Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-05-21 / 21. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG fitóGÉPEK | évi karbantartásét és szakszerit javítását vállalom I Sommer mechanikus | Szekszárd. [ Mindenféle Írógépekhez kellékek és alkatrészek beszerezhetők. vannak fáradva és ha nem segítenek, akkor el fog sülyedni egy ezeréves nemzet és ezzel el fognak slllyedni azok a jólétben élók is, akiket megóvott eddig az árvíz. Gályára testvéreim I összetartásra, hitre és hazaszeretetre hívom Önöket. Ne nyugodjanak meg abban és ne álmodjanak, hogy a nemzet vezérének munkájától jobbra fog fordulni a sors, ne nézzenek csak arra, hogy Bethlen István és Apponyi A'bert felfűzött szuronyok között ment a békét elfogadni. Ne gondoljanak arra, hogy mily nagyszerű változás, hogy milyen dísszel, szeretettel és megbecsüléssel fogadták Rómában Bethlen Istvánt, min ha egy nagy nyugati fejedelem képviselője lenne. Ez nem elég, ezek csak Ígéretek, talapzatok, amelyekre építeni kell, amelyeknek fentartásán dolgozni kell, amihez minden magyar asszonynak oda kell adni a szive dobbanását, a lelke melegét. ötszázezer magyar hős esettel és ezt kell pótolni, azoknak a munkaereje hiányzik a nemzet életéből. Ti tudjátok ezt pótolni, hittel, asszonyszivetek melegével, biztatásával, amellyel a magyar férfiakra néztek. Ti- nektek kell elkészíteni az utat az eljövendő uj nemzedéknek. A talapzat csak kezdet. Amerre csak nézünk, szörnyű a világ képe. Kínában keresztényeket ölnek, Oroszországban és Mexikóban is rettenetes az állapot. A mi talapzatunkat is nyaldossa, verdesi a hullám, amit csak összetartással, hittel és hazaszeretettel tarthatunk meg és amely hittel és hazaszeretettel szerezhetjük vissza, mindazt, ami elveszett. Talán mindegyikünk lelkében él egy kedves kis utca, ház, virágos mező, egy kedves emlék, ami elveszett. Gondoljanak sokszor arra, ami elveszett és gondoljanak arra, hogy minden cselekedetükkel egy rögöt szereznek vissza. Mielőtt beszédemet befejezném, egy pár percre ne legyek én a mesemondó Tormay Cecil, aki már nem mesél. Városukba mindig örömmel jöttem, mert ez a város ellőttem szent. Itt született az édesapám. Neki volt egy régi mesekönyve, amely mesekönyvben volt egy kép. Sokszor a térdére ültetett és úgy néztük együtt a képet, amelyen látszott templom, sok kedves apró ház, kis utcák és édesapám mindig Szekszárdhoz hasonlította ezt a képet. Ezen a képen volt egy erkélyes ház és az erkély alatt hóban állt két muzsikus. Az egyik verte a gitárját, a másik pedig kalaplevéve koldult. Én úgy érzem, hogy e képpel rokon vagyok. Úgy érzem, hogy e két muzsikus én vagyok. Én verem a gitárt, a szivem húrjait, hogy meghallják odafenn és én vagyok, aki koldul is. Önöktől koldulok. Munkát, asszonyi munkát. Könnyeiket pedig hullassák bele a nemzet sorsába. A mély meghatottad go és őszinte lelkesedést kiváltó, gyönyörűen felépített és a női szív finomságával átszőtt beszédet a közgyűlésen résztvevők óriási lelkesedéssel fogadták, úgy, bogy percekig tartott a lelkes tüntetés Tormay Cecil mellett, akinek gyönyörű beszédéért Jankó Agostonné elnök mondott köszönetét és indítványára a közgyűlés kimondotta, hogy Horthy Miklósné Őfőméltóságát táv iratilag köszöntik. A felemelő hangú latban lefolyt közgyűlés a Himnusz imaszerü hangjaival fejeződött be s. SZABÓ JANOS Telefon: 120 mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 Y ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. - Rentabilüási számitá^k. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés*, fürdő-, * vas^LeUm- vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. Épületek, beto - nv._0i, szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. Építési y g . villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárt és vidék __ kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- es betonkavics, j gránitdara. Hedek Anna hangversenye Szekszárdon. A Szociális Missziótársulat helyi vezetősége valóban mély hálára kötelezi Szekezárd zenekedvelő közön s^ét, mert gondoskodik arról, hogy a megyeszékhely anyagiakban szűkölködő középosztálya kullurigényei- nek egy részét minden különösebb megterheltetés nélkül itt is kielégíthesse. Eddig rendezett hangversenyein Nagymagyarország határain túl is jól ismert művészek szerepeltek és a közönség az utóbbi évek legkedvesebb művészi emlékei közé so rozza azokat a koncerteket, amelyeknek színhelye a vármegyeház nagyterme volt. Május 13 án este is együtt láttuk Szekszárd zenebarátait, akik Medek Annát, a budapesti kir. operaház művésznőjét és kísérőjét Kósa György zongoraművészt kívánták hallani. Az alispán karján a terembe lépő mű vésznőt meleg taps fogadta és ez a taps megismétlődött, midőn Blázsik Itus rövid üdvözlés kíséretében a * rendezőség csokrát nyújtotta át neki. Weber „Bűvös vadász* ának Agáta áriáját énekelte legelőször a művésznő és Kósa Györgynek hozzá alkalmazkodó kísérete csak fokozta az elismerést, amelyet ez a szám a közönségből kiváltott. Utána Kósa György, a budapesti előkelő hang versenyeken annyira kedvelt Mozart interpretátor zoogorázta Mozart C mo'l fantáziáját a hallgatóság meleg ünneplése mellett. — Strauss R:chárd Traum durch die Dämmerung és Ich trage meine Minne vor Wonne stumm dalait énekelte ezután Medek Anna, aki a sok énekbeli bravúrt kívánó operaária után, mint dalénekesnő bilincselte le hallgatóságát. Szünet után magyar dalokat adott elő a művésznő. Lányi V.: Szerenádok, Rékai Miklós: Mikor láttam és Kósa György: Léda a hajón című szerzeményei őszinte tapsokat arattak. Medek Anna ezekben a dalokban könnyebben értethette meg magát a közönséggel és a fiatal zongoraművész, aki a klasszikusokat oly gyönyörűen és hatalmas intelligenciára valló elmélyedéssel interpretálja, ai éneket bravúros kiséretlel festette alá. Nagy volt Kósa sikere Liszt: j Cantique d’Amourjának elzongorázá- | sával. A tapsvihar alig akart meg- | szűnni e zeneszám után és a művész a tapsokat egy saját szerzeményű modern apróság (Csak azért is !.) eljátszásával kívánta meghálálni. Puccini csodaszép melódiái csen dűltek fel ezután Medek Anna ajkán. Előbb Manón L^scautból énekelt egy áriát nagy sikerrel. Ezt követte Toeca imája. Az oly jól ismert gyö nyörü áriákban Medek Annának al kalmi nyílt nagy művészete és ki váló orgánuma csillogtatására. A kö zönség szeretetteljes melegséggel üo nepelte a művésznőt, aki Kósa György gyei együtt bizonyára szívesen gondol vissza a szekszárdiak megértő ovációira. Tanifógyülések. Régi képek a tanítót rendesen vesz- szővel kezében ábrázolják, mintegy jelképezve, bogy a nevelés beavatkozás a természet munkájába. A természet egyik jelensége ugyanis az, bogy az ember sok tulajdonságot őseitől örököl, de hogy az átöröklött tulajdonságokkal az ember egész fejlődése, sőt ezzel egész sorsa máris determinálva volna, ezt megcáfolja évezredek tapasztalata. „Átöröklés tisztán a szerves fejlődés tényezője, nem a nevelésé“ — mondja egy pe dagógiai tanár. Tehát az átöröklött tulajdonságokkal szemben nem vagyunk tehetetlneká nevelés lehetséges, de nem mindig egyenlő mértékben. A fejlődéstan egyik alaptétele a változtathatóság. A nevelés ennek a természeti törvénynek a célszerű s tudatos fölhasználása.- A nevelés fogalmának lényeges jegyei — dr. Weszely Ödön szerint — a hatás, melyet egyik iény gyakorol a másikra s ennek a hatásnak a célzata. Csak az a hatás nevelés, amely a cél fogalmának van alárendelve. Maga a nevelés, ép úgy, mint a tanitás célja változó, mert az mindenkor azonos a kor szellemével s miután a nevelő a nevelés intézője, tőle indulnak ki azok a hatások, a melyek a fejlődést irányítani vannak hivatva, ezért a nevelő eszményképe testesíti meg a nevelés célját. Végtelenül fontos tehát a nevelő s tanító világnézete, társadalmi felfogása, mert eszerint fogja a nevelés végző célját j kohkrét alakban lelki szemei elé va- I rázBolni. A nevelés másik lényeges jegyé1927 május 21. I ■ I Valóban művészi és modern fényképeket HÖGER főhercegi udvari fényképész készít SZEKSZÁRD Széchenyi-utca 28. szám (Molnár- féle házban) ■ ■ ■ m k, a hatás előidézésének módja ma már tudomány, mert az ember szellemi működésének törvényei vannak, a lélektan ezeket megállapította, a pedagógia pedig azt kutatja, hogyan lehet ezen törvényekre a célnak megfelelő befolyást gyakorolni. A leg- több ember — ha akaratlanul is —■ azáltal, hogy környezetére hatással van, pedagógiai munkát is végez, ezen munkája azonban mennyivel értékesebb volna, ha néha a nevelésről szóló könyvet is elolvasna, vagy épen nevelési megfigyeléseket is végezne. Akaratlanul bizonyos pedagógiai gondolkozásra tenne szert, mert hisz ha van papi, katonai, közgaz dasági gondolkozás, úgy bizonyára van pedagógiai gondolkozás is, amely mindig figyelemmel van az elérhető hatásra. Ezek a gondolatok látszanak időszerűnek most, amikor a vármegye tanítói kerületenként s járásonként tartják tavaszi közgyűléseiket, ahol rendesen egy mintatanitással kapcsolatban hosszabb vita keletkezik ; igaz, hogy legtöbbször csak a tanitás módszeréről. De ép ezért kötelességünknek vélünk eleget tenni, amikor ezekre a tani tógyűlésekre a közfigyelmet felhívjuk s kívánatosnak jelezzük, hogy bár minél több tantigy- barát érdeklődne ezen gyűlések iránt s nevelési megfigyeléseinek előadásával élénkítené a szakemberek vitáit. Hisz sokszor a távolabb álló tisztáb bau látja a folyamatokat s kapcsolásait, mint a benne élő. E$y föHUnk kitüntetése. A háborús és az azt követő lesújtó idők minden társadalmi osztályt súlyosan megpróbáltak. Megrázkódtatást szenvedett a magyar gyógyszerészi kar is, amely a boldog békés időkben irigylésreméltó szép napokat látott. Volt egy félévszázados érdek- védelmi egyesületük, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület, amelyet a kommun idején, az akkor vezető szerephez jutott s aztán Oroszországban menedéket talált söpredék úgyszólván teljesen szétzüllesztett. — Megyénk szülötte, Koritsánszky Ottó, aki a budapesti egyetem elvégzése után ösztöndíjjal külföldre került és négy óv alatt egész Nyugateurópát, később Európa többi országát beutazta s mindenütt az egészségügyi közigazgatást,. a társadalmi jóléti intézményeket és a gyógyszerószetet tanulmányozta, tervezetet dolgozott ki a PIRNITZER Leltvásznak Chifffonok Zefirek Pamasi törülközők és ászt fttaemüek Yefijes menyasszonyi kelengyék. Dísz ágy- és fehérnemüek hímezve és monogrammozva.
