Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-04-16 / 16. szám
2 r m ■ V. VARRÓGÉPEK^ kerékpárok, villamossági cikkek; < nagy raktár és javítóműhely SOMMER I mechanikusnál Szekszárd,Oaray-tér ® Telefon szám 51 J bennünk ennek az ellenkezőjét harsogja. Élni! Ezzel a CBatakiáltással lépünk a világba. A kiáltás egyre halkul, végül már suttogni sem bírjak. De amíg erőnk van hozzá, addig bebarangoljak a legszebb tájakat vele. Sajátságos dolog, hogy korszerint ugyanazok a bűnök ismétlődnek. A harmincéves hábora alatt és atán a világ könnyelműsége ugyanolyan volt, mint ma. Ne bigyjük, hogy bármikor is nagyon aDgyali és makulátlan volt. Csak ma, a teljes felfordulás felé zuhanó világban ideges állapotunkban világosan kutatjuk a bűn és erény harcát s látjuk, hogy inkább bűn verseny van, mint az erény és bűn harca. E nagy forgatagba odagördül, mint valami meteor lehullott darabja a lábunk elé az Írás szava: „A bűn zsoldja a halál.“ Ah! Hogy vergődik akkor tört hajónk roncsa és velünk együtt minden szép virágszó az örvény felé. Hogy omlanak össze a létraállványok, melyeken mutatványait táncolta el számunkra a világ! És mi marad ? Mi óv ? Mi oltalmaz ? Egy názáreti ácsfiu. Szelíden hajlik le hozzánk s megsúgja halhatatlan igéit: „Én vagyok a feltámadás“. A halál csontos kezén túl forró ölelésre vár, hogy életre vigyen. Ezért mondja a Kor int husi levél: „Ha csak ebben az éleiben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak va gyünk Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjük lön azoknak, akik elaludtak. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG A SZABÓ JANOS A Telefon: 120 mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 ▼ —T"ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. ^ / — Villamos-, telefon*, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, m/ vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton- V szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése, — Építési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló grinitdara. T „Óh hát ezen mi is örüljünk, Az Isten félő hívekkel; E feltámadt Úrhoz készüljünk Buzgó és kegyes lélekkel.. Jánosi György. Diadalmas halál. Régi, kedves témája volt a középkor formailag ngyan még naiv, de eszmékben annál gazdagabb művészeinek a danse macabre, a halál- tánc, a halál diadalmának drámailag eleven ábrázolása. A csontkezű muzsikus nótájára megindul az egész világ, lélekvesztő táncra perdül a király, hogy lehull a korona fejéről, meg a koldus, hogy csak úgy lobog a tarisznája a maga-indította forgószélben. Táncol a potrohos városi polgár és a cingár mesterlegény, a nagybajsza katona meg a nemesi kisasszony, táncol mindenki, mert a halál nagy ur, a halál az ura az életnek. Ezt a nagy igazságot, hogy a halál az ura minden életnek, a húsvéti evangélium, a föltámadásba vetett hit, az igazi keresztény alleluja visszájára fordította: az élet legyőzte a halált! És csakugyan, abból a sírból, a melyben a tanítványok a jámbor asszonyokkal együtt hiába keresték Krisztus holttestét, a föltámadt Krisztusnak élő ereje és éltető kegyelme szétáradt az egész világra, átalakította az egész emberi társadalmat, kezdve annak alapjától, a családtól, föl a törvényhozó és végrehajtó hatalom legmagasabb fokáig és a keresztnek diadalmi szekerén oly trium- phusban vonult végig a világtörténelmen, amely mellett elhalványulnak a világhódító Caesaroknak diadalmi menetei. Az a sir megtanít bennünket arra, hogy az enyészetnél is van hatalma- masabb erő: a föltámadás. Élet és halál, enyészet és föltáma- dás: csupa relativ fogalom. Elet mindig halaiból lesz és minden enyészetet föltámadás követ. Az életnek, e je’en, arasznyi életnek hordozói meghalnak, az élet maga örök. Az enyészet csak változás, megváltozása a mostani életformáknak; a régiek letűnnek, újak jönnek a helyükbe. így van ez a fizikai világrendben és igy kell annak lenni az erkölcsi világrendben is. De igy van ez a nemzetek életében is . . . A Megváltó föltámadásának hite ugyan nem politikai tőke, de tagadhatatlan, hogy a szenvedésnek, a halálnak abból a problémájából, amelyet Krisztus oly mesterien oldott meg a kereszten és a föltámadás által, sok és biztató tanulság árad egyúttal a mi szerencsétlen sorsunkra, a mi nemzeti életünk válságos helyzetére, a trianoni országgyilkosságra íb. E