Tolnamegyei Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1926-04-03 / 13. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1926 április 3. r FIGYELEM! ■ Épületéhez — mielőtt a szükséges a üveget beszerezné, kérjen ajánlatot-BELASHS 5 István üvegestől Szekszárdon ® Boros-, vizes-, sörös-, likörös-, to- ® vábbá ebédlő-, kávés-, teáskészletek Tükrök és dísztárgyak Szekszárdi Dalkör adta elő sok fioom- sággal Gretzky üdvözlő dalát, amely­nek elhangzása után Virág püspök eképen szólt: A püspök beszéde. Nagyságos Polgármester ur l Kedves Híveim! Polgártársaim l Meghatva állok itt azok előttt akiknek szeretetét és ragaszkodó* sát tolmácsolta e város feje. Meg~ hatva azért, mert álomnak tar­tom ezt az egész jelenetet, egy boldogító álomnak, amely ritkán lesz az ember ajándékává. Ügy érzem, hogy a nagy min• denségben csak porszem vagyok és ezt a porszemecskét az isteni Gondviselés felkapta, a magasba vitte és úgy akarta, hogy százezrek felett álljon. És mennél magasab ban állok, annál inkább kell fél­nem attól, hogy el ne szédüljön az én lelkem, hogy el ne veszít­sem a talajt, amelyen eddig ál­lottam, hogy ne ismerjek ma­gamra. Pedig én mindig a földön jártam, gyalog jártam, egyedül azért, hogy vigyem Krisztus evan­géliumát azokhoz és azoknak, a kiket az isteni Gondviselés rám- bízott, egyedül azért, hogy jót cselekedjem azokkal, akiknek kö­zelébe férkőzhettem, hogy vigasz­talást adjak azoknak, akiknek szive megnyílt előttem. Állandó imádságom volt fiatal pap koromban: »0 Uram, add nekem Szent Pál buzgalmát, Szent Péter lángoló hitét, Szent János szeretetét.« Ezek voltak az én segítő erőim, amelyek az én szent hivatásom utján előre törni kívántak. Soha nem kerestem, nem kívántam a magam számára semmit, csak azt, hogy méltóan szolgálhassak An­nak, aki leszállt a földre, hogy megnyissa az örök élet kapuit. Ma, amikor itt állok Szék szárd város előtt, amikor híveim szere tétét ilyen magasztos módon él­vezhetem, ma, amikor azt látom, hogy a lilékből kitör a szent láng, a lelkesülés lángja, tudom, hogy a fenséges lelkesültség nem a por- szemecskének, hanem az igazság­nak, a munka megbecsülésének szól. Megértem, hogy ezeket a lám pionokat nem az a porszemecske gyújtotta fel, hanem Róma, uszent- j sége XI. Pius pápa. Ez az én lelki I megnyugvásom és örömöm is. És SZABÓ JANOS Telefon: 120 mérnöki irodája, Szekszárdon. Vasúti fasor 6 V ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi-, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton- szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, villamos csillárok és árammérők szállítása. Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak — Szekszárd és vidékére — kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. itt találkozunk a szent lelkesülés­ben, mert úgy érzem, hogy ez a fény, ez a ragyogás karácsonyi csillagszóróként viszi szerteszét a szent lelkesültséget paptársaim lel kébe is. Nem az én érdemem mindez, hanem a papi becsületes munká­nak az érdeme, melynek az a célja, az a törekvése, hogy ennek a sze­rencsétlen magyar hazánknak a lelkeit felegyenesitsük, maz élő hit fáklyáit meggyujtsuk. És ma Szent Kapisztrán ünnepén Ígérem, hogy a hit fáklyáit hordozni fogom és nem szűnöm meg dolgozni addig, mig ezeket a fáklyákat a Nagy- Magyarország határainak gyö­nyörűséges ormaira ki nem tüzzük. Amikor megköszönöm ezt a meg nem érdemelt, ezt a kitüntető meg- tisztelést, az az ígéret, hogy hí­veim imádsága, szereiete kisér utaimon, amerre Isten kirendelt nagy hivatásomban, amelyre Isten meghívott, nekem végtelenül jól esik. Amikor megköszönöm e ra­gaszkodást, természetes dolognak tartom, hogy ez az utolsó elválás fog nekem leginkább fájni, mert tudom, hogy ez a szív, amelyről én leszakadok, fog leginkább vérezni. De legyenek meggyőződve, hogy ha nekem az isteni Gondviselés rendelkezéséből Szekszárdiéi bú­csút is kell vennem, én Szekszárd­iól nem válók el és amit én itt célomul tűztem ki és aminek szol­gálatába áltam, azt én hatványo­zottabban, még fokozottabban kí­vánom szolgálni. Az Isten fizesse meg minden egyes hívemnek, polgártársamnak ezen ragaszkodását. Kérem a jó Istent, áldja meg ennek a város­nak, apraját-nagyját, adjon ele gendő erőt annak a küzdelemnek a megvívására, amelyet életküzde lemnek szoktunk nevezni. A gaz­dagok, a szellemi arisztokraták juttassanak a szegénynek, hogy ne legyenek olyanok, akik éheznek. Ne legyen soha kétségbeesett lélek, aki mellett ne álljon egy másik vigasztaló lélek. Ezért imádkozom én, ez lesz imádságom veleje. Er­ről fogok megemlékezni az én szent miséimben, hogy utólag mél­tóvá tegyem magam arra a ki­tüntetésre, amelyben részesítettek. Az Ég áldja meg Szekszárd min­den lakását, minden lelkét! A 'püspök hatalmas orgánumán elő­adott gyönyörű szavai megremegtet­ték a sziveket és a hallgatóság jó része sirt a meghatottságtól, mire a főpap a beszédje végéhez ért. A be­szédet követő éljenzaj lecsitulta után a Szekszárdi Dalkör két irredenta dala keltett nagy tetszést és a sze­renádot a bátaszéki tűzoltó zenekar által előadott Himnusz fejezte be. A plébánia ablakai becsukódtak és a tisztelgő közönség csendben, rendben eloszolva egy felejthetetlenül gyönyörű esemény emlékével a szi­vében tért haza. A püspök Budapesten és Esztergomban. Virág Ferenc püspök másnap, hét­főn reggel Budapestre utazott, hogy jelentkezzék Caesaré Orsenigo pápai nunciusnál és meglátogassa gróf Kle belsberg Kunó valláB- és közoktatás- ügyi minisztert. Budapestről elment Esztergomba is, ahol a gyengélkedő dr. Csernoch János bíboros herceg­prímásnál tisztelgett. „...Régmúlt dicsőségről“... 1926 március 27-én volt 250 esz­tendeje annak, hogy a gondviselő Isten a szenvedő magyar nemzet éle­tének sötét éjjelébe vakító fényt he­lyezett. Világvezérlő, bölcs akarata úgy rendelkezett, hogy fájó sebeink, gyötrelmeink legsúlyosabb napjaiban, egy pénteki napon 1676 március 27-én, Borsiban, megváltója szüles­sen a magyar nemzet életének: felsővadászi Rákóczi Ferenc szemé­lyében. Származása, hányt-vetett, vi­haros gyermekkora: a levegő, mely abban a korban éltette a magyart, események, hulló könny és a hatalom anarchiája, minden, de legfőképpen az Ég eleve arra rendelte, amivé lett: „hazánk szentje“, életünk mar- tirja. Nemcsak, hogy a magyar nemzet nagyjai törpülnek el mellette s csak Kossuth és Petőfi vonásai .volnának azonosíthatók az ő lángjelleme töké­letes vonásaival, hanem a világtörté­nelem halhatatlanjai között is az ő nagysága a legfeuköltebb. Óriási vagyonnak, kiváló névnek a tulajdonosa. Több, mint egymillió katasztrális hold földnek és temérdek kincsnek, sok várnak az ura. És ez a puszta szóval jellemezhetetlen lélek- \ titán a gazdaságot nem ezekben, sőt j még a koronában sem látta. Vissza­utasítja a lengyel koronát, elhárítja r VARRÓGÉPEK ■ kerékpárok, villamossági cikkek; & nagy raktár és javítóműhely SSOMMERS H mechanikusnál Szekszárd,Garay-tér H Telefon szám 51 J magától a magyar koronát, vagyoná­ról kész lemondani és le is mondott, kegyelem-kenyéren, száműzetésben hal meg 1735 április 8 án, nagy pénteken. Ez a küldött, ez a bál ványkép, aki látja, hogy „megújul nak a dicsőséges magyar nemzet vek régi sebei“ s e sebek gyógyi tására fog fegyvert, ez a tiszta fény, aki alázatosan hajlik meg Isten nagy. sága előtt: „Megváltjuk, uram, atyá­inknak hamisságát“ — úgymond, ez a II. Bákóczi Ferenc, Magyarország vezérlő fejedelme, magyar faji öntu­datával s kétkedés nélküli hitével emelkedik fel az égig és azt tartja értéknek, amit zászlójára irt jelszava kifejez: „Cum Deo pro patria et libertate“ — „Istennel a hazáért és a szabadságért.“ Tehát a hiten épült hazaszeretetei. Apostoli csodaszerüség az, amelyen dicsőséges küzdelmének 8 esztendeje felépült. Látom, amint fagyos földre vetett szénára fekszik kurucaival együtt, látom, amint maga elé nye­regbe veszi a telt zsákot, hogy ké- nyeskedő katonáinak példát mutas­son. Látom az ütközet hevében, — győzni, futni, örülni, sirni; fázni és ehezni, mint gyermeket a munkácsi sáncon, mint rabot bécsújhelyi bör­tönében, mint szökevényt, mint Mes­siást, amint bús kesergőkkel, űzött, tépett földieimmel vesszőkkel jön a vereczkei szoroson át. Látom őt búcsúzni övéitől. Látom régmúlt di­csőség vakító fényét ellobbanni mesz- Bze Rodostóban s földindulás fel­hányta sziklákon, elsodort erdőkön busán végigtekintő sasként — zágoni Mikes Kelement: régmúlt dicsőség sirhalmának korhadó fejfáját. Látom Bercsényit, Bottyánt, Béri Balogot, Bezerédjt, Pekrit, Eszter- házyt, Telekit és a többi csillagát a tiszta kéklő égnek. Hogy sodorja valamennyit a szeretet, a hűség! Hallom a felsíró tárogatót: „Jaj! Régi szép, magyar nép“; „Bölcsőm, vigasztalóm, Dajkám és ápolóm, Szép Magyarországom! . . . immár Isten hozzád“; „Mit búsulsz Kenyeres“ ; „ . . Fujdogál a hideg szél. . . Zöld erdő harmatát, Piros csizmám nyomát Hóval lepi be a tél“. Látom és ér­zem a roppant súlyát az Ur világ­teremtő, nemzetformáló erejének Rá­kóczi közelében. Mint eszmél a halálra ítélt nemzet! Mint veri szét hóhérai seregét! Mint remeg Bécs! Hogy fut a császár! Arany köd! Arany kor 1 Arany lap! „Régmúlt dicsőség“! „Immár Isten hozzád.“ ■■■■ wammmmmmmmam am hhhhmí ■uhb: HHHnm H&snHB ■■HnBHENB HhuIIIhBSISB H A tavaszi évadra nagy választékban Alapítva 1840 —------rí——. Hölgy és leány felöltők ================ Le gújabb hölgykelmék. — Úri gyapjúszövetek. — Crépe de chinék minden színben. Lichtmann-cipők. — Gyukits-kalapok.— Legújabb nyakkendők. _ Keztyük. _ Mi ndennemű vászonáruk — Szőnyegek. — Paplanok. — Női és férfi fehérnemüek. Alapítva 1840 Pirnitzer József és Fiai áruházában Szekszárdon

Next

/
Oldalképek
Tartalom