Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-08-21 / 33. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1926 augusztus 21. r ■ ■ ■ VARRÓGÉPEK kerékpárok, villamossági cikkek; « nagy raktár és javítóműhely SOMMER S mechanikusnál Szekszárd,Garay-tér ™ Telefon szám 51 J kértem tőle meggondolatlan kérdésemért! Mert ez annyit jelentett, hogy mivel törvényt csak a megkoronázott király szentesíthet, a koronázásnak 30-án meg kell történnie azért, hogy a már megszavazott költségvetés másnap szentesíthető, s igy az alkotmányos kormányzás folytonossága biztosítható legyen. Tisza és az alkotmány. Ezt azért hoztam fel, mert igen jellemzően, talán mindennél jellemzőbben mutatja, hogy a magyar alkotmány Tisza István előtt annyira szent dolog volt, hogy annak sértetlensége érdekében még a király- koronázás ritka közjogi aktusát is alárendelendőnek tartotta. De felhoztam ezt azért is, mert ez a kis eset másról is beszél nekünk. Nevezetesen arról, hogy miként akarta a bölcs, előrelátó államférfi a fiatal uralkodó leikébe kitörölhetetlenül beleoltani a magyar alkotmány szentségének tiszteletét! Kitörölhetetlenül — mondom, — mert bizonyos, hogy bármeddig uralkodhatott volna is szegény fiatal királyunk, magyar királlyá történt koronázásának emléke mindig megmaradt volna lelkében, annak kapcsán pedig mindig emlékeznie kellett volna arra is, hogy ennek a felejthetetlen élménynek azért kellett egy meghatározott napon végbe mennie, hogy egy, a magyar alkotmánynak évről-évre visszatérő követelménye teljesíthető legyen. Így akarta Tisza István királyhűsége a fiatal királyt az alkotmányos uralkodás nehéz hivatására nevelni. Tisza búcsúja Károly királytól. Mikor Tisza Istvánt és kormányát Károly királyunk elbocsátotta, ennek történetét másnapi beszélgetésünk alkalmával elmondotta nekem. Ezt az elbeszélését a következő szavakkal végezte: „ ... elválásunk alkalmával egyébként nagyon kegyes volt hozzám, én pedig biztosítottam ő Felségét, hogy én azért hű maradok hozzá.M Ezek a szavak megdöbbentettek I Mert meg kellett belőlük értenem, hogy a dolog másként is történhetett volna. Mert kétségtelen, hogy ebben a szokatlan biztosításban egy olyan megoldás lelte halálát, mely azzal ellenkező volt, s melyet a folyamatban lévő világháború élethalálharca, szintén a különben el sem képzelhető lehetőségek körébe vont. Tisza István akkor hatalmának tetőpontján állott és látva az ő télreállitásával kapcsolódó rettentő kockázatot, óriási lelki krízisen ment át! Ezt ő királyhűsége irányában oldotta meg. Mert félre állott abban a tudatban, hogy a nemzet érdekeinek védelme azért nem siklik ki egészen kezéből, mert mint az országgyűlés hatalmas és szilárd többségének vezére, akkor tartóztathatja fel a kisebbségi kormányt útjában, amikor ez a nemzet veszélyeztetett ▲ SZABÓ JÁNOS ▼ Telefon: 120 mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 V ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos*, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi*, vizlecsapoló* és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbetonszerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik éa Zinner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. érdeke szempontjából szükségesnek mutatkozik. És talán bízott abban is, amiben bíztunk mindannyian, hogy a félrevezetett fiatal uralkodó hamarabb rájön arra, hogy nincs a trónnak és hazának támasza, — csak ő, mintsem az orgyilkosok fegyvere eldördül I Nem igy történt! Elveszett a király és elpusztult a Haza 1.... Tisza aszkéta élete. Méltóságos Főispán Ur! Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Én talán már túl soká is vettem igénybe szives figyelmüket. Nem élek vissza tovább türelmükkel, hisz magam mondtam, hogy Tisza Istvánt nem lehet kimeríteni; csak még mint emberről akarok felőle néhány szót mondani. Nem beszélek arról, hogy a leglovagíasabb felfogású, a legkorrektebb gondolkozásu és a legtisztább, a legpuritánabb jellemű ember volt, akit valaha ismertem. Hisz mindez köztudomású. De meg akarom említeni, hogy az ő kedélyvilága a háború egész tartama alatt a nemzet véres küzdelmének hatása alatt állt. Bár soha egy pillanatra nem volt kishitű, sőt az egész közélet az ő lelke erejéből merített erőt és bizakodást, a nemzettel való szoros együttérzésének hatása alatt, mely kizárta azt, hogy ameddig a nemzet vérzik, 'szenved, nélkülöz és gyászol, addig neki derűs órája legyen, önmagával szemben a kíméletlenségig kemény volt és olyan aszkéta életet élt, aminőhöz foghatót én csak a katholikus egyház szentjeinek élettörténetében olvastam. Megtagadott magától mindent; lemondott az élet minden kényelméről, amit pedig mint nagyur megszokhatott ; s életmódját az elkerülhetetlen szükség mértékére egyszerűsítve le, pihenés nélkül, reggeltől estig és sokszor éjszakákon át vívta a maga külön harcait a monarchia különböző tényezőivel a magyar nemzetérti Tisza jó szive. S mikor önmagával szemben ilyen kegyetlenül kemény volt, ugyanakkor bajbajutott embertársaival szemben mindig melegszívű, készséges, megértő, nagylelkű és áldozatkész volt. Erről külörf fejezeteket tudnék beszélni, hiszen a hadsegélyezést három évig együtt intéztük s a szeretetnek ebben a munkájában legszebb, legnemesebb emberi vonásai bontakoztak ki! A nappal folyamán emberfeletti erővel és hihetetlen munkabírással igyekezett a nemzetnek élethalál harcában segítségére lenni; az esti órákban azután, mintha nemzetéért aggódó lelkének a háború által ütött sebek gyógyításában, a szeretet munkájában igyekezet volna vigaszt keresni, el-eljött hozzám, az ő elnöklete alatt álló Országos Hadsegélyző Bizottság ügyeit intézni. A hadbavonult munkás háza. Sohasem felejtem el, amint egyszer lelkendezve nyitott rám ajtót, kezében egy hosszában kettéhajtott félivet lobogtatván, mely az ő acel- metszetre emlékeztető finom, de határozott vonásaival és számitásni- val volt tele. Azon a napon, a délelőtt folyamán egy budafoki munkásasszony kért nála kihallgatást. S a monarchia háborús gondjaival agyonterhelt miniszterelnök talált időt arra, hogy a szegény munkásasszony panaszát meghallgassa. Az asszony egy szociáldemokrata szakszervezetbe tartozó munkás felesége volt. A munkás, mint katona, a fronton volt, de takarékos ember lévén, még a békében részletfizetésre egy kis házikót szerzett magának. Ezt a részletfizetést a férj keresményének hiányában nem tudta az asszony teljesíteni s nagybajában Tisza Istvánhoz fordult, hogy segítsen rajta, mert elvész a házikó 1 Tisza István maga jegyezte fel az összes adatokat, nem bízta azt másra, rögtön I számításokat végzett s megállapítft©©©©©©©©©©©$©&s!tii:$©|!i:!:&ihs!:£:3t3: Vízvezetéki " * © © © ft © © © » © © © © © csatornázási berendezést a vizműszabályrendelet szerint elsőrendű © anyaggal és munkával, két évi jótállással vállalunk © “““”“““——~~—————■ © © © © ft © gTitte Testiférek $ Szekszárd. Telefon 91. ^ | Győződjék meg olcsó, díjmentes ajánlatunkról! jlj ván, hogy a munkás pontos és lelki- ismeretes családfentartó volt, mert csak azóta van hátralékban, amióta a fronton van, egész lelkét kitette előttem, hogy ezen a kis családon segíteni kell! Segítettünk is! De én nem tudom, a kis munkáscsalád boldogsága, a fronton levő magyar katona megnyugvása, vagy Tisza István öröme volt-e nagyobb?! Annyit azonban mondhatok, hogy a háború alatt nagyobb örömben megelégedettebbnek, mint mikor a kis család sorsának jobbrafordultát jelentettem neki, őt alig láttam. Tisza és magyar paraszt. Lelke mélyén hasonló különös vonzódással viseltetett a magyar földmives nép iránt. Szerette parasztsorban levő magyar testvérét, szívesen töltötte vele idejét, szerette annak kvalitásait, a haza földjéhez való hűséges ragaszkodását, azokat a férfias erényeit, amelyekről a világháború megpróbáltatásai olyan világraszóló, fényes bizonyságot tettek és büszke volt annak értelmi erejére. A demagógiának kevés lelkiismeretlenebb munkáját láttam, mint mikor népünket azzal akarták Tisza István ellen uszítani, hogy ő választójogi álláspontjának határait azért szabta olyan szűkre, mert ebben őt népünk intelligenciájának lekicsinylése vezette. Az általános választójog. Távolról sem! ó a magyar par- lamentárizpiust, a magyar parlament munkaképességét és színvonalát féltette, mert tisztán látta, amit akkor sokan semmiáron sem akartak látni, de ma már a parlamentárizmusnak Európaszerte beköszöntött alkonyán talán mindenki elismeri, hogy a választójognak egy bizonyos határon túl való kiterjesztésével a képviselőválasztás joga olyan politikailag még éretlen elemek kezére kerül, amelyek feltétlenül a demagógia martalékává lesznek s akkor a nemzet vesztére megtelik a képviselőház olyan képviselőkkel, akik sem tulajdonképeni feladataik teljesítésére nem képesek, sem hivatásuk magaslatára felemelkedni nem tudnak. A francia példa. Csak egy pillantást méltóztassa- nak a francia parlamentnek napjainkban követett magatartására vetni s Tisza István álláspontja egy magas kultúrájú nemzet példájával fényes igazolást nyer. Ez a parlament a legkritikusabb időkben nem tesz egyebet, mint kormányt-kor- mány után buktat, meghiúsítja a komoly munka lehetőségét s mikor ennek következtében a francia nemzet kárára züllésbe jutnak az ország pénzügyei és a lelkiismeretlen játékot már az utcán is megsokallja, akkor az általános, egyenlő és titkos választójog örök dicsőségére, a tisztelt képviselő urak hátsó ajtókon szökve menekülnek válasz- | tóik elől! Aki tükörfényes, hófehér gallért és Kézelőt tóan tiszta fehérnemllt Szekszárdról/mint különösen a vidékről a Konv-féie mosólntézethez Szekszárd, Béia-tér 5. szám
