Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-10-30 / 43. szám

1926 október 30. TOLNAMEGYEI UJSÄG 5 MEGÉRKEZTEK a legjobb minőségű bel Sites, babos, ttborhás m»eoau. melyek nagy választékban kaphatók BELASITSHÁL mert ezen elhatározás Tolna vár­megye régi hazafias szellemét dicséri, úgy érzem. Tekintetes Törvényható­sági Bizottság, hogy Óoagymeltósá- gának a magyar kultúra tamqgatását célzó elhatározása felett nem térhe­tünk egyszerűen napirendre, miért is tisztelettel indítványozom, hogy méltóztassék gróf Appoßyi Sándorné csillagkeresztes hölgy Öméltóságá­hoz ' ezen alkalomból üdvözlő iratot intézni. Kátai Endre ref. esperes, ez az ál­talánosan tisztelt, nagyrabecBült és osztásán {szeretetnek örvendő kiváló pap if évi augusztus hó 19-én ülte meg esperessé történt megválasztásá­nak 20 éves jubileumát. Az ünnep­ség á,megyehíza n9gyíermében,vagyis abban a helyiségben tartatott meg nagyszámú résztvevő jelenlétében, ahol mint megyebizottsági tag bosszú évtizedeken át vármegyéje iránti me­leg szeretettől s.rkaiva, a minden ellenszolgáltatás nélküli kötelesség- teljesítésben példaadóaa járt elő. Alig volt megy egy ülés, amelyen az 6 ne­mes alakja, barátságos és közkedvelt egyénisége látható nem lett volna. \ Az ő mintaszerű kötelessógtudása, Vnyes igazolása az önkormányzat éjtífí’evaló&ágának, vagyis hogy a köz­ügyét lehet anélkül is teljes lelki­ismeretességgel, önzetlenül szolgálni, hogy ezért bármiféle el enszolgáltatás várható volna: A közigazgatási bi- zotnág ülésein történt gyakori fel­szólalásait pedig mindenkor az igaz­ságnak szeretete, nagy élettapasztalat és bölcseség, megértés és jóakarattal párosult méltányosság jellemzik Ami­dőn Öméltóságát papi életének ezen nagyfontosságu állomásán mély tisz­telettel üdvözlöm és a vármegyei köz­életünk kereteben teljesített önzetlen és ériékes munkásságáért őszinte kö szünetemet nyilvánítom, kívánom, hogy a jóságos Isten Öméltóságát jó egészségben még nagyon hosszú éve­ken át tartsa meg, hogy az ő lelkes szándéka és nemes törekvése úgy egyháza és az ország érdekében a valláserkölcsi téren, valamint vár megyei közéletünkben is jó sikerrel és eredménnyel érvényesülhessen. • [ Szeptember hó 1 én rövid beteges­kedés után váratlanul halt el Renczes János nemzetgyűlési képviselő, megye­bizottsági tag. őszinte fájdalommá1 adózom az elhunyt emlékének, mert benne az eszményi értelemben vett magyar paraszt tipikus képviselője múlt el. Jellemesség, őszinte,nyíltság, tiszteletadás, előzékenység, izzó haza szeretet, a közügyek iránti komoly érdeklődés és tettrekószség, áldoza­toktól sem riadva vissza, voltak az ő nemes lelkének alapvonásai. Egészen fiatalon került falujának egyhangú bizalmából a bírói tisztségbe s hosszú időre terjedt, ezen tisztségét községe javára nagyon szépeit kamatoztatta, amennyiben a kisközség szűkös vi szonyai dacára szép alkotások teszik az ő bírói működését maradandóvá. Megalakította az önkéntes Tűzoltó Egyesületet, mely mindig büszkesége volt, hiszen a vidék hasonló testületéi közül ez erősen kitűnt. Dalárdát lé tesitett, mely most is szép sikerrel Mit vegyen MP születésnapi, névnapi, házassági évfforduléi ajándékul ? Szülők — gyermekeiknek, gyermekek — öreg szüleiknek, férjek — hitveseiknek A legtöbb kifogástalan rádiókészüléket megyénkben a szekszárdi Fábián Sándor elektro* technikai cég (Szekszárd, Korzó, Nagytrafik mellett) szerelte. — Számos elismerő levél. Minden pótalkatrész raktáron.,— Rádió laboratórium. — Akkumulátortöltő állomás. Kérjen árajánlatot! Tisztviselőknek 4 havi részletfizetésre. működik. Bírói minőségében közvet­len felettes hatósága részéről minden­kor a legnagyobb elismerésben volt része. Majd netnzetgyölési képviselővé vá­lasztatván, a tolnai kerületet ennek életrebivásától kezdve egész haláláig képviselte. Jóllehet eleinte az ő kép­viselői megnyilatkozásait, s egyéb felszólálásait bizonyos csiszolatlanság, érdesség jellemezték, évek múltán egészen megváltozott, mert tanult s mint világos fejű egyéniség, szerzett, tapasztalatai folytán a képviselői mi­nőség által is megkívánt sima és elő­zékeny modort elsajátította. Politikai felfogása mellett rendületlenül kitar­tott s az egyszer vállalt kötelezett­ségeinek dicséretre méltón felelt meg. E mellett jó és nemes szivti, embe ries gondolkozásu emberbarát volt e különösen a támaszra szoruló kis­embereknek volt hathatós, odaadó pár>fogója, nehéz helyzetükben segí­tője. Mint kisgazda is megái ta helyét, mert képviselői elfoglaltsága dacára, gazdaságát mintaszerűen kezelte, szó val fáradhatatlan, derék munkás egyé­nisége köziemért volt. Komoly vesz teséget jelent az ő elmúlása, azért mély sajnált ital és őszinte részvéttel fogadjuk az ő elhalálozását. Vármegyei közgyűlés. Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága október hó 29-én tartotta rendes őszi közgyűlését, amelyen a bizottsági tagok nagy számmal jelen­tek meg. Pont 10 órakor nyitotta meg a közgyűlést Jankó Ágoston főispán, aki kegyeletes szavakban emlékezett meg a törvényhatósági bizottságnak a legutóbbi közgyűlés óta elhalt 2 tagjáról Bischitz János­ról és Renczes Jánosról, akikről az álispáni jelentés is melegen emléke­zett meg. A főispán napirendre térés előtt indítványozta, hogy gróf Ap- ponyi Sándorné őnagyméltóságának a Nemzeti Muzeum részére tett nagy­lelkű adományáért, amellyel az alis- páni jelentés szintén bőven foglalko zik, a törvényhatóság küldjön hála­iratot. A főispán eme indítványát a közgyűlés lelkesen tette magáévá. Az álispáni jelentéssel kapcsolatosan Perczel Dezső folytatta a nyári köz­gyűlésen megkezdett támadását az al­ispán ellen, amellyel erősen próbára tette'a törvényhatósági bizottság tag­jainak indulatukon való uralkodási ké­pességűiket, de igy is több ízben vál­tott ki kijelentéseivel erős indignáló- dást Elsőben az „Egyke“ ügyében a nyáriközgyülésen hozott határozatnak véleménye szerint a társtörvényható­ságokkal való és a törvény hatóság ál­lásfoglalását nem fedő közléséért emelt vádat az alispán ellen.. Ezután pedig reflektálva alispánnak egy állítólagos üzenetére, hogy ,,a fegyelmi ügy őt tisztázza és akkor a botnak két vége van“, ezen állítólagos üzenetet hasz­nálta arra, bogy folytassa a múlt közgyűlésen megkezdett támadásai sorozatát és azt hangsúlyozta, hogy az alispán akkor, amidőn múlt ülé­sen tett válaszában azt a kijelentést tette, hogy az ő (Percei) általa han­goztatott mende-mondákról nem tud, nem mondott igazat, mivel Klein Antal állítólag figyelmeztette őt ezen mende mondákra. Végül etikai ma­gja rázatokba bocsátkozott, amelyek erős felháborodást és tiltakozást vál­tottak ki a bizottsági tagok sorából. Jankó Ágoston főispán két részre vá­lasztotta Perczel Dezső felszólalását. Az első részre az „Egykére“ felkérte az alispánt a szükséges felvilágosí­tás megadására. Dr. Éri Márton alispán felolvasta a törvényhatósági bizottság határozatát, amelyből min­den elfogulatlan ember megállapít­hatta, hogy az teljesen helyes és korrekt, mindenben fedi a törvényható­sági' bizottság múlt közgyűlési hatá rozatát. A közgyűlés az alispán fel­világosítását általános helyesléssel tudomásul vette. A főispán ezután rátér Perczel Dezső újabb támadá síra. Kifejti, hogy Perczel Dezső múltkori vádjaira az alispán önmaga ellen fegyelmi eljárást megelőző vizs gálatot kért és ezt á törvényható­sági közgyűlés annak idején egy­hangúlag, elrendelte, mert ez az egye dűli törvényes ut, hogy a vármegye valamely tisztviselője magát tisztáz­hassa. Hogy &z ítélkező hatóság tel jes elfogulatlansága bistOBÍtassék, a belügyminisztertől Pest vármegye közigazgatási bizottságának kiküldé eét kérték, ami meg is történt és f. hó 19 én Szapáry Lajos gróf a vizs gálatot megejtette, tanukat hallgatott ki és felhívta a vádló bizottsági tagot is arra, hogy az időközb^ tudomására jutott újabb adatokat bocsássa a vizs gálóbizottság rendelkezésére. Ezek tudomása szerint meg is történtek. Álláspontja, minthogy Perczel Dezső vádaskodása ítélet előtt áll, a törvény- hatósági bizottság állást nem foglalhat semmi'yen irányban sem lés ez okból indítványozza, hogy Perczel Dezső­nek ez ügyre vonatkozó öbszbs ja­vaslatai felett a közgyűlés napirendre térjen. Felhívta egyben Perczel Dezsőt arra, hogy az alispán elleni esetle­ges újabb vádjait vagy Pest vármegye közigazgatási bizottságához, vagy hozzá illetékes helyre való eljuttatás céljából adja be. Perczel Dezső ismételt felszólalása után dr. Éri Márton válaszolt és ki­fejtette, hogy igenis fentartja ma is azon kijelentését, hogy Perczel Dezső támadása előtt az általa hozott mende­mondákról pozitív tudomása nem volt. Ha barátai említettek is esetleg egyet-mást, amit beszélni szoktak minden oly ember ellen, akinek a törvény kötelességévé teszi, hogy magán érdekre való tekintet nélkül intézkedjen, tehát minden vezető em­ber ellen hangzanak el rosszakaratú megjegyzések, nem tartotta szüksé­gesnek ily névtelen gyanusitók sut­togásaival foglalkozni és azzal a tör­vényhatósági bizottság elé jönni. Egyébként nyugodt lélekkel állít­hatja, hogy amit hatáskörében tett, azt a törvényhatósági bizottság által reá bízott hatalom alapján tette és mindenkor a legjobb belátásai szerint azokért vállalja is a teljes felelős­séget — Az alispán annál á hatalom hál fogva, amelyet a törvényhatóság bizalma ad a kezébe, nem lehet báb, hanem intézkedő hatalom és igy minden kis intézkedésében nem kér­heti ki az előzetes engedélyt. Perczel Dezső vádjaival szemben fegyelmit kért maga ellen, ő kérte, hogy Pest vármegye bizottsága delegáltassék. Elment tehát addig a határig, amed­dig elmenni lehet. Kérdi tehát; hogy kinek a részén van az erkölcsi morál, annak-e, aki a vádakra a legmesszebbmenő vizsgálatot kéri maga ellen, vagy amellett-e, aki nem bírt elég erkölcsi bátorsággal, hogy a nyári közgyűlésen elhang­zottakat mint az ő vádjait hozza a törvényhatóság tudomására, hanem azokat, mint hallomás szerint mende­mondákat hojalja fel. Amelett áll-e az etika, aki be nem várva a bíróság ítéletét, politikai Vagy egyéni bosszú­ból ember vadászatot indított ellene, vágy amellett-e, aki nyugodtan néz Pest vármegye független fegyelmi választmányának ítélkezése elé. Még csak egy körülményre óhajt kitérni. 0 azt az üzenetet, amelyet ürügyül használ Perczel Dezső mai támadá­sának megindítására, nem adta le. Lehet, hogy a vizsgálat után baráti körben beszélgetve kifejezést adott annak, aminek, lelkiismeretének és kezének tisztaságában joggal adha­tott, hogy a fegyelmi vizsgálat őt teljesen rehabilitálja és hogy ezután jön a botnak a másik vége és felel­nie kell a független magyar bíróság előtt ■ annak, aki ellene ezt a haj­szát megindította. Az alispán nyu­godt, határozott válaszát a törvény- hatóság lelkes tapssal fogadta. Töb­ben kívántak a tárgyhoz felszólalni és kritika tárgyává tenni azt, hogy a törvényhatósági bizottság arra va­ló e, hogy Perczel Dezső sportszerű- leg űzött személyeskedő támadásait végihallgassa, de főispánunk igen helyesen a vitát nem engedte meg, minthogy a törvényhatósági bízott­nak egy ítélet előtt álló ügyben határozatot hozni nem lehet és igy a vita megindulásának semmifele más értelme és célja nem lehetett Volna, mint a túlfeszített kedélyek további kirobbanását elősegiteni. Az álispáni jelentéshez Perczel Béla bi­zottsági tag szólalt még fel és ama lelkes hangulatból kiindulva, amelyet Apponyi Sándornéra vonatkozó főis­pánt javaslat kiváltott, azt indítvá­nyozta, hogy gróf Apponyi Sándorné őnagyméltóságának nagylelkű ado­mánya feletti hálaérzetből kifolyólag a törvényhatósági teremben a nagy­asszony arcképének megfestésével, maradandó emlék állíttassák. Percei Béla indítványát a törvényhatósági bizottság egyhangú nagy lelkesedés­sel fogadta el és azok részéről, akik kegyelettel viseltetnek Tolna várme­gyében szereplő nagy Perczelek em-

Next

/
Oldalképek
Tartalom