Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-03-27 / 12. szám

1926 március 27. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 7 és némely bujtogatók működésétől, mert ott ily felvillanyozó és mindent magával ragadó, tetterős cselekedet már előre is biztosítja a bujtogatók bukását. Szereplők voltak : Dorn Fe­renc, HohmaDn Péter, Scbattmann János, Fülöp Lajos és László, őri Mihály, Pesti Pál, Pinczehelyi Mar­ton, Altmano Anna, Garai Erzsi. Nagyszékely község németajkn, de magyar érzésű lakossága méltó módon ünnepelte meg az 1848. már- eims 15 iki nagy események évfor­dulóját. Délelőtt 9 órai kezdettel a ref. templom előtt levő hősök emlék­oszlopa előtt gyti’ekezétt a község apraja-nagyja. Felvonult a levente- egyesület, in. kir. csendőrség, meg­jelent az ünnepélyen a községi elöl­járóság, iparoskör és különösen nagy számban vonult fel katonás rendben, négyes sorokban a polgári olvasókör. Az ünnepély a Himnusz éneklésével kezdődött, majd a leventék részéről négyen szavaltak magyar és német nyelven. Baán Lajos ref. s. lelkész mély hazafiui érzéstől áthatott magyar beszédet tartott, melyben méltatta a márciusi eseményeket. — A polgári olvasókör részéről Reinhardt János elnök tartott tartalmas, a márciusi eseményeket a világháborúban elesett bősök emlékével östzehasonlitó gyö oyörti beszédet, amely, tekintve azt, hogy német ajkú polgár részéről hang­zott el, mély benyomást gyakorolt a hallgatóságra. Az ünnepélyt a „Hiszek egy“ eléneklésével fejezték be. Az ünnepély végeztével a leventék zene­szóval diszmenetben vonultak el a hősök emlékszobra előtt, melyet sok­sok virágkoBzoru borított. Különös elismerés illeti Pfaff Dániel és Karner Tóbiás tanítókat, akik nap-nap után fáradhatatlanul buzgótkodnak a nép aek hazafias szellemben való nevelé­sén. Nagys?óke!yben nem is talál ta­lajra a Bieyer-féle i emzetiségi eszme. U~L'I-TTII—innAJ—~lJLIW_l~'|»wrn > ----­HÍ REK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. — A püspök Budapesten. Virág Ferenc pécsi püspök, akit Caesaré Orsenigo érsek, a Szentszék buda pesti követe már levélben értesített arról, hogy a pápa pécsi megyés püspökké kinevezte, hétfőn Buda­pestre utazik, hogy a püspökké szen­telést megelőző kánoni eljárás ügyé­ben a nunciusnál jelentkezzék. Szek- szárd város közönsége virágvasárnap este V29 órakor lampionos felvonu­lást rendez a püspök tiszteletére. A plébánia előtt a Dalárda szerenádot ad. A menet 8 órakor indul a bel­városi katholikus körből. — Kinevezések. Jankó Ágoston főispán dr. Kramolin Gyula, eddigi vármegyei helyettes tiszti főorvost, lapunk kiváló tollú munkatársát ne­vezte ki vármegyei tiszti főorvossá. A megüresedett központi járási tiszti orvosi állásra dr. Fördős Dezső, ed­digi gyönki járásorvost, a gyönki járásorvossá pedig dr. Dieszberger Jakab egészségügyi tanácsos, gyönki községi orvost nevezte ki. A kormányzó, az igazságügymi­niszter előterjesztésére dr. Kocsis Árpádot, a szekszárdi kir. ügyész­séghez beosztott bírósági titkárt a hajduszoboszlói járásbírósághoz járás- biróvá kinevezte. — A szekszárdi postahivatal uj főnöke. Vitéz Makray Ferenc m. kir. poalafelügyelő folyó hó 18-án fog­lalta el a nyugalomba vonult Horváth Antal igazgató helyét. A hivatal ve zetésével a pécsi posta- és távírda- főigazgató által megbízott vezető Bu­dapestről a 72-es postahivataltól jött hozzánk, hol osztályvezető volt. Az előzékeny modorú uj hivatalfőnököt, aki a szekszárdiak előtt igen jól is­mert és kedvelt Meyer Lajos kurdi plébános testvére, a magunk részéről is szívesen köszönti ük. — Az Egyesült Szekszárd Tolna­megyei Nőegylet legutóbbi nagysikerű ku'turdelütanjaról helyszűke miatt csak a húsvéti számunkban fogunk beszámo hatni. j e — Szekszárd küldöttsége a Duna- hid ügyében. Szekszárd városából Jankó Ágoston főispán és dr. Őrfiy Imre, nemzetgyűlési képviselő veze­tésével népeB kü döttség jelent meg f. hó 20 án a kereskedelmi miniszté­riumban, hogy kérjék a miniszter­től a Dunahidnak Gemencnél való megépítését. A miniszter akadályoz­tatása miatt a küldöttséget Dessewífy Aurél államtitkár fogadta, akinek Verdi István polgármester tolmácsolta Szekszárd kérelmét. Az államtitkár válaszában kijelentette, hogy végleges döntés a közeli években elkészítendő hid ügyében még nincsen, a minisz tér urnái tolmácsolni fogja Szekszárd városának kérelmét, a me ynek kedve­zőtlen közlekedési viszonyaival isme rős lévén, boldogult atyja, Dessrwffy Géza szekszárdi törvényszéki elnök idejében szekszárdi lakos volt. A polgármesternek azon kérelmére, hogy a híd ügyében leendő legközelebbi tanácskozásra Szekszárd városa is hivassák meg, ígéretet tett. Az állam titkár válaszából azt hámozluk ki, hogy a hid építése még korántsem oly közeli, mint gondoltuk, mert megvan ugyan hozzá az illetékes tényezők készsége, csak a pénz hiány­zik még. — Felsöireg uj tanítója. A felső­iregi református egyházközség az üre­sedésben volt kántortanitói állásra Vörösmarty Károly menekült tanítót folyó hó 4 én egyhangúlag megválasz­totta. Ez az eset is bizonyítja, hogy a tolnamegyei nép nem viseltetik el lenszenvvel a szerencsétlenül járt ma gyár véreinkkel szemben. — Iskolánkivüli népművelés. Már cius 20 án Németkéren az iskolán­kivüli népművelési előadáson „A Vág völgye“ c. vetített képsorozat került bemutatásra Farkas Mária tanítónő előadása mellett, irredenta versek és ének kíséretében. — Gyermekprimadonna a szek­szárdi Színházban. A Hal mi féle szin- táreulatnál nemsokára fellép Lengyel Wandika 6 éves gyermekprimadonna (a súgó kislánya), akinek színjátszó képességeiről eddigi állomáshelyeinek újságjai a legnagyobb elragadtatás hangján imák. Népgyülés Dombóváron. A dom­bóvári választókerület polgársága f. hó 21-én népgyülést tartott az Ipar­testület mozgószinházában oly nagy részvétellel, hogy a közönség nagy része kiszorult a hatalmas teremből. A kerület valamennyi községéből igen számos és tekintélyes választópolgár jelent meg. A népgyülést Ivanich Antal m. kir. kormánytanácsos, ipar testületi elnök nyitotta meg lendüle­tes szavakkal, amelyekkel nagy ha­tás mellett rámutatott arra, hogy a dombóvári választókerület hazafias polgársága nem nézheti tétlenül azt az ádáz s pokoli módon kieszelt rendszeres támadást, amelyben a haza legszentebb érdekeiről megfeledke­zett politikusok Bethlen István gróf miniszterelnököt nap-nsp után része­sítik. Fájdalmasan tapasztalta, hogy ebben a kerület képviselője, őrgróf Pallavicini György is résztvesz. Fel tétlenül szükségesnek tartja annak határozatban való kimondását, hogy a kerület választópolgársága Palla­vicini nemzetgyűlési képviselőnek Bethlen gróf miniszterelnökkel szem­beni állásfoglalását és kíméletlen harc­modorát a legnagyobb mérvben el­ítéli és a nehéz időkben hnnmentő munkát végző miniszterelnököt tör hetetlen ragaszkodásáról biztosítja. A lelkes éljenzéssel fogadott meg­nyitó után dr. Guthy János kir. köz­jegyző mondott igen tartalmas és gyakori tetszésnyilvánításoktól meg­szakított beszédet, amelyben a mi niszterelnök elévülhetetlen érdemeit frappáns módon világította meg Majd felolvasta a gróf Bethlen Ist­ván miniszterelnökhez intézendő tá­virat szövegét, amit a népgyülés egyhangú lelkesedéssel elfogadott. Törkőssy Sándor földbirtokos tartott még hatásos beszédet, Tisza István­nal hasonlítva össze Bethlen gróf ké­pességeit. Az emelkedett haDguIatu népgyülést Ivanich Antal zárta be. — A Tolnamegyei Egyetemi és Főiskolai Hallgatók táncestelye. A Tolnami gyei Egyetemi es Főiskolai Hallgatók Egyesülete április hó 5 én, husvét hétfőjén este 9 órai kezdettel tartja meg hagyományos tánces<élyét a Szekszárd Szálló nagytermében. Az estély tiszta jövedelme az egye­temi ifjúság nyomorának enyhítésére lesz forditva, miért is felkérjük ol­vasóinkat, hogy ezen egyesületet anyagi erejükhöz mérten támogatni szíveskedjenek, hogy kitűzött célját, a szegény egyetemi hallgatók tovább­tanulását elősegíthesse s így sok szegény, de tehetséges ifjúnak alkal­mat adhasson, hogy hasznos tagja lehessen a társadalomnak. A 120 tsgü rendezőség és a tolnai Franci muzsikája elég biztosíték arra, hogy a mulatság úgy erkölcsileg, mint anyagilag a legjobban sikerüljön — Halálozás. Lágler Sándor Ten­gőd község nyug. főjegyzője folyó évi március 16 án életének 48. évé­ben hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése folyó hó 19 én volt Buda­pesten a központi ujtemető halottas házából az ág. hitv. egyház szertar tása szerint. Felesége és két gyer­meke siratják. — A Szekszárdi Takarékpénztár közgyűlése. A Szekszárdi Takarék pénztár folyó hó 21 én tartotta báró Fiáth Tibor elnöklete alatt 79 ik évi rendes közgyűlését, amelyen 64 rész­vényes 10 300 részvény képviseleté­ben volt jelen. Leicht L>jos elnök- igazgató az ülést megnyitván, indít­ványára a közgyűlés vezetésére báró Fiáth Tibor nagybirtokos V/álaszta tott meg, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Vagner Andor és Haypál Sán­dor részvényesek. Leicht Lajos elnös- igazgató ismertette ezután a felérté kelési mérleget, amely szerint az intézet alaptőkéje 2,500 000 000 K, azaz 200 000 pengő, a tartaléktőke pedig 1,155 225 695 korona, vagyis 92 418 pengő lett. A közgyűlés a felügyelőbizottság jelentésének meg­hallgatása után, amelyet Forster Zol tán nyug. főispán, felügyelőbizottsági elnök terjesztett elő, a felértékelési mérleget elfogadta és megállapította, hogy egy részvény névértéke 10 pengő lesz. Ezen határozatával kapcsolato san a közgyűlés az alapszabá'yok 4. szakaszát, úgy módosította, hogy a társaság alaptőkéje 200.000 pengő, amely 20.000 db 10 p *ngő névértékű részvéoyből áll. Az 1925. évi' mér­leget Leicht Lajos igazgatósági elnök ismertette, amelyet a felügyelőbizott­ság jelentésének meghallgatása után a közgyűlés egyhangú ag e fogadott és kimondotta, hogy a 669.331.879 korona és 40 fillér t szta nyereség bői 20 000 darab részvény utáo á. 12 500 koronával, osztalék fejeben 250 millió koronát fizet ki, a tőke- tartalék gyarapítására 144 774.305 koronát, nyugdíjalapra 106.605 700 korona és 40 fillért, igazgatóság, fel- Ugyelőbizottság és tisztviselők juta­lékára 132,113.831 koronát, jótékony célra és segélyekre 15,000 000 koro­nát ad. A megüresedett felügyelő­bizottsági tagságra, elnök indítvá­nyára Boross Zoltán uradalmi intéző választatott meg, aki néhány szóval megköszönte a bizalmat. A napi biz­tosok diját a közgyűlés napi 40.000 koronában állapította meg. Báró Fiáth Tibor elnök az elismerés hangján emlékezett meg Leicht Lajos vezér- igazgatónak, az igazgatóságnak, a felügyelő-bizottságnak, valamint a tisztikarnak az intézet érdekében ki­fejtett érdemes munkásságáról, melyet a közgyűlés nagy helyesléssel foga­dott. Miután a részvényesek nevé­ben Leicht Lajos báró Fiáth Tibor elnöknek a közgyűlés vezetéséért kö­szönetét mondott, Szekszárd legrégibb és jól megalapozott intézetének köz­gyűlése véget ért. A Magyarországi Munkások Rok- kantegélyzö- és Nyugdijegyletónek 202. számú szekszárdi fiókja folyó évi március hó 28 án d. u. 3 órakor a városház nagytermében tartja ren­des évi taggyűlését, melyre a tagokat meghívja az Elnökség. — Színészet Szekszárdon. Péntek este kis publikum előtt jó betanu­lásban került színre a Szép asszony kocsisa cimü operett, a Király Szín­ház műsordarabja, amelynek sok he­lyen klasszikus lendületű zenéjét Cobor Károly szerzetté. SzalmaíSandór, a jelentős színészi múltú, terjedelmes hangú baritonista aratott jól megér­demelt tapsokat Galánthay Sándor gróf szerepében, Iklándy Vladimir grófot Csillag János énekelte. Szeles theyThyra grófnő szerepében Nógrády Loncit, de Réti Rózsit is melegen ünnepelték. Szép sikere volt Sz. Dankó Böskének is. A darab be­állítása és rendezése Zemplényi Zoltán érdeme, aki Leander grófot játszotta. Sokkal nagyobb érdeklődés mellett folyt le szombaton a Krizantém operett, amelyet itt tavaly is jó előadásban láttunk. Az egész operett együttes jeleskedett benne, úgy mint vasárnap délután a Kis huncutban és a bájos zenéjü biedermajer operettben, a Le­vendulában. Hétfőn este premiér volt. A mostani fővárosi sziniszezon leg­pompásabb vigjáiékát, Zágon István mérnöknek, Írónak és színházi titkár­nak Marika cimü darabja került színre pompás előadásban. Orbán Sándor irót Zemplényi Zoltán sze- mélyesitette. A vidéki szinészgárdá- nak ez a kiváló képességű tagja, aki feleségével, a kitűnő Z. Serfőző Ilo­nával együtt sok megérdemelt tapsot aratott nálunk is: sikereit ez alka­lommal is csak gyarapította. Ella szere­pében kedves, teempramentumos volt Császár Rózsi, akit többször is szí­vesen látnánk a színpadon. Marikát Sz. Dankó Böskétől láttuk. Ez a szerény művésznő, akinek szívhez szó'ó hangjai nyomán mindig fel­zajlik a tapsvihar, elismerésre méltó bravúrral oldotta meg nehéz feladatát. Mellettük jók voltak kisebb nagyobb szerepeikben Szalma Sándor, Megyeri Ferenc, Hajnal Károly, Nógrádi Lonci, Takács Oszkár és Huszti Róbert Kedden Mintha álom volna cimü operett újdonságban az operett együttes művészete javát nyújtotta. Szerdán igen jó előadásban láttuk Jókai Aranyemberét, amelynek cim- szerepéb n Zemplényi Zoltán jeles­kedett. Bár megérdemelné, lapunk kicsiny terjedelme nem engedi, hogy ennek a kiváló színésznek ezzel a' pompás alakításával hosszabban fog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom