Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-01-30 / 4. szám
4 szám. . Egyes szám ára 2500 korona. Vili. évfolyam. Szekszárd, 1926 január 30 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszirdi Népbank épületében. feleíonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2500 korona. Előfizetési díj félévre 50 000 korona (4 pengő), egész évre 100.000 K (8 pengő). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések arai: A legkisebb hirdetés dl|s 10000 korona. A hirdetés egy «0 milliméter széles hasébon milliméter toronként 1000 korons. Közgyűlési részvénytársasági stb. hirdetések IZOOkor. — Állést keresőknek 60 száza, lék sngsdmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhír, eljegyzési hír, «Beléd! hír, valamint ■ nyíl ttér soronként 8000 koronába kerül A vízvezetéki munkák állása A téli időjárás bizonyos kényszer- szünetet okozott a nagy erővel megindult vízvezetéki munkák folytatásában ; de elvégre ez természetes és előrelátott körülmény volt. — Ez a kényszerpihenő a legalkalmasabb arra, bogy az eddig végzett munkák felett rövid szemlét tartsunk és bogy a hátralevő munkák tavaszi programúi- járói némi képet alkossunk magunknak. A leglényegesebb probléma természetesen a vizszerzés ügye. Ebben a tekintetben a helyzet az, bogy a furáé a tervezet szerint készült fúró- csövekkel 224 méterig haladt előre. Eddig összesen bárom csőrakat alkalmaztatott. A rétegeződés tanúsága szerint csaknem pontosan ugyanazokat a geológiai formációkat találták meg fúrás közben, mint amelyek a régi városi és Máv. kutnál is megvoltak. A fődolog a körülbelül 200 méter vastagságú hatalmas kékagyag nmaiy » lflt.aaitnnrlő kút vizét mindennemű esetleges fertőzés ellen abszolút biztosan megvédi. E takaróréteg alatt következik az a vizbordó réteg, amelyet Déhány méter vastagságú, nagy kőhordalékokból álló takaró fed. A fúrás adatai természetesen nagymértékben érdekli a geológusokat is; mert minden adat, amely az Alföld' és a Dunántúl geológiai viszonyainak feltárására valamelyes támpontot szolgáltat, igen értékes a szakemberek előtt. Az építésvezetőség erre való tekintettel érintkezést is tart fenn legkiválóbb geológusainkkal, közöttük dr.' Schafarzik Ferenc műegyetemi professzorral is. Mindenesetre igen érdekes az a vélemény, amely a geológusok részéről a szekszárdi artézi vizek keletkezésére és körülményeire vonatkozik. Eszerint a vizbordó réteget az a 220—230 méternél kezdődő és ezidő- szerint még ismeretlen vastagságú zúzalék képezi, amely a Szekszárdiéi nyugatra, illetve délnyugatra fekvő, valamikor óriási magasságú hegységből ered. E hegység alapkőzete gránit lehetett, amely az idő viszontagságai folytán (eső, szétfagyás stb.) lassanként szétmállott; ezt a máladékot nagyobb esőzések a völgybe sodorták le. A legnagyobb mértékben valószínű, bogy ez az anyag képezi a környékbeli artézi fúrások vizbordó rétegét. Valamilyen katasztrofális erupció azután alaposan megváltoztatta a vidék felszínét; emelkedések, sülyedések keletkeztek a régi terep helyén; e mellett hatalmas sziklagörgetegek is kerültek a völgybe, amelyre azután iszap és később agyagrétegek települtek. Ezek a fedőrétegek természetesen a hegyek felé kiékelődnek, helyenként szakadozottak ; ezeken a helyeken kerül azután a csapadékvíz a vizhordó rétegbe és vonul azon keresztül a mélyebb ■ szintek felé. Természetes dolog, hogy | ahol a mélyebb szinten a fedőréteget megfúrják, ott a vizhordó réteg vize több kevesebb nyomással kerül a felszínre. A fúrás ezidőszerint éppen ezen a rétegen áthatolva a görgeteg kövekből álló fedőréteghez ért. Ezek a görgetegek már nem zárnak vizhatlanul 8 ’gy A. vizhordó réteg nyomás alatt álló vize már átszüremkedik a kőzeten. A mérések szerint kb. 60 liter viz is jelentkezett percenként; az időközben végzett cső-manipulációk folytán azonban ismét eliszapolódtak a hézagok és igy a vízmennyiség kb. a felére csökkent. Es azonban tisztára csak az ellenállásokon áiszü- remkedő vízmennyiség ; az igazi vizhordó medencét a kőzet átfúrása után érjük e). Egyébként a felszüremkedő viz hőfoka már meglehetős magas (20—22°-os), ami szintén igazolja, hogy a felszüremkedő viz nagyobb mélységből tör elő. A kőzet áttöré sére, beleértve az e célra szükséges előkészítő munkákat is (véső és uj csőrakat, stb.), kb. 2 hét szükséges, úgy, bogy ba valamely előre nem látott akadély fel nem merül, a vizszerzés kérdése február hó közepére teljesen megoldottnak lesz tekinthető. A városi csőhálózat nagyobb fele elkészült; egyébként az összes szükséges csőanyag, valamint a szükséges tűzcsapok és egyéb szerelvények is a helyszínén vannak. Mihelyt kitavaszodik, a hátralevő csőhálózati munkák 2—8 hónap alatt teljesen lebonyolíthatók lesznek. A vízmedence vasbeton munkáinak zöme szintén készen van. A víztartó kettős medence-rendszerből áll, mindegyik medence szakasz 2500 hektoliter, összesen tehát a kettő 5000 hektoliter viz tárolására alkalmas. Egyébként a medence előépit- ménye gyanánt földbe sűlyesztett ke zelő kamra készül, amely felett a földből kiugró és tetszetős homlokzattal készülő bejárat épül. A viz. Nagybányai Horthy Miklós Magyarország Kormányzója ó Főméltóságának fővédősége alatt működő Országos Segítő Bizottság az árvízkárosultak felsegitésére. Adakozzunk az árvízkárosultaknak! Szent karácsony estéjén megcsonkított hazánkat súlyos csapás érte. Amikor más helyütt a karácsonyfák gyertyái kigyultak, elemi erővel tört rá Békés, Bihar és Zemplén vármegyék egy részére a vizáradat. Elsöpörte mintegy 47.000 hold termését, földönfutóvá tette közel 600 tanya lakóit és romba döntötte házaikat. Az a segítség, amelyet a hatóság és a társadalom nyújtottak, csak arra volt elég, hogy a menekültek betevő falatot kapjanak és fedél alá kerüljenek. A kár azonban igen sok milliárd s most még teljesen fel sem becsülhető, mert egész terjedelmében majd csak az árviz eltakarodása után mutatkozik, de az már most bizonyos, hogy a károsultaknak még unokái is attól lesznek koldusok, hacsak segítségükre nem sietünk. Ezért fordulunk a magyar társadalomhoz. Szinmagyar családok százait, talán ezreit kell talpraállitanunk, a pusztulás helyébe virágzó, dolgos életet teremtenünk. Országos Segélyalapra van szükség, akkorára, hogy a veszedelemnek a nyomait is eltüntethessük. Kérő, sürgető szóval kiáltjuk ezt bele a magyar társadalomba az Országos Segítő Bizottság nevében: nyújtsa mindenki segitő kezét szerencsétlen testvéreiok felé. Minden adomány az erős magyar szeretet meleg kézszoritása lesz, amely megérezteti a károsultakkal, hogy bizhatnak, mert a nemzet nem hagyja el őket. Az Országos Segitő Bizottság a kormány erkölcsi vértezete alatt eszközli a gyűjtést és az adományokat az utolsó fillérig a károsultak támogatására fogja fordítani. Hisszük, hogy minden magyar anyagi erejéhez képest meghozza áldozatát és hogy a feltámadás húsvéti szent ünnepére fel tudjuk támasztani a rombadült magyar tűzhelyeket. • Minden összegyűjtött adományt a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium alábbi bankfolyószámláira kell beküldeni. Bankfolyószámlák: »Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Országos Segélyalap«, »Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Országos Segélyalap«, »Magyar Általános Hitelbank Országos Segélyalap«, mely folyószámlákra adományok készpénzben közvetlenül is befizethetők. Az adományokat állami számvevőség kezeli s az Országos Bizottság meghallgatásával a kormány osztja ki. Az Országos Segitő Bizottság hivatalos helyiségei: Budapest, IV., Eskütér 1., I, emelet 40. szám alatt vannak. Telefonszám: Népjóléti minisztérium 5. mellékállomás. Budapest, 1926. évi január hó 12 én. Dr. Vass József tn. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter, az Országos Segitő Bizottság elnöke. medence palotaszert! tetejéről pompás kilátás fog nyílni a városra és annak festői környékére. A gépház és egyben személy se ti lakóház kb, a földszinti falegyenig készült el. Különös gondot igényelt az ottani talajviszonyok és a talajvíz miatt a gépház alapozása; ezért az egész gépház gondosan méretezett vasbeton alaplemezre helyeztetett; Gondoskodás történt továbbá arról is, hogy a mélyített gépházban elhelyezendő gépek talajvíz ellen abszolúte biztosíttassanak. Egyébként a gépház a Szászvár—Mázáról érkező nagyfeszültségű áram tranBformátorai részére megfelelő elő építménnyel lesz ellátva, a magasfeszültségű légvezetékek, kapcsolók és transformátorok elhelyezése céljából. Az elektromos hajtású turbina szivattyúk is már ebből a központból fogják az áramot kapni. Érdekes részlete a vízmű berendezésének a villamos távjelző berendezés, amely a magas-vízmedencének mindenkori vízállását ngy a városházán, mint a gépházban it> jelezni fogja. Ez azért fontos, hogy úgy a személyzet, mint a vízmű vezetősége is állandóan ellenőrizni tudja a víztartóban levő vízkészletet; és ahhoz képest szabja meg a szivattyúzás mértékét és időtartamát. A vizműépités összes munkálatai előreláthatólag május hóra elkészülnek, úgy hogy az üzem valószínűleg junius hó elején megindulhat. Ez természetesen attól is függ, hogy a szászvár—mázai szénbánya áramszolgáltatása a jelzett időre legalább részben meginduljon; amire nézve a bánya ígéretet is tett. —ya ülegíévelyedeíí városi bözgyám. SzekBzárd város szürke bűnügyi krónikájában folyó hó 24-én váratlan és megdöbbentő esemény történt. Futó tűzként terjedt a város közönsége körében, hogy Balatoni István városi közgyám a felek bizalmával visszaélve, több millió koronát jogtalanul elsajátított. A feleket ért súlyos károsodás eddig meghaladja az ötven millió koronát. A szokatlan bűnesetről részlete* tudósításunk a következő: Balatoni István városi közgyám hat éve áll Szekszárd város szolgálatában. Szolgálati ideje alatt rendszerető, lelkiismeretes, a közönséggel előzékenyen bánó tisztviselőnek bizonyult s igy a közgyámi teendők ellátásán kívül a város a hagyatékok leltározásával is megbízta. Az utóbbi időben némi változást vették észre rajta tisztviselőtársai. A jókedvű, társaságot kedvelő ember magába zárkózott lett, sokszor le- h&ngoltság vett rajta erőt. Ennek | okát azzal magyarázták, hogy a há- ■ borúban lövéstől eredő fejsdbe ismét < gyulladásba jött, koponyacsontja alatt
