Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1927-07-16 / 29. szám

6 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1927 julius 16. ■ ■ ■ Mielőtt épületéhez a szükséges üveget bezztrezné, ■ forduljon BELASITS ISTVÁN üvegeshez, Szekszárd. Ugyanott boros, vizes, likőrOs stb. lakodalmi ajándékok a legolcsób­ban szerezhetők be. ■ BHHHIHMHI flMHHi ■ óhajt. A kérvényhez születési, érett­ségi, erkölcsi, helyhatósági és annak az iskola igazgatójának a bizonyít­ványa melléklendő, akiknél az illető érettségi vizsgálatot tett. Szegénysorán és jó előmenetelő hallgatók, vagyon­talan köztisztviselők gyermekei és vagyontalan árvák és menekültek kérésükre jelentékeny tandíjkedvez­ménybe részesülnek. — Molnár ruhákat vegyileg fest. tisztit. Üzlet: Szek8zárd, Kaszinó bazár* épOlet. — Szobatűz. E hó 10-én délelőtt 11 órakor Mezei József benedekszur- diki lakos pincelakásában szobatüz támadt, melyet a szomszédok oltot­tak el. A rendőrség megállapította, hogy a tűz oly módon történt, hogy Mezei József napszámos ittas álla­potban tért haza és az égő cigaret­tájától a szalmazsák tüzet fogott. — Mérlegek gyártása és Javítása hitelesítve. - Title Testvérek, Szek- szárd. Telefon 91. — Zongorák és pianinok újak 774 octávosok 18 milliótól, 15 havi részletre káphatók Radits Zoltán zongorakészitőnél Szekszár- don. Hangolást és mindenféle javítást olcsón végzek, vidékre 1 zongorához is kimegyek. IRODALOM. Egy könyvről. „A nemzet ereje: vadság, fanatiz­mus vagy tökéletes műveltség.“ A vadsághoz már tnlidősek vagyunk, a fanatizmust kiöli a technikai tudás, marad igy a tökéletes műveltség. Ezzel akarta nemzetét fölfegyverezni már 100 évvel ezelőtt legnagyobb gondolkodónk: gróf Széchenyi István. Hitel című művében lefektetett elvi jelentőségű s igy ma is időszerű gon­dolatait tárgyalja^Dingha Sándornak: „A ' filozófia Széchenyi Hitelében“ cimü — a Tolnavármegyei Közmű velődési Egyesület kiadásában a na­pokban megjelent 224 oldalas kis nyolcadrétalaku könyve. A jó köny­vekről azt mondják, hogy az eszmé­nyek nagy áruházai. Ebben a könyv- ban nemcsak raktározva van az áru, hanem oly tetszetős, kívánatos formá­ban van elhelyezve, hogy megállás nél­kül, fokozódó érdeklődéssel kell vé­gig haladnunk az alakra kicBÍ, de tartalomra nagy szellemi áruházon. Kern nyújt szakismeretet, noha van benne néprajzi, vallásbölcseleti, er­kölcstan i, neveléstani, közgazdasági s társadalomtudományi ismeret és álta­lában az értéktudományokból annyi, i hogy egy életre való újra gondolás­hoz, vagy akár továbbgondolásra is bő anyagot nyújt s összefüggő képet ad az egész világfolyásról. A világ­nézet kialakulására kiválóan alkal­masnak véljük e könyvet és azért szeretnők minden természetes jó ész­szel józanul Ítélni tudó embertársunk kezébe nyomni. Széchenyi szemében FÁBIÁN MÁTYÁS OKL. MÉRNÖK A MÉRNÖKI KAMARA TAGJA SZEKSZÁRD, Bezerécjj-utca 4. TELEFON 53 végez: magán, községi, uradalmi földméréseket Vitás községi utak, birtokhatárok, közlegelők rendezése a régi úrbéri, vagy a kataszteri térképek alapján TÉRKÉPKÉSZÍTÉS - PARCELLÁZÁS is szinte egyértékü a helyesen ki­művelt emberfővel az egészséges agy­vei ő, a természetes jó ész, amely ép- oly józannl Ítélhet, mint a tudomá­nyosan képzett. Szerző azonban való­színűleg csak a tudományosan kép­zetteknek szánta a müvet; stílusa, idegen idézetei legalább erre mutat­nak. Minden művelődni hajlandó em bér haszonnal olvashatja s művelődni hazafias kötelességünk, mert ma két­szeresen igaz Széchenyi mondása: „Koránk leghatalmasabb fegyvere a műveltség, enélkül elvész, evvel ma­rad s győz a magyar.? R. P. SPORT. ___ Kü zdelmek a levente-bajnokságért. Simontornya. Szekszárdi Levente—Simon tor­nyai Levente 1:1. A kirendelt bíró meg nem jelenése miatt szükségbiró vezette le a két csapat bajnoki mér­kőzését, mely erős küzdelem után eldöntetlenül végződött. A nagy szél erősen befolyásolta a játékot s mindkét félidőben a széltől támogatott csapat volt inkább frontban. Az első félidő­ben Simontornya szerzi meg a veze­tést Róth I. góoljával, melyet Pettrits még a félidő vége előtt kiegyenlít. A második félidő küzdelme ered­ménytelen maradt A hazai csapatban a két Róth testvér, a szekszárdi csa­patban Pettrits, Hermann és Kovács I. tűnt ki. Varga simontornyai half kiállítva. Tamási. Dombóvári Levente—Tamási-i Levente 7 : 0. Biró: Sztaszinó László. A Tamásiban lefolyt bajnoki mérkő­zést a dombóvári csapat nagy fölény­nyel nyerte. Már a játék első részé­ben meglátszott a dombóváriak tech­nikai tudásfölénye s a tamásii csapat csak szórványos támadásokkal kísér­letezik, mely a dombóvári hátvédeken nem jut túl. Az első félidő végén Dombóvár már 4 : 0 ra vezet. Máso­dik félidőben Dombóvár kezd és a második percben már két gool pihen Tamási kapujában. A negyedik perc­ben újabb újabb gool, de lesbenállás miatt érvénytelen. Ezután Dombóvár lelassít, Tamási is többször támadás­hoz jut, de eredményt nem ér el. A mérkőzés vége felé Dombóvár be­állítja a 7 : 0-as végeredményt. A dombóvári csapatból kivált a center, centerhalf és két hátvéd, tamási-i csapatból a két összekötő és a jobb half Dyujtott elfogadhatót. A mérkő­zés simán minden zavaró incidens nélkül folyt le, mely a két csapat fegyelmezettségére vall. — Football-mérkőzós Szekszárdon. Csaknem egy évi szünet után vasár­nap végre football-mérkőzéshez jut Szekszárd sportkedvelő közönsége. Ideiglenes pályán ugyan, de itt tartja meg bajnoki mézkőzését a Szekszárdi Levente Egyesület football csapata Tamási Levente csapatával. A mér­kőzés délután 4 órakor fog kezdődni. Közgazdaság. Egynéhány szó a kukoricamolyról és az ellene való védekezésről. Tolnamegyében úgy Szekszárdon, mint minden egyes községben, vala­mint az összes gazdaságokban ha a közelmúltban megfordult valaki, fel­tétlen hallotta a gazdaközöuség — tisztelet a kevés kivételnek — nehez­telő megjegyzését azon hatósági ren­delkezésre, mely szerint a kukorica­szár és annak hulladékai május hó 15-ig megsemmisitendők, elégetendők. Aki nem figyelte meg azt, hogy ezen rendelkezés voltak épen mi okból adatott ki és hajtatott végre, talán még ma is kételkedik annak helyes­ségében ? Ezért gondoltam én arra, hogy igy papíron is megismétlem azt, amit a m. kir. gazdasági fel­ügyelők már élőszóval a vidéken elő­adtak s ismertetem igy Í3, főként a gazdaközönség érdekében, a gazdál­kodásnak ezen igen nagy ellenségét. A kukoricamoly legnagyobb kárt a kukoricában okoz, azonban befura­kodik kukorica hiányában a cirok, a kender stb. szárába és még a le­metszett szőlőcsapokba is (különösen akkor, ha a kukoricaszárat a szőlőbe az u. n. bakhátak közé raknánk és áfeokat idejében és jól el nem földel­nénk.) A kukoricamoly lepkéje nem nagy, teste jóval karcsúbb mint a selyem- hernyó lepkéé, szárnyai azonban majdnem ugyanakkorák, de finomab­bak. A lepke május és junius havá­ban lát napvilágot és úgyszólván az egész nyár folyamán rakja petéit. Kibúvás után eleinte a növények levelein található vizcseppekből, har­matból táplálkozik, amit megfigyel­hetünk csendes estéken a lucernások vagy más kaszálók közelében. — Itt is megy végbe a párzás, amely után, amikor már a kukoricának erőtelje­sebb a szára s több egészséges levele is van, akkor a lepke beveszi ma­gát a kukoricásba és a zöld növé­nyek leveleinek alsó lapjára vagy hónaljára rakja tojásait. A levelekre rakott petéiből rövid időn belül julius hó folyamán apró kis fehér hernyőcskák kelnek ki és magukat a kikelés helyén berágják a levélbe s csak akkor jönnek ismét elő, mikor már a levél vastagsága uem ad nekik elég védelmet, mivel a hernyók megnőnek, megvastagod­nak. Ekkor befurakodnak a kukorica­szárba és a szépen fejlődő csövekbe s azt belülről össze-vissza furkálva, sorba végig rágják még a gyenge szemeket is., Ezen rágás, főként a kukoricaszár csomóiban, oly nagymérvű lehet, hogy f BOROS ÉS TÁRSA 0 „Kühne“ mezőgazdasági f gépgyár rt. tolna- és bácsmegyei képviselete raktáron tart: eséplőgarnitu- rákat, szívó-, gáz- és benzinmoto­rokat, szabadalmazott páros és páratlan som „Vera Drill“ kanalas sorvetőgépeket 0 és minden egyéb 1 mezőgazdasági (ti) % gépet. ­Í Főraktár: Szekszárdon,a Kaszinó- bazár épületében. — Telefon 49. BSMWN44MI SMS SSiSSHtB a kukoricaszár csővel együtt kisebb szeles időjárás esetén is, még éretlen állapotban letörik és lehull. H^Esen rágás által bekövetkezett káron kívül nagy kárt okoz még a kukoricamoly akkor is, ha csak a szárat és az u. □. csutkát rágja vé­gig, mert ennek folytán a növény a kukoricaszemeket nem táplálhatja úgy, mintha egészséges volna és a szemképződés fejlődésében megáll, a szem összezsugorodik és értéketlen, léhás lesz. Röviden csak ennyit a kukorica­moly élettanáról, amely kicsi, igény­telennek látszó rovar s mégis elsza­porodásával mérhetetlen kárt okoz­hat a gazdáknak, illetve a magyar államnak. Ezen rovar hazánkban az utóbbi években nagy mértékben elszaporo­dott. Azt lehet mondani, hogy nin­csen község és gazdaság, ahol már ne észlelték volna ennek kártételét és azt hiszem, szükségtelen ezekután azt erősítenem, hogyha a védekezés azon időben, mielőtt ezen kártékony rovarnak szaporodási módozatai fo­lyamatban nincsenek, meg nem tör­ténik, akkor rövid pár év leforgása után a kukoricamoly kiszámíthatat­lan kárt okozhatna a gazdaközönség­nek és megakadályozhatná Magyar- ország kukoricatermelését. A kukoricamoly ellen más módon nem védekezhetünk, csak aképpen, ahogy azt a hatóság Tolnamegyében is végrehajtatta. Épen ezen okból szerény tanácsul szolgáljon a követ­kező : Időben kezdjük meg a kukorica­szár takarmányozását annál is inkább, mert jó gazda úgysem etet jószágai­val huzamosabb- ideig kizárólag ku­koricaszárat, hanem jobbféle takar­mánnyal, pl. szénával felváltva s emiatt hosszú időre van szükség, hogy a kukoricaszár, mint takarmány, értékesíthető legyen, továbbá szegé­nyebb vidékeken' az izek tüzelésre való felhasználása is szorgalmazandó, mert tulajdonhépen a legtöbb kuko­ricamolyhernyó (kukac) ebben talál­ható. — Április hó 30-ig igyekezzék minden gazda elhasználni kukorica­szárát, mert ezentúl már a kukorica­moly lepkéje hamarosan megjelenik. Megsemmisítendő épen igy a kuko- ricaszártuskó és a csutka is. Almozásuál is felhasználhatjuk a kukoricaszár egy részét, azonban vigyázni kell arra, hogy a trágyában az állatokkal lerágatott kukoricaszár izék teljesen átivódjék trágyalével s elrothadjon, mert ellenkező esetben abban nagyon sok kukoricamolyt szállíthatunk ki szántóföldjeinkre. Igyekezzünk a csöveskukoricát minél előbb lemorzsolni és a csutkát tüzelésre felhasználni. A kukorica- gyökértuskótha összeszedjük a szántó­földről — ami leghelyesebb is lenne — akkor azt hamarosan tüzeljük el, ha pedig nem akarjuk összeszedni, akkor oly módon vágjuk el a föld színénél,

Next

/
Oldalképek
Tartalom