Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-12-23 / 53. szám

1926 december 23. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 5 Tolna vármegye képviselői. Eltilt a harc! Tolna vármegye vá­lasztó közönsége eleget tévén politikai kötelességeinek, felvette ismét a min­dennapi élet munkáját. Bármily heve­sek voltak is az egyes kerületekben az elvi éB személyi harcok, csodála tos, mostan nem hagytak vissza olyan töviseket, mint máskor. Talán azért van ez, mert még azok is, akik a politikai meggyőződésükkel, vagy személyi ragaszkodásukkal el is buk­tak, belátván, hogy az országnak nagy érdekei a kormánynak ezt a nagyszerű, impozáns győzelmét kí­vánták meg, megnyugodtak a dön­tésben és igazságérzetükkel meg­állapították, hogy megyénk mind a hét kerülete olyan ember kezébe adta a mandátumot, aki személyi kvalitásánál fogva arra a legérde­mesebb volt. Valóban Tolna megye választói büszkék lehetnek képviselőikre. Dön­tésük politikai érettségre vall. A régi. képviselők, dr. Pesthy Pál, ,dr. örffy. Imre, dr. Klein Antal, dr. Erdélyi Aladár a lefolyt években megmutat ták, hogy érdemesek polgártársaik bizalmára és hűségére. Az uj kép­viselők : dr. Gratz Gusztáv, dr. Dentz Ákos és dr. Eri. Márton pedig oly politikai és közéleti múlttal rendel- .keznek, amely a legfényesebb biz tositéka annak, hogy a bonyhádi, tamási és a dombóvári kerületek dón léséből nemcsak reájuk, megyénkre, de egész kis országunkra nagyjelen­tőségű, értékes munka fog fakadni. Erezi mindenki, bogy a januárban megnyíló országgyűlés működése sorsdöntő lesz nemzetünkre. Nyolc évi szívós, keserves, sokszor meg­alázó, de sohasem csüggedő munka betetőzéséről lesz szó. Ehhez nem­csak kiváló vezérre van szüksége országunknak, de olyan közkatonákra is, akik szellemi felkészültségükkel, munkabírásukkal, bölcs előrelátásuk­kal megingathatatlanul, sziklaszilár- dán fognak állani vezérük mögött. Vármegyénk ilyen, máshol vezérnek is beillő, közkatonákat küldött az országgyűlésbe. M dőn dr Erdélyi Aladár kivéte­lével, aki paksi mandátumáról való­színűleg lemond, képviselőink arc­képét és életrajzát bemutatjuk olva­sóinknak, megragadjuk az alkalmat, hogy megyénk lakóihoz és ország­gyűlési képviselőihez egy-egy kérést intézzünk. Országos nagy érdekek és a kerü letek közügyéi képviselőink egész munkaerejét és minden idejét igény­lik. Ne akadályozzák meg tehát őket a nagy hivatásuk teljesítésében azzal, hogy minden kis dolgaikkal az ő munkaerejüket fogyasztják. Nagy Magyarországról szőtt édes álom teljesülését odázza el mindenki, áki a megnyíló országgyűlés kép­viselőit magánérdekei szolgálatába óhajtja állítani. Nagy szeretettel körülvett képvise­lőinket pedig arra kérjük, hogy ne feledjék el, hogy e vármegye bö'csen döntő választói nem magánügyek el- intézését, hanem nagy, országépitő I munkát várnak tőlük. * * * Dr. GRATZ GUSZTÁV a bonyhádi kerület országgyűlési képviselője. A bonyhádi kerület most megvá­lasztott képviselője dr. Gratz Gusztáv Gölnicbányáo, Szepes megyében bzü letett, tanulmányait Igión, Kolozsvá­ron és Budapesten vgézte. Fiatal korában, 1896 évtől kezdő* dőleg publicistái és irodalmi téren működött, részben mint több külfó.di Dr. ÉRI MÁRTON a dombóvári kerület országgyűlési képviselője. tagja. 1910. évben történt újbóli meg­választása után a gróf Tisza István vezetése alatti munkapárihoz csatla­kozott. A képviselőházban igen gyak­ran szólalt fel adópolitikai, pénzügyi és gazdasági kérdésekben. Egyidejű­leg mint a Magyar Gyáriparosok Sző vetkezetének ügyvezető igazgatója, élénk gazdasági tevékenységet fej­tett ki. 1917. év elején gróf Tisza István előterjesztésére az akkori es. és kir. közös külügyminiszterinm kereske­delempolitikai osztályának osztály­főnökévé és vezetőjévé neveztetett ki. Ugyanezen év junins havában gróf Esterházy Móric kabinetjében a pénz­ügyminisztérium vezetését vette át és ezt az állását egyideig megtartotta még azután is, amikor gróf Esterházyt a miniszterelnökségben dr. Wekerle Sindor váltotta föl. Amikor azonban 1917. év őszén az Oroszországgal és Romániával való béketárgyalások, va lamint a Németországhoz való köze­ledésre vonatkozó gazdasági tárgya­lások előtérbe kerültek, gróf Czeroin kü ügyminiszter su'yt helyezett arra, hogy dr. Gratz ismét átvegye a külügyminisztériumban osztályfőnöki állását, amelyet részére az egész idő alatt fentartottak, mert azon kevesek közé tartozott, aki ezen id >ben úgy a magyar kormány, valamint az osztrák minisztérium, a német hivatalos ténye­zők és Karoly király bizalmát egy­aránt bírta. Dr. Gratz erre lemond ott a pénzügyminiszterségről, hogy uiból átvegye osztályfőnöki ádását a külügy­minisztériumban. Ezen alkalommal 0 Felsége a király, a belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. 1917—18 telén és 1918. év tavaszán dr. Gratz Oroszországgal és Ro­mániával megindult beketárgyalások gazd sági részét vezette — Brest- Litowskban, illetve Bakarestben, amely tárgyalások alatt nehéz situ ációkban Magyarország, Ausztria és Í Németország közötti egyetértést állan­dóan megiudia óvni. Tevékenysége azonban nemcsak gazdasági kérdésekre szorítkozott, amennyiben gróf Czernin, akinek teljes bizalmát birta, ismételten fontos politikai és diplomáciai megbízások­kal látta el. Gróf Czernin lemondása után báró Burián alatt is megtartotta hivatalát. Ausztria Magyarországnak Németországgal való szorosabb gazda­sági összeköttetése tárgyábani nagyon kéoyes és nehéz tárgyalásokon elnö­költ, amely tárgyalások közvetlenül az összeroppanás előtt teljesen ered­ményre is vezettek. Lengyelországgal folytatott nehéz tárgyalásokat is ő vezette. Mindezen tárgyalásoknál előnyére szolgáltak tökéletes szaktudása, kon- ziiiáos 8 lojális egyénisége és tapin­tatossága. — Ezen tevékenységéért, amelyről könyvet is irt, a legmaga­sabb kiiüutetések egyikét, a Lipót- rend nagy keresztjét hadiékitmónnyel kapta meg. Az összeomlás után a Károlyi­rezsi na alatt ismételten felszólították dr. Gratzot, hogy lépjen az akkori kabinetbe, de ezen felajánlásokat po­litikai meggyőződésére való tekintet­tel, magatói elhárítottá. Ellenben a kommunizmus alatt éléuk reszt vett az ellenforradalmi mozgalmakban. B;csi lakása gyü'helye volt az ellen- forradalmi mozgalmak bizottságainak, amelyeknek gróf Bethlen Istvánnal, Teleki Pállal és Gömbös Gyuávaí együtt vezetője volt. Ebben a tévé, keoységében főleg arra törekedett- ho^y a különféle ellenforrad-lmi cso­portok között az egyetértést helyre­állítsa és fentartsa. A kommunizmus letörése után gróf B-.ihlen társaságá­ban Budapesire tért vissza. E'U'án megtartott egy értekezleten • gróf B thleo oly iráoyban iparkodott I b -folyását érvényesít mi, hogy dr. | Gratz vegye át a miniszterelnökséget, hírlap (Z dt, N-'Ue Freie Presse) Köl mache Z itung) budapesti tudósi ója, részben mint több magyar nyelven irt könyv és tann many szerzője. 1906 ban Erdélyben, az ujegyházai vá awztókeiület országgyűlési népvi­selőjévé választotta meg. Ebben <a ciklusban az alkotmánypártnak volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom