Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-07-03 / 26. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG t i ■ i V. VARRÓGÉPEK kerékpárok, villamossági cikkek; nagy raktár és javítóműhely sommer: mechanikusnál Szekszárd,Oaray-tér Telefon szám 51 I ■ I J Legyünk őszinték. A tudás egy kis máza mindenkire ráragadhat. Szorgalom, tanulás utján közepes tehetség is megszerzi a diplomát. Kivárás, szerencse, protekció meghozza az állást is idővel. S a többi, egyébként derék tisztviselőhöz hasonlóan — kész az általános formába gyúrt tanító isi De a — magyar tanító- nak másnak kell lennie. Amit én igy fejezek ki: Ha — tűz vagyok, nem lehetek viz. Ha — viz vagyok, nem lehetek — láng. Ha ember vagyok, embernek kell lennem. A magyar tanitó sem lehet más, csak — magyar tanító! Csakhogy nagy utvan odáig.Tüskés, göröngyös. Az úgy nevezett — kálvária*járás. De hála Istennek, a magyar tanítóság túl van már a kálvária közepén, legalább is messze attól az időtől, amikor még azt tartották, hogy akit az Isten meg akar verni: tanítóvá teszi. A lenézés, a fel sem vevés, meg nem látás szürkeségéből kilépett. Átúszta a 3—400 forintos fizetés anyagi gondokba stt- lyesztő, elnyeléssel fenyegető örvényét s erős kézzel felkapaszkodott az általános megbecsülés, a biztosabb ekzisztencia sziklacsucsára. Egyelőre még nincsen benn — Eldorádóban. Sok igaz, szívbe hasító panasz hangzott el a ma délelőtti közgyülé sen is, amelyek orvoslásáért küzdeni nemcsak a tanítóság életbevágó érdeke, hanem minden magyar embernek kötelessége. S én mégis kérem a tisztelt tanitó urakat, tegyenek úgy, mint a múltban a sok nehéz sebtől vérzett katona, aki elfeledte a maga nehéz sebét, ha társai segélykérő szava sikoltott feléje. Egy letiport, száz sebtől vérző szerencsétlen ország kiált ma a tanítóság után. Fuldokló milliók kapkodnak az egyetlen mentő csónakhoz. Hovatovább több-több ember érzi, hogy a magyar tanitó kezében van a magyar sors, a magyar jövő. Ez a nemzet általa újulhat meg. Ez az ország általa támadhat fel. őrület ma a vak szerencsében, jó barátokban, az ököl, a fegyver erejében bizakodni. A tankok, repülőgépek korszakában a kis Dávidok, a parittyakövek kora lejárt. A fegyvertelen pusztakéz arra való, hogy — dolgozzék és — imád kozzék .. . Mngyarország csak kultúrájának erejével győzhet. Ez ama bizonyos feszítő erő, amely, mint a gyönge hordóba szorított szesz, száj- jelveti a reánk erőszakolt trianoni j abroncsot. De ne bizzunk a gyors, I SZABÓ JANOS Telefon: 120 mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 V ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, vizlecsapoló- és óntözfi-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton- szerkezetek, utak és hidak tervezése és épitése, — Építési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik éz Zinner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. meseszerü szabadulásban. Bárhogy megfeküdtük is már falánk elnyelőink feneketlen gyomrát, Jónás és a cethal eBete nem egyhamar következik be. Bizzuk inkább magunkat a magyar tanitó öntudatos, tervszerű, következetes cselekvésére, amely ugyan, csak a csendes esőcsepp zajt alig csináló munkája, de amely egyszer, ha lassabban is, mégis kivájja s idővel mégis szétrepeszti a leghatalmasabb kősziklát is. Tanitó urak, fel tehát erre a lelkes, hazafias munkára. Nagy, óriási feladat ez, hiszen önöknek voltakép pen nem a régi, mondhatom, a mai nál magasabb — kultúrát, hanem előbb magát az — embert kell újra meg teremten iök. Üstökénél fogva ki rángatni, a hínárból, iszapból, a mind inkább mélyebb erkölcsi fertőből, a kétségbeesés örvényéből. Kézen fogva visszavezetni az — Istenhez és a — hazához I A hazához I Azért hangsúlyozom ezt különösen, mert szent a hitem, hogy a haza, a boldog otthon visszaadja az — Istent is . . . Előre tehát 1 És itt aztán nem lehet különbség tanitó és tanitó között. Nincs állami, felekezeti, vagy különféle vallásu tanitó. Csak egy tanitó van és lehet: magyar tanitó. Én csak két hatalmas, lánglelkü emberre utalok. Bethlen Gáborra, a magyar protestantizmus legnagyobb, legkimagaslóbb vezéralakjára, aki, amikor a haza, az ország érdekéről volt szó, még haláloB ágyán is levelet vált leghatalmasabb ellenfelével, Pázmány Péterrel, az ellenreformáció vezérférfiával. S a másik, éppen ez a legprotestáns-ellenesebb P.ízmány Péter, aki, mikor a magyarság létnem lét kérdéséről, vagyis a kis Erdély függetlenségéről és szabadságáról van szó, képes szembeszállani a hatalmas Eszterházy nádorral is, aki fegyveres erővel akar ráütni a protestáns Rákóczi György fejedelemre, ezeket mondván: „Nem hagyom megtollasodni egész repülésig, hanem miglen — pihes, addig előzöm meg 1“ Pázmány Péter az, aki kijárja Bécsben Rákóczi elismertetését, sőt ő az, aki aztán képes magával Rákóczival egyetértőén Bécs ellen íb konspirálni, attól tartván, hogy a császár, ha Erdélyben nem lesz magyar fejedelem; „fitymálásba jutván, gallérunk alá pökik a — német!“ Az idők lelke szól a múltból. Meg kell értenünk. Mindnyájan — egyért, a — hazáért 1 Hajdan Atlasz vállán nyugodott az egész föld, ma a tanítóság vállán nyugszik legelsősorban — Magyarország ... Feszüljön tehát as izom, a kar, a váll, az akarat. Nem azt mondom én tisztelt tanitó urak, hogy Isten felé helyezzék ezt a hazát, de tegyék legalább is — mellé s azután büszkén mondhatják: Kicsinyek voltunk, nőttünk, de még nagyobbak is leszünk, mert magunkban hordjuk a mindenség lelkét, a szeretetet, a hitet, a hazát... Ez a szentháromság a világ S a jobb, szebb Magyarország fundamentuma . . . Műsoros ünnepély. A szekszárdi m kir. állami Garay János reálgimnázium önképző köre a gimnáziumi Deák Szövetséggel együttesen múlt hó 28 án délután 6 órakor az intézet udvarán műsoros ünnepélyt rendezett. Az ünnepély a gimnázium énekkara által előadott Hiszekegygyei kezdődött. Schneider Zoltán VII. oszt. tanuló Herczeg Ferenc „Irredenta“ cimü prózáját adta elő mely átérzéssel és jó hanghordozással. Az előadást az ünnepélyen megjelent szép számú közönség élénk tapsban részesítette. Ezután az ünnepély legkiemelkedőbb pontja Stolpa József dr. igazságügyi miniszteri osztálytanácsos, az intézet volt növendékének ünnepi beszéde következett. A megrázóan szép beszéd gondolatmenete a következő volt: A tépelődő szív és a kutató szem a magyar nemzet utolsó négy évszázadának élettörténetéből keresi a feleletet a gyötrő kérdésre: van e még remény a feltámadásra, képes lesz-e a nemzet arra a hatalmas lelki regenerálódásra, amely szükséges ahhoz, hogy történeti hivatását újból betöltse. Augusztus 29-én lesz négyszáz éve, hogy a középkori hatalmas Magyar- ország a mohácsi csatasikon a porba omlott. 'Egyetlen csatavesztésnek akkor sem lettek volna oly katasztrofális következményei, ha a nemzeti élet épülete nem lett volna alapjáig korhadt a dezorganizáció és az erkölcsi züllés folytán. Az épületnek csak egy erős lökés kellett, hogy romba dőljön. A romok több, mint J két évszázadig borították a szeren- • csétlen ország területét, ügy látszott, | 1926 július 3. FIGYELEM! ■ Épületéhez — mielőtt a szükséges üveget beszerezné, kérjen ajánlatot I ■ BELASITSa István üvegestől Szekszárdon ' Boros-, vizes-, sörös-, likőrös-, to- I I vábbá ebédlő-, kávés-, teáskészletek M Tükrök és dísztárgyak R MIW W0 hogy a nemzet a csendes kimúlás utján van. Az ájultságban egy erő. szakos kezű, türelmetlen uralkodó kíméletlen ostorcsapásai térítették magához a magyarságot. A nemzet fe|. ocsúdott a kábultságból s elhangzott az akkori „Nem, nem, soha“, — de nem üres jelszavakban, hanem tettekben, erkölcsi, szellemi és akaratbeli újjászületésben. A XIX. század első fele a nemzet erőfeszítéseinek legfelemelőbb korszaka. Szellemóriások egész sora támad a magyarságból, akik szemébe vágják a nemzetnek bűneit és lenyűgöző erővel ragadják magukkal a lelki újjászületés felé. Soha az egész történelem folyamán a magyar nemzet nem mutatta fel az akaraterőnek, áldozatkészségnek, a magasabb érdekek nemes szolgálatának oly ragyogó példáit, mint ebben a korszakban. A hatalmas erőfeszítés megteremtette gyümölcseit: a szabadságharcban a nemzet az acélos erőnek és ellenálló képességnek az egész világ bámulatát kivívó dicsőséges bizonyítékát szolgáltatta. A véres küzdelem nem volt hiábavaló; glóriája hosszú ideig gazdag forrása maradt a nemzet önbizalmának és megóvta a teljes meg semmisüléstől, A kiegyezés után a nemzeti élet iránytűje hovatovább eltér a század első felének nemes ideáljaitól. A politikai élet kimerül a meddő közjogi szóharcban, amely fajunk szerencsétlen temperamentuma mellett késhegyig menő küzdelemig fajul és oktalanul felemészti a nemzet életerejének legjavát. A szellemi és erkölcsi energiaforrások fejlesztése helyett a súlypont hovatovább áttolódik a mező- gazdasági evolúcióra, a helyes összhang az erkölcsi és gazdasági javak ápolása közt megbomlik, a gazdasági kérdések túltengőén dominálnak, mig a szellemi és erkölcsi javak világa lépésről-lépésre háttérbe szorul. Mint a gyom, úgy borítja el a közszellemet a materialista, az anyagiakhoz tapadó gondolkodásmód; az általános erkölcsi eldurvulás mellett a nemzeti érzés és faji öntudat ápolása jobbára szórványos és üres formaságokká sülyed. Ez az irányváltozás a nemzeti öntudat, akarat és erkölcsi tőkéjébe a halálos kór csiráit oltotta bele és az 1918—19. évek katasztrofális eseményei szomorúan perdöntő bizony' ságot szolgáltattak amellett, hogy a nemzeti élet épülete belül korhadt. A nemzet csak akkor lesz képes a szükséges nagy lelki regeneráló FürdőKöpenyek Ruhák Nadrágok Cipők Lepedők Nagy választékban! Olcsó árakon! PirnitzerJózsef és Fiai áruházában Alapítva 1840. Szekszárdon Telefon 70
