Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-05-28 / 22. szám
1927 május 28. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 r Értesítésn BrAltM B Tavaszi és nyári angol szöveteim _ megérkeztek, melyekből mérsékelt áron készítek ■ felöltőket és dMMkel ■ I Kérem t. rendelőim további szives pártfogását. Tisztelettel Sápszky Andor férfiszabö. Hozott anyagok feldolgozását is vállalom I zsáky Imre szentBzóki tanácsos p'e bánost, Huber Ferenc főjegyzőt és nejét, Sípos Ernő m. kir. kormány- tanácsost, nejét és leányát, dr. Frey Tivadar ny. járásbirót, nejét és leányát, Szennovits Kálmán járásbirót, Bodor György volt nemzetgyűlési képviselőt, Kun János Dunaföldvár közBég biráját, Polgár Ferenc földbirtokos, megyebizottsági tagot és még másokat. A dúsan megrakott és virággal gyönyörűen feldiszitett asztalhoz ült a társaság, mely alkalommal a vir megye alispánja szép és lelkes beszédben meleg barátsággal és szere tettel köszöntötte a szomszédos vármegye vendégeit, kitartásra, a nem zeti érzés ápolására és összetartásra buzditotta a lovas erényekben ki válóan tündöklő csapatot. Az üdvözlést hálás szívvel köszönte meg a csapatvezető Rudnyánszky huszárszázados. Majd pedig Bodor György volt nemzetgyűlési képviselő állt fel szólásra s azzal a kijelentéssel, hogy „Dunaföldvár mindenkor ünnepet ül, ha a község szülöttje, a vármegye nagyérdemű és közszeretetben álló alispánja körében megjelenik“, a vármegye alispánját és szépséges nejét a legbensőbb tiszte lettel üdvözölte, majd pedig hosszabb, talpraesett beszédében a leventegon dolat nagyszerűségét, hazafias értékét s a magyar jövőre kiváló fontosságát vázolta. A társaság a legkedélyesebb ban gulatban a késő esti órákig maradt együtt és a legkellemesebb emlékekkel tért dunaföldvári szállására. Előszálláson. Másnap (25 -én) kora hajnalban a zirci apátság előszáliási uradalmába ment a társaság, kiket K. Kovács Gyula kormányzó tisztikarával az uradalom Kokasd pusztájánál fogadott és a magyar vendégszeretet] őszinte szavaival üdvözölt. A tanulmányo zásra szánt délelőtt szinte kevésnek bizonyult a szebbnél szebb látnivalók megtekintésére és csak a pompás beosztás tette lehetővé, hogy a társaság fogalmat alkothatott a kiválóan kezelt uradalom üzeméről. Az állat- állomány az útvonal mellett elterülő I legelőkön volt csoportosítva, úgy, I SZIGETI ÖDÖN ♦ SZEKSZÁRD (23) Szállítmányozás • Bútorszállítás • Beraktározás IRODA: MOZIVAL SZEMBEN • TELEFON: 36. hogy a kirándulók a rövid délelőtt alatt majdnem az egész uradalom állatállo mányát láthatták- Kiváló, tisztavérü simmentháli szarvasmarhaállomány, szép, kiegyenlített mangalica sertések, juhok, növendékállatok mellett a kirándulókat láthatólag legjobban érdekelte az uradalom igen jóhirü ménese, amelynél hosszabb időt töltöttek el természetes érdeklődés mellett és mi sem bizonyi ja jobban tetszésüket, mint az, hogy a társaság egyik ur- lovas tagja az egyik szép példányt azonnal meg is vette. Látható tetszést váltott ki az uradalomnak szintén nagyon szép magyar gulyája, e ma már ritka, szinte mondhatni látvá nyosság. Végtől-végig, amerre a társaság ment, szinte beláthatatlan területen a legszebb vetésekben gyönyörködhetett, dús, hibátlan növés, sehol egy megdőlt kalász, üde, zöld kárnélküli répavetések, az ember úgy érezte magát, mintha Ceres aranykori birodalmában járna. Mintegy 30 kilométernyi körút után a kormányzói kastély parkjában terített asztal mellett vitéz Feördeös Vilmos ezredes köszönő szavaira Kovács Gyula kormányzó örömét fejezte ki, hogy rendi kötelmeik egyik legfontosabbját, az ifjuBág tanítását gyakorolni módjában lehetett. A kápolna és kastély megtekintése után Simontornyának vette útját a társaság. Simontornyán. A simontornyai járás határán Reich Oszkár főszolgabiró családjával, va lamint br. Jeszenszky Andorékkal üdvözölte az érkezőket, kik este 6 óra után vonultak be a leventék sorfala között, cigányzeneszó és Simon- tornya közönségének üoneplése mellett Simontornyára, ahol őket B^reck István főjegyző üdvözölte. Az eddigi legnagyobb teljesítmény, a 60 kilométeres ut nem látszott meg sem a lovakon, sem a lovasokon, a kis Tomy is a nála már megszokott frisseséggel lovagolt az élen. Az elszállásolás a legnagyobb rendben és gyorsasággal ment végbe, a mi a simontornyai rendezőbizottság szorgalmas munká- | jának eredménye. Anyák napja. 1 Húsz évvel ezelőtt hivatalos rendelettel vette védelmébe gróf Apponyi Albert akkori ku'tuszminiszter a madarakat és fákat, melynek ünnepét az iskolákban még ma is ünnepük. De ki gondolt akkor az anyákra, azokra a derék, magyar anyákra, akik az osztrák-magyar hadseregnek a kitűnő katonákat, a földnek a derék munkásokat, a gyáraknak a szorgalmas kezeket, a hivataloknak a meg bizható tisztviselőket szolgáltatták! Senki. A háború trianoni nyomorának kellett ránk szakadnia, el'kellett veszitenünk gyönyörű szálfákkal ékes kárpáti erdeink fölsége3 koszorúját millió hasznos madaraival együtt, el kellett hullania nemzetünk szinejavá- nak, legértékesebb munkaerejének, hogy végre észrevegyük az elfelej tett, a fel nem ismert magyar anyákat. Az ifjúsági Vöröskereszt terelte rá a társadalom figyelmét a magyar anyákra. Akik a múlt hetekben itt— ott rendezett iskolai anyák ünnepsé gén részt vettek, könnyekig hatódtak meg az ünnepség kedvességének láttára. Pedig nem igen történt más, minthogy a gyermekek kis ajándékokkal kedveskedtek édesanyjuknak, többnyire virágokkal lepvén meg { őket. De az elég volt arra, hogy érzelmek mellett gondolatokat is ébresz- szenek bennünk. S ezek között egy sötét, fájó, de igaz gondolat tör elő, mély évtizedek óta bujkál úgyszólván a kulisszák mögött, itt ott hangos kiáltásba tör ki, de sikerült mind eddig elhallgattatni. Az anyák ünnepélyén azonban szinte Bikoltva tört ismét elő: kevés a gyermek! Fogyunk, széthullunk, mint oldott kéve, mert magyar anyának lenni sokszor nyomort, lemondást, sőt szégyent jelent. Vessünk csak egy pillantást a statisztikába s rögtön szemünkbe ötlik az a szomorú tény, hogy népességünk egyes vidékeken egyáltalán nem szaporodik, hanem inkább fogy. So mogy, Baranya és Tolna vannak a métely központjában. Somogymegyé ben három, Baranyában négy és Tolnamegyében egy olyan járás van, amelynek 1900 ban több lakója volt, mint 1920-ban. De 1910 ben, a dombóvári járást kivéve, mindegyik jóval népesebb volt, mint 1920 ban, csalhatatlan jeléül annak, hogy népességünkből kiveszett, vagy szuny nyad a fajfenntartási képesség. Igaz, hogy ennek okául a háborút szokták emlegetni. Megengedem, hogy a háborúban csakugyan sok javakora beli férfi puszta t el s emiatt lerom r ! i VARRÓGÉPEK kerékpárok, villamossági cikkek; nagy raktár és javítóműhely SOMMER mechanikusnál Szekszárd,Garay-tér Telefon szám 51 V. m ■ ■ ■ J lőtt a születési arányszám. De mégis tévúton haladupk, ba csak a hábo rúnák tulajdonítjuk a nemzet virágainak, a gyermekeknek megfogyatkozását. Ha ugyanis azt vizsgáljuk, hogy mennyire szaporodóit az egyes járások lakossága az utolsó félszázad alatt, akkor csakhamar kitűnik, hogy itt háborúnál, Trianonnál és szegénységnél mélyebb és régibb okok fogyasztották le mindég a nemzeti remény bimbait. Kitűnik akkor, hogy mig az istenáldotta, tejjel-mézzel folyó Pannóniának Baranyamegyéjóban a lakosság 50 év alatt csupán 10 százalék, Tolnamegyében 20 százalék, Somogybán pedig 28 százalék emelkedést mutat, ugyanekkor ezen idő alatt más vármegyékben, melyek t. i. nincsenek fertőzve az egykétől, jelentékenyen nagyobb a népszaporodás, így pl. Zalában 42 százalék, Nógrád- ban 48 százalék, JáBZ Nagy Kun- Szolnokmegy.ében 50 százalék, Vas- és Szabó les megy ék ban egyaránt 54 százalék, sőt Csoográdbao, a.kubikosok hazájában 88 százalék. Lehetetlen tehát éBzre nem venni, szóvá nem tenni azt a szomorú tÓDyt, hogy országunknak ezen határszéllé vált déli része beteg, a korhadó tölgyhöz válván hasonlóvá, melynek levelei elsárgultak s gyümölcsöt nem terem. Pedig a baj annál nagyobb, mert nj szomszédaink a szlávok és románok közismerten szapora népfajok, melyeknek szaporasága már a béke idején is jelentékenyen felülmúlta a magyar faj szaporodási arányszámát. Kérdem hát: hogyan akarjuk visz- szaszerezni az elvesztett országrészeket? Akár békés utón, akár fegyverrel kívánjuk Nagy Magyarországot visszaállítani, egyaránt emberekre, sok emberre van szükség. Vagy lemondunk róla? Akkor is nagy a veszély, mert az ország déli szélén ritkuló, satnyuló népség nyitott kaput mutat a békésen beszivárgó, vagy erőszakosan hehatolni akaró szlávság felé. Népsűrűség nélkül nincs kultúra, nem lehel többtermelés, nincs fejlődés és nem lehet egészséges nemzeti’ élet! Ezért van nagy jelentősége az mhbBíSI ■■■■■■ ■■ BrüncH 3ános és Szabó 3ános vizműépitkezési vállalata Szekszárd, Vasúti fasor 6. szám A városi vizműszabályrendeletben előirt, s a városi tanács által jóváhagyott minták szerinti kivitelben készít: a legjutányosabb áron, egy évi jótállás mellett házi pizoezetéki « csatornázási berendezéseket Terv és költségvetés díjtalan. — Minták megtekinthetők Vasúti fasor 6. szám alatt. Hosszabb lejáratú kedvező fizetési feltételek. 312 88 ■■ ■■ ■■ ■■ 8B88888888888888S5S8”S83eggSBS8B888S88SSB8B8S88T88B8B883SSB88SB3S88S88SS8S888S8S8S8S838SB£388S8838S8S8SSSfi
