Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-09-18 / 37. szám
Egyes szám ára 2500 korona. Vili, évfolyam. ______________Szekstórd, 1926 szeptember 18 - 37. szám. Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében, feleionszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2500 korona. Előfizetési dij félévre 50 000 korona (4 pengő). 100.000 K (8 pengő). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS, A lap megjelenik minden szombaton, egész évre Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: 4 legklsabb hirdetés d!|a 10000 korona. A hirdetés egy *0 milliméter széles besáboo mlllUaélersoronként 1000 korona. Közgyűlési részrénytérsaségl slb. hirdetések izOOkor. — állási keresőknek B0 százalék engedmény. A hlrrovstbsa elhelyezeti rákiémhÍr, eljegyzési hír, cseléd! hír, vslsmlnl s syllttér sorosként 8000 horonéhs kérni. Dr. Őrffy Imre bátaszéki beszámolója. Kiváló eseményszámba ment dr. órffy Imrének, a szekszái di választó- kerület nagytekintélyű nemzetgyűlési képviselőjének vasárnap Bátaszéken tartott beszámoló beszéde, melyre örffyt lekisérte az egységes-párt két kitűnősége: dr.Erődy-Harrach Tihamér éa dr. Temesváry Imre is. A kösség polgársága, amely a választások alkalmával nem állott egységesen órffy zászlaja alá, meleg szeretettel fogadta képviselőjét, akinek ngy a község, mint egyesek érdekében kifejtett működése és minden elisme résre méltó parlamenti munkássága megszerezte azok rokonérzését is, akik ellenfele táborához tartoztak. A közebéd. Dr. órffy Imre dr. Erődy-Harrach Tihamérral vasárnap délelőtt autón ment le Szekszárdiéi Bátaszékre, ahol részt vett a nagy misén, majd választóinak ttgyeB-bajos dolgait intézte. Délben közebéd volt az iparosok székházának nagytermében, amely ez alkalommal szinültig megtelt ngy a bátaszékiekkel, mint a környékbeli községek kiküldötteivel. Ott láttuk: Alsónyék, Sárpilis, Várdomb és Decs igen népes küldöttségein kívül a szekszárdiakat is, akiknek képviseletében Vendl István polgármester, Szongott Edvin főszolgabíró, dr. Zsig- mond Ferenc ügyvéd, André István kormánytanácsos, Müller Albert, Ozanics Viktor, Debulay Imre és Sápszky Andor vettek részt a banketten, ahová dr. Temesváry Imre képviselő a déli vonattal érkezett. A pohárköszöntők. Az ebéden az első pohárköszöntőt Szongott Edvin főszolgabiró mondotta a Kormányzóra, majd Hradek Károly papai kamarás, esperes plébános szép beszédben méltatva dr. örffy Imre érdemeit, az ó egészségére ürítette poharát. A népszerű' képviselőt a felköszöntő nyomán hosszasan és melegen ünnepelték. Pon- grácz Lajos gyógyszerész, pártelnök állott ezután szólásra és az ő közismert szónoki készségével pompás beszédben emlékezett meg gr. Bethlen István miniszterelnökről, akit az ő indítványára a beszámoló alkalmából táviratilag üdvözöltek. Purth főjegyző kedvez szavakban a vidékről érkezett vendégeket éltette. Dr. Erődy Harrach képviselő szólalt fel a főjegyző után és rámutatott arra, hogy a nemzetgyűlés nagyvonam és nagyszabású munkája után, amelyben őrffy Imrét oroszlánrész illeti meg, a magyar nép szeméről lehullott a hályog és ma már nem eBgedi, hogy lelkiismeretlen emberek fejjel vigyék neki a falnak. A nép már tudja, hogy a vezetőnek nem olyannak kell lenni, aki azt kiabálja, hogy előre, hanem megköveteli, hogy a vezetője, a kép viselője életét és vérét adja a népért, dolgozzék érte és ne belőle, hanem érte éljen. Megállapítja, hogy Örffy Imre önzetlenül dolgosik választóiért, akik remélhetőleg épugy egyhangú választáson adják neki a mandátumot, mint ahogy a jelenlevő dr. Temesváry Imrét íb egyhangúlag választották meg kerületében, órffy és a választói közt tapasztalt jóviszonyra ürítette poharát. Az éljenzés lecsillapultával dr. Temesváry Imre a kiváló politikus kezdett beszélni és részletesen ismertette örffy parlamenti működését. Önök — úgymond — bár nagyon szeretik, de nem ismerik teljesen örffy Imrét, örffy tői fiatal kora dacára is, rengeteget tanultak az ország közgazdasági feladatainak megoldásában vezérszerepet játszó idősebb képviselőtársai is, akiknek valósággal mestere volt. Éles látású, fényes judi- ciumu jogász ő, kitűnő közgazda, akinek véleménye mindig nagy súllyal esik latba a legégetőbb kérdések mérlegelésénél. Már az első nemzetgyűlésen egg nagy emberfejjel magaslott ki a többi képviselő közül és a legsúlyosabb kérdésekben is mindig döntő és irányító volt az ő szava. Nemcsak aziörffg iránt érzett őszinte barátsága, de a haza iránt való szereteie is kötelességévé teszi, hogy elmondja Őrffgről, mennyit dolgozott az ország és a kerülete érdekében ez a nagy polcra hivatott férfiú, aki nem demagógiával, hanem lelkiismeretesen végzett kiváló munkával szerzett magának elévülhetetlen érdemeket. Megtiszteltetésnek veszi, hogy megjelenhetett abban a kerületben, amely méltán büszkélkedhetik vele, hogy órffy Imrét küldte a parlamentbe. Nagy tetszés közben a kerület üdvére ürítette poharát. Az éljenzés lecsillapul- tával Vendl polgármester arra a bizalomra mutatóit rá, amely- lyel őrffy Imre irányában a választók Viseltetnek. Ennek a bizalomnak és szeretetnek őrffy nagy tehetségén, óriási tudásán és kiváló szorgalmán kívül nemcsak az az alapja, hogy örffy a választóknak pártkülönbség nélkül mindig rendelkezésére állott, hanem növeli az iránta megnyilvánult szeretetet az a körülmény is, hogy ugyanakkor, amikor a közélet sze replői százszámra Bülyedtek el, Örffy megőrizte a zászló szeplőtelenségét és minden kísértéstől menteD, mocsok- talanu1, tisztán áll a közélet pódiumán. Bátaszék választópolgársága büszke lehet képviselőjére és hiszi, hogy tőle a kerület a bizalmát a jövőben sem jogja megtagadni. Veszprém akarja Örffyt. Dr. Zsigmond Ferenc örömmel konstatálja, hogy Bátaszék választóinak felnyílt a szeme és sokkal imposánsabh melegséggel fogadták most képvisel éjüket, mint 1922 ben. Szekszárd város közönsége fájva látja, hogy Bethlen István igaz útját járó országos tekintélyű képviselőjére Veszprém vetette ki a szemét, hogy elrabolja. Máris egyhangú mandátumot kínálnak neki, azonban Szék- szárd iparos társadalma, amely any- nyit köszönhet az általános iparos érdekeket támogató órffyoek, ígéretet kapott, hogy képviselője nem fogja mandátumát felcserélni. Kóbor István a Bátaszéki Általános Ipartestület jegyzője mondott ezután köszönetét a képviselőnek azért, hogy iparos választóinak sok kérelmét mindig sikeresen pártolta. Kérte, hogy tovább is hasonló szeretettel viselje szivén választói érdekeit. Affjf Imre állott ezután szólásra. Legel sőbben is Erődi Harrach Tihamérnak és Temesváry Imrének mondott köszönetét azért, hogy lejöttek vele a kerületébe tanúságot tenni az ő működéséről. Majd az ipartestületi titkár szavaira rtflektálva jóleső érzéssel állapította meg, hogy most már a bátaszéki iparosok is olyan bizalommal viseltetnek iránta, mint a földmi vés polgárság. Majd kitért a veszprémi esetre és elmondta, hogy bár a veszprémi iparosok és kereskedők a szekszárdi ipartestület közvetítését is igénybe vették, mégsem kívánja az ő régi becsületes kerületét, az ő szülővárosa környékét elhagyni. Kijelentette a veszprémieknek, hogy sorsát a szekszárdi választókerület kezébe tette le. A választókerületen áll, hogy ez a karriér, ez a sors ' milyen legyen. Egyéb szónokok. Papp János az alsónyékiek szeretőiéről biztosította örffyt, akiről Müller Albert (Ssekszárd) elmondta, hogy az övénél jobb kezekbe nem lehetae adni a kerület zászlaját. Dani János decsi biró, mint az egységes párt elnöke azt szögezte le, hogy a múltban volt képviselőkkel szemben dr. őrffy Imre mindenkinek mindig ren delkezésére állt, míg Michéli a bátaszéki egységes párt titkára arra mutatott reá, hogy őrffy személyére magának az országnak van szüksége a nemzetgyűlésen. André István kor mánytaoácsos, a szekszárdi ipartestület elnöke arról nyilatkozott, hogy bár a testület rendkívül sokat alkalmatlankodott órffynek, süket fölökre, zárt ajtókra sohasem taláit. Épen ezért ajánlja őt a kerületnek, akinél jobb képviselőt keresve sem találhatnak. Az asztalbontáskor a záró- üdvözletét Sonner Lajos bátaszéki I ipartestületi elnök mondotta. A népgyűlés. Az iparosok szék házából ezután átvonultak a közebéd résztvevői a községháza udvarára, ahol már a választók nagy tömege várakozott a beszámoló beszéd megtartására. — Michéli Mihály titkár nyitotta meg a népgyülést és az ó tömör, szép beszéde után örffy Imre lépett a szónoki emelvényre, hogy elmondja beszámoló beszédét, amelyet magyarul vezetett be, majd a német nyelvű választókra való tekintettel németül tartott meg. Beszédének kivonatát magyarul is elmondta. A beszámoló különben a kővetkező volt: Örffy Imre beszámolója. Igen tisztelt Polgártársaim! Beszámoló beszédemmel lehetőleg rövid ideig kívánom az Önök türelmét igénybe venni és midón az általános politikai helyzetet csak nagy vonásokban ismertethetem, időt kell adnom Erődi Harrach Tihamér óe Temesváry Imre képviselőtársaimnak arra, hogy ók viszont a részletekről tájékoztassák Ooöket. Hét esztendeje, hogy megalakult a nemzetgyűlés. És bár abban az időben Bátaszék még idegen megszállás alatt nyögött, mégis ismeretes, hogy micsoda rettenetes helyzetben volt az ország meg nem szállott része. Ha a mostani viszonyokat az akkorival összehasonlítjuk, elfogulatlanul megállapíthatjuk, hogy micsoda nehézségeket kellett a nemzetgyűlésnek és a kormány élén álló férfiaknak legyőzni. Az első nemzetgyűlésnek, amelynek mandátuma csak rövid időre szólott, zz volt a kötelessége, az volt a legfontosabb dolga, hogy a világnak velünk szemben táplált ellenszenvét megváltoztassa. Ennek az ellenszenvnek a nagy népekből való kiölése volt a mi legnagyobb győzelmünk, mert e nélkül egy lépést sem tehettünk volna letiport hazánk talpra- állítása érdekében. A pénz értéke napról-napra sülyedt, a gazdasági élet legváiságosabb idejét élte, senki sem tudott a jövővel számolni, mert nem tudta, hogy mi lesz a pénzének az értéke. Megfeszített munkával megállítottuk a pénz stilyedését és mindenki biztosan, minden rizikó nélkül számolhat az állandósított értékű magyar pénzzel. Számíthat a lakosság, de számíthat maga az ország is. Azelőtt, mire a kivetett adók befizetésre kerültek, a pénz értéke annyira lecsökkent, hogy a bankó- préshez keltett nyúlni a kormánynak és ez a körülmény csak a pénz értékének a sülyedésát vonta maga után. Természetes, hogy az ország gazdasági életének a szanálása nagy áldozatokat követelt az adófizető pol- I gárságtól, azonban ezek nélkül az j áldozatok nélkül az ország a meg- I semmÍBülés útjára került volna.
