Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-07-02 / 27. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1927 julius 2. írógépek) évi karbantartását és szakszerű javítását vállalom I Sommer mechanikus | Szekszárd. I Mindenféle írógépekhez kellékek I és alkatrészek beszerezhetők. A tábla alsó részét Szepessy „Idegen sírban" cimtt költeményének, amelyet Kransz Emánuel őrnagy halála alkalmával irt, annyira őreá is vonatkozó két sora díszítette: »Ha nem hoznák vissza, visszaszáll a lelke, Hiszen a halálát hazájáért lelte.« Hatásos beszéde végén Kenézy főszolgabíró elhelyezte a dombóvári járás babérkoszorúját. Ezután Bodnár István olvasta fel lapunk első oldalán leközölt gyönyörtl költeményét, majd annak befejeztével a következőket mondván: „A Tolnavármegyei Közművelődési Egyesület nevében csak ezt az egy két szál virágot hoztam ide. De ez a nehány szál virág beszéljen sokat, akár csak a templom perselyében a szegénynek, árvának egyetlen fillérkéje, mely csak az emberek szemében kevés, de Is ten előtt egyenlő értékű, sőt jóval több a gazdagok millióinál. A költő lelke is meg fogja érezni a nehány szál virág szimbólumát, jelentőségét. Ez a fehér rózsa hirdesse az ő költészetének makulátlan tiszta voltát. A piros, az ő hazájáért kiömlött drága vérét. S e rózsalevelek zöldje nemcsak az ő emlékezetének szivünkben maradását, hanem a mielőbbi magyar feltámadásnak élő eleven hitét, a lel kékből, szivekből soha senki és semmi által ki nem törölhető örökzöld re ményét" — elhelyezte a Tolnavármegye Közművelődési Egyesülete fehér és piros rózsából összeállított csokrát. Harrai Mária Szt. Orsolya-rendű női ipariskola II. éves növendéke Szepessy László „Szülőföldem" című versét szavalta el megkapó közvetlenséggel, majd Csonka Imre reálgimnáziumi tanár méltatta ünnepi beszédben SzepesBy életét és költé szetét. Ezen értékes ób Szepessyhez illő, mély gondolatokkal átszőtt ünnepi beszéd egy részét cikkünk végén közöljük, hogy megismerhessék Sze- pessy Lászlót azok is, akik az ünnepélyen részt nem vettek és vehettek. A nagy tetszést keltő ünnepi beszéd után Hávor Mária, a Faics-féle magán polgári isk. IV. osztályú tanulója mély érzéssel szavalta el SzepeBsy „Dalolva" cimü költeményét. A Dombóvári Dalkör Szepessy—Buchner „Ima a hazáért" cimü hatásos dalát énekelte el. Papp Gabriella, a Szt. Orsolya-rendű polgári II. osztályának tanulója Szepessy „Flóriánhoz" cimü, Kövess Sándor VII. osztályú gimn. tanuló ugyancsak Szepessy „Tinódi !HH Ik A Telefon: 120 SZABÓ JÁNOS mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 A ▼ T ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. % / — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, WI vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton- V szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavios, járdaburkoló gránitdara. ▼ Dombóvárott" cimtt versét adták elő ügyes szavaiéi készséggel. Takács József Dombóvár község főjegyzője szép gondolatokkal telített beszédben átvette Dombóvár községe nevében az emléktáblát és elhelyezte a község kegyeletét jelző babérkoszorút. Ujdombóvár községe nevében Hollóssy Andor főjegyző kegye- letes szép szavakkal emlékezett Szepessyről és elhelyezte községe koszorúját. Koszorút helyeztek el még Ssanyi István a Szent Orsolya iskola, Hollóssy Ágnes a Faics iskola, Enczel István a Dombóvári Ipartestület, Pártos Ferenc a Dombóvár és Uj- dombóvár Tanító Testületé, Barabás János a Máv. mozdonyvezetők és Veér Vencel gimnáziumi igazgató a Dombóvári Társaskör nevében. Szepessy emléktáblájának elkészítését költőtársa: Kocsis László, a Dombóvárról időközben eltávozott pap-költő indította meg, a leleplező ünnepség éietrehivásában jelentős érdeme van Várfőy Lajosnak, lapunk lelkes munkatársának, akit törekvésében Kenézy László főszolgabíró elnöklete alatt működő rendezőbizott ság dicsérendő odaadással támogatott. * * * 1880 szept. 8 án született Dombóvárott. A gimnázium alsó 4 osztályát Kaposvárott, a felső négyet Pécsett, a ciszterciek gimnáziumában végzi, mint pécsi egyházmegyei papnövendék. Mindvégig jeles tanuló. Ekkor írja első költeményeit, melyek kedves költőinek, Keviczkynek, Szabolcs kának és Vajda Jánosnak ihletét sejtetik. Szepessy álnéven a lapokba is ir. Az érettségi után kilép a klérus ból s 1900-ban Pestre megy, hol a bölcsészeti karra iratkozik be és nevelői állást vállal. Vizsgái letétele után 1904-ben önkéntes lesz a 44 ik gyalogezred Budapesten tartózkodó zászlóaljánál. Már mint egyetemi hallgató, de kiváltkép mint tanár részt- vesz a keresztény szocialista mozgalmakban s megírja a keresztény szocialista indulót, a Riadót, melyet Érti Gábor zenésit meg. Kedves, őszinte és igaz barátság fűzi a katholikus mozgalmak két nagy vezéréhez, Hu szár Károlyhoz és Haller Istvánhoz, a későbbi miniszterekhez. Többször lerándulnak dombóvári otthonába és együtt szövik a terveket a jövőre. 1912 junius 27-én megnősül, feleségül vevén Tóján Etust. Házasságát két leánygyermekkel áldja meg a Gondviselés. Boldog családi életet él, azon- j ban a haza hivó szava őt is elasóli- I tóttá szerettei köréből. A szerb íron- j ton harcol először, hol a csatározások I megkezdésének második napján térd- 1 lövést kap. Sebéből fölépülve Orso- vára kerül állomásparancsnoknak, majd az olasz harctérre megy, hol a doberdói harcokban 1915 julius 31 én, a második görzi csatában hősi halált hal Doberdó község előtt, Selz és Vernegliano között. Szepessy László írói ihletét komolyan megbecsülő, az írás művészetét rajongó hitvallással munkáló, szigorú keresztény erkölcsi alapon álló világnézetű költő volt. Igazi művészi lélek, aki teljesen átengedi érzékeny hangszerét, a szivét, a természet zenéjének s amely fogékony a hangulat és érzés minden érintése, minden hirtelen változása iránt. Mint a bárfa húrja megérzi a szél erősebb fuvallatát, az ő szivében is ily köny- nyen visszhangot adó minden húr. Munkáinak 1902 ben és 1909 ben ben megjelent kötetei vallásos tárgynak. Ezek a szép, himnuszBzerü alkalmi költemények a vallásos költészet mély áhítattal megirt darabjai. Hivatott tolmácsolója a kath. egyház ideáljainak, lélekemelő, magasztos szertartásainak. Könnyed versformájuk alkalmassá tette őket a megzenésítésre. A Liliomok lilioma c. kötetéből 40 költeményt zenésitettek meg. Mint lirikus mutatkozik be az 1903- ban megjelent „Csalogánydalok" és az 1914-ben megjelent „Katonaversek" és „Virágos vonattól a vörös- keresztig" köteteiben. Az elsőben, melyet a magyar nők mélyen érző szivének ajánl, a 23 éves ifjú csapongó, szerelmes szive szólal meg hol bánatos, hol reménykedő, hol föllobbanó boldogsággal. Szerelmi dalok ezek, melyeket a bánatos szivü csalogány dalol. Szerelmi lírája borongó, de ment minden beteges érzelgősségtől. Nem mesterkélt, hanem igaz magyar szivből fakadó alkotások és közvetlenségükkel az olvasóban is visszhangot keltenek. Az utóbbiakban' a katonabajtársak buzdítása, egy-egy sóhaj az itthon hagyott család után. Sorolhatnám Szepessy költeményköteteit és kéziratban maradt versek százait, de inkább csak mint dalköltőt akarom kiemelni, mert szerintem Szepessy ebben volt igazi művész, akinek finoman organizált, — r psMMi Valóban művészi és modern 1 ■ fényképeket 5 ! HŰGER ! I főhercegi udvari fényképész készít | szekszárd L Széchenyi-utca 28. szám (Molnár- I féle házban) ■■nmmml könnyen ingert fogó érzékei, eleven és szívós emlékezése van, mellyel megőrzi az érzéki benyomások frig. seségét és intenzitását. Természet ég virágszeretete is dalköltővé avatják. Figyeli a rózsák, virágok életét, az ébredező tájat és természetet, amint azt az 1907. évi kölni világversenyen első dijat nyert virágjátékok költemény, pályázata is mutatja. Érzelmei és gondolatai épen ezért könnyen, tetszetősen szöknek dalba. Dalainak fősajátságai az őszinteség, közvetlenség, zeneiség, hangulatosság és a természetnek a költő érzésvilágába vonása és az egyszerűség. Több mint 500 dala van megzenésítve, legtöbbje Czike Józsi, a hires nótaszerző cigányprímás által, amire alig találunk példát a magyar irodalomtörténetben. Templomok és csárdák, koncert termek és kávéházak Szepessy szövegeire szerzett melódiáktól visszhangzanak, Szepessy dalaira szerzett nótákkal vitték el az első dijat a zeneszerzők ötször egymásután. Ez volt Stepessy László az irodalomnak. De Dombóvárnak ennél több. Elsősorban is szülötte, másod sorban pádig mert faluját igen-igen szerette. Számtalan költeményében megénekli az ő, akkor még kis faluját s így emelt neki emléket. A falusi nóták cimü kötetet is Dombóvárnak ajánlja e szavakkal: Tolna vármegye gyöngyének, Dombóvárnak, az én szivem gyöngyének, drága szülőföldemnek, örök szeretettel ajánlja a Falusi nótákat, melyek legtöbbje róla dalol. • , • Nem hagyhatom megemlités nélkül Szepessy halálsejtelmét. Halálvágy c. költeményében igy szól: Ha szent törvényeket nem sért a vágyam, Én úgy szeretném a kora halált. Majd kéBŐbb igy ir: Valahol ott a kis Kapos folyónál Van egy falu akácos dombtetőn: A rét, a kert ma is csak ott áll, hol a fű is reám vár köny- nyezőn. Házunkban egykor én valók az élet S most otthon is a könnyem omlana ... Haljak meg én vad idegenbe, távol, Apám, Anyám se tudja* merre, hol; Egy ház se légyen, mely virágot ápol A sír felett, amelybe csend honol. Madárka is csak sírni bírjon ottan, Zokogni csak a méla fúvalom, Ahol pihen feledve, elhagyottan A szótalan, az árva fájdalom ... Amint az elmondottakból látjuk, vágya betelt, mert idegen földben pihen és sírján csak a szellő suttog imát, amikor a nem kéz ültette viráPamut-, len- és vászonáruk az emelkedés előtti árakon Kész női ruhák 9 penéőtől Fürdőnöuhak, f érf idressek, cipők, sapkák Froftiv - köpenyek Gappék PIRNITZER József és Fiai, áruházában, Szekszárdim Kockás poplin tuhakelniék ♦ Hosáanyasok i pengőtől
