Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1927-05-28 / 22. szám

1927 május 28. — Pótvásárt kór a város. A leg­utóbbi országoB állat- és kirakóvásár ae esős időjárás miatt nem sikerült. I A kereskedők csak a déli órákban | tadtak kirakodni, vásárlóközönség ke­vés számban jelent meg, az állatfor- galom is igen jeletéktelen volt. Erre való tekintettel a vásározó közönség óbajára Szekszárd város pótvásár en- «gedélyezése iránt folyamodott. — Molnár ruhákat vegyileg, művésziesen fest és tisztit, Szekszárd. Üzlet: Kaszinóbazár-épület. (Korzó.) Gyapjufonalak minden szinben kap­hatók. — A Felsődunántull Mezőgazdasági Kamarától kapjuk az alábbi értesítést. A hazai tengerikészletek kimerülése a sertéshizlalókat arra kényszeríti, hogy külföldről hozzanak be tengerit. A tengerire kivetett 2 arany korona behozatali vám miatt a magyar ser- tésbizlalók a jugoszláv és román hizlalókkal versenyezni nem tudnak és ha hízott sertéseket külföldre importálnak, az rájuk csak veszteség gél járhat. Erre való tekintettel a kormány nem zárkózik el a tengeri­nek külföldről való vámmentes be hozatala elő), ha a hizlalók garanciát nyújtanak, hogy meghizlalt sertései két külföldre szállítják ki. Ezirányu kérvényeket a m. kir. pénzügyminisz tér úrhoz kell intézni. — Betöréses lopás Almáshegyen. Hübner Jánosné 71 éves őcsény köz séghez tartozó almáshegyi lakos háza fedelét i&meretlen tettesek e hó 14 én éjjel felbontották b onnan nagyobb mennyiségű élelmiszert loptak el. A tettesek kézrekeritése érdekében a csendorség széles körű nyomozás^ ve zetett be. — Villamossági és erőátviteli berendezések szakszerű szerelését vállalják Titte Testvérek, Szekszárd. Telefon: 91. — A dunaföldvári rablógyilkos Ugye az Igazságügyi Orvosi Tanács előtt. Ismeretes, hogy Kiss Sándor, aki an­nak idején Oláh Mihályné dunaföld­vári kofát megfojtotta és kirabolta, Budapesten történt letartóztatása óta vizsgálati fogságban van. A szek­szárdi kir. törvényszék vádtanácsa elrendelte, hogy az iratok felküldés senek az Igazságügyi Orvosi Tanács hoz annak a megállapítására, miként történt Oláh Mihályné megfojtása. Terheltnek beismerő vallomásában felsorolt részletek ugyanis ellentét­ben vannak a boncolásnál észlelt ada­tokkal. — Ártatlan vásári tolvajok. Még íz 1925. évi junius hó 3 án történt, íogy a dunaföldvári vásárra több budapesti csibész — férfi és nő ve­gyesen — lopás elkövetésére szövet­séget kötött. A szövetség tagjai le is utaztak Dunaföldvárra és rögtön munkába is állottak. Mint zománc­edény és rőfösáru specialisták nagy sikerrel dolgoztak és hamarosan meg is rakták a lopott holmival szállás­adójuknak, Almási Sándor dunaföld tári vásári pecsenyesütőnek a laká­sát. A házigazda ugyanis addig, amíg 1 szövetkezet harácsolt, a vásárban ^rult és fogalma sem volt róla, hogy i vendégei mit csinálnak. A csendőr­ig azonban rajtaütött a társaságon, le egyikük sem akart tudni az el- °P°tt dolgokról. A nyomozás szálai ikkor Puskás Sándorhoz és Hauer éteméhez vezettek, akiket beismerő hallomásuk alapján a szekszárdi kir. örvényazék már régebben el is ítélt, kedden kerültek a többiek is a bíró­ig elé. Kurz Mérné, Tóth István, lalázs Ferencné ós Csörnyei István holtak a vádlottak, akik közül ketten ’gyes kisebb lopásokat be is ismer­TOLNAMEGYEI ÚJSÁG tek, azonban a tol vaj sző vétségét tagad­ták és a törvényszéket minden mó­don tagadva és hazudozva akarták félrevezetni. A tárgyalás során a kir. ügyészség Csörnyei Istvánnal szem­ben a vádat elejtette, Tóth Istvánt pedig a törvényszék bizonyíték hiá­nyában felmentette. Kurz Mérnét a bíróság 3 évi fegyházra, Balázs Fe- rencnét pedig 1 évi börtönre ítélte, megállapítván, hogy a tolvajszövetség tényleg fennforgott. Jellemző, hogy ez elitéltek a szigorú Ítéletbe bele­nyugodtak és igy az jogerős lett. — Fogorvos. Kovács J. spe­cialista fog- és szájbetegségben, la­kása Szekszárdi, Arany János-utca 3. gimnáziummal szemben, az emeleten. — Súlyos sérülések. Müller Erzsé­bet 7 éves paksi lakos játszás köz­ben a hintáról leesett és bal vállcsontja eltörött. — Krizsák István 16 éves szekszárdi lakosnak birkózás közben bal kulcscsontja eltörött. — Schmidt Ferenc hőgyészi lakost e hó 19-ón gazdájának lova hasba rúgta. — Pesti József 5 éves sárszentiőrinci gyer­mekre az ajtószárfa véletlenül reádült és ballábát eltörte. — Sérülteket a szekszárdi Ferenc közkórházba szál litolták, ahol ápolás alatt állanak. — Verekedés a Benedekszurdikban. Reiter Eduird és Kern JánoBné szekszárdi, benedeksznrdiki lakosok összeverekedtek. A harc komolyabb folytatását a rendőrség akadályozta meg. — A kihágási bíró ezért őket egyenként 2 napi elzárásra és 10—10 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Az íté­letben terheltek megnyugodtak. — Csavargásért 8 napi elzárás Nagy Árpád budapesti, Kozma József szerencsi lakosokat az államrendőrség egyenként 8 napi elzárásra ítélte köz- veszélyes csavargásért, — Nem szabad káromkodni I Az áÜamrendőrség szekszárdi kapitány­sága Parvich Ferenc szekszárdi lakost 1 napi elzárásra és 10 jpengő pénz- büntetésre, Taksonyi Ferenc szek­szárdi lakost 2 napi elzárásra és 10 pengő pénzbüntetésre, Molnár Ignácné szekszárdi lakost 10 pengő pénzbün­tetésre ítélte, mert a szekszárdi vásáron káromkodtak. Vendéglősök figyelmébe. Kiváló minőségű szekszárdi vörös fehér és siller borok 10 malligand foktól 12 fokig beszerezhetők a Me­zőgazdasági Kereskedelmi rt. pincé­szetében Szekszárdon. IRODALOM. — H. G. Wells: A művészetek fej lödése. (Genius kiadás.) Lehet-e há- romszázegyuéháuy oldalon képet adui a világ művészetéről ? Lehet e ilyen szűk. kereteken belül akár csak sej­tetni is annak a fejlődésnek görbéjét, mely időbelileg a késő paleolitkortól nem is tegnapelőttig, hanem a leg­közvetlenebb tegnapig ivei, tartal­milag pedig a képzőművészeteken kivül a zenét és irodalmat, más szó­val a mindenkori minden művészetek összességét felöleli ? Lehet-e olyan szempontmagaslatot találni, ahonnan ez a roppant idő és tér még egy tekintettel beöleihető s ha igen, se­kély általánosságokon vagy száraz adatokon kivül eredményezhet e ez a tekintet olyasvalamit is, ami azt szakember és laikus szemében egy­aránt értékessé avassa? — H. G. Wellsnek magyar nyelven most meg­jelent kis kézikönyve a bizonyíték rá, bogy lehet. Ez a kis kötet sem nem adathalmaz, sem nem sekélyes általánosság, hanem egyetlen biztos és határozott vonallal mesterileg fel­vetített képe az emberi művészet t evolúciójának. Nem müvészettörténe a szó szoros értelmében, nem szak­munka, nem tudomány, hanem — ha ngy tetszik, kevesebb, valójában azonban alighanem több ennél — egy kivételesen tájékozott és kivéte­lesen tisztán látó, zseniális embernek véleménye a művészet dolgairól, az alkotás lényegéről, módjairól, eszkö­zeiről, az ember művészetét formáló, alakitó, előbbrevivő tényezőkről. Per- beszállni ennek a kis könyvnek egyes pontjaival, ellene mondani Wells egyik másik ma még tulmerésznek tetsző megállapításának, vitatni az igazságot egy és más részletkérdésben talán lehet, de nagyiában-egészében a legszigorúbb kritika is egyet kell hogy értsen Wells megállapításaival, el kell hogy ismerje, hogy ez a lát­szólag teljesen szubjektiv szempontok szerint igazodó müvéBzetszemlélet alapjában véve az első valóban ob­jektív szemlélet a világon, a maga nemében épp olyan uj és úttörő va­lami, mint a milyen nj és úttörő valami Wells világtörténete az eddig volt történeti irodalomban. Hibái lehetnek e kis műnek, de e hibák eltörpülnek rendkívüli értékei mellett, amelyeknek sorában jelentőség szem pontjából aligha utolsó a megírásnak az a páratlan művészete, amely e hasznos és kétségtelenül hézagpótló kis könyvnek forgatását külön él­ménnyé fokozza. -—A Genius könyv- kiadóvállalat a belsőhöz mindenben méltó külső, formában, kiváló minő­ségű papiroson adta ki Wells e leg­frissebb remekét Kiss Dezső szak­avatott fordításában. Külön dicséret illeti a vállalatot a nagy gonddal összeválogatott illusztrációs anyagért, legfőként azonban azért, hogy sza­kítva az eddigi rossz szokásokkal, körömnagyBágu képecskék helyett, amelyeken látni semmit, bosszankodni azonban annál többet lehetett, jó­részben egészoldalas, tiszta szép ké­pekkel tűzdeli tele Wells mondani­valóit s hogy mindennek ellenére sem szabja olyan magasra a könyv árát, hogy az akadálytalanul el ne juthatna rendeltetési helyére: a tömegek ke­zébe. — Vállalkozók Évkönyve és Cím­tára. „Költségszámítás a magasépí­tésben“ címen 1100 oldal terjedelmű könyv jelent meg most a Vállalkozók Lapja kiadásában. E könyv első kötete az összes, a magasépítésben előforduló kalkulációs számításokat tartalmazza hivatott szakemberek tollából; ezenkívül tartalmazza az összes gyakorlati tudnivalókat, táb­lázatokban feldolgozva az összes magasépítési gyakorlatban szükséges adatokat. A II. kötet pedig a magyar országi építtető hatóságok, építő­iparosok, építőipari gyárak, valamint kereskedők teljes — mintegy 5Q.000 cimet tartalmazó — címtárát nyújtja, úgy hogy mindenkinek, aki építtet, vagy az építőiparban dolgozik, nél­külözhetetlen. A hatalmas munka ára (két kötetét egybe kötve) 28 pengő, megrendelhető utánvét mellett is, a Vállalkozók Lapja kiadóhivatalában, Budapest, VI., Podmanitzky-utca 27. Tel. Teréz 120—69. — Thaisz Lajos ny. mezőgazda­sági kisérletügyi igazgató : A magyar talaj gyepesítése. Ára: 3 pengő. Kiadja a „Pátria“ Irodalmi Vállalat és Nyomdai R.-T., Budapest, IX., Üllői-ut 25. szám. A fenti címen egy teljesen eredeti magyar munka hagyta el a sajtót, amelyet a szerzője 42 évi gazdasági-botanikai tanulmá­nyai és gazdag tapasztalatai alapján irt meg. — A munka a következő fejezeteket tartalmazza: Bevezető. I. A magyar talaj gyepesítéséhez szükséges növények jellemzése. II. 7 Rétek. III. ^Legelők. IV. Fümag- keverék-tervezetek. V. Füves here­keverékek. VI. Vasúti és folyam-' töltések begyepésitése. VII. Meredek talajok és homokbuckák megkötése. VIII. Kerti pázsit. IX. A gyepesí­téseknél szükséges szabályok és tudni­valók. A szikes talajok gyepesítésé­nek igen nehéz kérdésével csaknem minden fejezetében foglalkozik. A rétek és legelők művelésének módo­zataival igen jó magyar munkák foglalkoznak, ezeknek a gazdasági­botanikai része azonban idegen. A szerző munkájának a gazdasági-bota­nikai része pedig a hazai növények ismeretére és azok gyakorlati alkal­mazására van felépítve, ezért az nj irányú és hézagpótló. — Jövedelemfokozás a mezőgazda- sági üzemben cimeu egy tanulmány jelent meg báró Jeszenszky Ödön dr. tollából. Szerző a gazdaságok jöve­delemfokozásában látja az egyedüli utat a jelentkező mezőgazdasági válság elhárítására. Fejtegeti a jövedelem- fokozás nemzetgazdasági és magán­gazdasági jelentőségét, a jövedelem- fokozás lehetőségét és módját, úgy­szintén az állami támogatás lehető­ségét és módját. Rámutat az egyes gazdaságokban tapasztalható hiá­nyokra és viszásságokra, a föld­művelésügyi kormány gazdasági szak- tudósítói* intézményének szervezet­lenségére, . úgyszintén a gazdasági szakoktatás irányának egyoldalúsá­gára, amely kimerül a jövő nemzedék tanításában, ahelyett, hogy ezzel párhuzamosan a mai nemzedék okszerű gazdálkodásának irányítására is súlyt helyezne. Mindezekre való tekintettel egy olyan gazdasági intézmény léte­sítését javasolja, amelynek jövő ha­tásköre mindenesetre hármas volna; 1. tanácsadó tényezője volna a hoz­záforduló gazdáknak, 2. irányító té­nyezője volna a „falu“ gazdálkodá­sának, 3. gazdasági szaktndósitója volna a földművelésügyi miniszté­riumnak. Kétségtelen, hogy ma egyik legnagyobb belföldi problémánk a mezőgazdasági válságból .kivezető ut megtalálása. Éppen ezért minden kellően megalapozott és a praktikus élettel számot vető fejtegetés foko­zott figyelmet érdemel. A.tanulmány a Pátria Irodalmi Vállalat és Nyom­dai R. T. (Budapest, IX., Üllői ut 25.) kiadásában jelent meg. Ara 3 pengő. — A fagykársujtotta szőlők, gyü­mölcsösök Ó8 kertek kezeléséről ír a Növényvédelem és Kertészet májusi száma. Ismerteti a levéltetvek irtá­sát, az őszibarack levélfodrosodását, a szőlő terméselrugását, a rézkénpor házi készítését, a kószapockok, a spárgabogarak, a hangyák és a rózsa- rozsda elleni védekezést. Megtanít a permetezés helyes elvégzésére, a gyü­mölcsök hizlalására, a gyümölcsfák öntözésére, az idei Ultetésü fák trá­gyázására, a helyes konyha- és vi-. rágoskerti öntözésre, a rózsa szem- zésére, az őszi- és kajszinbarack met­szésére, a szamóca, cseresznye és meggy szedésére, a szőlő aktuális munkáira, a torma kezelésére, a pa­radicsom fattyúzására, a szőlőkapálás idejére stb. A dúsan illusztrált szak­lapból a kiadóhivatal (Budapest, Föld- mivelésügyi minisztérium) lapunkra való hivatkozással egy esetben díj­talanul küld mutatványszámot. — Ingyen képes hetilapot ad ismét a „Magyarság“ cimü napilap előfize­tőinek. A most meginduló képes­hetilap alakjára és kiállítására ugyan­olyan, mint az előfizetők által meg­kedvelt első forma volt. A szerkesz­tőség azon fáradozik, hogy tartalmi­lag felülmúlja az eddigit. A képes hetilapot a „Magyarság“ minden elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom