Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-01-23 / 3. szám
1926 január 23. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 A D I 3 0 Rttdiő - Fitbltin-SzeKszúrd Bezerédj-u. 4. Telefon: 53. Raktáron a következő egész Európát vevő készülékek: 2750 (TO 3.900.000 4,900 000 7.100.000 9.150.000 3.000 000 Három lámpás Szuperaudion készülék _1 __ __ __ 2 750 0n0 K Három lámpás telefongyári Telefonkén készülék_ __ Há rom lámpás amerikai rendszerű Western készülék__ Né gy lámpás eredeti olasz Marconi „Siti“ készülék__ Ha t lámpás eredeti francia T. S. F. gramnout készülék Eredeti angol „Brown“ hangtölcsér, nagy______ _ Ug yanaz, de kisebb— __ __ — — — __ __ 1,600 000 Egy lámpás készülék Budapest, Bécs, Berlin, Róma vételére ársrafe.lesztó telepekkel, fiilkagylóval, antennaanyaggal, általam bárhol Tolnamegyében felszerelve és üzemben átadva: Összesen 2 200.000 korona. Rádiójavitás, összes pótalkatrészek, akkumulátorok a legjatányosabban. Készülékek nálam bármikor meghallgathatók. i A D I 0 Frack» smoking és egyéb divat öltönyök, téli kabá tok príma angol kelmékből mér- : sékelt árak mellett késattlnek ! \ ;»• I Sápszky Andor férfiszabónál Szék nzárd, Szent látványtér 1—3 Hozott kelmék feldolgozását is vállalom kény I. Ferenc vette feleségül s eeen két házasság által a Thököly vagyon jelentékeny része is az Seterházyak kezére jntott. Most állítsuk szemeink elé Ester kázy 1. Miklóst 1 ? Kimondhatatlanul gazdag ember. Magyarország minden vármegyéjében tekintélyes birtokos. Gazdagabb, mint a király. É'es ész. Kiválóan finom és alkalmazkodni tedd ember. Szép és erős növésű ember; tehát testileg is feltűnést költő megjelenés! Előkelő származás éa még előkelőbb rokonság! Házasságai által a korabeli Magyarország minden kiváló családjával közelebbi vagy távo'abbi atyafic-ágban állott. Mines tehát mit csodálkozni és nem kell mindjárt hazaárulásra gondolni, ha egy ilyen kivá'ó ember barátságát maguk a Habsburgok is keresték! Az is természetes éa egyáltalán nem feltűnő dolog, ba egy előkelő származású, tehetséges és korának legvagyonosabb embere, királyától címeket és rangot nyer, báró, majd rövidesen gróf leBz! Hi azon ilyen kitüntetéseknek magunk is tanúi voltunk a magyar királyok utolsó éveiben. A Semsey, Vigyázó, Ktirthy, Ivánka, WI&bbícs stb. csa láduk rangemelésein senki sem ütközött meg, pedig ezek a tiszteletreméltó családok nagyon messze állanak Esterházy Miklóstól ngy vagyonilag, mint közéleti szereplés, valamint országos tekintély do'gában. Tagadhatatlan tény azonban, hogy a Habsburg-uralkodók magyar embernek eimet és rangot néha-néha adtak ugyan de vagyont, ... azt igen ritkán. A vagyent: vagy családtagjaiknak, vagy pedig kedvelt indigenáknak, mint példán! az Odes- •alohiak, Pallaviciniek, Wenckhei- mok, Schönbornok, A»premontok és más hasonlóknak ajándékozták el. De lássuk: mit kaptak az Esterházyak- a Habsburgoktól ? Esterházy Miklós, a nikolsburgi 'béke megkötése és Nyitra vizénél a törökökön nyert fényes győztem kivívásáért adományba kapta 1622 és 1626-ban Kismartont, a fraknói várat és uradalmat. De ne tessék kinni, hogy ez az adomány tisztán az érdemek jutái Utazása volt. Korántsem 1 Pedig Esterházy Miklós megérdemelte volna azt! Hanem Bécsben, magyar ember érdemeit még elismerni sem akarták, nemhogy jutalmaztak volna. És Esterházy Miklós sem ajándékba kapta Kismartont és Fraknót. A Habsburgok s illetve a bécsi ••ászári kincstár jó üzletet c-inált Esterházy Miklóssal. Ugyanis : Esterházy Miklós a kismartont és faknói birtokért cserébe adta a 400 000 holdat kitevő munkácsi ur állmát, amelyet első felesége, özv. Mágochy Ferencné, Dertffy Orsójával kapott. A munkácsi vár és uradalom sokkal értékesebb volt, mint Kismarton és Fraknó, de Fraknó vára szebb volt Munkácsnál és vele járt aa örökös és szabad „grófi“ rang. És mivel Esterházy Miklós elég gazdag volt, szívesen hozott a rangra* emelésért anyagi áldozatot. Hisz éppen az azelőtti évben, az 1625-iki soproni országgyűlésen választották meg nádornak, tehát jól esett a mindnyájunknál közös, emberi h u- ságnak, bogy a „báróból“ örökös és szabad „fraknói gróf“ lett. Nem lehet azonban azt álltani, hogy az Esterházyak semmit sem kaptak volna a Habsburgoktól. Mert igen is keptak. Herceg Esterházy I. Pál 1681 ben királyi adományba kapta a kapuvári u> dalmat és nem sokkal ezntán, 1687-ben a római szent birodalmi hercegi rangot családja elsőszülöttei javsra. De hát lássuk, miért kapta herceg Esterházy I. Pál a kepuvári uradalmat és a hercegi rangot ? Voltak e érdemei, vagy pedig csakugyan haza áru1 ás ju'alma volt, ahogy azt felőle annak idején Károlyi Sándor teijerz tette ? Esterházy I. Pál 1663 ban Zrínyi Miklóssal együtt harcolt a törökök ellen. Később Montecnccolival hadakozott együtt ugyancsak a törökök ellen. 1681-ben nádorrá választották. — 1683-ban Fraknó várából a törökök által ostromolt BécB segítségére sietett s abban eredményesen hözr>*nükődött. 1686 ban Budavár felszabadítására húszezer főből álló sereggel vonu't fel. Lipót királynak négy segítségére volt a Habsburgok örökösödési jogát tár gyazó törvénynek elfogadása körül. Rövid kivoratban ezek az Esterházy I Pál érdemei, amiket az ország a nádori méltósággal, a király pedig a kapuvári uradalom és a hercegi rang adományozásával jutalmazott. Én ennek a kiválóan v&HáBOs ós nemes szivti hazafinak a közéleti tevékenységeben sehol Bem találom a hazaárulásnak a legtávolabbi árnyé kát sem és csak azt láiom, bogy akkor is voltak sötétben bujt áló gonoszok, akik ártatlanul meggyanusi tott hazafiak holttestein keresztül szándékoztak vagyonhoz és raDgboz jutni és az ártatlanok bemocskolssá val igyekeztek a maguk gonoszságát takarni. Meg kell még emlékeznünk herceg Esterházy V Miklósról, aki 1804-ben megvásárolta Ligne hercegtél az tdel stetteni uradalmat s ezahal csaladja a német birodalom fejedelmi rangú hercegeinek sorsba lepett. Ez volt az utolsó vagyonszerzése az Esterházy hercegeknek, sőt a grófii ágnak is. A most tárgyalt vagyon legnagyobb- J részt az E-terházyak hercegi óganak j van binokab n; azorban egy jelen- * tékeny része a grófi ág kezében van. Ebben az időben, vagyis a XVlIl-ik század végén és a XIX ik század elején aa Esterházy hercegi és grófi család a következő uradalmaknak volt a tulajdonosa és p* dig: 1. a hercegi ág tulajdoát képezte Kismarton, Esterbáza, Szarvkő, Pecsenyéd, Fraknó, Kabold, Lakorpak, Léka, Kereszttnr, Részeg, Sunör, Boldogasszony, Kaposvár, Köpcsény, Kapuvár, Aleólindva, Nempti (Lenti), Csobánc, Badacsony, Leva. Ipoly pásztó,IkVégles, Bal jók, Szidván, Derecske, Biese, Strecsen, Ozora, Dombóvár, Bara r y a sze ml őri ne, Ki s- venT^ Árva, Lietava uradalmak Magyarországban; Schwarzenbach, Poitenstein pedig A só Ausztriában és az edelstetteni uradalom Bajorországban ; 2. a giófi ág birtokai pedig a esek lééi, szenei, tallóei, pápai, tatai,’czeaz- neki, zó.yomi, gaiantai és Bzeredi uradalmak. Az előadottakból mindenki* meggyőződhet arról, hogy az Esterhazy vt gyón elenyészően kis része származik a Habsburg-házbeli uralkodóktól és az is nem ingyenes adományként, hanem más ősi birtokért cserébe adatott. A tulajdonképpeni Esterházy-birtok pedig házasság áltál szereztetett és eredete viBszan) u ik a XI. századba, amikor a Habsburgok még nem is álmodtak arról, hogy valamikor magyar királyok lesznek. Ha t» hát valaki azt »Ilitja, hogy az Esterházyak az ő nagy vagyonú kát magyarellenes szolgalatokért a Hababut goktól kapták, az vagy teljesen tajekozatlsn ezekben a do gokban, vagy pedig irigy ellensege a családnak. Való igaz, bogy az Esterházyak bizalmas jó viszonyban voltak a Habsburg uralk< dókkal, de bát ez magától értetődő dolog, mert az Esterházyak és még egymhány vagyonosabb és tekintélyesebb m-gyár család voltak tulajdonképen az össze kö<ő kipocs az ország és az uralkodó* ház között. Ezt nem lehet ez illető családoknak hibául fe róni, hanem ellenkezőleg, azon kell sajnálkoznunk, bogy a magyar urak csak itthon, a megye gyűléseken és a vidéki udvaihazak- ban duzzogtak és panaszkodtak egymásnak és nem lepték el sürü rajok ban a bécsi udvart, úgy, mint a cseh és osztrák urak ; mert ba a magyar urak lettek volna többségben a becsi udvarban, akkor annak magyaros karaktert adhattak volna és nem hatalmasodtak volna el, mint ahogy e hatalmasodtak a magyarság róva sár», a csehek és az.osztrákok. Meer Kiváló minőségű Snzdnsűíl ségek beszerezhetők előnyösen a HezSgazdasügl-Rereskedelmf rt faosztályénál Szék szirdon aztán nem is vesztették volna el Becsben magyar jellegüket a magyar urak, mint ahogyan egynéhányan elvesztették, mert akkor ott a magyarok lettek volna többségben és magyar képre formálták volna az egész udvart. Ezt annál könnyebben megtehették volna, mert vagyonilag erősebbek voltak, mint a csehek és az osz'rákok. És ha ez így történt volna, mennyi magyar vért és életet megtakaríthattunk volna... A sérelmeket nem ke1 lett volna fegyverrel megtorolni... A magyar tehetség külpolitikai téren is érvényesül... A kü.fóld is megismert vo'na bennünket... Külföldön is tudták volna, hogy a magyar: magyar és nem cseh, nem oláh, nem c gány, hogy a m»gyar knlturnép és nem pedig nyers húson élő kannibál, mint ahogy még mai nap is sok helyen eat gondolják rólunk . <. Bizonyára a politikai elhelyezkedésünk is az európai népek között — más lett volna... Tálán mégegyszer elértük voloa a Nagy Lajos éa a Hunyadi Mátyás korabeli nívót, tekintélyt és becsületet! ? ... Talán elkerültük volna a Rákóczi- korabeli és a 48 tki szabadsagharco- kat ? ... még talán a világháborút is meg tudtuk voba akadályozni, mert a nagy békeapostol, Tisza István, magyar levegőjű udvarban jobban tudta volna érvényesíteni a magyarok békés hajlam .it! ?... Fájdalom! Mindez nem így történt 1 A magyar urakban hiányzott a szívós kitartás. Azt az egy két bátor magyart, mint amilyenek az Esterházyak is voltak, magúkra hagytak, sőt az indokolatlan gyanúsítások altat helyzétüket még inkább gyengítették és mi lett a vége ? . .. Az osztrák es cseh urak magukhoz kerítették az udvari politika irányítását, éli yomták a magyar érdekeket. Az udv.roál lévő magyar urakat lehetőleg olyan pozíciókon használták ki, ahol representáini, pénzt pocsékolni kellett es igy tettek szegényekké a magyar urakbt és általuk az országot is. Így jártak az Esterházy hercegek is . . . A XXVIII ik és XIX-ik század fo'yamán a külföldön tartózkodás és sok kiadással jaró nagyköveti állások, a meg mindig m-jdnem egymillió holdas hercgi vagyont csődbe her- ge'ték ób a páratlan rossz és köny- nyeimü zárgondnok] gazdálkodásnak az lett a v* ge, hogy a vagyon felét, mintegy 400—500 Ó00 ko dat el kellett adni; és a honfoglalás korabeli magyar nemzetségek vagyona — legnagyobb részben — idegenből bó- ezaimazottak kezére jutott és pedig nevetséges alacsony áron, úgy, hogy j abból az adósság csak igen kis része nyert fedezetet és a zamatot a legújabb időkig fenn kellett tartani és csak a most élő Pál herceg édesatyja, a már othai Miklós herceg Vt hette birtokába ősi vagyona maradványát. Ezt a vagyont, amely már csak igen kis töredéke az ősi nagy vagyonnak, m-rt de ídog-rt meg szállás- és a MAOTIüER GYULA fo?mflterme SZEKSZÁRD, SzeRttárd-unllo mellett. Telefon: 107 |
