Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1925-02-14 / 6. szám

4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1925 február 14. Porosz szén Mész Portlandcement Prima falitégla Prima tefőcserép Épületfa, szőlőkaró Vasgerendák Eternit-pala igen olcsón eladó a tavaszi szezón beállta előtt HAIDEKKER JÁNOS építési irodájában, Szekszárd. Telefon 121 BflktáMlr Szekszárd, Verbőczy-utca 6. szám. nmnuiMH» Szekszárdi pályaudvaron és vasúttal szem­ben, a volt tisztviselőcsoport suterénje. ho I Gedeon Bela I * »MWrdUllanii 1 1 relső kereskedelmi iskola igazgatója, volt népfölkelő szá­zados, több harctéri kitüntetés tulaj­donosa, hosszas szenvedés után a budapesti tudományegyetemi bel­gyógyászati klinikán e hó 6 án el hunyt ób 8-án délután 3 órakor a róm kath. egyház szertartásai szerint temették a rákosi uj köztemető ha­lottas házából. Trautmann Henrii, a felső kereskedelmi iskolák főigazga tója nagyszámú tanárral és volt tanít­vánnyal kisérte a megboldogultat utói só útjára. A temetésre dr. Resch Aurél reálgimnáziumi és kereskedelmi iskolai igazgató ób Mentz János tanár vezetésével a szekszárdi felső keres kedelmi iskola több növendéke is Budapestre utazott. A Kereskedelmi Iskolai Tanárok Egyesülete nevében Heinrich János búcsúztatta a halottat, majd a szekszárdi tanulók megbizá sából Nübl József IV. évf. növendék mondott ntólsó Istenhozzádot a meg boldogult igazgatónak. Gedeon Béla, akinek halálát özvegyén kivül négy gyermeke siratja, a szepesmegyei Mecenzéfen született. Középiskolai tanári oklevelének megszerzése után egyideig a premontrei kanonokrend rozsnyói főgimnáziumában volt meg­bízott tanár, majd- megszerezte a ke­reskedelmi szaktanári képesítést is és mint a könyveléstan, valamint a politikai és kereskedelmi számtan tanára, a debreceni kereskedelmi aka démiához került Debrecenből a kiváló hirü kolozsvári kereskedelmi aka­démiához hívták tanárnak és ott az akadémia főiskolai tagozatán is ő adta elő a kereskedelmi szaktantár gyak&t. A háború kitörésekor be­vonult és az öszzeomlás után került vissza Kolozsvárra, ahonnan az oláhok elől menekülni volt kénytelen. Hosszú kálváriajárás után a nyíregyházai, majd a békéscsabai állami leánygim náziumhoz nevezték ki tanárnak. Békéscsabáról bivta meg őt Szekszárd városa az J921-ben alapított városi felső kereskedelmi iskolához, amely nek vezetését Sándor János ideiglenes igazgató távozásakor, az 1923—24. tanévben vette át. — Anyák 0ktatá8a> A Szekszárdi Szociális Misszió Társulat keretében működé anya- és csecsemővédő in tézet vezetősége sorozatos előadást rendez anyák oktatására. Az első előadást folyó hó 2-án tartotta dr. órffy Lajos á helybeli bábaképzó intézet igazgató tanára örvendetesen nagy számban összegyűlt hallgatóság •lőtt. A mindenki számára megért- hetően előadott tudományos ismere­teket, gyakorlati tanácsokat a nagy részt női hallgatóság nagy figyelem­mel és érdeklődéssel fogadta s re mélhetőleg a gyakorlatba is átviszi. Ez lesz a legszebb jutalma az elő­adó meleg szeretettől áthatott mun­kájának. Az előadás után kis isko lás gyermekek ének, szavalat, hegedű- számokkal szórakoztatták a ragyogó ázemü mamákat. A legközelebbi elő­adást április első vasárnapján ren dezi a vezetőség. — Községi fürdő Tolnán. A kép­viselőtestület közgyűlése elhatározta, hogy Tolnán községi fürdőt fog lé­tesíteni. A község áldozatkészségén felttl jelentős kulturérzékre vall ez az elhatározás, amely közegészség­ügyi tekintetben szinte beláthatatlan fontosságú. Tolnától ebben a tekin­tetben példát vehetne a szomszédos Baja, amely bár törvényhatósági jogú nagy város, még Bincsen akkora ál­dozatkészsége, hogy fürdőt építtetne. — A Tolnamegyei Újság Mindig kapható a szekszárdi Világ- Mozi pénztáránál is. — A Szekszárd-Tolnamegyei Nő­egylet estélye. A legteljesebb erkölcsi és anyagi siker jegyeben zajlott le február 7-én a Nőegylet műsoros táDcestélye. A régi hagyományokhoz hivea ez idén is a farsang egyik legsikerültebb mulatsága volt ez. Azzá tette a nívós műsor, a város és a környék szinejavának megjelenése és az általános jókedv, amellyel min­denki táncolt és vigadott reggelig. 9 órakor megérkezett a Nőegylet elnöke: Csapó Dánielné, a két alel- nökkel: Kovács Dávidnéval és özv. Herceg Gynlánév&l, mire megkezdő­dött a műsor dr. Kunczer Jenő he- gedüszámával. Massenet: Andante, Burme&ter-Padre Martini: Menüett és d’ Ambrosio Canzonetta cimü da­rabokat játszotta el Polgár Margit zongorakisérete mellett,' kifogástalan kidolgozásban, szép, meleg tónussal. Polgár Margit ideális kisérő. Ezúttal is oly finoman kisért, hogy a hegedű leghalkabb pianői is szépen érvénye­sültek. Ezután dr. Bochmüller Mik­lós énekelt. Kellemes hangjával egy­formán szépen énekelte el mindegyik darabját (Schubert: A vándor, Loewe: Skót ballada és két magyar dalt), általános tetszést keltve. A zongora- kíséretet Kenézy Endréué látta el teljes precizitással, szépen érvényre- juttatva a darabok változó szinezéseit. A következő szám Wächter Károly hegedüjátéka volt cigánykiséret mel­lett. Szebbnél szebb magyar nótákat muzsikált és oly szépen, hogy még az úgynevezett „klasszikusokat" ked­velők is élvezettel hallgatták szívhez szóló játékát. Az utolsó szám volt a „Boszorkánytánc". Táncolták: Bajó Klári, Borbás Annika, Dicenty Sári, Kiss Magda, Korbonits Margit, Mayer Margit, Mirth Sári, Sárossy M*gda, Stetka Sári és Tóth Margit. A tán- colókat elismerés illeti bájos, könnyed és ritmikus táncukért, Brukker Ká­roly táncmestert magáért a kompo­zícióért, mely teljesen kifejező volt és a fáradságos, pontos betanításért, Polgár Margitot pedig a nagyszerű zongorajátékért. Olyan hatásos szám volt ez, hogy a közönség zugó tap saira meg kellett ismételni. A műsor után megkezdődött a tánc. Szünóra alatt kitűnő büffé volt, mit a fárad­hatatlan tagok kértek össze jótékony családoktól. Az italok is jók voltak, így azt hisszük, mindenki kellemes emlékekkel távozott. Úgy értesülünk, hogy az estély tiszta jövedelme pár millió volt, igy a Nőegylet szegé nyeinek is meglesz majd az örömük. Az adományokat jövő számunkban közöljük. — Tolna szabályozása- Tolna nagy­község képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy bel­területének rendezésére nagyobb sza­bású vizlevezetési munkákat fog vég rehajtani. A vizlevezetés terveinek elkészítése után megállapítják a szük­séges költségeket és árlejtést hirdet­nek a munkák hivitelére. — A Szekszárd Szálló sorsa. A városi tanács a Szekszárd Szálló re­dukált üzemének és a földszinten létesítendő üzlethelyiségeknek bérbe­adására f. hó 26 án d. e. 10 órakor a városházán árverést tart, amelyre ! vonatkozó árverési feltétéleket lapunk hirdetési rovatában közöjük. Itt em­lítjük meg, hogy amennyiben a fel­tételek értelmében a kitűzött ideig a Szekszárd Szálló bérletére elfogad­ható ajánlat érkezik be, a nagyven­déglő jelenlegi alakjában adatik bérbe. — Eljegyzés. Bártfai Szabó Ancikát eljegyezte ekécsi Bereck Adorján dr. — A Mansz szekszárdi csoportja és az ennek kebelében alakult áliandó műkedvelői társaság január hó 10 én tartott intézőbizottsági gyűlésén bú­csúzott távozó elnökétől. Fejős Imréné magával vitte munkatársai szeretetét, állandó emlékezését. Azt jósága, ezt eredmény dús munkája által érdemelte ki. A Mansz csoport vezetését az uj elnök megválasztásáig Jankó Ágos­tonná főispánné, a Mansz. tolnamegyei diszelnöke volt szives elvállalni. Ezen intézőbizottsági gyűlésen számolt be a kiküldött bizottság a szövőüzemnek egy pénzügyi szakember vezetése mel­lett végzett megvizsgálásáról. A szak­szerűen vezetett munka-, fő-, pénztári könyveket, raktárt és mérleget 17 millió 093.780 K bevétellel, 12 millió 583 734 K kiadással a legteljesebb rendben találta s a lelkiismeretes, pontos, áldozatos, önzetlen muukáért Sárossy Károlyné üzemvezetőnek és Sárosy Gizi szövőmesternek etismeré sót és köszönetét nyilvánította. — A Paks—szekszárdi vasút ügye. Dr. Éri Marton alispáa a Paks— szekszárdi vasútvonal létesítése ügyé­ben a végrehajtó bizottságot folyó hó 14-re Paksra összehívta a fel­veendő munkálatok megbeszélése cél­jából. — Halálozás. Patai Pál a bátai református egyház nyugalmazott ér­demes kántortanitója életének 68 ik évében szivszélhüdésben hirtelen el­hunyt. Temetése folyó hó 13 án dél­előtt 10 órakor volt nagy részvét mellett Bátán. A megboldogultat ne­jén szül: Kúr Zsófián kivül gyászol ják gyermekei dr. Patay Pál, Patay Irénke, Patay Ilonka, Jákob Kon- rádné, továbbá testvére özv. Csíz madia Dánielné, menye Patay Pálné Darvas Anna, veje Jákob Konrád alsónánai főjegyző és két kis unokája. — Uj tájékoztató iroda. A „Falu" Országos Földmi vés Szövetség Buda pesten, VIII., Vas utca 19. sz. alatt egy okmánybeszerző, utazási és für­dőügyi irodát létesített. Az iroda cse­kély díjért megkíméli a vidéki kö zönséget attól, 'hogy vízum, vagy egyéb okmányok beszerzése céljából Budapestre kelljen utaznia. Az iroda csak az ajánlottan küldött, vagy el­ismervény mellett átadott okmányok­ért vállai felelősséget. Bővebb fel­világosítással bárkinek szívesen szol­gál az iroda igazgatósága. — Jótékonyeélu műsoros tánces­télyt rendez az Izr. Nőegylet a Szek­szárd szálló nagytermében február kó 21-én esti 8 XU órakor a következő műsorra!: 1. Prológ. 2. Moskowsky : Caprice espagnol. Zongorán előadja: Lakos Zsuzsi. 3. Csiribiri: Móricz Zsigmond 1 felvonásos vigjátéka. Előadják: Braun Böske, Földvári Babi, Strasser Sári, Eisler Olga, dr. Radó Gyula. 4. Ének: Verdi-Aida, Massenet-elégia. Énekli: Spitzer Ró­zsi, zongorán kíséri: Pajor Gyuláné. 5. Beethoven: Es dur Sonata, zon­gorán előadja: Pajor Gyuláné. 6. Wieniavsky : Hegedűverseny D moll. Hegedűn: dr. Áldor György, zongo­rán kiséri: Pajor Gyuláné. 7. Far­sangi balett. Táncolják: Fritz Rózsi és Schönstein István, zongorán kí­séri : Braun Erzsiké. (A táncot Brucker Károly tánctanár tanította be.) 8. Vadnay: őfensége szobája. 1 felv. vígjáték. Előadják: Haar Rózsi, Büch- ler Vilmos, Kemény Tibor. — Ha valaki tévedésből meghívót nem ka­pott és arra igényt tart,, forduljon dr. Rubinstein Mátyásné elnöknöhöz. — Katholikus bál Gyünkön. A jó gyönki katolikusokhoz mostoha volt a sors eddig, mert jó időben, rossz időben gyalog jártak át a szakadáti templomba, ha valahogy közelebb akartak jutni az Istenhez. Nem csoda, ha évtizedek óta fáradhatatlanul küz­döttek azért, bogy a három gyönki templom mellett nekik is meglegyen az otthonuk, amelynek tornyából sa­ját harangjuk hivó szavára gyűlhes­senek össze — áldozni az Urnák, Eddig minden törekvésük hajótörést szenvedett az emberek szükkeblüsé- gén — helyet a templomnak — noka Ígéretet is kaptak rá, szerezni mind­eddig nem tudtak. Most végre a föld-, reform juttatott az építésre egy kis helyecskét, s végre beteljesedik a gyönki hívők reménysége: megleszr a templomuk. Persze a meglevőhöz még nagyon sok pénz kell s hogy Bz&porodjék az építési tőke, a gyönai nriasszonyok dr. Orbán Mártonná hitközségi elnökné felhívására össze- állottak s egy kitünően sikerült mű­soros estélyt rendeztek e hó 7-én, melyen ott volt egész Gyönk, csak azok maradtak otthon, kiket gyász vagy betegség akadályozott a meg­jelenésben. Bevezető beszédet dr. Orbán Márton, a hitközség elnöke mondott. Az estén Haffner Melánia zongorázott nagyon szépén s kitűnő képzettségének teljes bizonyítékát adta, játékát hegedűn Ugrics Ferenc művésziesen kisérte. Mányoky Katóka, a Vígszínház tagja három, zajos tet­szést aratott számmal szerepelt, alapi Salamon Zsigmondnó nyomarkay Nyomárkay Evelin igen szépen, csat­togó jókedvvel énekelt, önmagát kí­sérve a zongorán, Kring Babus, Kon- koly-Thege Laci s iíj. dr. Orbán Márton pedig egy kis humoros apró­ságot adtak elő. Az est művészéi versenyeztek abban, hogy a legjobbat adják, amit adhattak s a zajos siker s szűnni nem akaró taps bizonyítéka annak, hogy a siker teljes volt és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy az utolsó csár­dást reggel 7 órakor járták. — Előadás az alkoholról. Német- kéren e hó 2-án az íakolánkivüü népoktatás keretében vetített képek­kel kisért előadást tartott Polgárnő Feld Emma a tanítónő az alkohol­ellenes mozgalomról és az alkohol káros hatásáról. — Levente Egyesület Nómetkérsa. Folyó hó 4-én dr. Kaszas György tb. járási főszolgabíró elnöklete alatt megalakult a Levente Egyesület. El­nöknek Frost Péter plébánost Tálasa- tották meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom