Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-05-14 / 20. szám
tyyes »zam ura <iu Tiiiur. IX. évfolyam. Szekszárdi 1927 május 14 20. szám. SzorkesztSség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 20 fillér. Blfifizetési dij félévre 4 pengő (50.000 korona), egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét . illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. & Szociális Missziótársulat vidéki terjeszkedése. Az utúdúllamok politikai veresége. Mindenkor vallottuk azt, hogy emberek és népek sorsának intézője Isten, nem hagyja megtorolatlanul a magyar nemzet ellen való trianoni világvétket s szabályszerű igazsággal űzet pro és kontra mindazoknak, akik e gonoszság felkavarásábau vétkesek. Mig a mi nemzetünk csonkán, kifosztottan, honfierényekben bővül, nagyjai áldásos munkájaként napról - napra erősödik, utódállamék mondvacsinált nagysága csendesen lohad. Még az iskolában tanultunk egy mesét, mely a békáról és az ökörről szólt. így hangzik ez: A béka a parton legelésző ökör nagyságát meg- irigyelte és addig fnjta, fújta önmagát fel, amig szét nem pukkadt. Ez örök igazságu mese párhuzamaként nem egyszer támadt bennünk az a gondolat, hogy vájjon e zsírunkon felhizott nemzetecskék nagysága hol és mikor fog csődöt mondani ? Mert józan ésszel senki se hitte, hogy azok a nemzetek, amelyek államalkotó ereje kevés, vagy semmi Bem volt a múltban, sokáig fennáljanak. Az a túlságos, Gajdaféle kardesör- tetés, oláh bocskor csoszogása Budapest utcáin, Bátaszék, Pécs szerb megszállása igen jó a szerencsétlen magyar nemzet bárányhimlőjeként. Jó észretéritő vesszőnek ideig-óráig, hogy azntán ismét azzá legyen, ami volt, leköltözzék a felvilágról oda, ahova forradalma elvonulta után a párizsi csőcselék: sötét helyökre. Az utódállamoknak, saját határaikon belül is, erőt nem mnltjnk ős rátermettségük adott. Kisdedjei és szajkói voltak a nagyántántnak. Amit az oláh és szerb kultúra termelt! Na hiszen! Hogy még leírni is lehet ilyen gondolatot 1 Hogy van agyafúrt képzelet, mely csapongva játszik e kifejezésen: szerb rézkarcolatok, — vagy: román festészet , . . Főleg a francia volt az, melynek dajkakebelén édesen szenderegtek ezen, jelenben pufókra hízott, örök csecsemők. Ahol nem a duda bőgicsélt. ahol megszűnt a tüsző és a zsíros ha], ahol végződik a nemzetek saját ősvonása, ott széliében-hosszában átitatta a közszellemet, külső és belső mázt, irodalmat, politikát a francia ssin, máz és tartalom. Természetes, hogy ez elhízott lelencek magas dicsőségét óvni őb tartani ántánték politikai szüksége. Mert mi lesz, ha dajkaölből a köves földre kerül a kisded a a rá nem érő dajka a maga bajai miatt nem gondolhat sorsára? Ma itt állunk. Bethlen acélkeze művésziesen nyirbálta szét a nagy antant férceit és a sehogy sem találó, kiszabott részek elhullottak. Torzkép volt úgyis Európa abroszán, a Vég snt beleszólt, letörttlte. Csupa gyönyörűség nézni, hogy a nagyképü tákolmány: a nagyantant, mily gyanúsan méregeti egymást s a fejek, melyek édes megértésben simultak j eddig együvé, most szembefordulnak. A gyámoltak, az ölbeohizottak pedig görbére hajló szájjal csücsülnek a pucér földön. Mamzel és miséz fülébe a chinai kar muzsikál májusi dalokat és nincs idő és mód többé a kisantanttal szemben vállalt kötelességeknek eleget tenni. Ha ez nem az Isten ujja, ha Trianon bűnösei még ettől sem térnek észre, ha ez a lecke még mindég nem elég kemény egy elhibázottan és ostobán szerencsétlen politikai ballépés helyrehozására, az csak nekünk jó. A mi szerencsétlen nemzetünk lelki kiválóságát eddig is a szenvedésekben tanúsított nagyságában mutatta meg. Tűrt, hallgatott, jóvátett és fize tett. Tűrni fog ezután is. — Nincs semmi szándéka felidézni egy nj, európai, véres vihart. Ha a fegyveres megtorlás riasztó álma kisért is néha-néha, a higgadtan mérlegelő elme kellő mértékben tör pálcát felette. Békét élünk, békét akarunk! Békét h^rsonázunk. Nekünk a béke életszükséglet. Minden esztendő, minden nap, minden óra, minden drága perc, amelyet békében eltöltünk óhajtott balzsam sebzett testünkre. Bár- mint zörögnek is körülöttünk a gyermekszoba bádog kardjai, pattognak dngópnskái és kocog a hintaló, mi hallgatunk és tűrünk, mert tudjuk, hogy a legnagyobb nemzeti erő nem utódék csinnadratta bnmmja, hanem az egység. Nemzetek külpolitikai súlyát a nemzetnek és kormányának azonossága és egysége adja meg. Bethlen, vagy kilencmillió magyar ma ugyanaz a fogalom s ebben van az 6 politikai döntő sikereinek titka. Kisantanték politikai veresége pedig abban a támadó meghasonlásbán, amelynek világos előjelei sárjadóznak közöttük. A vereség azonban nem teljes. A nagyantant szétzilálása, ha sokat jelent is számunkra, még nem minden. Az integer országtól még messze vagyunk. Nagy és nehéz az a feladat, amit Bethlennek és kormányának meg kell oldani. Vessen üszköt a kisantant közé. Mi látni és élvezni akarjuk azt a megtorlást jelentő órát, amikor utódék orra előtt az Isten ujjának írása megjelenik, amikor ezek a nagy senkik éhesen és gyilkosán röffeonek össze és kiszabdalják egymást ngy, amint megérdemlik, úgy, amint a békával történt a felhozott aesopnsi mesében. Amit tőlünk elloptak, nem fog sokáig tartani. Felemésztik. De ne tartson sokáig közöttük a béke sem. Amint ez a szerb, oláh, CBeh fajzat egyszer egymásnak fordult, amint közöttük az egyetértés megszűnt, amint békés tanácskozások helyett egymás fejét verdesik be, akkor, csak akkor lehet beszélni más, e nemzet számára hasznos, de nem hasznosabb, üdvös, de nem üdvösebb kérdésekről. Egyelőre még nagy közöttük az Az Országos Szociális Missziótársulat Virág Ferenc megyéspüspök óhajtására elhatározta, hogy Tolna vármegye nagyobb községeiben megszervezi a Missziót. A megszervezés nehéz és fáradságos munkáját alispánunk fenkölt lelkű neje szentandrási Száváid Oszkárné örömmel vállalta is, lelkesen kelt útra, hogy Jovano vich Lea missziós nővérrel együttesen propagálja e szép ügyet. Mnn kájnk gyönyörű eredménnyel járt, mert -közel egy hónap leforgása alatt Tolna vármegyében öt helyen szervezték meg a missziót. A legelső megszervezés Tolnán történt, ahol Wágner János hitoktató gyönyörű lelkesítő beszédet mondott és ahol elnöknek sikerült megnyerni Gyöngyös Mara urhölgyet. Folytatták Hő- gyészen, ahol ritka ügybuzgósággal állt a nemes ügy szolgálatába Grelin- ger József főjegyző és Léh József plébános. Itt a közjótékonyságiról ismert özv. gróf Apponyi Gézánó védnöksége alatt Apponyi Károlyné grófnő lett az elnök, az ügyvezető elnöki tisztséget pedig áldozatos munkásságáról régóta ismert dr. Baumgartner Józ8efné nrhölgy vállalta. Kurd községben Köp*esek Ervin főjegyző és Mayer Lajos plébános karolták fel lelkesen az ügyet s nagy lelkesedéssel alaknlt meg ott is a a misszió, elnökévé választva Mayer Emma urhölgyet. A jól előkészített szervezés május 8 án Felsőiregen folytatódott, ahol az iskolatermet zsúfolásig megtöltő érdeklődők között megjelenő Szévald Oszkárnál és Jovanovich Lea misz- sziós nővért oly szeretettel és örömmel fogadták, hogy már e fogadtatásból látható volt, hogy a misszió ügyének fontosságától a község teljesen át van hatva. Szévald Oszkár- nét egy fehérrnhás kis leányka gyönyörű csokorral várta s kedvesen hangzott el ajkáról az üdvözlő szó. Ezntán a község közszeretetben álló plébánosa: Kemény Andor üdvözölte s kérte a gyűlés megnyitására. A missziós szellemtől áthatott lelkesítő megnyitó beszéd után Szévald Oszkárné átadta a szót Jovanovich Lea nővérnek, aki ismertette a misszió munkáját. Ezután a jelenlevők elhatározták, hogy csatlakoznak a központhoz s megalakítják a vidéki szervezetet. Védnökségre sikerült megnyerni báró Kornfeld Móricnét, kinek nagy jótékonysága vármegye- szerte ismert, elnöknek pedig egyhangúlag a kedves és szeretetreméltó, jótékonyságáról annyira ismert Ri- bianszky Józsefné úrasszonyt választották meg. Ezután a nemes ügy lelkes munkásai Tamásiba mentek, ahol Szabó Elemér főszolgabíró Tamási és Máj- samiklósvár főjegyzőivel Kálnay Béla és Névery Árpáddal karöltve mindent elkövetett, hogy a lakosságot e szép eszmének megnyerje. Itt is a társadalom minden rétegéből zsúfolásig megtöltötték a kath. kör tágas nagytermét az érdeklődők, köztük Szévald Oszkár alispán, Magyar Z*ig- mond ny. plébános és Frühwirth Jenő tb. vm. főügyész stb. s a megalakulás itt is megtörtént. Az elnökségre megnyerték dr. Freyler Ká- ro'ynét,- dr. Freyler Károly vármegyei tb. főorvos nemeslelkü nejét. A gyűlést szép szavakkal Mozo- lányi István prépost hosszabb beszéddel nyitotta meg, melegen üdvözölve a vármegye megjelent alispánját és nejét. Utánna a missziós nővér hívta fel a megjelenteket a szervezés munkájára, majd pedig Láb József hőgyészi plébános mondott gyönyörű lelkes beszédet, amely a jelenvoltakat mélyen meghatotta és a gyönyörű szociális tevékenységben kitartó munkára bqzditotta. Az igy megalakított uj szervezetek főként az anya- és csecsemő védelem ma annyira fontos szolgálatába szegődtek, de vállalták a serdülő leányHjuság egyesületbe való tömörítését, továbbképzését b a szegény- gondozás szép és gyönyörű munkáját. Végezetül Szévald Oszkárné magasan szárnyaló beszédben ajánlotta az emberbaráti szent ügyet a közönség minél szélesebb körű művelésére, mire Kálnay és Névery főjegyzők fogadták, hogy a missziós ügy községeikben, ahol máris hálás talajra talált, mindenkor megértéssel dolgozva, virágozni fog. Mint halljak, az előkészítő munkálatok folynak Mözs községbea és a vármegye még több helyén is és a megalakulások az ősz folyamán lesznek. Mözsön, az előjelekből ítélve, impozáns külsőségek közt fog az az alakulás lefolyni, mert az ottani lakosság különös súlyt helyez arra, hogy ezt az altruista intézményt azzal az ünnepséggel fogadja, amely meg is illeti. Mi a magunk részéről örömmot látjuk a missziós ügy hatalmas lendületét megyénkben és hálásan emlékezünk meg alispánunk nejének fáradságot nem ismerő lelkes tevékenységéről, akinek nemes példáján lelkesülve hisszük, hogy rövidesen megyénk minden számottevő községében megindul az oly nemes és ■ nemzeti szempontból annyira fentns I missziós ügy. I egyetértés — látszólag. Az ÖBSzeját- szó hamiskártyások játék után megértőén dugják össze fejüket. Reméljük, hogy Bethlen politikai művészete éB a jövő hamarosan meghozza nekünk azt, amiért tűrünk és amire várunk. Jánosi György.
