Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1925-12-22 / 50. szám

1925 december 22. beadott panaszok felett egyszerűen napirendre tért. A múlt ér folyamán Washingtonba összehívott leszerelési keínferencia sem járt a kívánt ered- Ménnyel: a fegyverkezés őrületes tem­póban folyik tovább és csak áz a különbség, bogy a győztes államok áBig fel fegyverzett hadseregeivel a vesates népek lefegyverzett védtelen tömegei állanak szemben. A Nép­szövetség eszméjének legfőbb kudarca azonban az, hogy abba belépni maga az intézményt életre keltő Amerika is vonakodik. Pedig, amíg a népek koncertjéből as Amerikai Egyesült Államok, Oroszország és a Német Birodalom, — o három nagyhatalom hiányoznak, mindeddig a Nemzetek Szövetsége nem fog rendelkezni kellő erővel és tekintéllyel ahhoz, hogy akaratának érvényt is szerezzen. sivár és vigasztalan helyzetben az embereken tompa közöny és tunya kétségbeesés vett erőt; a tömegek el vesztették hitüket és bizodalmákat a szebb jövő lehetőségében. Beletemet- keitek a mindennapi élet apró cseprő dolgaiba, vagy élvesetek hajbi- szasa közepette iparkodtak feledni sorsak mostohaságát. És ennyi baj és kilátástalanság közepette egyszerre ismét remény éledt az elcsüggedt szivekben! Az Önzés és Gyttlölség sötét árnyai mögül hirtelen előbuk­kant a Béke és Megértés szelleme; a Történelem sürü fellegekkel bevont égboltozatán egyszerre előtűntek az életetadó N»p rügyfakas'ztó sugarai. Az egész világon nagy lelki meg köznyebbülést hozott a locarnói kon­ferencia hire. Az e réven világneve­zetességre szert tett svájci városkában, Loearnoban folytak le a nagyjelentő ségt tárgyalások, melyek forduló­pontot jelentenek a világpolitikában. Az ott parafáit nemzetközi egyez­mények okmányait 1925 december hé elsején írták alá és cserélték ki Londonban nagy ünnepélyesség mel­lett zz érdekelt hatalmak képviselői. A napisajtó meglehetős részvétlenség- goi siklott el e korssakaikotó fontos­sággal bíró történelmi esemény felett, pedig ennek a most Londonban meg­kötött egyezménynek talán nagyobb a jelentősége a világbéke tekintetében, mist magának a párizsi „békémé­nek. Az egyezmény legfőbb jelentősége abban áll, hogy egyrészről Német­ország, másrészről pedig Francia- ország és Belgium egymás jelenlegi határait kölcsönösen elismerték és az egyezség betartását Nagybritannia és Olaszország szintén biztosították, azaz kötelezték magukat, hogy az esetben, ba bármely szerződőfel a mostani ha­tárokat megsértené, teljes hadierejük­kel a megtámadott fél segítségére sietitek. Ugyanekkor két döntőbíró­sági egyezség is jött létre: az egyik Kémet- és Lengyelország, a másik Németország és Csehszlovákia között, mellyel szerződő felek a köztük eset­leg felmerülő vitás ügyek elintézé­sére nemzetközi döntőbíróság illeté­kességében állapodtak meg. Ez alka­lommal az entente-államok kiküldöttei kilátásba helyezték a Népszövetségi alapokmány XVI. pontjának olyként való módosítását, hogy ezáltal a Német Birodalomnak a Népszövetségbe leendő belépését elősegítsék. Ily előzmények után Németországnak a Népszövet­ségbe való felvétele a legrövidebb időn belli meg fog történni. Hogy mit jelent ez a legyőzött népekre nézve, pem szorul bővebb magyarázatra; elég tudni azt; miszerint a Legfőbb Tanács — amelynek Németország I TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Haidekker János oki. mérnök magánmérnöki irodája Szekszárd Vasbetontervezés építési vállalkozó 00 00 957 Telefon 121 Községrendezés belépte után mindjárt tagja lesz — határozatai csak akkor hajthatók végre, ba egyhangúlag hozattak. Ránk magyarokra nézve a londoni egyezmény szintén óriási horderővel bir. Szó sem lehet ugyan arról, hogy mi valamikor beletörődjünk a ránk erőszakolt békébe és lemondjunk Magyarország integritásáról. A most is hatalmas, erőtől duzzadó Német ország megtehette azt, hogy lemond­jon Elszász-LothariDgia birtokáról; de az agyoncsonkitott és jelenlegi formájában életképtelen Magyarország a megszállt területek elszakitásába soha bele nem egyezhet, magyar vé­reink Uléözését részvét nélkül nem nézheti. De meg kell változnia kül­politikai orientációnknak. Fontolóra kell vennünk, hogy immár több mint kétszáz éve Anglia szava irányítja a világtörténelmet és hogy ennek a föld felületének csaknem negyedrészét el foglaló óriási világbirodalomnak ha­talmi súlya a jövőben még inkább növekedni fog. Ki kell kapcsolódnunk a francia politikai befolyás köréből, mert ennek természetes törekvése a szövetséges kis entente államok erősí­tésére és a ránk nézve kedvezőtlen politikai állapotok fentartására irá­nyul. A népek küzdelmében helyünk csakis volt szövetségesünk, a dicső múltú s nagy jövőjű német nemzet oldalán lehet, amellyel már egy ez­redéve állunk állandó kulturális, gaz­dasági és politikai összeköttetésben. Ha a nemzetek élete öncél, mely minden más érdek felett áll, — amint azt Macchiavelli tanította — úgy köz­életünk minden megnyilvánulásának és kormányzatunk minden tevékeny­ségének Nagy Magyarország feltáma­dása ügyét kell szolgálnia. Fajunk fennmaradásának egyetlen lehetősége az, hogy a Kárpátok medencéjének áldott földje, ez a természet által oly csodásán megalkotott legtökéletesebb földrajzi egység, ismét egyetlen szer vés állammá alakuljon, még pedig a vezetésre egyedül hivatott magyarság fennhatósága alatt. Karácsonyi ének. Itt van megint a rég várt szent Karácsony, Szeretet béke szent ünnepe, Lelkünket újra átkarolja áldón Egy régi csoda, fényes szent rege. A gyermek Jézus, jóság mintaképe, Jászolbölcsője alján szendéi eg S felhőkön túl a távol messzeségbe’ Szózatba kezd az angyali sereg: Az Istennek dicsőség fenn az égbe’ A földön drága béke » És jóakarat néktek emberek. Keleti bölcsek kelnek hosszá útra, Amelyre fényét csdlagláng veti S ajándékképpen visznek tarsolyukba' Tömjént, mirhát és aranyat Neki. Ezekkel lépnek hódolón elébe Imádva őt, az áldott kisdedet És tisztességet leborulva téve Az ajkuk szintén Ily fohászt rebeg^ Az Istennek dicsőség fenn az égbe*, A földön drága béke, És jóakarat néktek emberek. Oh édes és szép hosszan elmerenve Tűnődni e szent, drága, tűnt regén S gyermekkor álmát visszasírni csendbe* A szent Karácsony áldott ünnepén. Kis Jézust látni jászolbölcsejében’, Amint felette csillagfény lebeg S hallgatni a dalt, mely gyönyörbe égve, Mit angyaloknak ajka rebeg: Az Istennek dicsőség fenn az égbe’, A földön drága béke És jóakarat néktek emberek. Az a tündöklő bethlehemi csillag Számunkra is szent égi fény legyen, Vezérlő* fénye földi utainknak Jézus felé e zordon életen Érző szivünknek belső rejtekébe Lopódzzék most be régi szeretet, Oh halljuk me,> mind — felfigyelve végre — A szózat, mely reng a föld felett: Az Istennek dicsőség fenn az égbe* A földön drága béke És jóakarat néktek, emberek. Babay Géza. Csendesség, békesség. Or. Magyarász Ferenc. A decemberi estnek mélységes csendje, hófehér békéje borul a téli tájra, mikor e sorok írásához látok. Ember, állat elpiheot; falevél sincsen, mely megrezdüljön. Szel ő sincsen, mely megrezegtesse a falevelet. Csak a füst száll lassan az ég felé, mint valami csodás, ködös jegenyé­nek sudár törzse, mely kísértetiesen fehérük az egyre sötétedő alkonyat- ban. Csendesség, békesség . . . Hát ott, ahol e sorokat olvassák, van-e békesség és lesz-e csendesség ? A kis Jézuska legyen a tanúm, hogy csendességet nem is kivánok kedves olvasóimnak. Sőt inkább azt kívánom, legyen minden ház, ahova e sorok eljutnak, az igazi örömnek hangosabbnál hangosabb tanyája. Azt kívánom, hogy a szent este sze­retető egyesítse az egész családot, hadd fakadjon mennél vidámabb kacaj a kis Karácsonyfa tövében, a kis Jézuska kegyelmétől az ártatlan kisdedeknek ajak-ról. Azt kivárom, hogy a gyermek Jézus születése- napján, a gyermekeknek e legszeb­big ünnepén találjon haza minden gyermek, akinek még van valahová hazamennie, hogy ott, az otthon édes ölén elmondhassa őszbeborult édesatyjának, édesanyjának a saját életének minden küzdelmét és sikerét, minden örömét és bánatát, hisz Karácsony szent estélyén még a a panasz is gyönyörűség, ha még van kinek panaszkodnunk, mert vigasztalást találunk a ezeretetben. 0 ne legyen csöndes karácsonyunk, mert karácsonykor csak a szomorú­ság csöndes, csak a könnyek marad­nak némák! ó ne legyen csöndes karácsonyunk, mert az csak ott csöndes, ahol gyer­mekek ninosenek, ahol puszta a virágoskert és kétségbeesés ül a haza reménységének bűn hántolta Birján. O ne legyen csöndes a karácsony, mert ma csak az egyedül élő embe rek merednek hallgatagon maguk elé, akiknek családjuk nincsen, te­hát otthonuk sincsen, akik ma in - kább, mint bármikor máskor érzik az egyedülvalóság vigasztalanságát. panasza, áldatlan 1 És hányán vannak az élet ország- utjának a magányos vándorai között olyanok, akiknél áz egyedüllét érzető épp a mai napon, a szeretet ünne­pén, valósággal az elhibázott éleinek átkává Bulyosul 1 Családok, szerető szülők és szere­tett gyermekek, igazán hangos kará­csonyt adjon tinéktek a kis Jézuska. De adjon békességet is . .. Hiszen csodás mennyei kincsnek kell lennie a békességnek, bogy a Megváltó születésekor maguk az angyalok hir­dették azt a jóakaratu embereknek. Nem gazdagságot, nem hírnevet, nem rangot és pompát, nem a szennyes élvezeteknek szeplős, zavaros kely- hét: békességet hirdettek az embe­reknek. Legyen békesség a saját szivünk­ben. Simuljanak el) a vad szenve­délyek vészes viharai, némuljon el a. gyűlölet rekedt kiabálása, csende­sedjék az elégedetlenségnek sokszer mesterségesen felhangolt hallgasson el a pártviszály lármája: legyen végre Testvér a testvérrel, rokon a rokon­nal, szomszéd a szomszéddal cs nálja meg végre és őrizze is meg az igazi, bensőséges békességet. Kedves Olvasóim, minmagunkon kell kezdenünk, ha azt akarjuk, bogy békesség legyen a földön. Jóakaratra van szükségünk, mert ha ez nincsen, békesség sinosen, Szegény hazánk példája mutatja, hogy az a béke, melyet gyűlölet és bosszúvágy, irigység és árulás kö­töttek, csakugyan meg is van kötve, meg is van bilincselve úgy, hogy áldó kezét képtelen kiterjeszteni. Akarnunk kell a békét, de nem a henye vágynak meddő szavával, hanem őszinte, erŐB és eltökélt aka­rattal. Ha ez ünnepnapon csak két szív talál is egymásra, kiket eddig a sokszor csak csekélységből, félreér­tésből eredt gyűlölet elválasztott, ha szent karácsony estélyén csak két kéz fonódik egybe, csak két szempár mosolyog is egymásra; ez is egy lépés a nagy békesség felé, ez is áldás, ez is öröm, ez is igazi Karácsony. Ezt az igazi Karácsonyt add meg nekünk, Istenünk l Szekszárd város rendes közgyűlése. Rakovszky Iván belügyminiszter a nemzetgyűlésen a legteljesebb elisme­réssel nyilatkozott arról a 19 város­ról, amely a külföldi kölcsönből víz­müvek létesítését határozta el. Reá­mutatott arra, hogy egy községből nem akkor lesz város, ha papirosou megkapja ezt a címet, hanem csak akkor, amikor a modern fejlődés útjára lép Szekszárd város első volt azon városok között, amelyik a víz­vezeték létesítését elhatározta és a képviselőtestülettől nyert felhatalma­zása alapján a város azonnal meg is kezdte e berendezés megkezdésével járó mankálatokat. A városi tanács heteken át a késő esti órákig állan­dóan azon tanácskozott, hogy miké­pen oldja meg vízvezetéki szabály- rendeletében a nehéz és a város kö­zönségének anyagi megterhelésével járó kérdéseket olykepen, hogy e több milliárd koronás befektetést igénylő beruházás amortizációs költ­ségei a legigazságosabb aranyban osz­tassanak fel a város lakossága kö­zött. MAUTNER GYULA

Next

/
Oldalképek
Tartalom