Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-08-14 / 32. szám
Egyes szám ára 2500 korona. V1H. évfolyam. Szekszárd, 1926 augusztus 14 32. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Uerkesztöség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. felefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2500 korona. Előfizetési dij félévre 50.000 korona (4 pengő), egész évre 100.000 K (8 pengő). Szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. A lap megjelenik minden szonbaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hlrdttéaek árai: A l«f kltahb bírd «lét dija 10000 korona. A kiadatás S(y M ■llllmétar azálaa hasábon aillllmélartoronként 1030 korona. KOsgyf Iátl rássványtánaaágl stb. b Irdal ás ak liOOkor. — Állási keretüknek #0 széna. Iák snBsdmány. A blnoralban slbslyasett raklámhlr, al|«gyiásl hir, asa> Iá dl hír, valamint a nyílttá* soronként 8000 koronába kerül. kérdést, azt javasolja, írjon fel a vármegye a törvényhozáshoz, hogy törvényben mondassák ki a következő: egy gyermek a szülők vagyonának egy harmadát, két gyér mek pedig kétharmadát örökölheti csak, a nem örökölhető vagyonrészek pedig az állam tulajdonába jutnának azzal a határozott kikötéssel, hogy ezeket másra, mint a háromnál több gyermekkel birő és arra ráutalt családok támogatására, segélyezésére felhasználni nem lehet, nem szabad. Bejelenti az alispán, hogy az Alsó* dunántúli Mezőgazdasági Kamarának junius hó 13*án Duna föld vár on tar* tott gyűlésén részt vett, megjelent gróf Apponyi Géza nagybirtokos, megyebizottság tag, volt főispán Hő- gyászén tartott aranylakodalmi ünnepélyén s a törvényhatóság nevében az aranylakodalmas párt üdvözölte. Örömmel jelenti, hogy a rétszilai— szekszárd—bátaszéki vasút rég vajúdó elsőrangusitásának Ugye kedvező megoldáshoz jutott Felterjesztésére a m. kir. államvasutak igazgatósága a rétszilas—sárbogárd—bátaszéki vonalok felépítményének kicserélését és elsőrangusitását program mjába felvette és ez a munka már folyamatban is van, úgy, hogy a folyó évben Nagydorogig fog az átalakítás megtörténni. Az alispán végül elparentálja az elmúlt időszakban elhalt Haypál László és Térmeg János megyebizott- sági tagokat, Offenmüller Zsigmond dombóvári plébánost, Dőry Pál nyug. főispánt, Bernrieder József földbirtokost, Kurz Vilmos nyugalmazott I árvaszéki elnököt, akik mindegyiké- I ről meleg szeretettel és úgyszólván | egész életüket ismertető éB méltató I elismerő sorokban emlékezik meg. Kiss Lajos a szehszárd-beluárosl u) plénános. Az alispán! jelentés. Dr. Eri Márton alispán, aki #sak nemrég tért vissza pár hetes üdüléséből, még az eddigieknél is sokkal bővebb időszaki jelentést terjeszt a vármegyei törvényhatósági bizottság nyári rendes közgyüléhez. Az adminisztráció zavartalan menetének a konstatálása után megállapítja az alispán, hogy egyes községekben oly mérvű a munkaerő leapasztás, miszerint félő, bogy a meglevő létszám huzamosabb időn át képtelen less feladatát kifogástalan módon ellátni, kötelességének megfelelni, mert emberfeletti munkásságot senkitől sem lehet követelni s mert az ember teljesítő képességének is megvan a maga határa. Ennek hátrányai pedig előbb-utóbb jelentkezni fognak. Az elmúlt öt hónap gazdasági eseményeiről szólva elmondja a jelentés, hogy a télből a tavaszba való átmenet szinte ideálisan történt s a legszebb reményekre jogosított. Csakhogy eljött a kritikus Medárd-nap s oly mérvben hullott állandóan a csapadék, hogy az egész évi munkásságának kedvező eredményéért minden gazda remegett. Isten azonban irgalmas volt és ha komoly károsodások árán is, mégis hozzá jutottunk egy örvendetesen kielégítő terméshez. Bár a csapadék és a párás levegő a keresztbe rakott gabonákon néhol csírázást inditott, az árpa szemét megbarnitóttá, az idei termésre komolyabb panaszunk még sem lehet, mert az átlag termés katasztrális holdanként 10—12 mm.-ra tehető. A régi normális állapotok visszatértek, mert aratási munkához mindazok, akik komolyan akartak, hozzájutottak. Lendületes szavakkal áldoz ezután az alispán gróf Tisza István emlékének abból az alkalomból, hogy a magyarság mártírhalált halt nagy fia arcképét a törvényhatósági bizoltság közgyűlési termében leleplezik. A mohácsi katasztrófa négyszáz- éves évfordulójáról emlékezik meg ezután az alispán, aki megállapitja, hogy a mohácsi csata előidézte pusztulásnak egyedüli és kizárólagos okozója az ősi átok, az egyenetlenség, amely 400 év után ismét egy, tán még a mohácsinál is hatalmasabb romlásba juttatta nemzetünket. Siessünk — úgymond — a vértől áztatott Mohácsra, a magyar Kanosszába, levezekelvén a múltban elkövetett hibáinkat, tegyünk komoly fogadást, hogy a jövőben szent egyetértésben fogunk sokat szenvedett hazánk szebb jövőjének elérésére törekedni. Az augusztus hó 29 én Mohácson tartandó országos ünnepély a kormányzó, a kormány, az ország főméltóságai, a törvényhatóságok, továbbá a nép bevonásával fog megtartatni, az alispán tehát indítványozza, hogy a törvényhatóság ktildöttségileg vegyen részt a mohácsi ünnepélyen. Meleg szavakkal emlékszik meg ezután a jelentés Virág Ferenc pécsi ! megyéspüspökké történt kinevezéséről, amely óriási meglepetést váltott ki nemcsak a hozzá szívósan ragaszkodó reábizott hívekből, de vármegyénk közönségének leikéből is, — Midőn tőle, mint megyebizottsági tagtól búcsút vesz, kívánja, hogy a fen költ lélek, mely oly gyönyörű harmóniát tud a telkekbe belevinni, főpásztori kötelességét úgy teljesíthesse, hogy abból az egységes magyar nemzetre áldás és üdv fakadjon. Az év első felében beállott nagy pénztelenség miatt a közúti adó befizetésének szünetelése s mintegy 6 hétig tartó esőzésnek következtében a közúti költségvetésben a folyó évre előirányzott munkálatok végrehajtása nagyon lassú ütemben volt megkezdhető. Dr. Pesthy Pál igazságügy- miniszter és dr. Erdélyi Aladár nemzetgyűlési képviselő azonban nagyobb összegű állami előlegeket eszközöltek ki és lehetővé tették a szekszárd— simontornyai törvényhatósági közút mintegy 6 km. szakaszának, a paks— németkéri th. közút pedig még ki nem épített mintegy 8 km. szakaszának ez év folyamán történő kiépítését. Ezidőszerint folyamatban vannak a szekszárd—bonyhádi th. közút 7—8 km. szakaszának felemelése, a danaföldvár—dunakömlődi th. közutnak Dunaföldvár Bölcske községek között levő 8 km. szakaszának, a kocsola— szakcsi th. közút még hátralévő 2 km.-es szakaszának, a sárszentlőrinc— pincehelyi th. közút egyik legrosszabb szakaszának kiépítési munkálatai, a dombóvári és bonyhádi átkelési útszakaszoknak kis kockakőburkolattal történő kikövezési munkálata, továbbá a kurdi Kapos- és az ozorai Sió— vasbetonhidaknak építési munkálatai stb. stb. Az alispán meglátogatta a megyeri cserkész nagytábort, melyen 7000 magyar és 400 külföldi cserkész vett részt.. Örömmel jelenti, hogy az ország jövője szempontjából annyira fontos intézmény várakozáson felül igazolta e gyönyörű gondolathoz fűződő reményeinket. Vármegyénkből a szekszárdi és bonyhádi, továbbá a gyönki reálgimnáziumok cserkészcsapatai voltak a cserkész nagytáborban, ahol jól megálták helyüket. A cserkészet mellett szépen fejlődik a levente intézmény is és ezen nagy nemzeti gondolat iránt első időben mutatkozott ellenszenv és idegenkedés erős mértékben lelohadt a lelkekben és a szülők is örömmel küldik gyermekeiket e hasznos, de egyben üditőleg ható, szórakoztató foglalkozáshoz. A hazafias aggodalom fájdalmas hangján és a fajtája jövőjéért remegő magyar ember elkeseredésével bzóI ezután az alispán a nemzet testét sorvasztó rettenetes betegségéről az Egykéről, amelynek elterjedése a magyarság teljes pusztulását jelentheti. Vallásos, erkölcsi, politikai és fiziológiai oldalról világítva meg a Virág Ferenc pécBi püspök elárvult öröksége, a szekszárd-belvárosi plébánia, a múlt hét folyamán betöltést nyert. Erre a már régi időktől fogva, de különösen az utóbbi hónapok óta diszes állásra a vallás- és közoktatásügyi miniszter bemutatása alapján Virág Ferenc pécsi püspök Kiss Lajos dunaszekcsői esperes plébánost nevezte ki. E név és annak viselője nem ismeretlen a szekszárdiak előtt. Kiss Lajos ugyanis Szekszárdon született 1874 december 22-én. Édesatyja Kiss Mór kalapos volt, jelenleg is élő édesanyja pedig Sztranyóczky Mária. Tanulmányait a szekszárdi polgári iskolába kezdette, hol abban az időben a latin nyelvet, mint nem kötelező nyelvet tanították. így ke rült Kiss Lajos a polgári iskola ne gyedik osztályának elvégzése után a pécsi cisztercita főgimnáziumba. Mint VI. osztályt végzett gimnázistát vette fel Dulánszky Nándor pécsi püspök a szemináriumba, ahol a theologiai tanulmányokat „eminens“ eredménynyel végezte. Az 1896. év junius havában, mivel akkor a pécsi püspöki szék üresedésben volt, Cselka Nándor esztergomi érseki helynök fiatal kora miatt először szerpappá szentelte s mivel, mint ilyen lelkészi teendőket még nem végezhetett, egy évig Zombán, a John családnál, mint nevelő működött. 1897 május 4 én gróf Majláth Károly Gusztáv, akkor erdélyi segédpüspök, a pécsi székes- egyházban szentelte pappá. Első szent miséjét a szekszárd-belvárosi plébánia templomban mutatta be Sághy Pál agárdi esperes-plébános manuduktor- sága mellett, szónoka pedig Virág Ferenc akkori szekszárdi gimnáziumi hittanár volt. Mint káplán Cikón, Olaszon, Tót* keszin, Ozorán és Kurdon működött 1903-ig, mikor Pécsre került székes egyházi karkáplánnak. Mint ilyent nevezte ki gróf Zichy Gyula pécBi püspök 1906-ban székesegyházi sekrestye igazgatónak, amely minőségben még hat, tehát összesen kilenc évet töltött Pécsett. Pécsi működése alatt az egyházművészeti remekekben oly gazdag hírneves uj székesegyház ügyeinek kiváló szakértelemmel, az egyházi műértő szeretetével végzett intézésén kívül kü'önösen a jónevü „Miasszonyunk“ nőzárda különböző fokú iskoláiban, főleg a tanitónőképző intézetben, igazi rátermettséggel és buzgósággal végezta a hitoktatási teendőket, vezette a tanitónőképző intézet Mária kongregációját és nemcsak itt és általában a hitélet terén, hanem Pécs város társadalmának minden rétegében, odaadó lelkes működésével és lebilincselő kedves modorával osztatlan szeretetet és tiszteletet szerzett magának. Ezt mutatja a pécsi „Dunántúl“ cimü lap alábbi közleménye, mely akkor jelent meg, mikor Kiss Lajos 1912 december hó 27-én elnyerte a Szandtner Antal halálával megüresedett dunaBzekcsői plébániát: „Kiss Lajosban a dunaszekcsői hívek Jézus Szive szerint élő, buzgó lelkipásztort kapnak, kinek távozását legjobban sajnálják pécsi tisztelői, akik kilenc évi pécsi tartózkodása alatt nagyon megszerették.“ Kiss Lajos kiváló egyéni értékeit az előkelő dunaszekcsői plébánia hívei hamar megismerték és benne az igazi jó pásztort, ki híveinek nemcsak lelki, hanem köz- és magánügyeiben is jószivü és fáradhatatlan segítője és támasza volt, igazán megszerették és mindvégig nagy tiszteletben és megbecsülésben részesítették. Kiváló érdemeit méltányolta az egyházmegye főpásztora is, amikor ót 1918-ban kerületi jegyzővé, 1919 ben tanfelügyelővé, a folyó évben pedig kerületi esperessé nevezte ki. Kiss Lajosnak azonban nemcsak az egyházi, hanem a községi és megyei köz- I élet terén is vannak igazi érdemei.
