Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-11-21 / 46. szám
«I Ara 2000 korona. VH- évfolyam. ____________Szekszárd, 1925 november 21. 46. szám. TO LNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. 8zerkesztfeég és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflletében. Szerkeszti: SCHNEIDER JÁNOS. Yelefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2000 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 20000 korona. — Postaköltség 2000 korona. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetfi közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Arai: A legkisebb bírd .lés dl|a 10000 korom. A hirdetés egy 60 mllUméter néles hesébon mllllaétersoronkénl 1000 köröné. KOagyfllésI résxvénytérsaségt stb. hirdetések lZOOkori — állést keresőknek 60 uéss* lék engedmény. A hlrrovatbsn elbelyexetl reklámbír, eljegyzési hír, őse* léd! bír, vslaatnt a ayllttér soronként 8000 koronába kerül. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök iaazsáaban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Amen. Jegyzetek. Van ennek a szegény országnak ott a Danapartján egy mesés szép palotája. Mindenki bámulattal tekint rá, aki elősször látja, A külföldiek irigylik is tán és azt gondolják, minek ezeknek a tépett határu koldu soknak ez az építészeti remek. Valamikor mi is büszkén tekintettünk erre az épületkolosszusra és azt hittük, hogy abból a pompából, fény és boldogság háramlik reánk. Most bizony sokszpr piros lesz az orcánk, ha reá gondolunk, de nem a lelkesedéstől, nem az örömtől, hanem a szégyentől és az elkeseredéstől. Mert ebben a palotában olyan dolgok történnek amin nem örülni, hanem csak szégyenkezni lehet. Ott szabadon lehet a külföld részére deununciálni, megrágalmazni az ezer sebből vérző nemzetet, ledönteni ok tálán hazafiatlan beszédekkel és interpellációkkal azt, amiért egy évtized óta küzdenek a nemzet jobbjai. Abban a palotában Kossuth Lajoshoz, Rá- kóci Ferenchez szabad hasonlítani Károlyi Mihály grófot, történél mi alakká tenni ezt az agyalágyult haza- árulót. Támadni lehet azt a bíróságot, amelyik reá sütötte három fórumon a soha le nem mosható Kain bélyeget és nem akad ember, aki ezeket a nemzetgyalázókat, bűntett feldicsérőket korbáccsal kiverné abból a nagy palotából, amit nemzetházának tartottunk és hívtunk egykor. Joggal kérdezzük Berzsenyivel. Mi a magyar most ? És a felelet oly megszégyenítő,. hogy kiirni is resteli, akiben még egy parányi magyar vér lüktet. * Valamikor a birói pallásthoz nem ért fel a politika, senkinek sem jutott eszébe, hogy birói ítélet miatt a nemzetgyűlésben interpelláljon és egész világ előtt támadja a független bíróságot. Akik becsületesen és szélsőség mentesen gondolkozunk, azok érezzük, hogy ez nem jól van igy és félünk, hogy ezek a jelenségek még mindig forradalmiak, amelyek mérget lopnak a műveltebb, de még inkább a műveletlen emberek közó. Nem szabad bűnügyeket elposvá nyositani, nem szabad evekig elhúzni, de legfökébb nem szabad politikai árnyalatoknak támadni a nemzet színe előtt büntetlenül a bírót, aki esküje és lelkiismerete alapján ítéletét meg hozta, ha nem tetszik politikum szempontjából az ítélet. Foglalkozni kellene, itt volna a legfőbb ideje, hogy ne lehessen a kép viselői immunitás jogán olyanokat mondani, amiért a közönséges hálán dót, ba bármily kis körben beszél is erről, évekig terjedő börtönnel büntetik, amit nemzetgyalázásnak, hazaárulásnak, tekintély rombolásnak, lá- zitásnak, kémkedésnek minősít büntető törvényünk. De nem volna szabad a birói tallért sem ráncigálni, birói ítéleteket politikai pártszenvedélyek alantas hangján bírálni. A birói tekintélynek olyan magasan állónak kell lenni, hogy ahhoz ne érhessen fel a politikának se befolyásoló szele, se bemocskoló szeny- nye, mert ha a jog, törvény és igaz* Folyó évi november hó 15-ón tartotta a szekszárdi kerület képviselője, dr. örffy Imre beszámolóját Decsen. Amint már lapunk előző számában jeleztük, a nemzetgyűlésen is közkedveltségnek örvendő képviselőnket több képviselőtársa kísérte le kerületébe. Vele voltak Rubinok István, Erdélyi Aladár és Gubicza Ferenc képviselők.. A ljeezámpló előtt képviselőnk a társaival együtt a szekszárdi Kisgazda-Egyesület választmányi ülésén vett részt, — melyről lapunk más helyén számolunk be. A képviselőt Decs községben osztatlan szeretettel és lelkesedéssel fogadták s a község bírája, ki egyben pártelnök is, Dani János, biztosítván őt a község bizalmáról és szereteté- ről, felkérte beszámolója elmondására. Dr. őrffy röviden ismertette az elmúlt év politikai eseményeit, kiemelve erőteljes részvételét a szanálási törvényjavaslatok, valamint a házszabály- szigorítást célzó javaslatnál, — mely utóbbinak nemcsak előadója, hanem megszerkesztője is volt. Kérte Decs község vagyonos és nincstelen föld- mivelőit, hogy a közös agrárérdekek védelmére fogjanak össze és figyelmeztette ezt a két osztályt, hogy sokkal több az, ami őket összeköti, mint ami szétválasztja. Decsen és Sárközben általában nagy külömbség van a földművesek gazdasági helyzetében, de ez nem szabad, bogy két táborba ossza őket, ellenkezőleg, a vagyonosabbaknak mindent el kell követniük, hogy a szélsőségre hajló nincsteleneket támogatásukkal, tanácsukkal és segítségükkel az állam eszméjéhez és a fennálló rendhez bű honpolgárokká neveljék. A mega részéről kijelenti, hogy a nincsteleneknek földjük megműveléséhez szükséges anyagi eszközök tekintetében a legteljesebb oda adással fog fáradni. A láthatóan nagyhatású beszéd után Rubinok István képviselő szólalt fel, aki nagy gazda sági szaktudással fejtegette a magyar mezőgazdaság bajait és annak okait, igy eísősorban a mezőgazdasági tér mények —; megfelelő értékesítésének hiányát, amely az államra azt a kötelezettséget rója, hogy ezt az értékesítést egyszer már szervezze jól meg. Megható szavakkal emlékezett meg a lekapcsolt országrészek szenvedő Bág templomát is politikával fertőzzük meg és ba a magyar bírák tói politikai szolgálatokat kívánnak a pártárnyalatok, akkor összedül a régi Magyarországnak ez a hatalmas pillére is és ez az Összedülás eltemeti ezt a maroknyi nemzetet, mert csak ott lebet nemzeti megújhodásról álmodni, ahol a legkisebb embertől a legnagyobbig mindenkiben él a nemzeti öntudat mellet a törvény tisztelete és meghajol a törvénynek igazsággá kimondott szava előtt. S. magyarságáról b meleg elismeréssel szóit dr. Őrffy Imre országos műkő déséről, melyet ma már mindenki elismer, s melyétt kerülete csak büszke lehet reá. Dr. Erdélyi Aladár szellemes, b a közönségre nagy hatással volt beszédében a magyar gazdatársadalom bajairól és ^adatairól beszélt, ostoroz 1 ván azt a/közönyösséget, mellyel ez a társadalom saját ügyeivel szemben viseltetik. Ismertette a kormánypártnak a fain érdekében tett és teendő lépéseit, s imegigérte pártja nevében a gazdatársadalom érdekeinek leg- odaadóbb támogatását.' Végül Gübica Ferenc kisgazdaképviselő szólalt fel, ki személyesen bive Őrffynek s különösen azt az érdemét méltatta melegen, melyet őrffy a nemzetgyűlésbe került kisgazdaképviselők segítése, tanáccsal ellátása stb. tekintetében fejtett ki. A végig lelkes hangulatban tartott gyűlés után őrffy a községházán egyéni kérelmeket és panaszokat hallgatott meg, majd társaságával együtt Dani János bíró vendégszerető házába ment, ahol szükkörben megebédeltek s a délutáni vonattal visszautaztak Pestre. Melentiírtsu ügyek o városi közgyűlésen. Szekszárd város képviselőtestülete folyó hó 14 én délután 4 órakor, a városháza nagytermében Vendl István polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a képviselőtestületi tagok a tárgysoro zatra kitűzött nagy fontosságú ügyekre való tekintettel nagyobb számban jelentek meg és a tanács javaslataihoz több esetben hozzá is szólották. A polgármester rövid elnöki megnyitója után általános örömmel vették tudomásul a népjóléti és muukaügyi miniszternek azt a leiratát, amelyben a szekszárdi báró Angusz árvaházban elhelyezett hadiárvák és hadirokkantak gyermekei után fejenként napi egy aranykorona tartásdijat állapított meg. Köztudomású ugyanis, bogy a . város több mint egy éve tett lépéseket azii'ánt, — bogy ezen szociális intézmény Ugye kedvezően in- téztessék el, mert az alapítvány a megváltozott pénzügyi viszonyok folytán oly csekély összegre zsugorodott, hogy az árvabáz összes anyagi kiadásai a város háztartásának terhére esett. A város képviselőtestülete több ízben fordult a minisztériumhoz segítségért, sőt azt is kérelmezte, hogy az egész intézményt az állam vegye át kezelésébe. A miniszteri leirat szerint az állam az árvaházban elhelyezett hadiárváknak és hadirokkantak gyermokeinek eltartásához fog jövőben hozzájárulni napi 1—1 aranykoronával, amely havi 5—6 millió korona hozzájárulást jelent. Ezután Vendl István polgármester részletesen ismertette a Salgótarjáni Kőszényba r.-t.-gal a villamosáram szolgáltatására vonatkozó pótmegállapodást és azt a képviselőtestületnek elfogadásra ajánlotta. A bányával kötendő pótszerződés alapján az egyen áramú városi hálózatot három fázisú -forgó áramra alakítják át, amelynek ígéri nagy előnye, hogy az áram feszültség az egész városban kedvező lesz. Éden átalakítás folytán a villanyórák ős motorok kicserélésre' kerülnek és a meglevő hálózatból mint egy 65 métermázsa rézvezeték szabadul fel, amelynek ára az átalakítási költségek részbeni fedezésére fordítható. A bányavállalat tekintettel arra, hogy ez az átalakítás a városra külön költséget jelent, az eddig négy évre adott 100.000 aranykorona hitel visszafizetését hat évre osztotta fel. Ismertették a belügyminiszternek a vigalmiadé-szabályrendelet — jóváhagyására vonatkozó leiratát, a melynek értelmében a szabályrendeletben foglalt adótételek és pénzbírságok összegeit aranykoronában állapították meg. Tudomásai vették a tanács azon intézkedését, bogy a Széchenyi-u'cai óvodát nyilvános árverésen 90 millió koronáért eladták. Figyelmet érdemel a városi tanácsnak a vagyonjövedelmek hátralékos összegei után felszámítható kamattétel megállapítása tárgyában előterjesztett javaslata. A város ugyanis kiadásainak zavartalan teljesítése érdekében kénytelen többször kölcsönt venni igénybe. A hitel felvételét sokszor éppen az idézi elő, hogy köve telései az esedékesség napján nem folynak be. A képviselőtestület ezért kimondotta, hogy jövőben a város, összes esedékességük idején ki nem egyenlített követelései mán ugyanolyan százalék kamatot számit fel, mint aminőt a város kénytelen fizetni igénybevett kölcsőnei után. Elhatározta a képviselőtestület, hogy a törvényszéki palota és fogházépület körüli, a Verböczy-, Vörösmarthy- utcák, a vármegyeház épülete körüli, a polgári fiúiskola és a ntgyveodéglő körüli járdák, a Rákéci-ut keleti oldalának a város végéig, az Arany János utca mindkét oldalának á Hirliog Ádám-utcáig, a Hiding Ádám , Cső- I konay- és Báthory-utcák gyalogjáróit Dr. Őrffy Imre decsl beszámolója.
