Tolnamegyei Ujság, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-03-26 / 13. szám
13 szám . IX. évfolyam. £gyet szám ára 20 fillér. Szekszárdi 1927 március 26 TOLNAMEGYEI KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. SxerkeaztSséo és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Szerkeszt«: SCHNEIDER J AMOS. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 20 fillér. A lap megjelenik minden szombaton. RIAfizetési díj félévre 4 peng« (50.000 korona), egész évre j Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét B g peng« (100.000 K). fjlétö közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 peng«. A hirdetés egy, 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Márciusi tanulságok. A korszakalkotó nagy események olyanok, mint a bibliai olajos korsó: Sóba sem fogy ki azokból teljesen a tanulságok olaja. Ilyen tanulság erejével hat reánk az a körülmény, hogy a márciusi napokban az egymástól eddig izolált néprétegek lelki egybe . olvadása, az ellentétes érdekeknek hazafias összesimulása, a kölcsönös megértés, szóval az egyetértés adott erőt a nemzet akaratának. Persze, voltak akkor is, akik külön utakon, sőt ellenséges utakon jártak és — sajnos — tudjuk jól azt is, hogy a mindjobban kiélesedő ellen* tétek nagyban hozzájárultak egy óv múlva bekövetkezett bukásunkhoz; azonban, akkor a márciusi napokban még teljes egyetértés uralkodott, március szelleme a nemzet zömét tömör egységbe kovácsolta. Tudva ezt és kellően mérlegelve az egyetértésben rejlő diadalmas erőt, csak fájdalommal lehet látni az ag- gályos szakadékokat, melyek napjainkban a nemzet egységét társadalmi, irodalmi, felekezeti, gazdasági és politikai téren darabokra szakítják. Nem elég nekünk a geográfiai szétdaraboltság, melyet Trianon okozott, még ezt a kis darab maradék hazát is további darabokra, rétegekre akarjuk széttagolni ? Nem elég, bogy bennünket úgyis az idegen légkörben, idegen befolyás alatt élő elszakított testvéreink fokozatos elhidegü- lése, elidegenedése fenyeget, ezt a veszélyt mi még fokozzuk olyan közéleti viszonyok megteremtésével, amelyek a hozzánk való visszatérést nekik esetleg nem kívánatos színben tüntethetik föl ? Pedig mi az ő visszacsatolásukról álmodozunk, mert végleges elszakitásukba beletörődni nem tudunk, nem akarunk. Ám az irredentizmusnak három reális fegyvere van: A gazdasági és anyagi érdek- közösség, a kulturegység és az érzelmek közössége. Ne feledjük, hogy az első fegyvert, a gazdasági érdek közösségét a szomszédok ravasz ügyeskedése már sok ponton kikezdte, hogy elidegenítse testvéreinket tőlünk; a kulturegy- séget is egyre nagyobb veszedelem fenyegeti azon szigorú izoláltság révén, amely közöttünk és közöttük falat emel és ami szellemi életünket az övékétől kölcsönösen elzárja; az egyetlen fegyverünk tehát, amibe még kapaszkodhatunk, az érzelmi közösség. De is' rendkívül vészit erejéből és napról-napra gyengülhet, ha életfelfogásunknak a harmóniája nincB meg és ha Dálunk nem olyanok a közéleti és társadalmi viszonyok, amelyek ezt a maradék hazát kívánatos paradicsomként tüntetik fel szemükben. Az egyetértés nagy tömeggé sűríti a nemzeti energiát, amely tömegnek a vonzóereje a gravitáció törvénye Bzerint huzza ide az elszakított testvéreket. Saliustius mondása még nincs megdöntve: „Concordia parvae rés crescunt discordia maximae dilabuntur.“ Az igazi kegyelet nagy idők és nagy emberek iránt abban áll, nogy szellemüket magunkévá tesszük és követni igyekszünk. A márciusi napok diadalmas emberbecsülő egyet- \ értő szelleme töltse el tehát a lelkeinket, hogy az egyetértésnek minden uj határoszlopot legázoló, ledöntő ereje növelhesse ismét ezt a kis darab csonka hazát a régi nagy Magyarországgá 1 —n. Értekezlet a kórház kitelepítése ügyében. Folyó hó 22-én délelőtt 10 órára Jankó Ágoston, Tolna vármegye főispánja a törvényhatósági bizottságból többeket értek* zletre hivott össze, bogy a kórház kitelepítésével kapcsolatos kérdések megvitattassanak. Az értekezletre vidékről keveseD, de Szekszárdiról elég szép Bzámban jelentek meg a meghívott bizottsági tagok. A főispán bevezető szavai után Szévald Oszkár alispán ismertette a népjóléti miniszternek azon ajánlatát, hogy hajlandó a kórház kitelepítés! költségéhez 50 °/o kai hozzájárulni, ha Tolna vármegye közönsége junius 1-ig nyilatkozik, hogy az építéshez szükséges másik 50°/o fedezését ma gára vállalja e. Megjegyzi még, hogy a kölcsön nyújtására a budapesti nagy bankok készséggel vállalkoznak és hogy a kölcsön törlesztéséhez szükséges részletek az ápolási költségekbe beállíthatók. A vitát Dőry Frigyes gazdasági főtanácsos indította meg, aki biztosítékot szeretne nyerni aziránt, hogy az előirányzandó összeg fedezni fogja az épitési költséget és igy a pénzügyi egyensúly fenntartható lesz. Hosz- szabb, szakszerű felszólalásában ki tért az épitési költségekre és kiemelte azt is, hogy az újvárosi temető áthelyezése az ott érdekelteknek elsősorban, de magának a városnak is jelentékeny költségeket okoz. Vendl István polgármester bejelentette, hogy a kórház kitelepítése ügyében a bizottsági tagoknak megküldött emlékiratot ő szerkesztette és az abban foglalt statisztikai adatokat éB rentabilitási számítást helyesnek tartja. Beméli, hogy az előirányzatot csak igen csekély mértékben kell esetleg átlépni az építés keresztülvitelében. Hivatkozik a kórház mai lehetetlen helyzetére, a népjóléti miniszter rendkívül kedvező ajánlatára és reflektál a Dőry Frigyes által felhozott egyes részletkérdésekre. Dr. Leopold Kornél kormányfőtanácsos örömmel látja, hogy alkalom adódott a kórház kitelepítésére. Beméli, hogy a költségvetés agy fog elkészíttetni, hogy meglepetés nem fog előállni. Egyébként az ápolási költségek mérsékelt emelésével a felveendő kölcsön törlesztési részleteit feltétlenül biztosítva látja. Dr. órffy Gyula tiszti főügyész is kívánatosnak tartja, hogy a kitelepítés megtörténjék. O azonban úgy hiszi, hogy a kórház kitelepítésének kérdése bizonyos csekély anyagi áldozatokat is kíván a vármegyétől. Az építéstervezőnek számítására vonatkozólag tesz észrevételt, amelyből látja, hogy az általa előirányzott összegnél feltétlenül többe fog kerülni az építkezés. Kovács Lajos vármegyei főszámvevő szintén azt látja, hogy a vármegyének áldozatot kelt hozni és e célra külön pótadó kivetését tartja szükségesnek, amelynek nagyságát 1/2 °/o—l1/, °/‘o ban véli megállapitan- dónak. László Aladár, az államépitészeti hivatal főnöke műszaki szempontból bírálja a beküldött épitési tervezetet. Az újvárosi temető azerinte nem elég nagy az építkezésre és igy még 14 ház nak a kisajátítása volna szükséges, hogy a kórház kitelepítéséhez és jövő fejlődéséhez szükséges terület álljon rendelkezésre. Az újvárosi temető területe 1030 centiméter emelkedést mutat és igy az építkezés szerinte 20°/o kai drágább, mint egyenes területen. Az építéstervező sik alap figyelembe vételével készítette költségvetését és igy az építkezés jelentékenyebben többe kerül, mint az előirányzott 2,270.000 pengő, másfelől azonban megtakarítást kell elérni az egyes pavillonok tömörebb és jobb térbasználéssal való alaprajzi elrendezésével. Szerinte a hitelkeretek pontosabb megállapítása végett a tervvázlatoknak ezen szempontok figyelembevételével való alapos átdolgozása és uj hozzávetőleges iégürméreti számítás és költségvetés elkészítése szükséges. Szévald alispán kifejti, hogy nem lévén alapul vehető költségvetés, nincs abban a helyzetben, hogy március hó végével megtartandó megyegyü- lésen konkrét javaslattal állhasson a törvényhatósági bizottság elé, annál is inkább, mert neki oly reális adatokra van szüksége, hogy meglepetés a vármegyét ne érhesse, kerülni kívánván a vármegye közönségének anyagi megterheltetését. Dr. Leopold Kornél szintén nem tartja lehetségesnek, hogy teljesen alapos költségvetés nélkül e kérdésben a vármegye állást foglalhasson és igy annak elkészültéig e kérdésben való döntést függőben tartandónak tartja. Schneider János László Aladár részletes és alaposan megindokolt előterjesztésében azt látja, hogy az építészmérnök hevenyészve összeáliitott költségvetése nem alkalmas bázis tárgyalásra. Nagyon fontosnak tartja a helykérdésben való megállapodást, 1 minthogy ez az alfája a reális költségvetés elkészithetésének. László Aladár számadatai szerint a város által adandó .újvárosi temető igen drága ajándék lenne a kórház építőtöknek, mivel a terep erős emelkedése, eltekintve a sírhelyek -'betömésétől, 30 milliárdos építkezést véve alapul, 6 milliárdos költségtöbbletet jelentene, amit még jelentékenyen emelne a kisajátítandó 14 ház értéke is. Véleménye az, hogy az újvárosi temető átengedésének erős jogi: akadályai is lesznek és igy kívánatosnak tartja, hogy más terület is jelöltessék ki a tervezéshez. Vendl István, Dőry Frigyes ás László Aladár ismételt felszólalása után Jankó Ágoston főispán az értekezleten kialakult véleményt a következőkben foglalta össze: Az értekezlet tagjai a kórház kitelepítését egyhangúlag kívánatosnak tartják és nem zárkóznak el az elől sem, hogy a vármegye ezen jelentékeny szociális jelentőségű intézmény érdekében bizonyos mérsékelt anyagi áldozatot is hozzon. Tekintettel azonban, hogy az építészmérnök által megkül dött tervezet a költségek megközelítő megállapítására sem alkalmas, hivassák meg az építés tervezője Szekszárdra és a kórház yálasztmá» nyával együttesen tekintsenek meg több területet, amelyen a kórház megépíthető lenne és ezen kiválasztandó területre egy minden tekintetben helytálló költségtervezetet állítsanak össze, amelynek alapján április hóban a törvényhatósági bizottságnak módjában álljon a kórház kitelepítésének kérdésében nyugodtan végleges döntést hozni. Miután az elnöklő főispán a tagoknak megjelenésükért ób hozzászólásukért köszönetét mondott, az értekezletet berekesztette azzal, bogy a törvényhatósági bizottság végleges állásfoglalása előtt az ezen értekezletre meghívott tagokat újból e kérdés megvitatására meg fogja hívni. Márciusi ünnepségek a vidéken. Tolnán. Az ünuépies szent miBe hallgatása után a rém. kath. és az állami elemi iskolában is nagy hallgatóság előtt változatos programm mellett tartattak meg az ünnepélyek. Az előbbi helyen Martinék József tanító, utóbbinál pedig Károlyi Károly igazgató mondtak alkalmi ünnepi beszédet. Este az „Iparosok Olvasó Egylete“ a hagyományos bal- vacsora mellett áldozott a nagy nap emlékének. Ez alkalommal dr. Klein Antal országgyűlési képviselő tartalmas, szép gondolatokkal fűszerezett ünnepi beszédet tartott. A tolnai levente ifjúság is impozáns keretek között ünnepelte március idusát s egyben lerótta kegyeletét hazánk nagy fiának, Kossuth Lajosaak halála évfordulóján. Istentisztelet után a leventezenekar hangjai mellett vonult fel az ifjúság az áll. el. iskola tágas
