Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1927-04-16 / 16. szám

1927 április 16. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 9 _ szerencsétlenség a harangozás­tlál> Jan^^ László 8 éves kisszékelyi j got f. hó 10*ón délután harangozás Waben egyik társa fellökte, úgy hogy balkarja eltörött. —- Öngyilkos öregasszony. Győri £|ekné 56 éves asszony a tamási öreghenyei diliében levő lakóháza előtti diófára felakasztotta magát és meghalt. Öngyilkosságát azért kö­vette el, mert a veje és a leánya el akartak tőle költözni. Győriné, aki oek az egyik nővére is saját kezével vetett véget az életének, egyszer már el akarta magát emészteni, de akkor K félje megakadályozta az öngyilkos ságot. Mivel az öngyilkosság a hulla- ssemléből is megállapítható volt, Győri Elekné felboncolásától a kir. ügyészség eltekintett. > ’ — A Pesti TÖZSde 32 oldalas hűs­íti száma megjelent. A vezércikket Weiss Fülöp, a Kereskedelmi Bank elnöke irta. Ára 40 fillér. Szerkesz­tőség és kiadóhivatal: Budapest VIII, Bökk Szilárd-utca 9. — Fogorvos. Kovács J. spe­cialista fog- és szájbetegségben, la­kása Szekszárdi, Arany János utca 3. gimnáziummal szemben, az emeleten. — Megégett cigánypurdé. Bogdány János teknővájó cigány a váraljai cigánytelepen vadházasságban él Or sós Fiórival. Három gyermekük van, akiket az anya egyedül hagyott a kicsiny putriban addig, amig ő maga elment az erdőbe fát szedni. Hogy a porontyok ne fázzanak, tüzet gyuj tott és az 5, 4 és 1 éves apróságok a tűz körül melegedtek. A rőzse azonban hamar elégett és az 5 éves kis. Juliska kiment, hogy a kunyhó előtt levő gályákból újra élessze a tüzet. A kisleány addig gerjesztette & lángot, amig a ruhája is égni kéz dett, mire ijedten kiszaladt a kunyhó­ból. Kétségbeesetten szaladgálva, a ruha mindjobban lobbot vetett és a vastag rongyok parazsától a gyermek teljesen összeégett, úgy, hogy sérü­léseibe hamarosan bele is halt. A gondatlan anyát a csendőrség beszál­lította a szekszárdi fogházba, ahonnan kihallgatása után, apró gyermekeire való tekintettel, szabadiábra helyez­ték. Az eljárást azonban folytatják ellene. — A „Nemzeti Újság“, ,,Uj Nem­zedék“, „Tolnamegyei Újság“, vala­mint az összes fővárosi napi és hetilapok egész nap kaphatók a Vi­lág-moziban. Napilapok naponta, a vonat beérkezte után azonnal ház­hoz szállíttatnak. — A búza április havi vagyon- váltsági árát a pénzügyminiszter a földinivelésügyi miniszterrel egyet­értőig 28 pengőben állapította meg. IRODALOM. „Én is vagyok.“ Talpassy K. Tibor verseskönyve. — Szerény, zöld tábláju, 98 oldalas kis verses könyvecske várja iróasz talomon, hogy — Írjak róla. Meg­vallom, szepegve nyúlok az uj verses könyvekhez. Sok bennük a nagyot akarás, az öblös hang, puffogó frá *is, a gondolat nélkül való technikai bravuroskodás. Elég azonban, hogy egy-kót verset elolvassak, már is fel y*n keltve érdeklődésem a kis kötet iránt. „Az én is vagyok“ könyvecske megkap szerény, de mégis bizakodó hangjával. Fiatalos erő lüktet ki belőle. Nem teljesen kész, kiforrott hor, amit kapunk. De érezzük, hogy *°rr, pezseg benne valami, ami kel­lemes utóizt hagy a szánkban, mint & volt orosz cári ballet művészeinek személyes felléptei salát zenehlséretQkkel április 22 én (pénteken) a „Világ" filmszínházban! I - Hirdetmény. I Nagydorogon, a Piactéren levő Antal I György és gyermekei tulajdonát képező ven- I déglő 1927. évi május hó í-én délelőtt 9 I órakor, Nagydorog községházánál magán- árverésen el fog adatni. Az ingatlan ez idő szerint 1929. évi december hó 31-éig haszon­bérbe vnn adva évi 80 q búzáért s bérlővel való egyezséget vevő lesz köteles elintézni. Az árverési feltételeket Nagydorog község­házánál lehet betekinteni. 3öl mikor a csípős, sokatigérő mustot kóstolgatjuk. Nem ismerem a szerzőt. De bizo­nyára fiatal ember szól hozzánk a kis kötetből. Vagy ha — öregebb, úgy is jó, mert megőrizte lelke fris* seségét. Minden versében van gon­dolat, egy-egy megragadó kép. Hibája legfeljebb a — fiatalság hibája: so­kat, mindent el akar mondani tiz- tizenöt rimes sorban. S közben el- csapong a lelke, mint a lepke a vi­rágról a másik virágra, anélkül, hogy az előbbinek összes mézét felszívta volna, ö is gondolatról, gondolatra szál!. Azt hiszi, hogy agy-egy oda­vetett, szokatlan jelzővel már teljesen megvilágította képét. Ott hagyja te­hát azt s más mezőkre nyargal, hogy aztán — mintha megbánná — vissza­térjen az előbbi hasonlathoz. Csak­hogy ekkor már elkésett. Az uj kép hangulata elmosta a régi hatását. Szóval van még benne fiatalos meg­gondolatlanság, hogy úgy mondjam, egy kis hebehurgyaság. De ezt sze liditi s megszünteti majd az idő. Le fog szokni az újszerűségek hajszolá­sáról is, amelyek miatt most még nem egyszer bizarrságokba téved. Például már a legelső, „Én is va­gyok“ — egyébként egyik legsike­rültebb verséből is kikivánkozik egy­két oda nem illő sor. Hiszen megér tem én, de mégis úgy érzem, hogy az ilyen gondolattársítás, egybekap­csolás nem természetes: „Tücsök az — ordítások rétjén!“, vagy „a ki­készített késben csillogó idegzetnek lenni 1“ Van ilyen a többi versekben is. Például: „Szivbemarkoló ön- tülcrömbe nézve“. (A tükör nem markol.) „Eleresztjük az életfának — karját“. (A fának nincsen karja!) Vagy „Erő vagyok“ egyébként szép versében: „Két karom feltépett vo­nítás!“ A „Vallomásban“: „Ha éle­temre ráhálóz a könny“. S másutt: „Locsog, csobog a part, mint büs bilincs“. A bilincs nem csobog. Meg a — part se. Legfeljebb a — víz. Az öreg fára sem lehet mondani, hogy mire „feldöbbent a szúrágásra.“ Az élőfát nem igen rágja a — szú. Magyar versbe nem illik az idegen szó se. Szerintem az erdő szép vál­tozó színeivel, de nem: „amint ezer szint varriál magából“. S bár tán találó, mégis nagyon erős a festés, mikor azt Írja róla: „Vörhenyes tes­tén kiütnek a — himlők.“ Versben ez is tnl — erőteljes: „Mégis gúnyt bőg rád az emberkarám!“ S végül az „Élet szekerének kereke sem fut­hat az ut porában, ha a lovak nin csenek már — hámban“. De talán sok is már a gáncsból. Ne kedvetlenitse el azonban ez a szerzőt. Higyje meg, csupa jóakarat, igaz meggyőződés beszél belőlem. Törekedjék egyszerűségre, közvetlen­ségre, világosságra. Ne keresse a nagy szavakat. Néha suttogással is többet lehet mondani, mint a legöblösebb hangon. Én határozott értéket látok így is kis verskötetében. Elismerem, hogy joggal mondhatja : „Én is va­gyok !“ De én még többet mondok. Úgy érzem, hogyha komoly becs­vággyal halad a megkezdett szép utón: igazán még csak 'ezután — lesz. Vagyis hogy még több lesz, mint — ma. A derék kis kötetet melegen aján­lom olvasóink figyelmébe. Kapható a Dombóvári Nyomda és Papirkeres- kedés Részvénytársaságnál. Mai számunkban pedig két kÍB hangulatos verset közlünk belőle mu­tatványul. B. SPORT. zobüfestíst a legegyszerűbbtől a leg­ei iszesebb kivitelig készít, valamint mázolást és min­dennemű a szakmába vágó í!T“i Mayer Lajos szobafestő- és mázoló-mester Szekszárd, Pető fi-utca 19. (Titte-mérleggyár mellett.) Szolid áraki s84. ízléses, szép munka! A „HÁZTARTÁS“ termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezet mézosztálya Budapest IX., Bakáts-utca 8. szám, elsőrendű pergetett IMIEZET 367 A szekszárdi leventék szép gyö zelme. Szekszárdi Levente—Báta- széki Levente 4:0. A Tolna vár­megyei Levente bajnokságért lefolyt küzdelemből a Szekszárdi Leventék csapata került ki győztesen, mely győzelmet önzetlen, fegyelmezett já­tékukkal meg is érdemeltek. Folch kapus kevés dolgát hibátlanul vé­gezte, a Kerecsényi—Hermann hát­védpár nagyszerű munkát végzett. A fedezetsorban kivált Pettrits hasz- uo?, szép játékával, Fekete a szó kott jó volt, mig Till a neki szokat­lan poszton is tőle telhetőleg mindent megtett. A csatársor legjobb része a Kaszler—Kovács balszáray volt, mig a jobbszélen Takács gyors lerohaná- saival és szép beadásaival tűnt ki. Martin és Gyimothy is önzetlen mun kát végeztek a győzelemért. — A bátaszékiek egyénileg jó játékosok ugyan, de hiányzik náluk az az ön­zetlen öjszjáték, amely nélkül ered­ményes munkát végezni nem lehet. Ha az egymást megértő játékra több súlyt fogcak fektetői, akkor jövőre már az eredmény is másként fog ki­alakulni a csapat javára. A mérkő­zést végignézte Taubler Gyula test- nevelési felügyelő és Marosi Dezső testnevelési vezető is. Baja í DVÁC—BMTE 2 : 1 (1: 0). Bíró : Borza Pál. Változatos és szép játék némi DVAC fölénnyel. Az első gólt a 38. percben Bragyás lövi Kiefer beadásából. A II. félidő 30. percében Rucskay kettőre szaporítja a gólok számát. A BMTE gólját Görcs lőtte. Bonyhád: Bajai SE—BIOSE 1 : 0 (0:0). Biró: Zakál Gyula. A tar talékos BSE lebecsülte ellenfelét1 és csak 11 esből rúgott góllal tudta a győzelmet megszerezni. A BIOSE legjobbjai Bischol, Faragó, Walisch és Lőwy, mig a BSE bői csak Ken der vált ki. Simontornya: Simontornyai BTC— Bajai TSE 1:0 (0:0). Biró : Panuz Márton. Egyenlő ellenfelek kemény küzdelme, melyből a lelkesebb si- montornyaiak kerültek ki győztesen. A mezőny legjobbja Varga (SBTC) centerhalf volt, mellette Hutflösz, Jobbágy (SBTC), Matkovics, Rabi és Br-ncze (BTSE) váltak ki. A hűt legjobb vicce. A szekszárdi sporttelep ügye most már a megvaló­sulás stádiumába lépett. Május utolsó vasárnapján már pályaavató mérkő zés lesz valószínű Szekszárdon az uj sporttelepen. Kiadó a »Tolnamegyei Újság« hírlapkiadó rt. korlátlan mennyiségben vásárol. — Küldjön mintát, melynek vétele után árajánlatot posta* fordultával küldünk. — Szállítunk elsőrendű szavatolt ■míilÓNfll és az összes vegytiszta IIIM1 IS|lIS 1 méhészeti segédeszközöket, kaptárt, pergetőt. — Kérjen képes árjegyzék*ti — A dunaföldvári járás főszolgabírója, 3302—1927. Pályázati hirdetmény. Tolna vármegye dunaföldvári járá­sához tartozó Györköny községben nyugdíjazás következtében megüre­sedett községi főjegyzői állásra pá­lyázatot hirdetek. Javadalmazás: 1. A 62.000—926. B. M. számú rendeletben meghatáro­zott illetmények. 2. Négy szoba és mellékhelyiségekből álló lakás. 3. 13 kát. hold 905 G-öl szántóföld és 1 kocsi széna. Felhívom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy képe­sítésüket, eddigi működésűket és a kommun alatti magatartásukat iga­zoló okmányokkal felszerelt kérvé­nyüket hozzám f. évi május hó 10 ÍQ nyújtsák be. A választás batáridejét később fo­gom megállapítani. Paks, 1927 április 11. 369 Becht, főszolgabíró. Pk. 3844 — 1926. szám Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági kiküldött az 1881. évi LX. t.-c. 102, §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti központi kir. járás­bíróságnak 1926. évi 21.883. számú végzése következtében dr. Wessely Pál ügyvéd által képviselt Dénes Aladár budapesti lakos ja­vára 250 pengő tőkehátralék s jár, erejéig 1926. évi november hó 12-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1736 pengő 40 fillérre becsült következő ingóságok, u m.: baromfiak, lovak, sertések, malomberendezések, varrógép, nyilvános ár­verésen eladatnak. Mely árverésnek a tamási kir. járásbíróság- 1926. évi Pk. 3844. számú végzése folytán 250 pengő hátralékos tőke, ennek 1927, évi február hó 18. napjától járó 18°/o kamatai erejéig Tengőd községben 212. házszám alatt leendő megtartására 1927 április 25. napjának d. u. 2 órája határidőül kitüzetik és ahoz a venni szándékozók ezennel oly meg­jegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108, §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra ki­elégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Tamási, 1927. évi április hó 1. Vincze Móric, kir. bír. kiküldött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom