Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-12-30 / 51. szám
Ezen szám ára 2500 korona. VII. évfolyam. Szekszárd, 1925 december 30. 5). szóm. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2500 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 20000 korona. — Postaköltség 2000 korona. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. I Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dl|a 10000 korona, k hirdetés ep 40 milliméter széles hasábon mllllmétarsoroaként 1000 korona. Közgyűlési részvénytársasági stb. hirdetések IZOOkor. — Állási keresőknek S0 száza* lék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklémhlr, eljegyzési hír, ess* léd! hír, valamint a nyllttér soronként 8000 koronába kerül. Uj év. Tavaszi szellővel, szivárvánnyal köszöntött be az uj év és a dermesztő hideg ntán ezzel búcsúzott az ó év. Mit jelentsen ez ? Az isteni gondviselés ujjmutatása-e ez, hogy csüggedő lelkűnkbe az uj évve| uj remények ébredjenek ? Vigasztalás akar ez lenni, hogy a reánk nehezedő kinos esztendők zordságából a remónyt- fakasztó tavasz ébredésébe, a béke szivárványos, enyhülést nyújtó felfrissülésébe jutunk, avagy figyelmen tetés, bogy nézzétek, az újjászületés korszakába juthattok, de meg kell békélnetek egymással, mint ahogy a zugó vihar után a természeti erők békéjét hirdeti a szivárvány ! ? Elcsüggedt, kétkedő lélekkel állunk az ó évnek mesgyéjén és reménnyel, hittel, imádkozó lélekkel tekintünk az eljövendő elé! A lepergett év nagy lépésekkel vitt előre bennünket azon az utón, amely porbasujtottságunkból, romjainkból, kinos és hosszú küzködés után az aj élet felé visz, hacsak a magunk balgasága, a magunk hitványsága vissza nem lök ismét a mélységbe. Gazdasági talpraállásunk első lépéseit megtettük, a külföld politikai és gazdasági bizalma kezd felénk fordulni. Óriási munkát kellett végez'ni azoknak, akik kormányzatunkat vezetik és nagy áldozatokat és lemondást kívánt azokért a lakosság millióitól, de kérdezzük: lehet-e áldozat és lemondás nélkül álmodni ennek a rettenetesen lesújtott nemzetnek egy jobb korról, egy uj életről? Azok, akik a maguk kis politiká jának malmára óhajtják a vizet terelni és nem a nemzet feltámasztása a végcéljuk, önös érdekeiket vélik szolgálni, amikor az áldozathozásból és lemondásból az elégületlenség gyú- anyagját akarják kicsiholni. Bethlen István a politikai szünetet arra használta fel, hogy figyelmeztette nemzetét azokra a veszélyekre, amelyek fenyegetik, ha e mételyezők után indul, politikai és állampolgári fegyelmezettséget kér a magyar néptől, akkor nem félti a magyar jövőt. Ha ez a szózat elhallatszanék minden palotába, minden falusi kunyhóba, ha Bethlen István grófnak megrázó és lélekbe markoló igazságai he tudnának hatolni minden magyar ember szivébe és agyába, akkor a magyar nemzet egén is megjelenhetne az a reményt nyújtó, hitetfakasztó, békét és boldogságot hirdető szivárvány, amely nemzeti színünkben ott díszelgett hatalmas félkörben a napokban az Ég boltozatján, mintegy intve mindeneket: - Szálljatok magatokba, békéljetek meg egymással, szeressétek jobban a hazát, mint gyűlölitek egymást, akkor meghozza számotokra az uj év a szenvedések tapasztalataiból felépülő boldog jövendőt. S. Tolnavárrnegye törvényhatósági bi zottsága december hó 30 án Jankó Ágoston főispán elnöklete alatt üléBt tartott. A közgyűlésen a bizottsági tagok czekély számban vettek részt, aminek magyarázata, hogy az év végén mindenki annyira el van fog lalva, hogy nem igen érnek rá köz- ügyekkel foglalkozni. A közgyűlés megnyitása ntán Si- montsits Elemér v. b. t. tanácsos napirend előtt szólal fel és felhívja az alispán figyelmét arra a körül* menyre, hogy a Siópart emelését tervezik azon okból, hogy a Balatonból nagyobb mennyiségű viz le gyen lebocaájtható. Bár a Balaton szépitését helyesli, azonban ezen vizleeresztéssel ki vannak téve a sió menti területek annak, hogy a talajvizek nem vezetődnek le és igy 60-70 ezer katasztrális hold termés hozama veszélyeztetik, kéri az alispánt, hogy ezen tervet kisérje éber figyelemmel és emez, a sok gonddal küzdő gazdák termelését veszélyez- terv ellen a megfelelő lépéseket tegye meg. Jankó Ágoston főispán Simontsits Elemér tetszéssel fogadott felszólalását még azzal egészítette ki, hogy nemcsak a siómenti, de a Kapos és Koppány környéki földek is veszélyeztetve lennének a tervezett viz levezetéssel. Dr. Éri Márton alispán köszönetét fejezte ki Simontsits Elemérnek, hogy felhivta figyelmét a vármegye közönségét erősen érdeklő tervre, természetesen azt élénk figyelemmel fogja kisérni és minden törvényes eszközt felhasznál a veszélyes terv meghiasitása érdekében. Ezután reá tértek a napirend le- tárgyalására, amelyről jövő számunkban fogunk megemlékezni, ezúttal csak arról a meleg ünnepeltetésről emlékezünk meg, amelyben a törvényhatósági bizottság a nyugalomba vonuló dr. Dragits Imrét, a vármegye tiszti főorvosát, ezt a régi, kiváló, derék és puritán főtisztviselőjét részesítette. Szévald Oszkár főjegyző olvasta fel dr. Dragits Imre nyugdíjazását kérő és búcsúzó levelét és a tisztviselői nyugdíj választmány véleménye alapjáni határozati javaslatot, a melyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Dr. Dragits Imre hálás köszönetét móndott hosszas szolgálata alatt a törvényhatósági bizottságnak, volt hivatal főnökeinek és tisztviselő társainak mindenkor tapasztalt támogatásáért és kéri, hogy abban nyugdíjba vonulása után is tartsák meg. Az éljenzéssel fogadott búcsú szavak után Jankó Ágoston főispán a következő meleg elismerő szavakkal búcsúzott a nyugalomba vonuló fő- tisztviselőtől : A vármegye közönsége fájdalommal látja, hogy a vármegyének egy régi, érdemes iő- tisztviselője kíván a közszolgálattól megválni. Szinte el sem tudjuk már Tolnavármegyét dr. Dragits Imre nélkül képzelni, aki 46 évig, tehát majdnem egy félszázadon át mint körorvos, majd mint járási orvos, utóbb mint vármegyei tiszti főorvos vármegyénk köz- egészségügyének lelkes, buzgó és hűséges gondozója. Az idő az ő acélos erejét és megtörhet- lennek látszó munkabírását is meggyengítette, minek folytán nyugalomba vágyik és mi kénytelenek vagyunk tőle megválni. Őszinte sajnálattal látjuk távozását és a válás pillanatában lángra lobbannak lelkűnkben azok a forró érzések, amelyekkel ezen puritán becsületességü, kötelességtudó, önzetlen, buzgó, példás tisztviselő és ezen melegszívű nemes emberbarát iránt mindenkor viseltettünk Távozása alkalmával a vármegye közönsége teljes elismeréssel és hálás köszönettel adózik búcsúzó, érdemes főtisztviselőjének és azon őszinte kívánságunk kiséri visszavonulását, hogy az a köztisztelet, közbecsü- lés és szeretet, amelyet méltán kiérdemelt, tegye neki kellemessé és nyugalmassá pihenésének még sok, számos éveit. Jankó Ágoston főispán hatásos, szép beszédét nagy tetszéssel fogadta a törvényhatósági bizottság. Dr. Éri Márton alispán kézszséggel csatlakozik a főispán indítványához. A távozás és válás mindig fájdalmas érzést vált ki főként akkor, amidőn egy tiszttárstól kell búcsút venni, akit évtizedekig a baráti szeretet érzése, a fáradhatatlan együttmun- kálás fűzött hozzája. Midőn a vármegye tisztviselői kara nevében bu csuzik dr. Dragits Imrétől, azt kivánja neki, hogy jól kiérdemelt nyugdiját jó egészségben és erőben hosszan élvezhesse és tisztvisel őtársait tartsa meg továbbra is régi szeretetében. Simontsits Elemér v. b. t. tanácsos szükségét érzi, hogy ne csak a szóró san vett hivatalos körök, de a törvényhatósági bizottság tagjai is búcsút vegyenek dr. Dragits Imrétől, aki oly hosszú időn keresztül a legpuritánabban töltötte be azt a fontos hivatást, amelytől most megválik és azt a tógát, amelyet hivatalba lépésekor magára öltött, tisztán, mocsoktalanul adja vissza. Mint volt hivatalfőnöke tesz erről tanúságot, aki pedig tudja, hogy abban a hatáskörben, amit dr. Dragits Imre betöltött, sokfelé, sokan tépett tógával kerültek ki. Á legmelegebb elismeréssel csatlakozik a főispán és alispán elismerő búcsúszavaihoz. A helyesléssel kiBért meleg ünne- peltetésért dr. Dragits Imre mélyen meghatva mondott köszönetét. Az elismerő szavakat nemcsak az ő munkálkodása elismerésének tekinti, hanem abban biztatást lát utódai és tisztviselőtársai részére, hogy a becsületes kötelességteljesités elismerése sohasem marad el. A törvényhatósági bizottság tagjai lelkesen megéljenezték a nyugdíjba vonuló fő tisztviselőt, akivel a régi vármegye egy tipikus nemes alakja vált ki a közszolgálatból. A rádió. Ezen szó, mely pár év éta ott szerepel a magyar szótárban is, a Rádió Rendelet hosszú körülírása szerint olyan készüléket jelent, mely : villamosság utján fémvezeték nélkül nagy váltakozás számú áramok segélyével jeleknek és h&Dgoknak vételére szolgál. A szó latin eredetű, a latin radius = sugár szóból képződött és a leadó kézzülék zzon tulajdonságát jellemzi, hogy elektromos hullámokat sugároz ki, mely a tér mi*- den irányában óri&Bi sebességgel tovább terjed. Ugyanezt fejezi ki a „ Broadcasting“ megnevezés, mely az angol „*to hroadcaat“ — kisugározni szóból származik. Az elsó rádió készüléket Marconi olasz fizikus 1897 ben készttette, ki azonban ekkor még csak 6 kilométerre tudott drót nélkül, tisztán elektromos kisugárzással jeleket továbbítani. Huss évi fáradhatatlan kísérletezés után sikerült De Forest kisegítő találmánya révén e távolságot 1919 ben 180 km.-e növelni és ettől az időtől datálódik a rádió rohamos elterjedése. A rádió gyakorlati értékét legelőször a praktikus gondolkozásu hollandusok ismerték fel, kik 1920 ban állították fel az első közcélt szolgáló rádióleadó állomást, mely naponként az amsterdami tőzsde kurzusait röpítette világgá. A háborútól elgyengült Európában egyenlőre ezen kezdeményezésnek nem volt folytatása, hanem annál nagyobb lendületet vett Amerikában. Az amerikaiak mindjárt a rádió születésének órájában észrevették az óriási üzleti lehetőségeket, amelyeket a rádió nyújthat. Észak-Amerikában ugyancsak már 1920 ban létesült az első rádió leadóállomás, ezután pedig egyik napról a másikra újabb és újabb gyárak létesülnek, óriási rádióipar fejlődik ki. Gyárak összefogva a leadóállomások végnélküli sorát állítják fel, hogy így a rádiónak minél nagyobb közönséget, és gyártmányaiknak minél nagyobb elhelyezést biztosítsanak. Két év alatt az egész Amerika — a szigeteket is beleértve — behódolt a rádiónak és csak ezen óriási amerikai siker után 1922 ben létesült az első nagyobb leadóállomás Éurópában és pedig Franciaországban. 1922—1924-ig rerjedő időben berendezkedik egész Európa a rádióra, sőt végül nálunk is 1925 nov. 10-én megjelenik a Rádió Rendelet és két héttel ezelőtt ünnepélyesen átadták a magyar közönségnek az első magyar leadóállomást is. Ezen állomás mindennapi prog- rammja a következő: reggel 9 órakor a napi lapokból a legfontosabb hírek felolvasása, délben a pontos időjelzés, délelőtti hirek, az aznapi áru- és értéktőzsde jelentése, délután 3 órakor piaci és közgazdasági jelentések, szemelvények a délutáni újságokból, délután 5—7-ig Vármegyei közgyűlés. /
