Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1926-05-08 / 18. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1926 május 8. r VARRÓGÉPEK ■ kerékpárok, villamossági cikkek; , nagy raktár és javitómfihely ! SOM MER! B mechanikusnál Szekszárd.Oaray-tér V Telefon szám 51 Vi J Telefon: 120 SZABÓ JAMOS mérnöki irodája, Szekszáfdon. Vasúti fasor 6 V ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték*, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbetonszerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik éa Zinner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. Báró Radvánszky Albert Bonyhádon. Nagy jelentőségű eseménye volt április hó 30 án a bonyhádi ág. h. ey. reálgimnáziumnak:. Az ág. h. ev. egyetemes egyház felügyelője: báró Radvánszky Albert tisztelte meg látogatásával. Tudlunkkal ez az első esőt, hogy az egyetemes felügyelő a bonyhádi ev. reálgimnáziumot megtekintette. Húsz évvel ezelőtt, midőn az iskola fennállásának: száz éves fordulóját ünnepelte s 18 évvel ezelőtt, mikor uj épületét felavatta, az egyházkerület s a közönség nagy érdeklődése rokonszenvesen fordult feléje; uj egyházi főhatósága ismételten személyesen meggyőződött nevelő munkájának komolyságáról — de moBt az egyetemes egyház vezető tényezői is személyesen megismerkedtek vele. Báró Radvánszky Albert, Kapi Béla püspök, dr. Mesterházy Ernő kerületi főfelügyelő, Mechwarth Ernő egyházmegyei felügyelő, Stráner Vil mos egyetemi tanár, Euthy Dezső titkár s több környékbeli lelkész kíséretében április 29-én 19 óra 20 perckor érkezett meg a hidas-bonyhádi állomásra. Itt a közigazgatási hatóság képviselői, a bonyhádi ev. reálgimnázium tanári kara s ifjúsága jelenlétében Schöll Lajos ev. főespe- rés üdvözölte a magas vendéget, kinek rövid válasza után hosszú kocsisorban vonult be a vendégsereg Bony- hádra. Másnap, április 30-án délelőtt 9 órakor az ev. reálgimnázium ifjúsági istentiszteletet tartott az ev. templomban, melynek bejárata előtt Rózsa Sándor reálgimn. tanár, egyházközségi felügyelő üdvözölte a templomba belépni készülő elöljárókat. Az istentisztelet után, melyen Tomka Gusztáv reálgimn. vallástanár mondott ünnepi beszédet, a reálgimnázium tanítását hallgatta meg az egyetemes felügyelő. E látogatáson részt vett dr. Mágocsy-Dietz Sándor egye térni tanár, az ev. egyetemes tanügyi bizottság elnöke is, ki megelőző napba a kultuszminiszter megbízásából a természetrajzi órákat is meglátogatta. A bizottság minden tanárt, minden osztályt meglátogatott, utána pedig az Erdős-szálló kerti helyisé - gébé vonult, hol 96 terítékes disz- ebédre gyűlt össze Bouyhád közönsége az előkelő vendégek tiszteletére. A felköszöntők során dr. Hagy- mássy Zoltán főszolgabíró a kormányzóra, Schöll Lajos főesperes az iskola előkelő vendégeire, Fáik Henrik reálgimn. igazgató az egyetemes felügyelőre emelte poharát. Báró Rád- vánezky Albert a protestantizmusról, Kapi Béla püspök pedig magas szár- Dyalásu beszédben a felekezeti békességről szólt s az osztály és felekezeti különbség nélkül megjelent bonyhádi közönséget éltette. Három órakor már útban voltak a vendégek az elemi iskolák meglátogatására, mert 5 órakor a reál- gimnázium terjedelmes kertjében a reálgimnázium tornázó ifjúsága és cserkészcsapata várta őket. A pontos szabadgyakorlatok s szertornázás után a tornateremben két szavalat s két énekszám hangzott el, majd Fáik Henrik reálgimn. igazgató a tanári kar s tanuló ifjúság nevében üdvözölte a magyar evangélikusok vezérét vallást tévén arról, hogy Petőfi és Arany nemzeti szellemének s a vallásos érzésnek ápolása volt eddig is s lesz ezután is az intézet tanári karának legfőbb törekvése. Az egyetemes felügyelő válaszában arra a japán egyetemi tanárra utalt, ki pár évvel ezelőtt európai kőrútjában a bonyhádi ev. főgimnáziumot is meglátogatta, de a japáni nagy földrengés hírére haza sietett, hogy teljes erejével részt vegyen, mint jó hazafi, az újjá építés munkájában. Az intézet tanári karával tartott megbeszé lés után a magas látogatás véget ért. Az egyetemes felügyelő másnap délelőtt a hidasi ev. elemi iskolát látogatta meg, délután pedig visszautazott Budapestre. A nemzet napszámosai hétfőn folytatták munkájukat. Mert az ifjúság nevelésének s oktatásának szünetelnie nem szabad. — Jól esett a tanári karnak azt tapasztalni^, hogy működését legfelső hatósága is észreveszi s személyesen is meggyőződést szerez arról, hogy a bonyhádi ev. reálgimnázium immár 120 éves múlttal a háta mögött az országnak számottevő művelődési intézményéihez tartozik s jogosan tarthat számot a nagy közönség érdeklődésére. A tolnai Vöröskereszt egylet műsoros estélye. A háború végével legtöbb helyen feloszlott magyar Vöröskereszt egylet helyi alakulatai közűi a tolnai is uj életre kelt. A nagy, Demes és jótékonycélok szolgálatába állván, további szervezkedésének és erősödésének céljából folyó évi április hó 24 én egy gyönyörűen sikerült műsoros estélyt rendezett. A meghívók J kibocsátása után nyomban elővétel- | FIGYELEM Épületéhez — mielőtt a szükséges üveget beszerezné, kérjen ajánlatot BEL ÁSÍTS István üvegestől Szekszárdon Boros-, vizes-, sörös*, likőrös-, továbbá ebédlő-, kávés-, teáskészletek Tükrök és dísztárgyak I detek H jjgg^P^ hftn elkeltek az összes ülőhelyek I a Fehérló Szálloda“ összes termeit zsúfolásig megtöltötte a helyi és környékbeli közönség. A jól kiforrott tolnai műkedvelők szine-java nagy lelkesedéssel tömörült a Vöröskereszt zászlaja alá és odaadó ambícióval, fáradságot nem kiméivé igyekeztek gyönyörű alakításaikkal és tudásukkal az estély fényét emelni s az érdeklődő nagy közönségnek felejthetetlen szép és élvezetes estélyt szereztek. Minden egyes számnál a közönség szűnni nem akaró tapssal honorálta a derék műkedvelőket. Az estély sikere elsősorban az egyesület titkárának Meiselsz József takarékpénztári igazgatónak érdeme, aki egysorba tömöritette a lelkes szereplőket, — rendezőket és mindent megtett az erkölcsi és anyagi siker eléréséért. A műsor első számában Szendeff Miklós vezetésével Csányi Tibor, Hübsch Gusztáv, Szilágyi József, Tóth Elek és Völgyessy Pál tüzér tiszti isk. önkéntesek és Szauter József r. katb. iskolai tanitó eljátszották a „Barcarolla keringőt“ a Hoffmann meséiből. Szendeff Miklós kiváló zenei tudásával már sok élvezetes estét szerzett a tolnai zenét kedvelő publikumnak s a derék, tehetséges gárda, Tolnán ritkán hallható hangszeres precíz és finom játékával méltán kiérdemelte a közönség óvációját. A „Negyvenéves lány“ cimtt Szenes Béla egy felvonásosának szereplői Mandács Józsefné, Mandács József, Werling György, Perler Etus és Pirgi Boriska igazi művészetet vittek alakításukba. Strasser Rózsi és Lenke Brahms: „Magyar táncok“ négykezesét nagy A f&rdöről.* (Folytatás.) Részletes balneologiai előadás tartása nem célom ugyan, de néhány szót a fürdők egészségügyi és gyógy-1 vonatkozásai is megérdemelnek. A fürdők gyógyító erejét és egyes gyógyforrásokat már a legrégibb időkben ismertek. Az említett .szansz- krit „Védákonu kívül, Herodot sokat beszél erről, Hippokrates tudományos magyarázatai pedig ma is helytállók. A mythologiában ugyancsak van nyoma: Midas király, kinek kezében minden arannyá vált, ezen aranybetegségtől szabadulandó a Paktolos folyóban fürdik; Medea apósát Aesont gyógyfüvekből készült fürdővel fiatalítja meg; Achillest anyja a Styx folyóban füröszti; a germán Siegfried pedig sárkányvérben fürdik, hogy sebezhetetlenné váljék, ami valószínűleg a fürdők edző, ellenállóképességnövesztő hatását akarja jelképezni. Krisztus előtt a prusai Asklepiades rendszeres, a máihoz hasonló hidegvizgyógymódot eszel ki s híressé válik általa; Augustus császárt, Horatiust, Senecát * összefoglaló, eredeti tárcakivonat dr. Kramolin Gyulának a Nőegylet március hó 24-i kulturdélutánján tartott előadásából. hydropatbák kezelik s ezen időtől fogva sűrűén találkozni fürdőket rendelő vizgyógyász orvosokkal. — A máglyahalált szenvedett Savonarola balneológiával is foglalkozott s könyvet irt Italia akkori fürdőiről, a XVI. század híres francia sebésze Ambo- sius Páré pedig nyilt sebek és se rülések kezelésénél kezdi alkalmazni a fürdőket. Különös előszeretettelvetették magokat a fürdőkkel való kezelésre minden korok kuruzslói s ennek tulajdonítható, hogy (midőn az orvostudomány a kritikátlan empíria teréről a lelkiismeretes észlelés alapjára kezdett áttérni) volt időszak, mikor a hivatalos tudomány lenézte és megvetette azt mint gyógyeszközt, mi által egészen a kuruzslók kezébe került. Hiszen a legújabb időkig akadtak komoly szaktekintélyek, akik inkább csak a divat, vagy némi súg- gestivnek képzelt hatás kedvéért rendeltek fürdőket, de azok hatásában nem igen hittek és keveset bíztak. A XIX. század, főleg az utolsó ötven óv exact, pbysico-chemiai és phy- siologiai alapokon felépült kísérletezései adták CBak vissza a fürdők teljes becsületét s ezen alapon fejlődött ki azoknak mai, komoly indi- catiók és tudományos szempontokon nyugvó értékelése. Ám azért mindig és még ma is többet fürdenek az emberek kuruzsló, mint tudományosan indokolt alapokon. Nem csoda, hiszen ősi időktől fogva él és virágzik a knrnzslás és babona! Báthory Erzsébet hírhedt vérfürdői, mint a szépség és örökifjuság biztosítói, a hasonló alapgondolatból táplálkozó, éjszakai nyershus borítások az arcra, melyeket — sok hiú asszonyon kívül Richelieu marsall s nálunk Bi- zay báró is használt, valamint Arany Jánostól „A bajusz“ cimü költeményben megéuekelt kozmetikus babonák a bizonyítékai ennek. Sajnos, még ma sem halt ki teljesen az emberi szervezet egy excretumának teintszépitő arevizként való használata, melynek a XVIII. század nem egy márkinőjo súlyos szemgyulladást, sőt vakságot köszönt. Sok mindenben fürödtek már, főleg gyógyulásra sóvárgó kétségbeesett betegek s örökifjuságórt esengő asszonyok: fürödnek, mosdanak tejben, márciusi hólében, savóban; hallottam sörfürdőkről, de fürödtek már pezsgőben is! A tudomány — céljokat tekintve — háromféle fürdőt ismer: egyszerű tisztasági fürdőket, testedző és általános erősítő fürdőket ós tulajdonképeni gyógyfürdőket, melyeket nevük eléggé megmagyaráz. A fürdő anyagának halmazállapota lehet lég és gáznemü, Cseppfolyós vagy szilárd. Az első csoportba tartóznak a különféle (rendes hőmérsékü, vagy forró) száraz légfürdők és a gázfürdők (többnyire széndioxyd, vagy kénhydro- gennel.) Ide számithatók a berlini Bfreilaftsportlereku őrült extrava- gantiái (mezítelen hólabdázás télen a szabadban) valamint a fény, vagy villanyos hatásokkal combináit nap- és villanyos fényfürdők, mesterséges magaslati napfény stb. A légnemű és folyékony fürdők közt mintegy átmenetet képeznek a különféle rendszerű gőzfürdők (vízgőzökkel. telitett légfürdők) s a velük rokon inhalatiős fürdők, melyeknél az elpárolgó vagy szétporlasztott anyag belélegzése is tekintetbe jön. Legelterjedtebbek azonban a folyékony fürdők, melyek anyagát (vagy legalább is alap anyagát) a viz szolgáltatja. Túlnyomóan tisztán, mint természetes forrásvíz jön alkalmazásba, de használatos benne mesterségesen feloldott ásványi, növényi, sőt állati alkatrészekkel vegyítve, főleg pedig a természetes ásványvizek igénybevételével. Ismerünk végül fürdőket szilárdabb anyagokból is. Mint divatból rég kiment kuriozu*
