Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-01-16 / 2. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1926 január 16. BOROS ÉS TÄRSA „Kühne“ mezőgazdasági gépgyár rt. tolaa- és báosmegysi képviselete raktáron tart: oséplőgaraKn- rákat, szívó-, gáz- és benzinmoto­rokat, szabadalmazott páros és páratlan sora „Vera Drill“ kanalas sorvetőgépeket és minden egyéb mezőgazdasági (11) gépet. Főraktár: Szekszárdon(a Kaszinó- J bazár épületében. — Telefon 49. i MHIIM PPM tiMB Az állandó választmánynak a leirat tudomásul vételére vonatkozó javas­lata elfogadtatván, a főjegyző fel­olvasta a nyngdijváiasztmáoy hatá­rozatát, amely dr. Éri Márton al­ispánnak a millenáris év háromszoros számításával kiadódó 35 évi és 11 havi szolgálata alapján 8,400.000 korona nyngdij, 680.000 kor. családi pótlék és az V. fizetési osztálynak megfelelő lakbérnyugdij, továbbá elévülhetetlen érdemei elismeréseiül 1,600,000 ko­rona kegydij megállapítását javasolja. A nyngdijváiasztmáoy javaslatának egyhangn elfogadása után a főjegyző felolvasta dr. Pesthy Pál igazságügy- miniszter és 130 társának lapnnk múlt számában egéBz terjedelmében közölt azon indítványát, hogy a tör­vényhatósági bizottság dr. Éri Márton alispán szolgálatban való visszatartása érdekében feliratilag keresse meg a belügyminisztert. Renczes János nemzetgyűlési kép­viselő szólt elsőnek a javaslathoz, kifejtvén, hogy az alispán nyugdíja­zására vonatkozó rideg rendelet a vármegye falusi lakosságát mélyen lesújtotta. A vármegye lakossága -óriási többségének az érzelmeit tol­mácsolja akkor, amidőn ajánlja, hogy a teljes munkaereje birtokában levő, köztiszteletben, becsttléeben és szere tetben álló alispánra vonatkozó indít­ványt a törvényhatósági bizottság egyhangúlag fogadja el, ezzel is doku­mentálva, hogy kevés olyan alispán található, aki oly»n Ugvbucgósággal, Telefon: 120 SZABÓ JANOS mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 V ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számitások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton­szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szál­lítása. — Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, át- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. tudással és eréllyel vezeti a közigaz­gatást, mint ő. Pöcz András az alispán szociális érdemeit méltatva, kívánja ezután, hogy úgy Ő, mint a nyugdíjazásra soron lévő Sörös József tamási fő­szolgabíró a szolgálatban tovább is visszatartassanak. Virág Ferenc apátplebános, tör vényhatósági bizottsági tag szólalt fel ezután és azt szögezte le, hogy a közgyűlésnek nem bizalmat kell szavazni az alispán személye iránt, hanem afelett kell határozni, vájjon nélkülözhetetlenül szüksége van-e reá a vármegyének. Mivel olyan időket élünk, hogy Éri Mártonra társadalmi, gazdasági, politikai és szociális szem­pontokból egyaránt szükség van, a megye érdek.ben kívánatos, hogy ő az alispáni székben továbbra is meg­maradjon. A tárgyhoz más hozzászóló nem lévén, a főispán szavazásra tette fel a kérdést és a törvényhatósági bi­zottság egyhangú lelkesedéssel elfő gadta dr. Pesthy Pál és társai indít­ványát. A főispán örömmel mondta ki a határozatot, mint anuak a jelét, hogy a vármegye közönsége meg tudja és meg is akarja becsülni első tisztvi­selőjét és méltányolja azokat az ér­demeket, amelyeket hosszú szolgá­lata alatt szerzett. Majd javasolta, hogy Dőry László, Virág Ferenc és Stuprics Vendel törvényhatósági bi- zot’sági tagokból álló küldöttség I hozza a határozatot a lakásán tar­tózkodó dr. Éri Márton tudomására és hivja meg őt a közgyűlési terembe. Lelkes és hosszantartó taps fogadta az alispánt, akihez Jankó főispán a következő beszédet intézte: „Lelkes egyhangúsággal határozta el Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága, hogy a belügyminiszter ur Onagyméitóságához azzal a ké­réssel fordul, hogy Méltóságod a szolgálatban tovább is visszatartas- sek. Őszintén gratulálok Méltóságod­nak ehhez a határozathoz, mert az igaz, őszinte tisztelet, ragaszkodás és megbecsülés nyilvánítása a legszeb­ben méltányolja Méltóságod odaadó, buzgó és lelkiismeretes szolgálatait.* A tetszéstől többször félbeszakított üdvözlés után a mélyen meghatott alispán elfogódott hangon az aláb­biakat mondotta: Méltóságos Főispán Url Tekintetes Törvényhatósági Bizottsági A megbecsülésnek és szeretetnek ily gyö­nyörű és megkapó módon történt megnyilat­kozása oly mérvű érzelem hullámokat vál­tott ki lelkemből, hogy az elfogódottság ter­mészetszerűleg jelentkezik, azért ne méltóz- tassék tőlem rossz néven venni, ha életem­nek ezen felemelően magasztos pillanatában csak röviden kívánok szólani Az emberi élet legfőbb sajátossága a múlandóság s így a munkában élő egyén is bizonyos évek után kénytelen szeretett mun­kakörétől megválni, néha még akkor is, a mikor ennek tovább folytatására magában elég erőt érez. A Gondviseléstől reánk mért Trianon vé­szes nyomorúsága által kikényszeritett drákói kormányrendelet utasítása szerint reám vonat­VARRÓGÉPEK ■ kerékpárok, villamossági cikkek; _ nagy raktár és javítóműhely : sommer: ™ mechanikusnál Szekszárd,Garay-tér ® Telefon szám 51 kozólag is elérkezett a véges életnek ezen állomása, amikor esetleg meg kell válnom a lelkem egyik legfőbb sajátosságát képező éltető munkától. De tekintetes Törvényhatósági Bizottság bármit tartogasson is számomra a sors, egy bizonyos — s ezt büszkén, szerénytelenség nélkül, emelt fővel merem itt a nagy nyil­vánosság előtt kijelenteni, hogy azzal n bi­zalommal, mellyel megajándékozni kegyesek voltak, soha vissza nem éltem, azt emberi­leg beváltani törekedtem. Hogy forrón sze­retett vármegyém érdekeiért mindenkor és mindenkivel szemben becsülettel és önzet­lenül szálltam síkra, bizonyítja az a körül­mény, hogy a mint szegényen jöttem, még szegényebben távozom. Az alispáni széket makulátlanul, tisztán, fehéren hagyom nti- dómra. Hiszen szivem minden dobbanásá­val, lelkem egész hevületével és agyam ősz- szes gondolatával szülő vármegyémen csüng­tem, arra törekedvén, hogy javára minél töb­bet, értékesebbet cselekedjem. — Hogy ezt mennyiben értem el, ennek megbirálására első sorban a tekintetes Törvényhatósági Bizottság van hivatva. Végül még teljes tisztelettel kijelentem, hogy akár maradok, akár pedig távozom, a törvényhatósági bizottság érdekemben tör­tént ezen felemelő állásfoglalásával és meg­nyilatkozásával harmincnégy évi munkássá­gomat oly gazdagon jutalmazta, mely felér minden kinccsel, mert ezt a tolvaj el nem rabolhatja, a rozsda meg nem emésztheti, ez életem fogytáig enyém marad. Midőn irányomban állandóan tanúsított szeretettel­jes jóakaratukért mélységes hálámat fejezem ki, egyben kérem a Mindenhatót, árassza bőséges áldását a törvényhatóság egész egye­temére s a vármegye minden lakósára, en­gem pedig tartsanak jó emlékükben. A Büünni nem akaró lelkes éljen­zéssel fogadott beszéd után Molnár István törvényhatósági bizottsági tag az alispánt, mint a vármegye 41 été­ből messzire kimagasló pompás höl­gyet aposztrofálja, amelyet nemcsak a levegő és a napsugár éltet, haBem keserűségbe fogantatott világnak, én tovább nem szenvedek éttelen és sEomjan. Asszony kő a házhoz 1 Assondom tehát, bogy szombatig estéiig bosd rendbe a sort avval a — másikkal S ha még zem fűlt hozzád a bzívo, el kel venned a Juditot, vagy le is ut, fel is ut . . . — Hát akkor vedd el. — Elvegyem? — El. — Es az utolsó szód ? — Ezt — A legutolsó ? — Hm ... — No, híres, úgy e hallgatsz ? Pe­dig hát most beszélj 1 Helnzp már késő, m< rt z Judit . . . — Mi van a Judittal? — Hát esak a, hogy holnapra: kapros túrós bélest ígért az apám­nak. Pedig azért még gyilkolni is tudna az öreg . . . — Te Pista, én csak annyit mon dek, hogy kikaparom a szemét an­nak a gyalázatos személynek . . . — Ki e ? Jól teszed . . . — S a tóikéba fojtom az a kap roz bélést még a tulajdon édes apádnak is . . . — No, lám, csakhogy egyszer már kitör a bögyödből az igasáság. — Hát ki se törjön ? — Dehogynem, édes szivem, drága Juliskám. Hiszen most már látom, egy kicsit mégis felém húz a szived. Szeretss ? Úgy e szeretsz ? S eszel már el is kapta két göm­bölyű karjánáPa szép fiatal menyecs­két, Úgy BBoritotta, csókolta. • Da a Julis kisiklott a két kar I vasharapófogójából. Ellökte a legényt I magától. — Menj, menj te falánk — éhes! S becsapta haragosan maga után a kis utcaajtót. De a következő pil­lanatban balkan, nesztelenül ismét kinyitotta: — Pista, itt vagy még? — Hát talán éppen most me­gyek el? — No, nem másért, esak mert — üzenni akarnék az apádnak. — Üzenj, ha jél esik. — Hát esak annyit, ha kapros túrós bélést akar, —- vegye el fi a Juditot. — De ha Juditnak más kő? Mit üzensz annak a — másiknak ? — Semmit . . . Vagy várj csak. Adok én annak is .fain fejér cse­lédet . ..« — Eu az egész! más mondani­valód nincs ? — Kincs . . . legfeljebb, hogy hát izé « . . az előbb mégis esak az én szegény uramnak a csillagja futott le z azt is tudom, miért . . . — Nem értem. — Hát esak mer nem nézhette már onnan felülről aet a nagy nagy tusakodást . . . — Miféle tusakodást? — Be nehéz a fejed ... Kát, hát azt az óriási nagy fordulást a szivemben . . . — Fordulást a te szivedben ? Tyüh, Julis, a gönoölszekerit, meet már kezdem pedseni. Hiszen akkor holnap estére talán kérőbe is be­állíthatnánk ?! — Nem mondtam. De, ha te olyan — kitalklós vagy . . . — Julie, Julis 1 — hangzett e pilla­natban onnan belülről. — A fiatalasszony hirtelen besur­rant. A tornácon már félig med­4 JOS3 és LÖWENSTEIN R.-T. oroszlán védjegyű fehérnemű egy részét megvettük és meglepő olcsón árusítjuk: Férfi fehér frakk-ing _ K 150.000 Kézelő _ K 12.000 Női hímzett batis. „ „ nappali ing » „ halo „ . „ színes zefir „ Alapítva 1840. » 90.000 Dupla gallér „ 12.000 100.000 Álló gallér - „ 10.000 80.000 Puha gallér „6.500 Ezen árak e hó végéig maradnak érvényben! Pirnitzer József és Fiai árt ’tári készletének ____K 30.000 nad rág „ 130.000 1 dráh } » 250000 ____„ 150.000 >z ekszárdon. l

Next

/
Oldalképek
Tartalom