Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-07-03 / 26. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG t i ■ i V. VARRÓGÉPEK kerékpárok, villamossági cikkek; nagy raktár és javítóműhely sommer: mechanikusnál Szekszárd,Oaray-tér Telefon szám 51 I ■ I J Legyünk őszinték. A tudás egy kis máza mindenkire ráragadhat. Szorgalom, tanulás utján közepes te­hetség is megszerzi a diplomát. Ki­várás, szerencse, protekció meghozza az állást is idővel. S a többi, egyéb­ként derék tisztviselőhöz hasonlóan — kész az általános formába gyúrt ta­nító isi De a — magyar tanító- nak másnak kell lennie. Amit én igy fejezek ki: Ha — tűz vagyok, nem lehetek viz. Ha — viz vagyok, nem lehetek — láng. Ha ember vagyok, embernek kell lennem. A magyar tanitó sem lehet más, csak — ma­gyar tanító! Csakhogy nagy utvan odáig.Tüs­kés, göröngyös. Az úgy nevezett — kálvária*járás. De hála Istennek, a magyar tanítóság túl van már a kál­vária közepén, legalább is messze attól az időtől, amikor még azt tar­tották, hogy akit az Isten meg akar verni: tanítóvá teszi. A lenézés, a fel sem vevés, meg nem látás szür­keségéből kilépett. Átúszta a 3—400 forintos fizetés anyagi gondokba stt- lyesztő, elnyeléssel fenyegető örvé­nyét s erős kézzel felkapaszkodott az általános megbecsülés, a biztosabb ekzisztencia sziklacsucsára. Egyelőre még nincsen benn — Eldorádóban. Sok igaz, szívbe hasító panasz hangzott el a ma délelőtti közgyülé sen is, amelyek orvoslásáért küzdeni nemcsak a tanítóság életbevágó ér­deke, hanem minden magyar ember­nek kötelessége. S én mégis kérem a tisztelt tanitó urakat, tegyenek úgy, mint a múltban a sok nehéz sebtől vérzett katona, aki elfeledte a maga nehéz sebét, ha társai segélykérő szava sikoltott feléje. Egy letiport, száz sebtől vérző sze­rencsétlen ország kiált ma a tanító­ság után. Fuldokló milliók kapkod­nak az egyetlen mentő csónakhoz. Hovatovább több-több ember érzi, hogy a magyar tanitó kezében van a magyar sors, a magyar jövő. Ez a nemzet általa újulhat meg. Ez az or­szág általa támadhat fel. őrület ma a vak szerencsében, jó barátokban, az ököl, a fegyver erejében bizakodni. A tankok, repülőgépek korszakában a kis Dávidok, a parittyakövek kora lejárt. A fegyvertelen pusztakéz arra való, hogy — dolgozzék és — imád kozzék .. . Mngyarország csak kul­túrájának erejével győzhet. Ez ama bizonyos feszítő erő, amely, mint a gyönge hordóba szorított szesz, száj- jelveti a reánk erőszakolt trianoni j abroncsot. De ne bizzunk a gyors, I SZABÓ JANOS Telefon: 120 mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 V ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, vizlecsapoló- és óntözfi-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton- szerkezetek, utak és hidak tervezése és épitése, — Építési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik éz Zinner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. meseszerü szabadulásban. Bárhogy megfeküdtük is már falánk elnyelő­ink feneketlen gyomrát, Jónás és a cethal eBete nem egyhamar követke­zik be. Bizzuk inkább magunkat a magyar tanitó öntudatos, tervszerű, következetes cselekvésére, amely ugyan, csak a csendes esőcsepp zajt alig csináló munkája, de amely egy­szer, ha lassabban is, mégis kivájja s idővel mégis szétrepeszti a legha­talmasabb kősziklát is. Tanitó urak, fel tehát erre a lel­kes, hazafias munkára. Nagy, óriási feladat ez, hiszen önöknek voltakép pen nem a régi, mondhatom, a mai nál magasabb — kultúrát, hanem előbb magát az — embert kell újra meg teremten iök. Üstökénél fogva ki rángatni, a hínárból, iszapból, a mind inkább mélyebb erkölcsi fertőből, a kétségbeesés örvényéből. Kézen fogva visszavezetni az — Istenhez és a — hazához I A hazához I Azért hangsúlyozom ezt különösen, mert szent a hitem, hogy a haza, a boldog otthon vissza­adja az — Istent is . . . Előre tehát 1 És itt aztán nem le­het különbség tanitó és tanitó között. Nincs állami, felekezeti, vagy kü­lönféle vallásu tanitó. Csak egy tanitó van és lehet: magyar tanitó. Én csak két hatalmas, lánglelkü emberre utalok. Bethlen Gáborra, a magyar protestantizmus legnagyobb, legkimagaslóbb vezéralakjára, aki, amikor a haza, az ország érdekéről volt szó, még haláloB ágyán is leve­let vált leghatalmasabb ellenfelével, Pázmány Péterrel, az ellenreformáció vezérférfiával. S a másik, éppen ez a legprotestáns-ellenesebb P.ízmány Péter, aki, mikor a magyarság lét­nem lét kérdéséről, vagyis a kis Erdély függetlenségéről és szabad­ságáról van szó, képes szembeszállani a hatalmas Eszterházy nádorral is, aki fegyveres erővel akar ráütni a protestáns Rákóczi György fejede­lemre, ezeket mondván: „Nem ha­gyom megtollasodni egész repülésig, hanem miglen — pihes, addig elő­zöm meg 1“ Pázmány Péter az, aki kijárja Bécsben Rákóczi elismerte­tését, sőt ő az, aki aztán képes ma­gával Rákóczival egyetértőén Bécs ellen íb konspirálni, attól tartván, hogy a császár, ha Erdélyben nem lesz magyar fejedelem; „fitymálásba jutván, gallérunk alá pökik a — német!“ Az idők lelke szól a múltból. Meg kell értenünk. Mindnyájan — egyért, a — hazáért 1 Hajdan Atlasz vállán nyugodott az egész föld, ma a taní­tóság vállán nyugszik legelsősorban — Magyarország ... Feszüljön tehát as izom, a kar, a váll, az akarat. Nem azt mondom én tisztelt tanitó urak, hogy Isten felé helyezzék ezt a hazát, de tegyék legalább is — mellé s azután büszkén mondhatják: Kicsinyek voltunk, nőttünk, de még nagyobbak is leszünk, mert magunkban hordjuk a mindenség lelkét, a szeretetet, a hitet, a hazát... Ez a szentháromság a világ S a jobb, szebb Magyarország funda­mentuma . . . Műsoros ünnepély. A szekszárdi m kir. állami Garay János reálgimnázium önképző köre a gimnáziumi Deák Szövetséggel együt­tesen múlt hó 28 án délután 6 óra­kor az intézet udvarán műsoros ün­nepélyt rendezett. Az ünnepély a gimnázium énekkara által előadott Hiszekegygyei kezdődött. Schneider Zoltán VII. oszt. tanuló Herczeg Fe­renc „Irredenta“ cimü prózáját adta elő mely átérzéssel és jó hanghordo­zással. Az előadást az ünnepélyen megjelent szép számú közönség élénk tapsban részesítette. Ezután az ünne­pély legkiemelkedőbb pontja Stolpa József dr. igazságügyi miniszteri osz­tálytanácsos, az intézet volt növen­dékének ünnepi beszéde következett. A megrázóan szép beszéd gondolat­menete a következő volt: A tépelődő szív és a kutató szem a magyar nemzet utolsó négy évszá­zadának élettörténetéből keresi a fe­leletet a gyötrő kérdésre: van e még remény a feltámadásra, képes lesz-e a nemzet arra a hatalmas lelki rege­nerálódásra, amely szükséges ahhoz, hogy történeti hivatását újból betöltse. Augusztus 29-én lesz négyszáz éve, hogy a középkori hatalmas Magyar- ország a mohácsi csatasikon a porba omlott. 'Egyetlen csatavesztésnek ak­kor sem lettek volna oly katasztro­fális következményei, ha a nemzeti élet épülete nem lett volna alapjáig korhadt a dezorganizáció és az er­kölcsi züllés folytán. Az épületnek csak egy erős lökés kellett, hogy romba dőljön. A romok több, mint J két évszázadig borították a szeren- • csétlen ország területét, ügy látszott, | 1926 július 3. FIGYELEM! ■ Épületéhez — mielőtt a szükséges üveget beszerezné, kérjen ajánlatot I ■ BELASITSa István üvegestől Szekszárdon ' Boros-, vizes-, sörös-, likőrös-, to- I I vábbá ebédlő-, kávés-, teáskészletek M Tükrök és dísztárgyak R MIW W0 hogy a nemzet a csendes kimúlás utján van. Az ájultságban egy erő. szakos kezű, türelmetlen uralkodó kíméletlen ostorcsapásai térítették ma­gához a magyarságot. A nemzet fe|. ocsúdott a kábultságból s elhangzott az akkori „Nem, nem, soha“, — de nem üres jelszavakban, hanem tettek­ben, erkölcsi, szellemi és akaratbeli újjászületésben. A XIX. század első fele a nem­zet erőfeszítéseinek legfelemelőbb kor­szaka. Szellemóriások egész sora tá­mad a magyarságból, akik szemébe vágják a nemzetnek bűneit és lenyű­göző erővel ragadják magukkal a lelki újjászületés felé. Soha az egész történelem folyamán a magyar nem­zet nem mutatta fel az akaraterőnek, áldozatkészségnek, a magasabb érde­kek nemes szolgálatának oly ragyogó példáit, mint ebben a korszakban. A hatalmas erőfeszítés megteremtette gyümölcseit: a szabadságharcban a nemzet az acélos erőnek és ellenálló képességnek az egész világ bámula­tát kivívó dicsőséges bizonyítékát szolgáltatta. A véres küzdelem nem volt hiábavaló; glóriája hosszú ideig gazdag forrása maradt a nemzet ön­bizalmának és megóvta a teljes meg semmisüléstől, A kiegyezés után a nemzeti élet iránytűje hovatovább eltér a század első felének nemes ideáljaitól. A po­litikai élet kimerül a meddő közjogi szóharcban, amely fajunk szerencsét­len temperamentuma mellett késhe­gyig menő küzdelemig fajul és okta­lanul felemészti a nemzet életerejé­nek legjavát. A szellemi és erkölcsi energiaforrások fejlesztése helyett a súlypont hovatovább áttolódik a mező- gazdasági evolúcióra, a helyes össz­hang az erkölcsi és gazdasági javak ápolása közt megbomlik, a gazdasági kérdések túltengőén dominálnak, mig a szellemi és erkölcsi javak világa lépésről-lépésre háttérbe szorul. Mint a gyom, úgy borítja el a közszelle­met a materialista, az anyagiakhoz tapadó gondolkodásmód; az általános erkölcsi eldurvulás mellett a nemzeti érzés és faji öntudat ápolása jobbára szórványos és üres formaságokká sülyed. Ez az irányváltozás a nem­zeti öntudat, akarat és erkölcsi tőké­jébe a halálos kór csiráit oltotta bele és az 1918—19. évek katasztrofális eseményei szomorúan perdöntő bizony' ságot szolgáltattak amellett, hogy a nemzeti élet épülete belül korhadt. A nemzet csak akkor lesz képes a szükséges nagy lelki regeneráló Fürdő­Köpenyek Ruhák Nadrágok Cipők Lepedők Nagy választékban! Olcsó árakon! PirnitzerJózsef és Fiai áruházában Alapítva 1840. Szekszárdon Telefon 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom