Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1927-05-07 / 19. szám

1927 május. 7. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Értesítés. Tavaszi és nyári angol szöveteim _ I megérkeztek, melyekből mérsékelt I áron készítek I felöltőket és divntöltönyöket i 1 Kérem t. rendelőim további szi­ves pártfogását. Tisztelettel ' Sápszky Andor férfiszabó. Hozott anyagok feldolgozását is vállalom 1 „Anyák ünnepe“, mert hisz igazságot hirdet a költő, amikor azt mondja: ...S mikor a szivünk megtelik jósággal, Szemünk könnyűvel, lelkünk imádsággal, Mikor egy-egy nemes tettet viszünk végbe, Csókoljuk meg édesanyánk lábanyomát érte. Az édesanyáké egy élet minden szenvedése s rettegése, az övéké le­gyen — legalább egyszer egy év­ben — minden dicsőség is ! A dunaföldvári polgári leányiskola május hó 1-én délután fél 5 óra­kor ünnepelte az „Anyák napját“ az iskola tavaszi pompában mosolygó udvarán, a szülők és az érdeklődők jelenlétében. A növendékek az ifjú­sági Vöröskereszt indulójának a hang­jaira felvonultak s a nap hangulatá­hoz illő költeményeket és karéneke­ket adtak elő szépen, szabatosan. Koudeláné Loisch Ilona tanárnő a nap jelentőségét s az anyai hivatás ma­gasztos voltát méltatta bensőséges, ihletett hangon, kedves, Bzines ké­pekben. Végül minden egyes nővén dók felolvasta erre az alkalomra ter­vezett, magyar motívumokkal ízlé­sesen festett, édesanyjához intézett emléklapját és átadta ugyancsak ez alkalomra készített kézimunkájával együtt az édesanyjának. Az ünne­pélyt a növendékeknek torna-sorok­ban való elvonulása fejezte be. SZIGETI ÖDÖN * SZEKSZÁRD (23) Szállítmányozás • Bútorszállítás • Beraktározás IRODA: MOZIVAL S Z E M BE N • TELEFON : 36. A Hesedüs Gyula-ünnepély ügyében a művész a következő leve­let irta az eszme megpenditőjének, dr. Pesthy Pál igazságügyminisz­ternek : Kegyelmes Uram! Mélyentisztelt Barátom! A gyönki főbíró kedves, aranyos programmtervezetét, melyet kegyes voltál nekem megküldeni, el­olvastam. Csak úgy árad belőle a kedves, magyaros, vidéki zamat, a romlatlan becsületes megbecsülése „városunk szülöttének.“ Máris hálá­san köszönöm nekik, hogy ebben a ronda világban olyan szeretettel gon­dolnak rám. Hogy az én érdemetlen személyemmel gondolatban annyit foglalkoznak. A feltett kérdésekre csak nagy i általánosságban tudok válaszolni, | ■■■■■aaamBBMBBMBa-BMBaaagaBHgfflBBBBaBBaaaaB!— BBwmHaa«B«aBaaaaaaaBBa»Hss»aa^aaBBBaBaBsasBBB flS mert apró részletekre alig emlékszem. 1898-ban Fonyó Laci-bácsiéknál (akkor főszolgabíró) mint rokongye­rek tartózkodtam. Anyám Fonyó Lujza, édestestrére volt Laci-bácsi- nak. Közel hozzájuk laktak Mányo kyék és tán egy házzal odébb Pesthy Elek-bácsiék. (Mariskába kicsit sze­relmes is voltam és kívüle még Ritter Idába és mit tudom, hány másikba a magam diák módja szerint.) Egy vidéken kóborló kis társulat­tal (özv. Keresztólyné társulata) lép­tem fel valami egy íelvonásos víg­játékban, de a cimére már nem em­lékszem, sem am», hogy kik léptek fel velem együtt? Mikor ez a tár 8ulat Tamásiba ment, akkor mentem én egy szép napon utánuk és szök­tem meg velük Szakosra, majd Ka- rádra, Boglár, Igái, Böhönye, Nagy­bajom stb. falukba. Voltam akkor 18 éves! Nyár volt! Azon őszön jöttem Pestre a színi akadémiába. Emlékeim között él egy furcsa szi­tuáció : Dory Miklós szolgabirói ír­nokkal becsipve, egy udvaron ke resztül kellett mennünk éjszaka. A Pétermann mészáros nagy kutyái meg rohantak bennünket és mi négykézláb mászva manövriroztunk előttük és igy sikerült ép bőrrel megmenekülni. — Fonyó Laci bácsinak volt egy kis szabad erdőterülete Pélben (Vi- solyi erdeje volt), egy Steicz nevű vadőrt tartott ott és az néha be­beszaladt Gyünkre jelenteni, hogy szarvas van az erdőben. Ilyenkor a közigazgatás szünetelt: Laci bácsi, Elek bácsi rohantak haza. Osszefütyülték a takszlikat. Csahitolt a Rikkaus, a Kürtös, Bokrász stb. kutya. Föl a kocsira I A kölyök- takszlikat én tartottam az ölemben és az öregek kitűnőket mulattak raj­tam, amikor a kölyök-kutyák tengeri betegséget kaptak. — Emlékszem egy Klein nevű zsidó szabóra, akinek Gyünkről való szökésemkor még, azt hiszem, 8 forinttal adósa voltam. Később fizették ki a szüleim. Em­lékszem Weil Károlyra, Hölczl Antalra (Írnok, jegyzősegéd), Hilbertékre. Keck Laci még akkor nagyon fiatal diák lehetett. Várkonyi Imre iskola­társam volt. Hát hogy mit szólok az ünnep­séghez ? Istenem! Nem illik abba beleszólni. Hogy nyárra tervezik, helyesen teszik. Pesti színészekkel ?! Előadást tartani ?! Nagyszabásút ? ! Ed, hogy egészen őszinte legyek: legjobb szeretnék egy meghatározott napon beállítani a Keck Lsei szőle- j jébe, meg a gerenyási malomba egy­két odavaló kedves úriemberrel, jót enni, inni és másnap haza. De mondom, ezt őreájuk bizom. Reám nézve igen nagy megtisztelte­tés és én csak hálásan megköszön­hetem a megtisztelő ünnepet. Mély tisztelettel és szeretettel kö­szönt Hegedűs Gyula. * Az ünnepeknek e levélben foglalt, feltétlenül hiteles adataival szemben Németh Pál ny. vm. hivatalszolga, tolnanémedi lakos, aki abban az idő­ben Fonyó főszolgabiró huszárja volt, azt állítja, hogy a nagy magyar színész először Balassa és Ligeti tár sulatánál lépett fel Gyönkön,|az Ausch udvarban, komikus szerepben. Továbbá, hogy nemcsak a művészi hajlam vonzotta a lelkes ifjút a tár­sulat nyomába, hanem a szép prima­donna, Tóvölgyi Ilona vagy Ligeti Vilma, már nem emlékszik biztosan, hogy kinek melyik volt az ideálja, miután Hegedűs Gyulával együtt szökött meg a színészekkel Dömötör Sándor is Gyünkről, aki azonban hűtlen lett Thalia múzsához. »Harangjáték.» Erősen elfoglalt emberekkel vajmi gyakran megesik, hogy gondolatba mélyedt szórakozottságuk, sürgős dől gaikat kergető rohanásuk közben leg­jobb, legkedvesebb barátjukat sem veszik észre az utcán és — minden rossz vagy sértő szándék nélkül — nem köszönnek neki. A napi gon­dok gyorsvonatzakatolása egyszerűen elnyeli az érzések finom énekét, az élet durva nagybőgője a lágy hege- düszót. Ilyenféle történt lapunkkal is, mi­dőn az utóbbi hetek halmozódva le zajlott különféle gyűlése és ünnep­ségeinek aktuális riport zúgása tul- barsogott egy léleküditő irodalmi ese- ményt^— Szamolányi Gyula „Ha- rangjátéku~ának a megkondulását, melynek pedig, hónapokon át, épen lapunk volt az előre hirdetője. Nos tehát, megjelent a könyv, igen Ízléses, a „Molnár nyomda rt.u teljesítőképességét dicsérő kiállítás­ban, amely választékos köntös stíl­szerűen simul Szamolányi Muzsájá nak előkelő, karcsú, hajlékony tér metéhez. Erről a Múzsáról már más­kor is irtunk és igen sokat lehetne róla beszélni, de hely és idő rövid­sége miatt ezúttal csak egy kis szá­fÁÓtíPÉK) évi karbantartását és szak- >2 szerű javítását vállalom ■ Sommer mechanikus | Szekszárd. 88 Mindenféle Írógépekhez kellékek 1 és alkatrészek beszerezhetők. MM ráz krónikával kell beérnünk s igy jelentjük, hogy e könyvben a Múzsa kétfelé osztja a költő lelkületének termését: a visszaemlékezések, lelki élmények virágaitól koszorút fűz s azt a költő szüleinek immár idegen­ben fekvő, elárvult sírjára helyezi: a reálisabb életbölcsesség apróságait pedig külön csokorba köti s azt Bodnár Istvánnak „az emberi meg­látások ötletes írójának“ nyújtja. Nem emelünk ki egy verset sem a többi közül, mert a választás ne­héz és részletes elemzésbe sem mé- lyedünk, mert a virágok egyes szir­mait letépve a botanikus górcsöve alá helyezni annyit tenne, mint az egészében gyönyörködtető virág szép­ségét, illatát szétroncsolni. Ily mó­don megtépázni a legnagyobbakat is könnyű feladat. De általában annyit mondhatunk, hogy a költő ezen új könyvében is bű maradt a mesterien kicsiszolt formához, a — hol magas­röptű, hol mélyenjáró — gondolatok gazdagságához és (irredenta árnyalatú verseiben) a minden lövészárokizü, kuruckodó hang és modortól mentes, halkszavu fájdalomhoz. Értékéből mit sem vonhat le, hogy (mert a divat végre is ragadós) újabban ő is be­hódol a verssorokat kis betűkkel kezdő felszínes ujitáskodásnak. Sze­rintünk á költészet az emberi kultúra olyan ősi kincse, hogy a hozzánőtt hagyományokat nem okvetlenül mu­száj megbolygatni! ? Legalább is nem nyerünk vele Bemmit; akár csak azzal, ha a múzsák baját bubifrizu­rára vágatnék! ? — Szamolányi nem szorul arra, hogy ilyen külső, divat­eszközökkel vonja' magára a figyel­met. Az ő nemes lantja olyan hang­szer, melyből az északkeleti Kárpá­tok Viharos szelei és a Dunántúl or­gonaillatos, tavaszi fuvalma egyaránt csak élvezetes hangokat csalnak ki. A könyv, melyet az igazi költé­szet barátainak melegen ajánlhatunk, utolsó példányaiban még kapható. —n­— Fogorvos. Kovács J. spe­cialista fog- és szájbetegségben, la­kása Szekszárdi, Arany János-utca 3. gimnáziummal szemben, az emeleten. IB BB BB BB BB BB BB BB Bfl ■■■■■BBBBBBBBBBBBB BB BB BB BB Bfl BB Bl ■■BBBBBBSBBBSI IBBBBBBBBBBBBflBaaflBBBBBI ■■BBBflBBflBBBBBBBBBBSBSSI BB BB Bfl mm Brüntfí 3dnos és Szabó Sános vizműépifkesési vállalata Szekszárdi Vasiiti fasor 6« szám A városi vizműszabályrendeletben előirt, s a városi tanács által jóváhagyott minták szerinti kivitelben készít: a leg* jutányosabb áron, egy évi jótállás mellett házi vízvezetéki és csatornázási berendezéseket ü dal Terv és költségvetés díjtalan. — Minták megtekinthetők Vasúti fasor 6. szám alatt. Hosszabb lejáratú kedvezd fizetési feltételek. 312 BMaHSiaBaBBSgBBBBBgaSSSaBBSBMSSaaBaSSBBBgHSSSSBSBSSSHHaBBagBHSS BB BB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom