Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1925-03-07 / 9. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1925 március 7. b Anker Általános Biztosító R.-T. Tolnamegyei főképviselet: FULLÉR és BOROS Szekszárd, Kaszinó-bazár. Flfnnnrf* Tűz-, jég-, baleset-, szavatos- CI[P9nB* sági-, betöréses lopás-, szállít­mány-, élet-, aranykorona- és autóbiztosí­tásokat. Alakult 1858-ban. I m m m m m ni m di di di di di ói SZABÓ JÁNOS Telefon: 120 mérnöki irdája ▼ Szekszárdon. Vasúti fasor 6 V ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fQtés-, fürdő-, egészségügyi, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek,, beton- és vasbeton­szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szál­lítása. — Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. dl dl dl m di di di di di di di di di 0i JÓKAI. Irta: BODNÁR ISTVÁN. Ha a — könyvet elérné a — Végzet, Egy újkori Szybilla-enyészet, S kérdenének: mit máglyára raknak, Mi maradjon abból a — magyarnak? — Lelkemn k bár — mindért kén sírnia, Azt felelném: első a — Biblia! Az enyhület, megnyugvás kútfeje, Fáradt^lelkeknek: párna pehelye, S bölcs alázat kapcsos imakönyve ... , — De utána Jókai, ki —jönne! A nagy „mesés“, az örök álmodó, Édes álmunkban mégis a — való, S valónkban — álom... Ifjú tűz, erő, Az agg-gyermek s gyermek-vén bölcselő... — Hadd jönne ő, szent bibliánk útán: Örök fénynek a borús éjszakán, Zord napokra: biztató reménynek, Almodáshoz.— ringató zenének. Bús sírunkra, melyet mélyre ástak: Feltámadást zúgó trombitának. ...S könyv, mind veszhet... (Persze, el ne vesszen!) Helikonunk mégse vón — kietlen. Mint Koránban benn: minden — bölcseség, Közöttünk ő a Kezdet és a — Vég... Üde oázis, szomjoltó patak — S Jókaink te, a szárnynak szárnya vagy, Emelsz, ragadsz, mint szent Turulmadár, Szállunk ... és nincs már : csonka, szűk határ, Szemünk végig lát az — egész hazán S mint pásztorkürt ott búgsz a — Hargitán, Alföldön vagy furulyák panasza, S megcsörrenő — kard lelked láng szava I Benned, mi — részek, még — egész vagyunk: Egy az imánk, a vágyunk, sóhajunk S egy is marad, amig bennünk — te vagy: A hivő lélek, erős akarat, Tettér elő nyár... Maradj hát velünk: Megédesitni szörnyű végzetünk, Szép, édes meséd jó, ha hiteget, Hadd reméljük, hogy jön még — kikelet S ért kalász lesz lelked sok vetése S az — aratás: hazánk — örök élte! „ nyomtatott ivet ölel fel s még a 10—12 pótkötetet is hozzászámítva, az egész mintegy 36 000 nyomtatott oldalra rúg, egyenkint 38 sorral és soronkint 10 cm. hosszúsággal, ami összesen 136 8 kilométernek felel meg. Ez, ha nem is futja Nagymagyarország kö­rülkerítésére, arra mindenesetre bőven elég volna, hogy legalább is szülő­városát — Komárom ot a 90 km. hosszú (és 15—20 km. széles) Csaló­közzel együtt visszacsatoljuk ? I Ily bő termékenységnek persze hatnia kellett; mert bár igaz, hogy minden CBepp eső áldás a szomjas talajra, a hatás kiterjedése és melységére még sem mindegy, hogy tízperces, pásztás permet, vagy 20—30 miliméteres országos, hetes eső áztatja-e a földet!? Hát még, ha egy ragyogó szellem 60—70 évig tartó, európai esője árasztja el és puhítja a száraz, sivár vagy közönyös lelkeket ? ! ? Hatásának második titka : tárgyai nak végtelen sokoldalúsága, kifogy­hatatlan változatossága és a céltuda­tos ügyesség, vagy szerencsés kéz, amellyel azokat ismereteinek .mesés gazdagságú tárházából kiválogatja. — Otthonos ő mindenben és mindenütt! Nemcsak nemzeti múltúnk, a világ történelem, a magyar közélet minden rétege és vonatkozása ismeretes előtte* nemcsak tisztában van az egész em béri társadalmat mozgató áramlatok­kal ; nemcsak teológia, filozófia-, politika-, aesthetika-, szép- és ipar­művészetekben, minden korok divatja- és szokásaiban tündöklik alapos, rend­szeres, jól átemésztett ismeretekkel; hanem valósággal telítve van az exact tudományok mélységei- és magassá­gából, a physika , chemia , mathema- tika-, technika, geographia-, ethno- graphia-, anthropologia , bányászat, kohászat-, csillagászat-, botanika-, zoologia-, sőt még a mezőgazdaság és kertészet-, ampeleologia és pomo logiából merített komoly tudással is; értékes betekintéseket nyújt mind e tudományágak gyakorlati alkalma­zásába és artista kóklerségekbe ép úgy beavat, mint a pénzverés titkaiba. Elvisz bennünket mindenüvé : a jeges tengertől kezdve a trópikus égövek izzó világáig; feltárja a föld termé szetes szépségeit és az Isten háta- mögöiti oláh falu hunyhöjában, vagy a hortobágyi csárdában ép oly ott­honosan mozog, mint a párisi operá­ban, külföldi szaténokban vagy a fejedelmek parkettjén. — Egyforma könnyűséggel utazik velünk az al­föld sarába ragadt szekéren, nádas ingo vány közt bujkáló szegénylegény lován, dunai búzás hajón, nehézkes delissánsson, vagy gyorsvonaton, gőz­hajón és repülőgépen. Szelleme és fantáziája — színtiszta magyarsága dacára — sincs a honi röghöz kötve, csak a szive és a lelke ! A szó legtágabb értelmében univer sális műveltségű, mindent meglátó, megértő és felölelő szelleme vnlósá gos „kiralyviz“, amelyben az emberi tudás és kultúra minden érce fel­olvad ; de ő az idegen kultúrákból magába olvasztott nemes fémeket csak arra használja, hogy a magyar di­csőséget aranyozza, fényesítse vele ! Francia könyvkiadók előnyös ajánla­tokkal csábították Parisba, hogy (más, nagy, idegen írók példájára) legalább ideiglenesen — ott telepedjék meg és ott dolgozzék; de őt szive-leike csak ide láncolta és a csábitó kilá­tások dacára itthon maradt. Pedig tudjuk, hogy anyagi gondokkal is küzdött s nem volt oka a kínálkozó pénzbeli előnyökön tultenni magát 1 ? Nagy hatásának további tényezője a mindig érdekfeszitő, élénk mese­szövés, mely a legmerészebb fantázia szárnyait fogva elbeszélőmüvészetének kerekei elé, sohasem válik nehézke­sen döcögővé vagy unalmassá. De nem is válhatik, hiszen a leg­szebb, kellemes, szó és kifejezésgaz­dag nyelvezet olaja teszi e kereke­ket sima pergésüvé. (Szókincsében 20 000 nél több kifejezést olastak össz»* 1) A költői szépségek pedig, melyek szinte vendégoldalra rakva töltik meg a fürge szekeret, egyenesen kápráza tosak! Akár tájakat és természeti csodákat, akár emberi jellemek és hangulatokat, akár pedig viszonyokat vagy eseményeket fest, minden, amit rajzol, elbeszéi: vagy abszolúte szép, jó és tökéletes, szemnek léleknek gyö­nyörűséges, vagy — ha rossz és csúnya — arányaival, méreteivel megkapó, félelmes vagy lenyűgöző. Szóval: romantikus a szó legteljesebb és leg­nemesebb értelmében ! Szélsőséges jellemfestésben legfeljebbVictor Hugo, — a meseszövés fordulatosságában legfeljebb az idősb Dumas múlja felül. De egyben nem múlja felül senki és ez: nyugateurópai kultúrával való­sággal telített színtiszta magyarsága! Lehetnek magyarabbnak látszó (bár másként kisebb) regényíróink, pl. Vas Gereben; de ennél épen az az euró- peerség hiányzik, ami Jókait — két­ségtelen magyarsága mellett — a kül föld számára is élvezhetővé teszi és I a világirodalomban is helyet biztosit | neki. 1FULLÉR és BOROS S „Kühne“ z mezőgazdasági 9 gépgyár rt. tolna- és ■ bácsmegyei képviselete S raktáron tart: csépiőgarnitu- rákat, szívó-, gáz és benzinmoto­rokat, szabadalmazott páros és páratlan sorú „Vera Drill“ kanalas sorvetőgéoeket és minden egyéb mezőgazdasági (11) gépet Főraktár: Szekszárdon,a Kaszinó­bazár épületében. — Telefon 49. E tekintetben csak egy magyar párja akad : Petőfi! Nemcsak a ma­gyar szabadság együtt ringatott böl­csője köti őket össze, hanem világ- irodalmi rangfokozatuk is. Ha Ősz- szehasonlitom e két büszkeségünket, igénytelen szemeimmel egymást ki­egészítő ellentéteknek látom őket: úgy hatnak reám, mint a magyar­ság apotheosisát szolgáló, két össze­függő pendant szobor! Petőfi — idegen vérü s mégis faj- magyar lelkületű; Jókai — tiszta fajmagyar vérü s mégis — európéer lelkületű. Petőfi a magyar föld, a magyar levegő, a magyar milieu beolvasztó és assimiláló képességének a diada­lát hirdeti az idegen vér és szár­mazás felett; Jókai a magyar lélek, magyar szív és értelem' felszívó és hasonitóképességét és európai kultú­rával szemben. Petőfi mutatja: hogyan teszi a magyar kultúra — magyarrá az ide­gen vért; Jókai: hogyan teszi a ma­gyar vér — magyarrá az idegen kultúrát! ? A kettő úgy áll ott, mint két ha- talmas Karyatid a kapu oldalán, mely magyar nemzeti kultúránkat az euró­paival összeköti ! De ma — Jókai emlékét ünne­peljük 1 írói hatása és hatása eszközeinek vázlatos rajza után vessünk tehát egy röpke pillantást magára az em­berre is I Szenteljünk emberi egyé­niségének is nehány percet 1 Persze, nehéz ezeket különválasztani olyan egyénnél, akiben az iró — és az ember oly harmonikusan simul egy­máshoz. Híres müvéből — a „Jövő század regényéből“ — vett hasonlattal tud­nám őt legjobban jellemezni. Mind emlékezhetünk ott felvetett két problé­májára : a tiszta, átlátszó, elég köny- nyü, kemény és saválló, de — saj­nos — törékeny üveg olyan töké­letesítésére, hogy acélszerüen hajlé­konnyá s igv ruganyosán ellenállóvá is váljék, mit is egy uj elem — az ichor-hypothetikus felfedezésével old meg ; s emlékezünk a történelmi fel­adatai betöltésére elégtelenné vált magyarság erősítésére, amit a felku­tatott. képzeleti őshaza, a „kincseő“- országbeli tartalék-magyarság bevo­násával ér el. Nos, az ö üvegszerüen tiszta és átlátszó, de az élet zökkenőivel, szem­ben kissé merev s ezért könnyen sé­rülékeny jellemét is ilyen — nem is egy, hanem két — ichor tette haj- lékonny és ellenállóképessé. Ez a lelki ichor: a jóság és a hűség. Jó ember volt, a szó legnemesebb értelmében s annak minden vonat­kozásában és — hűséges. Nemcsak hü adott szavához, igéreteihes, bará­taihoz, meggyőződése és elveihez, ha­nem hü — még a szerelemben is! Pedig, hogy ez mit és mennyit je­IMA LT V fill GYULA fogmüterme SZEKSZÁRD, Szekszárd-sznllú melleit. Telefon: 1071

Next

/
Oldalképek
Tartalom