tanulság, hogy az igazi életet nem lehet végképp megölni, nem lehet sírba zárni, nem lehet pribékekkel őrizni de nem lehet kenet1927 április 18. teljesen bebalzsamozni sem, mert az igazi élet kikéi a sírból, hogy diadalmi menetébe beleszéditse azokat, akik a haláltáncot szánták imént neki. Az igazi élet a sírból is föltárnád, ahogy föltámadt a mohi, a mohácsi, a majtényi és a világosi sirből. Az élet maga azonban csak fogalom. Élet nincs, csak élő lények vannak. A nemzet élete tehát fiai életének függvénye; a nemzet él, ha fiai igazi nemzeti életet élnek; a nemzet föltárnád, ha fiaiban van életerő, életösztön, akarat az életre; a nemzetnek is van husvétja, ha a föltámadásnak ezen erői lüktetnek benne. Ezek az erők szerves erők, tehát magukból, belülről, az élet-titokzatos kútfejéből erednek. Ezek az erők, amint nem vulkánikusok, mert akkor csak pusztítani tudnának, ezenképpen nem hagyatkozhatnak a véletlenre sem, nem támaszkodhatnak kizárólag az idegen segítségre sem: ezeknek az erőknek mibennünk kell lenniök s nekünk bánni kell velük tudnunk, különben csakugyan elpusztulunk. Adja a föltámadt Istenember, hogy az élet ösztöne se el ne szunyókáljon az ázsiai kényelemszeretnek medvebőrén, se el ne ragadjon bennünket korai, megfontolatlan cselekedetekre, hanem a történelemnek kérlelhetetlen bizonyosságával, ha lassan is, de elvezessen minket, megtépett, megrabolt, megostorozott, megbilincselt magyar hazánk fiait a nemzeti föltámadás várvavárt allelujájáhez. Dr. Magyarász Ferenc. felelj arra, mit beszéltél hallgatóidnak. Jézus feléje fordította szenvedő ar cát és csendesen felelte: mit kérdezel te engem, kérdezd azokat, akik hallgatták beszédemet. Alig halt el a szó meggyötrött aj kán, egy poroszló öklével arcába vágott. Pilátushoz, Pilátushoz ordított Hanan, Pilátushoz, zúgta rá a tömeg ... Claudia Prooula megingott lábán és könnyes szemét nem tudta levenni a nemes vonásokról. Szivét valami végtelen szánalom fogta el. Rászeretet volna rohanni a poroszlóra, hogy az aroulcsapást ő adja neki vissza és a szelidarcut pedig elvezetni ebből a tömegből, haza, a fényes palotába ... Ekkor füléhez ért ismét a csendes beszéd. Felfigyelt rá. „Ha rosszul szólottám, bizonyítsd be a rosszat; ha pedig jól, miért versz engem . . .?“ És csodálatos két szeme Krisztusnak, szemrehányón nézett a poroszlóra. Pilátushoz, Pilátushoz, ordított ismét a tömeg. És a római asszony úgy érezte, hogy a melléig ér valami szennyes áradat erre a kiabálásra. Melléig — aztán fejéig, aztán — elnyeli őt is, azt a szelíd szeműt is . . . A római nagy Claudiusok büszke vére fellobbant egyszerre benne. Erőre kapott, kiegyenesítette termetét ajha rag. a dac. Ez, ez a szennyes CBürhe akarja elveszíteni ezt az „Igazat“ az én uram által? Intelligens, nemes lelke fel volt háborodva. Ahogy csak tudott rohant I palotája felé. Szolgái bámulva néztek | utánna, mi lelte asszonyukat ? Férjét kereste, de az a Tanácsban ült, hova asszony be nem teheti lábát. Kintről egyre közeledett az or- ditozis. Claudia Procula halántékához ka pott, haját tépte. Egek! mi lessz ha az én uram kezén szárad ennek az ártatlannak a vére . . . Mert ártatlan és bölcs és szent, aki a megaláztatást igy tudja tűrni a maga igazáért. A római asszony agyán hirtelen egy gondolat villant át. Szolgát hivatott és a következő üzenetet küldte Pilátusnak: „Semmi közöd neked avval az Igazzal.“ Aztán kilépett erkélyére, a zúgó tömegben mégegyszer megpillantotta a Názáretit, mikor lenézett onnan és Pilátus felesége leborult a hideg kőlapra, úgy siratta a szenvedő Krisztust. ő volt az első pogány nő, ki hitt az Úrban. I Kész női ruhák és tavaszi kabátok pi József UNIT és Fiai áruházából ZER iy Szekszárdon ^ Tolnavármegye legnagyobb és le grégibb divatáruháza Nagypénteki ima Uram! Virágos olajfák felett Megtornyosultak viharfellegek. Uram! Virágos olajfák alatt Kereszten függ az Isten-gondolat! És még ma éjjel a sír nyeli el S a gyilkos rája sziklát hengerel. Jaj! nézzed Uram: gyönge a kezünk, — Hiszen a gyilkosokért vérezünk! De ha Te segitsz: visszatér a vér S a Gondolat a sziklalaphoz ér És azt mint könnyű pelyhet emeli.. . Uram 1 A Föld neveddel lesz fell! S a nagypénteki bánat várfokán Nem áll már többé szomorú pogány. Mert tudván tudja, hogy a zöld vetés, Uram I — az nem halál, de — Ébredés ! Miklós Vitéz. észpénz áron.
