Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-05-14 / 20. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1927 május 14 r VARRÓGÉPEK ■ kerékpárok, villamossági cikkek; m nagy raktár és javitómfihely S SOMMER\ ' mechanikusnál Szekszárd,Oaray-tér 15 Telefon szám 51 Egy múlt századbeli politikai gyilkosság. — Irta: Bodnár István. — A politika szenvedelme, ez a mindenáron érvényesülni, valamit keresztülvinni akaró vágy, törekvés és igyekezet épp ngy tulftttheti az agyat, mint bármily más szenvedelem, vagy indnlat. A vallási fanatizmusnak, vagy a természettől emberbe oltott leghatalmasabb ösztönnek, a — szerelemnek van legfeljebb ilyen expanzív ereje, mely féktelen energiájával elsöpri, vagy legalább elseperni akarja az útjába került akadályokat. ízig« várig politikusban benne van majdnem minden jelentősebb indulat, a jóságtól, a szeretettől egészen a — gyűlöletig. S óriási súllyal nehezedik mindez az emberi lélekre, mérsékli, sokszor el is fojtja annak tisztánlátását s elképzelhetetlen tettekre ragadhatja az akaratot, a cselekvés szabadságát. A nem régen lefolytatott frankpör adataiból is láthatjuk, hogy mily nagy urak tévedhetnek el a Macchiavelli-íé\e okoskodás útvesztőjében s zuhannak alá abba az örvényként tátongó mély szakadékba, amelynek elnyeléssel fenyegető száját a filozófiai okoskodás a szofizma szemnek tetsző rózsabokrával fedi be s teszi alig észrevehetővé, hogy tudni* illik, a cél szentesíti az eszközöket ... A Cinquecento diplomáciai kódexe még ennél is radikálisabb elveket hangoztatott, mert kimondotta, hogy uralkodói, vagy nemzeti szempontból csalni, lopni, sőt or- gyilokhoz folyamodni is nem — bűn. S ez, a már eleve feloldozó tanítás aztán elaltatta nagyon Bök ember lelkiismeretét, vakká tette a szemét, a tőr markolatára irányította a kezét, nem szólva a titkos ölő mérgek, vagy az Orsini féle, még kezdetleges, később pokoli módon tökéletesített bombák gyilkos munkájáról. S mindez oka volt, hogy századokon át, kivált az utóbbi időben annyira elszaporodtak az úgynevezett — politikai gyilkosságok. Bio is egy ilyen politikai gyilkosságról akarok most megemlékezni, amelynek a múlt század közepén Tolna vármegyének leggazdagabb földesura, Gindly Antal volt az áldozata. Érdekes eset ez már csak azért is, mert a legádázabb ellenség, az akkori osztrák katonai önkény- uralom által diktált bírói ítéletből is kétségtelenül az sugárzik elő, hogy SZABÓ JÁNOS Telefon: 120 mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 Y ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon*, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbetonszerkezetek, utak és hidak tervezése és építése, — Építési anyagon, villamos csillárok és árammérők szállítása. ..... _ Fáik és Zizner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, Járdaburkoiö gránitdara. TÖRÖK BÉLA Irta: Bodnár István. Fogynak az öreg, égre tört szálfák, Apró csemeték jönnek nyomába ... De szöknek-e lombdús koronába? S mint — régiek, a vihart úgy állják?! Én nem tudom . . . Jósolni nem merek, De mindég könnytől harmatos szemem : A múlt nagyjait, mikor temetem, Látva, hogy ritkul egyre e sereg ... Te is elmentél régi, jó barát? Nem voltál Montblanc, büszke Ararát, — — Köztünk mégis — nagy ! — Azzá tett szived .. . A derűt, humort magaddal viszed I — De bár nézzük koporsód komoran, Úgy érezzük: orrnak is — fénye van I az inditóok nem magánérdek, kapzsi vágy, hanem — hazaszeretet volt. Haynau és pribék társainak vérszomjas, kegyetlen ítéletei a torkokba szorították a szabadságszót, de nem fojthatták el az érette hevülő vágyat. Akadtak elég számosán, akik ha nyíltan nem is, — mert nem lehetett, — de titokban retorzióra gondoltak és sokszor kalandos módon keresték a nemzet — igazát, igy akarván elő - késziteni a — feltámadást 1 Itt van többek között Noszlopy Gáspár, az ellenség által rettegett guerillavezér, az 1848/49 iki szabadságharc egyik legtevékenyebb szereplője, aki a somogymegyei Vracsikon 1822 ben született s 1846-ban a marcali járás szolgabirája volt. Ami kor 1849 ben, a szabadságharc kritikus napjaiban a kormány fiatal, vakmerőségig bátor férfiakat keres a népfelkelések szervezésére, Kossuth Lajos figyelme ráterelődött a Gom bán lakó, még alig huszonhat évea Noszlopy Gáspárra is s 1849 julius hó 31 én Szemere Bertalan ‘külön futárral közli Tolna vármegyével, hogy őt Tolna, Somogy és Baranya vármegyék kormánybiztosává nevezte ki. Noszlopy Gáspárnál gyorsabb kezű kormánybiztos még alig volt. Két óra múlva már rendeletet küld Tolna vármegye közönségéhez, amelyben a legrövidebb idő alatt megkívánja az ostoros csapat kiállítását s a szükséges pénzsegedelmet és elrendeli a szuronyos fegyvereknek 48 óra alatt való kiszolgáltatását s a tisztviselők által 12 pengőforintról szóló nyugtAtvány mellett való beszedését. A vármegye utasította járásait, hogy az ostoros csapatot csőszökből s más ilyenfajta pásztorokból állítsa ki, a fegyvereket pedig szolgáltassa be. S maga is elküldi fölösleges pandúrjait. Pénzt azonban nem adhatott, mert ekkor már elköltötte a sójövedelmet, a bátaszéki, szekszárdi ura dalmak bevételeit, a vármegye ösz- szes lététéit. Noszlopy azonban ke- ményakaratu ember volt. Nem igen tűrt ellenvetést s az ellenséggel, sőt saját híveivel szemben sem volt válogatós az eszközökben. A pénz kell. Tehát elő a föld alól is ! Egyszerűen lefoglalja az akkoriban alakult Szekszárdi Takarékpénztár 12 ezer forint betétjét. A vármegye, hogy védje a magántulajdon szentségét, forma- szerüen ugyan kölcsön veszi ezt. De biz ez az összeg a bekövetkezett nehéz idők folytán vissza sohasem térült. Persze a szabadságharc leverése után Noszlopy Gáspár is halálra üldözött vad. Az önkényuralom sehogy sem tudja neki megbocsátani, hogy 3000 főre szaporodott szabadcsapatával nem egyszer keményen megszorította Nugent táborszernagy 8000 főnyi hadtestét. 1850-ben elfogják. De sikerült neki a Ludoviceum kórházából még idejekorán elmenekülni. Mielőtt azonban Pestet elhagyná a magához hasonló, hevülékeny inakból szövetséget hoz össze oly célból hogy az osztrákokhoz szegődött vagyis császárhü, gazdagabb urakat nyugtalanítsa. A főcél azonban egy nagyobb összegnek összeszerzése volt hogy ezzel Kossuth Lajosnak nagyon sokak által remélt fegyveres visszatérését elősegítse. A Tolna vármegyében is megszervezett ilyen csapat legelőször is Gindly Antalt szemelte ki erre a célra. A hatalmas Gindly család Győr- megyéből származott át Tolnamegyébe. A hagyományok szerint a család egyik őse a császári hadseregnek volt szállítója, A kincstár fizetni nem tudott, igy Gindly Ur- bán Fülöp I. Lipót császártól és magyar királytól 1678-ban nemes- séglevelet nyert. S fiai, .a magát Budavára ostrománál kitüntett Gindly Urbán és testvére Balázs (Bálint) 1730 ban III. Károly királytól megkapták a „de Paszta Tengelicz“ előnevet és adományul Medina helységet, Tengelic, Apáthi, Hídja, Hidvég és Bikád pusztákat, amelyek később Gindly Károly cs. kir. udvarnok, továbbá Gindly Zsófia és Gindly Balázs leszármazói között oszlottak meg. Az adomány eleinte nem jelentett valami sokat. Futóhomok, részben árvizes terület volt az egész óriási birtok. Csapó Dániel alispán, az Országos Gazdasági Egyesület egyik alapítója, alelnöke, alapszabályainak kidolgozója, akit Gyulai Pál az „első magyar nemzetgazdának“ nevez, továbbá a jobbágysza- baditó Bezerédj István s a többi szorgalmas Gindlyek és leszárma- zóik azonban megkötik a futóhomokot s kies oázist, apró földi paradicsomokat varázsolnak elő a sivár buckákon. Ebből a hatalmas, 16.000 holdnál többet kitevő birtokból az alsó- és felsőtengelici, körülbelül 6—7 ezer holdas pusztákat az előbb említett Gindly Antal, Gindly Károly cs. és kir. udvarnok fia örökölte. Dúsgazdag ember volt tehát. Akinél a ma is é\ö egy két kortára szerint szakajtószámra hevert az arany- és eztistpénz. S ebből titkot sem csinált. Tudta a környék, a cselédség. Sokan meg is rótták érte, hogy lehet ilyen könnyelmű ? Da ő pompás fegyvereit mutogatva, nevetve dicsekedett, hogy fog elbánni a rablókkal. Ez volt a veszte. Mert az egyébként nagy műveltségű Gindly Antal auli- kus érzelmeinél fogva nagy szálka „Kegelet“ Tolnnwlrmegge legnnfivohli temetkezési vállalata Elvállal. helyben és vidéken egy» szerű, valamint diysz e s temetések rendezését. PIRNITZER József és Fiai áruháza ;; SZEKSZÁRDON Érckoporsók. Sirkoszoruk. Szalag o k. Művirágok. Legnagyobb választékban.
