Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-04-16 / 16. szám
1927 április 16. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 5 Az amerikai rendszerű alkoholmentes „DELM A“ - pezsgő a legélvezetesebb üdítő ital. — Föelárusitás: Szekszárdon: Gauzer Ádám cégnél. — Telefon 31. szám. Bonyhádon: Davidovics Testvérek cégnél • 107 I Vízvezetéki berendezések I m ™IB ..... " ■ I T elefon 91 jótállással. gflr Telefon 91 Uitte Uesíuérek, Szekszárdi. I ritani, másrészt azonban előidézték magnk a vármegyék nem eléggé meggondolt gazdálkodásukkal és igen sok esetben a beruházási kölcsönöknek túlzott igénybevételével és nem kellően meggondolt felhasználásával. Az önkormányzati gazdálkodás fokozatosabb ellenőrzésére tehát föltét lenti) szükség van s ha az Országos Takarékossági Bizottság létesítésével maga az állami gazdálkodás is eb lenőrző szervet nyert, mi sem állhat útjában annak, hogy a vármegyében is a takarékosság elvének megvalósítása érdekében — melynek szükségét Alispán ur székfoglaló beszédében nyomatékosan hangsúlyozta — egy Vármegyei Takarékossági Bizottság szerveztessék. Inditványozom tehát, mondja ki a Törvényhatósági Bizottság, hogy a vármegyét érintő összes kiadások és bevételek megvizsgálására, a kiadá soknak a közérdek sérelme nélkül a legkisebb mérvre való szorítása és általában a takarékosság elvének a közigazgatás terén való érvényrejut- tatása érdekében egy Vármegyei Takarékossági Bizottságot létesít s azt az alábbiak szerint alakítja és szervezi : 1. A bizottság áll elnökből, helyettes elnökből és 8 tagból. Úgy az elnököt, mint annak helyettesét és a tagokat a Törvényhatósági Bi zottág egy évi időtartamra választja. 2. A bizottság elnöke, helyettese és tagjai semmiféle díjazásban nem részesülnek és nem részesithetők s csakis független közéleti egyének lehetnek. Az elnököt akadályoztatása esetén a helyettes elnök teljes hatáskörrel képviseli. 3. A bizottság negyedévenként Szekszárdon, a megyeházán tartja üléseit, melyeknek időpontját az elnök vagy helyettese állapit meg és hiv össze. 4. A bizottsági tagok működésűk megkezdésekor egymás előtt esküvel (fogadalommal) kötelezik magukat arra, hogy az általuk bizalmasnak kijelentett ügyekre nézve a hivatalos titkot megőrzik. 5. A bizottság szükség esetén az elnök kívánságára a vármegyei Alispán ur jegyzőkönyvvezetőt köteles kirendelni, ki az elnök előtt — a hivatalos titok megtartására nézve —• esküt (fogadalmat) köteles tenni. 6. A bizottság feladata a vár me gyei összes költségvetési előirányzatait, bevételeit és azok hova fordítását megvizsgálni, megvitatni és le tárgyalni, azokat az irányelveket és szükségeseknek tartott intézkedéseket, melyeket a takarékosság elvének, a közigazgatás egész terén való érvényre juttatása érdekében alkalmasnak vél. 7. A bizottság szükség esetén szakértőt alkalmazhat, ki a hivatalos titok megtartására vonatkozó esküt (fogadalmat) letenni köteles. A szakértő díjazásban részes d, melynek mérvét a bizottság állapítja meg. Az ily módon felmerült költséget a vármegyei Alispán ur a bizottság jelentése alapján a vármegyei háztartási alapból utalványozni köteles. 8. Úgy a bizottságnak, mint a szakértőnek a hivatalok és intézmé nyék felvilágosítást köteesek adni és teljes betekintést tartoznak engedni a számadásokba és minden olyan irat . éB okiratba, melyekbe a vármegyei igazgatás és gazdálkodás érdekében betekinteni szükségesnek látszik. 9. A bizottság ülései nem nyilvánosak és határozatait, javaslatait szavazattöbbséggel hozza. A szava zatok egyenlő megoszlása esetén az elnök dönt. 10. A tanácskozás rendjét a bizottság maga állapitja meg, működéséről jegyzőkönyet vezet, észrevé teleit, valamint javaslatait írásba fog lalja és azokat vagy a Törvényható sági Bizottság, vagy az illetékes hatóság elé terjeszteni. A Sió-csatorna kiépítése. Sok szó esett az elmúlt napokban ismét a költségvetési vita kapcsán a hasznos beruházásokról, a munkaalkalmak teremtéséről, az úthálózat kiépítéséről stb., de nem hallottuk azt, hogy az illetékes tényezők egy szóval is rámutattak volna a külön ben már régóta tervezett, de mind eddig jámbor óhajnak maradt Siócsatorna hajózhatóvá kiépítésének fontosságára. Elismerjük, hogy a Duna—Tisza csatorna építése is szükséges és rendkívül hasznos volna, de rá kell itt mutatnunk arra, hogy gazdasági jelentőségre és könnyebb kivihetőségre való tekintettel mégis csak sokkal fontosabb volna első sorban a Sió-csatorna kiépítése. Nekünk tolnaiaknak egyenesen lét kérdéssé vált már a Sió kiépítése, mert ettől várjuk terményértékesítő sünk megjavulását, a már-már válságba jutott hires bortermelésünk fellendülését, az ijesztő mérvű kivándorlás csökkenését, uj munkaalkalmak kinálkozását, a forgalom megjavulását, a rossz úthálózat kiépítésének lehetőségét s az ipar és keres kedelem fellendülését. A kérdés megoldása pedig most különösen aktuális lenne, mert volna rá fedezet s a kormány is szeretné állandó foglalkoztatáshoz juttatni az alföldi kubikosokat. Viszont a Sió - csatorna tényleg megvan már, kiszélesítése és hajózhatóvá tétele közelről sem igényelne akkora költséget, mint a Duna—Tisza közi csatornának csupán a belvizek levezetésére szolgáló kiépítése. Talán nem illethet bennünket a lokálpatriotizmus vádja, ha a Siócsatorna hajózhatóvá tételét közgazda sági és politikai szempontból íb sürgősebbnek tartjuk, mim bármely más közmunka megindítását. Hiszen itt évekre terjedő munkát kapnának az alföldi derék kubikosok ezrei, a hajózhatóvá tétel által a Dunán át belekapcsolódhatnának a világforgalomba Somogy, Zala és Veszprém vármegyék gazdái, olcsóbb, könnyebb és jobb utat találnának a világpiacra a hires balatonmelléki és szekszárd vidéki borok s hasonlíthatatlanul könnyebben és olcsóbban lehetne rendkívül rossz karban levő közutain- kát kaviccsal ellátni, ipartelepeinket és gazdáinkat pedig a jóminőségü és olcsó szénnel, tűzi- és épületfával ellátni. Nagymértékben lehetne kifej leszteni a mindinkább nagyobb jelen tőséget elérő halgazdaságot s jelentékenyen lehetne fokozni a belföldi és idegenforgalmat, ha a Balaton vízi utón, kellemes hajóturával volna Budapestről, avagy vidékről, igy elsősorban az Alföldről megközelíthető. Terünk nem engedi, de nem is lehet célunk a Sió csatorna hajózhatóvá építésének számtalan gazdasági, kulturális, politikai és népjóléti következményének részletes vázolása. Elég ha csak nagyjában mutatunk rá a kérdés nagy horderejére s arra a számtalan nagy előnyre, melyet ez a csatornamű jelentene, hogy ezzel az elsősorban érdekelt Tolnamegye népének figyelmét a kérdésre felhívjuk s cselekvésre ösztökéljük. Hiszen ma Tolnavármegyének minden kerületben kiváló képviselői vannak. Ha összefognának a szomszédos vármegyék érdekelt képviselőivel s együttesen tolmácsolnák e sok százezer ember óhaját, lehetetlen, hogy a kormány elzárkóznék e fontos kérés teljesítése elő), mely úgyis már régóta napirenden van. S mert ügyünk igazságos, kérésünk méltányos és közérdekű, bátran vihetjük azt az ország közvéleménye elé abban a biztos tudatban, hogy a Sió csatorna kiépítése és annak közgazdasági fontossága ellen egyetlen ellenvetés sem fog el hangzani. Dr. Gauser Rezső. Jfivőmentés. Az ,,Országos Stefánia Szövet- ség“ 1926. évi működéséről szóló jelentés fekszik előttünk, mely valóban örvendetes, reménykeltő képet tár elénk a magyar jövő megmen tése és biztosítására irányuló, hazafias munkáról. De beszéljenek a számok: Alig tizenkét éves és pedig a legsúlyosabb, háborús és háború utáni időkkel viaskodó fennállása alatt ezen intézmény oda fejlődött, bogy immár 95 fiókszövetság, 108 védőintézet, 15 tejkonyha, 4 anyaotthon és 4 bölcsődét állított és tart fenn a maradék csonka országban, nem kevesebb, mint 429 védőnő és 196 orvossal. Az egyetlen 1926 év fo yamán 17.669 várandós anyát, 101.891 csecsemőt és 103 680 kisdedet részesített szakszerű gondozásban, amit — az orvosi munkát és a védőintézeti tanácsadásokat nem számítva — 751.930 védőnői látoga tással bonyolított le. Nagy és jelentékeny volt az anyagi eszközök harcba vitele is, amennyiben 38 féle plakátot és faliképet 3244 példányban, 44 féle könyvet 16.381 példányban és 42 féle kiskátét és röpcédulát 292.334 példányban osztott szét a múlt év folyamán és — mint gyakorlatilag talán legértékesebb anyagi segitség — közkézen forognak a szegény sorsú családok valóságos áldását képező ,, ván- dór ládái“ és „vándorkelengyéi“, melyek a szülőnők és csecsemők kellő elláthatását teszik lehetővé, levéve a családapák válláról a szükséges felszerelések beszerzésének terhes gond- jait. Nagyarányú volt a kifejtett propaganda-működés is: a védőintézetek területén — a lefolyt évben — 571 ismeretterjesztő előadást és 55 népszerűsítő ünnepélyt tartottak s ebhez jön még 1682 ismeretterjesztő és propaganda előadás, mely huszonöt megyei törvényhatóságunk közül huszonnégynek a területén zajlott le. Ezek a számok bizonyítják legfényesebben, minő értékes és hatalmas munkát fejt ki a Szövetség, olyant, amellyel szemben minden kritikának és minden szkepsisnek el kell némulnia! IgenfontoB állami feladatot végez voltaképen, a kormány megbízásából, átruházott hatáskörben s természetesen az államhatalom anyagi hozzájárulásával. Ez a hozzájárulás azonban ma már korántsem felel meg az országos szervezet örvendetes növekedésének és végzett, becsületes munkája hatalmas arányainak, főképen pedig nem biztosítja a továbbfejlődés, valamint az annyira szükséges további szervezés és kiépités lehetőségét. Épen ezért, akinek felesleges garasai vannak, nem kamatoztathatja azokat nemesebben és hasznosabban, mint ha az anya- és csecsemővédelemre áldozza, a magyar jövő e nagy takarékperselyébe helyezi azokat. Akinek pedig bárhol, illetékéé helyen befolyása vagy döntő szava van, az súlyos mulasztást követ el a nemzette), a magyarsággal szemben, ha szavát és befolyását nem azon irányba veti latba, hogy az államhatalom semmi áldozatot se sokalljon ezen hasznos, nemzetmentő intézményünk erősítése és izmositására. Mindenesetre érdemesebb az államnak erre áldozni, mint számos, a haladás-fejlődésnek csupán a külső mázával és látszaté val bevont luxusintézményre! —n. Fájdalom Örökségem, mit csendben hordozok, És boldogan, hogy Isten nékem adta S a mélységeit — titkon — megmutatta, Szent, csöndes órák, magányos napok Álmaként nőtt meg bennem elmosódva. . . Hozta a világ, a szenvedés, a nóta. . • Hozta a bűn, a mások átka, vétke. .. Hozta a magam nagy-nagy szegénysége. .. És hozta egy-egy árva kis gyerek. . . Akiért nem nyúl senkise az égbe, Hogy Isten arcát a leikébe vésse. . . A gyengeségek. Hitvány nem tudások. A láthatatlan, bűnös akarások. . . A szenny, a vér, a könny s hogy por vagyok! . . . Örökségem, mit sírva hordozok! De boldogan is — igen Uram — látod I Hogy megmutattad nékem e világok Felett lebegő örök lelkedet.. . És megmondottad: az enyém lehet, Ha megtisztulok a vér s könny szent ttizében. Kovácsné Huszár Jolán. VT FOGAK fogsorok, aranyfogak, foghúzás, fogtömés, törött fogsorok javítása azonnal — elsőrendű anyagból Mautner fogtechnikusnál Szekszárdon, Szekszárd Szálló“ mellett — TELEFON 107 a
