Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-08-28 / 34. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1926 augusztus 2%. ROZSOT, i ÁRPÁT I HKOSANNAli CSÁVÁZZUNK I NAGY-lal szárazon. őszi búzát pácoljunk PORZOL Rozsot, árpát, repcét H1G0SAN •nalnedvesen csávázzunk ARANKÁT. KUSKOTÁM HÖBCSÜGÖT, ÜRGÉT legjobban pusztít BELLIT-GÍZ C HIN 01N mezőgazdasági szerek gyári áron beszerezhetők: Frank Drogéria. Szekiztrd, Hangira Fogyasztási Szövetkezet. Magyar Mezőgazdák Szövetkezete. 555 vés gondokká! szembon most az a pénzügyminiszternek a legfőbb gondja, hogy a hozzánk törekvő külföldi pénzt olyan feltételekkel engedje be az or­szágba, hogy az túlságosan meg ne sarcolhassa a népet. A külföld pénz« világának ez a nagy bizalma a kor­mánynak az érdeme.­A záloglevelek bevezetése. Az egész magyar közgasági életet érdekli, hogy a pénzügyminiszter a nagy pénzkinálatot akként kívánja igénybe venni, hogy ismét életre akarja kelteni a három irányú zálog« leveles kölcsöntypust a ház, a föld- ingatlan és az ipari vagyonalapra vonatkozóan. Ezeknek a kamatlába a háznál 6, a földnél 7 és az ipari ingatlannál 8°/o lenne. Magyar tőke a gazdaságban. Ha ezt összehasonlítjuk a ma már uzsoraBzámba menő és pár övvel ez előtt még dívott kosztkamattal, vagy a bankok 16%> os kamatlábával, ak­kor látjuk igazán, hogy a kormány ezzel az országgal szemben megtette a kötelességét. Ez a helyzet ugyanis nemcsak *a közgazdasági élet fok­mérője, hanem fokmérője egyúttal a magyar kormány munkájának is. — Most, hogy az ország pénzügyi és gazdasági helyzete ennyire meg van alapozva, a pénz értékének a meg­állapodásával kezdetét veheti és kez­detét is vette a takarékoskodás, a pénzgyűjtőé Ugyanúgy, mint az a bé­kében is történt. A nép a megtaka­rított garasait megint viszi a takarék- pénztárakba, ahol a pénz értéke nem vész el, hanem gyarapodik és 1—2 éven belül annyi magyar tőke fog a magángazdaság rendelkezésére állani, az ország olyan tőkegazdag lesz, hogy a belső szükségletet belső pénzzel fogjuk tudni elláthatni. Ez az ország a tökegazdagsága révén hamarosan megint nagy lesz, mert az ennek elő­feltételét képező nagy munka két- harmadrészót elvégeztük. A nép érdemei. Midőn a kormánynak és a kor­mányt támogató képviselőknek erre vonatkozó érdemeiről beszámolok, kötelességem elmondani, hogy ennek az állapotnak a megteremtése nem egyedül a magyar kormány munkája volt. Meg kell állapítanom, hogy en­nek a munkának a keserves része a nép, az Önök vállain és dolgos kezein nyugodott. Be kell ismernem, hogy a kormány túlontúl igénybe vette az ország közönségének a te­herbíró képességét, de a kormánynak erre az a mentsége, hogy kénysze ritve volt ilyen adók kivetésére, a kényszerítő körülmények hatása alatt kénytelen «volt a végsőkig megter­helni a lakosságot mert ba ezt nem teszi és a költségvetési egyensúly megteremtése uem sikerül: az ország idegen kézre került volna. Köszönet az adózóknak. Mi, Kedves Barátaim, mindent őszintén feltártunk a nemzet előtt, amely megadta, amit az ország meg­mentésére kértünk tőle. A dolgos, becsületes magyar nép munkájának eredménye, az ő keserves kínlódásá­nak az eredménye megvan és énnekem kötelességem, hogy necsak a magam, hanem az összkormány őszinte köszö netét is kifejezzem azért, hogy önök a nagy munkában követték a kor­mányt, mert csak az Önök előlege­zett bizalmából fakadó áldozatok segítségével juthat el ez a beteg or­szág a teljes erőhöz, az egészséghez, a talpra álláshoz. A munkaalkalmak. Tisztelt Barátaim, jól tudják, hogy minden ország kormányának gondos­kodni kell arról, hogy az állam pol­gárai közt a kellő egyensúly, a meg értés meglegyen, hogy az ország köz­hangulata nyugodt legyen és hogy a megélhetéshez szükséges munka min­denki számára biztosítva legyen. Köz­tudomású, hogy különféle foglalko zási ágak mindegyikének megvannak a maga hajai, amelyekre az orvos­ságot minden társadalmi réteg igénybe vételével kell mindenki számára meg­találni. Híbz a konszolidációnak az az előfeltétele, hogy a kormányzat alatt minden társadalmi réteg meg­találja a maga boldogulásának a le hetŐségét. Ennek a boldogulásnak az eszköze, hogy a kormány a köz gazdasági munkába az egész népes­séget bevonja. A kormány gondos­kodik arról, hogy minden társadalmi réteg megtalálja a maga munkáját, mert a szanálási akció eszközt adott arra, hogy a külföldi kölcsön igénybe nem vett része beruházási munkákra legyen fordítható. A kormány intéz­kedett, hogy mindenki, aki dolgozni akar, megtalálja a maga munkaalkal­mát, a maga kenyerét, hogy ezzel megszűnjék az elegedetlenség és a bujtogatás lehetősége. A gazdák segítése. A tavaly felhasznált 180 millió után most 120 millió aranykoronát fordít a kormány beruházásokra és ebből az összegből 45 százalékot gazdasági beruházások céljaira biztosítottunk. Emiatt természetesen állandóan tá­madnak bennünket az iparosok és a kereskedők, akik sokallják a mező- gazdasági termelés felsegitésére for­dított összeget. Ez a támadás azon­ban, Tisztelt Barátaim, sem nem igaz­ságos, sem nem helyes, mert helyte­len volna, ha ebben az országban, ahol minden gazdasági erő és minden jövedelem forrása az áldott magyar föld, he nem látná az iparos és kereskedő egyaránt, hogy ha a föld jól terem, jó dolga van az iparnak és kereskedelemnek egyaránt, mert a gazdaeatber vásárol es forgalomba hozza a pénzét, ba jó a termése. Viszont, ha a mezőgazdaság sinylő dik, megsínyli azt a kereskedelem és ipar is. A termés fokozása. Mivel a mi gazdaságunk és gazda­godásunk ősforrása a magyar föld, amelyet Önök kérges kezük fárad­ságos munkájával müveinek, minden erejükkel Azon kell lenniük, hogy ez a föld az ő termésmennyiségét fo­kozza, növelje, mert ez a mi életünk! Erőssé kell tehát tennünk a köz­gazdasági életet, mert ha ennek révén elterjed az általános jólét, megszűnik a bujtogatás, az izgatás lehetősége is. A háborús összeomlás után láttuk, hogy mire képes az izgatás és a bujtogatás. Mindaz a keserv és sira­lom, ami ezekben az időkben elkövet­kezett, mind a bujtogatás és izgatás következménye volt. Ha a nemzet egy része a forradalomban meg netu tántorodik és az Istenben való hittől el nem távozik: azok a nehéz viszo­nyok soha ránk nem szakadhattak volna Ki kell tehát tartanunk vallási, felekezeti és faji különbség nélkül Istenben való hitünk és nemzeti érzé­sünk mellett", mert az ezekből szár mazó erők felvérteznek bennünket minden — külső és (belső támadás ellen. A forradalmak. Kedves Barátaim, aki látta és át­élte a múltat, az megállapíthatja, hogy nem szabad abban az irányban haladni, amelyet a forradalmak ki­jelöltek, mert hisz minden forradalom egyetlen osztály diadalra jutását cé­lozza. Ezt megengedni nem lehet, mert a különféle osztályok nem tűr hetik, hogy egyetlen osztály uralkod­jék felettük. A haza üdve és összes­ségünk érdeke azt kívánja, hogy az országot annak minden rétegéből, a társada'om különféle osztályaiból összetett kormány vezesse Csak az ilyen kormány látja tisztán a hely­zetet és csak az ilyen kormány tudja a társadalom mindén rétegének érde­keit egymással összhangba hozni, kiegyensúlyozni. Az adók csökkentése. Kedves Választóim, a kormánynak az a szándéka, ameiyet itt bejelen­teni szerencsém van, szintén azon az elven alapszik, hogy megállapodott körülmények között senki a rendes­nél nagyobb terheket ne viseljen. A magyar kormány tudja, hogy a szaná­lási idő lejártával megszűnt a nagy adóterhek kivetésének a szükséges­sége és hogy ezeket tovább fenntar­tani nem kell, de nem is lehet. Épen ezért a kormány elhatározta, hogy a lakosságnak ezen a megterhelésén csökkenteni fog. A nagy adók ki­vetésénél a kormányt az az intenció vezette, hogy az állami költségvetést minden eshetőséggel szemben szilár­dan megalapozza, hogy a költségvetést egyensúlyban tartsa. Ha ugyanis ezt az egyensúlyt fenntartani nem sike­rült volna, akkor gazdasági életünk felbillenésével előre nem is látható mélységbe zuhantunk volna. c © X) 1 O 'vf co "KEGYELET”) Pirnitzer József és Fiai temetkezési váiiaiata SZEKSZÁRDON fővárosi mintára teljesen uj berendezéssel, elvállal valamint egyszerű úgy díszes temetések rendezését helyben és vidéken, mérsékelt árszabály alapon. SI Élő- és müvirágkoszoruk Koszoruszallagok nyomtatása (0-<fl Q. (0 aJ O)

Next

/
Oldalképek
Tartalom