­mekeiket nehéz fegyverekkel szerel­ték fel és elküldték őket a nagy tengeren át, hogy a Szentföldet, me­lyet az apák bűne elveszni hagyott, visszaszerezzék. Ma mindenki magá­nak akarja megszerezni azt az álmo­dott szép országot — végre is az egyéniség kultnssának korában va­gyunk — mig a középkorban csak az összességek, a közösségek céljai érvényesülhettek és ez a különbség a ma és a régmúlt között, de mégis, ha mélyebben tekintünk a sűrűn hul­lámzó gyermeksorok közé, ennek a régi gondolatnak és érzésnek vissza­térésére döbbenünk. A középkori ember abban a hitben élt, hogy csak ártatlan gyermeksereg, a gyermekek keresztes hadjárata foglalhatja vissza a Szentföldet. Ma, amikor a lobogó zászlók alatt lelkes gyermek- és ifjuBereg indnl, úgy érezzük, hogy uj keresztes had­járat kezdődik. Igen, keresztes had­járat folyik ma Magyarországon, — amelyben egy gondolat jut kifejezésre, az, hogy a boldog Nagy-Magyar- országot csak a gyermekek hódíthat­ják vissza. Amit a felnőttek bűne, tékozlása elvesztett, azt a gyermekek ártatlansága, hite és lelkes ifjak mun­kája szerezheti vissza önerejét túl­becsülő akarással, méréssel. A közép­kori ember gondolata Isten kísértése volt, a mai magyar szülő gondolata az igazság fölismerése. Tévedett a középkori ember abban is, hogy testet védő és támadó fegy­verekkel övezze fel gyermekét véres csatákra; ma a test, a szellem, a lélek kultúrájának fegyvereit adjuk gyer­mekeink kezébe. Olasz, te aki bármily kocsis vagy, jelentős tényezője is vagy az olasz nációnak : tedd meg becsületbeli kö­telességedet, teljesítsd kötelességedet becsülettel, mert ezzel tartozol hazád­nak, népednek, Itáliának, az olasz nem­zetnek ! Hallod ezt, oh magyar! Halld meg kicsi, nagy és csengjen a füledbe mindig: tedd meg kötelességedet becsülettel, mert ezzel tartozol az egész vérző magyar hazának és a sokat megpróbált, porbasujtott, de feltörekvő magyar nemzetednek... San-Remo felé robogott a vonat. Vágtatva a francia határ felé. Egy­magám voltam a fülkében; kabátom letettem. A feketeinges vasúti őrsé­gen kívül bersaglierik is ellenőrizték az utasokat. Az egyik megszólit. A múlt évi finnországi kiránduláskor a volt földmivelésügyi minisztertől ka­pott s azóta mindig viselt tőr alatti 8Uomi-késre mutat s kéri útlevelemet. Látja magyar vagyok. Egy szót se szól, tiszteleg s elmegy, gondolván, no ez ugyan nem akarhatja túl tenni magát azon a rőndeleten, amely fegy­verviselési engedély nélkül, még a szokottnál nagyobb zsebkéB hordását is szigorúan tiltja. Nincs is azóta se bicskázás, Be verekedés ez istenáldotta szépséges klasszikus országban. Pálmák, ciprusok, eroyős pineák, olajfák, narancs- és citromfák, Afrika, California, Ázsia, távoli kelet és déli tájak növényzete. Á Jóreménység - fokon növő kaktuszok és Ausztrália hatalmas Eucalyptusfái mind-mind megtalálhatók az olasz Riviera e gyö­nyörű helyén, S egy hatalmas pálmá­kért közepén, egy kis magaslaton szépséges kastély, a „Corvin-pensio“ — magyar! Az egyedüli magyar hely az egész Riviérán, ahol — ha idegenként jössz is — magyar kö­szönés fogad, magyar szó hallszik s mintha otthon volnál, minden magyar kívánságod szerint való. A felkelő nap első sugarai végig siklanak az égkék Földközi tengeren, átlopódznak a pálmák és agavék le­velein s bekukkrntanak hozzád: Jó reggelt magyarom! Jöjj, jöjj ki szú­nyoghálóddal, nézd: nappal lesz hamaroBt, a kis madarak már elsen- j gettók reggeli énekimájukat. Apálma- ■ patkány, mint afféle mókusfürgeségü kis állat, (amely azonban soha a földre I le nem jő, pálmán születik, ott él, | ott malik ki), már kiszökkent a pálmalevél legszélsőbb peremére s onnét ugrik át a másik pálmára, hogy folytassa vadászását a hangyákra s fúrj a-bújj a a pálmát, mely neki böl­csője s koporsója egyaránt... A Genovától kelet és nyugat felé húzódó liguriai Riviérától is búcsúzni kell. Sürgés-forgás már a kikötőben. A sajátságos fejkendős malájok és javánok, akikből a holland hajó szolga- személyzete áll, már szorgoskodnak. A keletindiai hófehérruhás bajóstisz- tek fogadják az érkező vendégeket. Kérik az útlevelet és a hajójegyet. Ellenőrzik az érkezőket, vájjon neve szerepel e az utasok nyomtatott név­listáján. Aztán megadják kajütjének számát. Amikor jelentkezem — ah, már ismerjük nevét — mondják előbb hollandul, majd angolul. Felhívták figyelmünket önre az itteni agentura utján is, hogy pihenés mellett tanul­mányát utazásának célja; szívesen állunk rendelkezésére. És egy kitűnő fülkét kapok. Minden elgondolható kényelemmel. Mintaszerű tisztaság. Kajütöm ajtójában kiszolgálásomra rendelt öreg, komoly, szolgálatkész malájfiu, Assidin a neve. Lábujj­hegyen guggol, úgy, hogy sarkán ül. Maga elé néz révetegen — talán haza gondol; haza, az ő fekete, napsütéses buja világára... Elrendezkedés. Végre is vagy 9—10 napi otthon lesz — csupán az utat számítva, e kajüt. A loods, mely hajónkat kivezeti a ki­kötőből, füttyent, a hátul feszítő kis gőzös felel. A mi hajónk szirénje fel- sivit, aztán búg-búg mélán, hosszan: Isten veled Európa, indulunk Afri­kába ! Óránkat, mert a hajón már holland területen vagyunk, a nyugat­európai időszámítás szerint egy órával — visszaigazitjuk. A mai napunk tehát — kivételesen 25 órából fog állani 24 óra helyett. S ime, meg­valósul, amit tréfálkozva baráti kör­ben nem egyszer hangoztattam : „ma 25 órát dolgoztam.“ — Hogy tetted ezt ? — „Egy órával korábban kel­tem“ — szoktam mondani. Hát nem keltem korábban és nem dolgoztam, de pihentem a tengeren e papon 25 órát. Ez azonban csak akkor lehet­séges, amikor Afrikába utazunk. A visszauton helyreáll az egyensúly, a helyzet. Akkor itt egy napot csak 23 óra fogja képezni. Hiába, se dolgozni, se pihenni nem lehet egy napon 25 órát, még ha Afrikába megyünk is ! nonnannnnnonMr«>i""""nDnDnpponPPOP°oP°°°DoaaannnoaDnnoDPooppopp°ooPooooppoooooaooonPDOoopppoPoonnPOPPoaonaonpanDnDDaDooaanDPDDaoDaDon Hutschenbaclier Ödön és Fia és sirkőgyára, síremlékek nagy raktára. kőfaragó üzeme: Szekszárd, vasút! fasor 14. — Tűzifa ölenként és vagóntételek- ben. Cementáruk: u. m. kutgyürük, hidkövek minden átméretben, kuttető, kerítés és kapuoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cementcserép, friss cement, vakolati kő­por, terazzó és műkőzuzalék, csiszoló anyagok, dunahomok, dunakavics. — Műkő: sírkövek, sirszegélyek, sirfedlapok készítése stb. — Síremlékek: gránit, márvány, műkő, készpénzárban részletre is. Vállalom temetőkben a már meglevő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban előleg nélkül pontos szállítási határidőre. ODPopppppppappppnpppoppppppaDDaPDPPPDDDDDDmaoaDaaaDaoDaonoaoDoooDooanDDaDaDaoDooDoaoDDODaaaaoanaoDDDaooaDODaoaooaiwoDDaaaDDDapppppp

Next

/
Oldalképek
Tartalom