Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-11-27 / 47. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1926 november 27. választ]» a világos fejjel. •r '^en— A 104 receplet tartalmazó könyvet kívánatra ingyen és bérmentve küldi: Dr. A. OETKER, Budapest, Vili., Contl-utca 25. 837 W fi decs! Katholikus Kör házszentelést ünnepélye. Decs községben, amióta 1918 ban gróf Zichy Gyula volt megyéspüspök ott önálló lelkészséget szervezett, intenzív katholikus bitélet fejlődött ki. Ennek egyik beszédes bizonyítéka a virágzó Katholikus Kör is, melynek felszentelés! Ünnepélyét tartotta folyó évi november hó 22-én Decs község egész társadalma felekezeti különbség nélkül. A kört Fehérváry Ferenc decsi lelkész alapította mindjárt kinevezésének első évében 1918-ban, hogy híveivel a templomon kívül társadalmi utón is fentarthassa az érintkezést és azoknak kulturális és gazdasági jólétét is munkálhassa. Az ő csendes, feltűnést nem kereső, tapintatos vezetésének köszönhető, hogy a kör tagjainak a száma csakhamar elérte a 300-at és már fennállásának 3*ik évében saját házat szerezhetett. Az idén pedig alapítása után 8 évvel a kör házát az igényeknek megfele lően átalakította és 86 millió költséggel egy 250 ember befogadására alkalmas nagyteremmel kibővítette. A felszentelés több száz főre menő közönség jelenlétében délután 3 órakor vette kezdetét a pápai himnusz- szál, amelyet az elemi iskolások adtak elő Feigi János, az uj decsi kántor, ügyes betanításával és vezetésével. Ezután Kiss Lajos szekszárdi esperes-plébános gyönyörű szent be széd keretében felszentelte a kör helyiségeit. Scherer János és Bors Ferenc meglepő ügyességgel adták elő Rézbányay József és Mindszenti Gedeon egy-egy vallásos költeményét. Majd az elemi iskolások éneke következett, akik P. Bőle—Koudelka „Istent akarjuk“ című szép énekét adták elő nagy hatással. Az ének után Scherer István és Schlotthauer Mariska'Bzavatalk mély érzéssel és nagy hatással, könnyeket varázsolva a hallgatóság szemébe. Az előbbi az „Istent akarjuk“, az utóbbi „A celli búcsú“ cimü verset adta elő. A záró beszédet Fehérváry Ferenc köri elnök mondotta további munkára és összetartásra buzdítva a tagokat. A felejthetetlen szép ünnepély a nemzeti Himnusz hangjaival zárult, Este 120 terítékes bankett volt a kör nagytermében, amelyen nemcsak a helyi társadalom vezető emberei vettek részt felekezeti különbség nélVízvezetéki berendezések Telefon 91 Telefon 91 U jótállással. y üitíe üesfuérek, Szekszárd. " • i kü), hanem a szekszárdi és báta- széki katholikus körök kiküldöttei is. Az első felköszöntőt Fehérváry Ferenc köri elnök , mondotta a pápa ószentségéré és Horthy Miklós kormányzóra. Dr. őrffy Imre főtanácsos örömét fejezte ki, hogy Decsen nincs a keresztény felekezetek között vj- szálykodás, aminek bizonyítékát látja abban, hogy itt vannak a református egyház összes vezető emberei. — Kiss Lajos esperes plébános a szekszárdiak nevében üdvözölte a decsi Katholikus Kört, a vezetőség éB tagok együttműködésére és a kör fényes jövőjére üríti poharát. Dani János decsi bíró elismerését fejezi ki a körnek sikeres működéséért, aminek bizonyítékát látja abban, hogy a kör 8 évi fennállása ilyen díszes helyiséget tudott emelni, holott a községben fennálló másik Olvasókör 30 év alatt sem jutott ebbe a kedvező helyzetbe. Arany Dénes decsi református lelkész a keresztény felekezetek együtt működésének szükségességét hangoztatta. Ne azt keressük — mondotta a hallgatóság általános helyeslése között — ami minket szétválaszt, hanem ami összehoz. Az együttműködésre alkalmas közös pontokul jelölte meg a hitetlenség és a vörös nemzetköziség ellen való küzdelmet. Dr. Zsigmond Ferenc Virág Ferenc pécsi püspökről, mint a szekszárdi Katholikus Kör megalapítójáról és »z egyleti élet lelkes munkásáról emlékezett meg szerető szavakkal. Indítványára a jelenlevők óriási lelkesedéssel határozták el, hogy a szeretett főpásztort táviratilag üdvözlik. Kommandinger Kálmán dr. örffy Imrét köszönti, aki a kör ügyei körül hervadhatatlan érdemeket szerzett magának. Indítványára a jelenlevők egyhangú lelkesedéssel a Kör disztagjává választották dr. őrffyt. Még több lelkes felköszöntő mellett a késő éjjeli órákig maradotak együtt az ünneplők. A köri tagok fiatalabb hozzátartozói pedig reggelig tartó tánccal vették ki részüket a köz örömből. Választások előtt. Irta: Boross Zoltán. Ismét megkérdezik az ország népét, hogy öt évre kit küldjön fel az országházba. Most jön a kortesfogásokkal kibővített, szokásos jelszavak, ígérgetések és programmbeszédek áradata. Aztán, aki bírja, marja, jön az ősi virtus; csak azért se. A mostani választásnak nagy hibája van: nincs igazán izgató jelszava. A múltkor az volt a jelszó, hogy földet a népnek a földreform kapcsán. Azóta minden arra jogosult megkapta a földjét. De mert ma már nem érdemes úgy vesződni vele, mint akkoriban: ebből a földosztásból sokan ki is ábrándultak már. Mint gazda, a választásokat ebből a szempontból veszem szemügyre. Ha keressük az okát hogy miért ■ nem érdemes a földdel foglalkozni, i azt a következőkben találjuk meg: 1. nagy az adó, 2. nincs a terményeknek külföldön piaca, 3. a vásárolt cikkek és anyagok békeáron felül vannak, 4. hiába adunk a munkásnak a békebelinél nagyobb napszámot, nem tud felruházkodni sem és ha igy megy tovább, velünk munkaadókkal együtt elbukik. Hogy ezt a kormány észrevette, látszik a mostani intézkedéseiből. Leszállítja az adót, iparkodik a terményeknek piacot teremteni, tengeri kikötőt szerezni, iparcikkeinket ruhaneműinket olcsóbbá tenni és ami a legfontosabb, nagy befektetéseket: ház-, ut-, hidépitéseket, lecaapoláso- kat csináltat, hogy a napszámosnak és fuvarosnak keresete legyen, mert a szőlő és mezőgazdaság ugyancsak fenti okból nem tud munkát adni, nem képes fizetni, nincs miből, mert nincs jövedelme. Ha végignézünk az elmúltakon, látjuk, hogy először a tisztviselők mentek tönkre, eladták bútorokat, ruhájukat, hogy legyen miből élniök, azután a hadikölcsön tulajdonosok és bankbetétesek, mert a bankok elvesztették alaptőkéjüket, aztán a háziurak, tőzsdejátékosok, iparosok, kereskedők, most mi gazdák vagyunk soron, most mi megyük tönkre. Ha most ennek az okát keressük, nemcsak az elvesztett háborút ohozhatjuk, hanem főleg a forradalmakat, amikor a salak felszínre kerülve felelőtlen, hozzá nem értő elemek tönkre engedték menni az országot, engedtek rabolni, ezzel szép sorrendben mindnyájunkat a szegénységbe döntöttek. Végtelenül csodálkozom, hogy a berekesztett nemzetgyűlés tagjai hogy voltak képesek tűrni maguk közt e tönkretevő elemek töredékét, kik minden alkalommal kimutatták foguk fehérjét, dolgozni nem engedték a képviselőket és kocsmai hangulatot hoztak abba a házba, ahol sorsunkat intézik a mi drága pénzünkért, amit keservesen fizetünk adóba, sőt sokszor licitálással szednek be tőlünk. Csak felbujtott, elkábitott szavazó lehet az, aki ennek a folytatását kívánja és nemcsak szerencsétlen megtépett hazánknak, de önmagának is halálos ellensége, mert nem gondol az ilyen szavazó arra,, hogyha mi nem tudunk a parlamentben csendben-rendben dolgozni, megszűnik a külföldi kölcsönnel való támogatás s ezzel megszűnik a beruházás, mely- lyel éppen a legszegényebb népréteg veszti el a kenyérkeresetét. Hamar felejtenek az emberek, de hamar meg is bánják feledékenysé- güket, ha a baj visszatér. Úgy van ez, mint a beteg, aki kezd gyógyulni és ahelyett, hogy vigyázna magára, elkezd legénykedni, újra ágynak dől, melyből sokszor a temetőbe kerül. Nem vagyunk a nagy 63 Vármegyés országban többé, mikor Kossuth apánk nevére való hivatkozással jó magyaroknak éreztük magunkat, bár akkor is nagy kárt tettük azzal ha ellenzéki képviselőt választottunk. Most 13 vármegyés kis országocska vagyunk, mégis több köves utat csinálunk, több árkot RÁDIÓ mely veszi az összes nagy középeurópai állomásokat, úgymint: BUDAPEST BÉCS BERLIN BRESLAU BRONN ZÜRICH MILANO PRÁGA RÓMA, VARSÓ stb. összes elsőrendű tartozékaival, akkumulátor- és anódteleppel, fejhallgatóval, lámpával és aDtennaanyaggal, valamint hely- szini felszereléssel együtt, jótállás mellett 1.980.600 korona 4 havi részletfizetésre is Nagy választék az összes rendszerű készülékekben és alkatrészekben. Fábián Sándor rádióberendezési vállalata Szekszárd, nagytrafik mellett (korzó) | TELEFON 53 ásunk, több épülethez kell munkás és fuvaros mint akkor. Azt hiszem, választás után majd számba jön, kinek a képviselője tud kijárni több ilyen munkaalkalmat, hisz ez a múltban is csak igy volt és igy lesz a jövőben is. Azért fontos, kit küldünk be a parlamentbe. Az ilyen munka kenyeret, ruhát, megelégedést jelent, ami minden kerület munkására, iparosára, kereskedőjére, gazdájára életbevágó fontosságú. Mindig azt mondtam, könnyű a máséból kenyeret ígérni, de az az igaz ember, aki az ígért kenyeret meg is tudja adni. Már pedig min- dig úgy volt és úgy is lesz, hogy aki a husosfazékból oszt, az adhat másnak is, de aki csak szóval akar valakit jóllakatni, azt nem sokáig tisztelik, bocsülik meg hallgatói, mert éhen marad a most éljenző publikuma. Nem fenékig tejfel a mai kormány helyzete sem, de üres kamrát vettek át a népbolonditó forradalmi és az ezt követő kormányoktól. Amit a rettenetes adóztatással eddig tőlünk begyűjtött, azzal takarékoskodnia kell és takarékoskodjék is, mert ily adóztatást egyikőnk S9m bírja tovább. Halványan dereng a remény, hogy vissza szerezzük a régi boldog időt, mert lám már a tisztviselőknek nyugdíjasoknak ba ninc3 is békebeli fizetésük teljes mértékben, mégis van valami csekély megélhetésük. Mi gazdák ennek a hasznát úgy érezzük, hogy adónk egy része a piaeon az asszony bugyellárisába vissza kerül, mert ha senki más, de a tisztviselő a piacról él, ott költi el fizetése nagy részét. Talán a hadikölcsön egy részét is valorizálják valahogyan és mintha az iparos is jobban tudna keresni, a kereskedő nem sir már olyan nagyon és igy a sorrend szerint meg van a reményünk, hogy olyan képviselőket küld az ország minden kerülete a parlamentbe, kiknek meg van a tehetségük, tiszta jellemük, becsületes törekvésük és akik nemcsak Ígérni de segíteni is tudnak, akkor reánk, gazdákra is fel fog virradni, mert most már azt hiszem, a kormánnyal együtt mjoden NutKheMMflfrFla kapu- él kerítésoszlopok, lóetető jászol,
