Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1925-10-17 / 41. szám

1925 október 17. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Sápszky Andor férfiszabónál Szék szárd, Szent látványtér 1—3 készülnek a mai kor leg­kényesebb igényeinek is megfelelő angol szövet-, lüszter és vászon divat- ~ öltönyök a legszolidabb kivitelben és árak mellett Éhgyomorra Stiimltltlumer világhírű Igmándi keserüviz 086 jó étvágyat, kellemes közérzést és munkakedvet biztosit LOVRANA (Italia) PENSION SOFIA MAOVAR HÁZ Tulajdonos: Dahnter Antal ügyi felügyelő. Dőry László, Wéber János, Schneider János, báró Fiáth Tibor, Virág Ferenc közig. biz. ta­gok részvételével. — Legfontosabb tárgy a vármegyei közúti költség vetés 1926. évi költségvetése volt, amely meghaladja a 17 milliárdot. Ennek tárgyalása alkalmával elhatá­rozta a bizottság, hogy küldöttségi- leg fogja a kereskedelmi minisztert arra kérni, miszerint a törvényható­ságoknak juttandó közúti kölcsönből a vármegyének minél nagyobb ösz- szeget juttasson, mert közntaink sür­gős kiépítésére és jókarban tartására az automobil korszakában égető szük­ségünk van. A szakelőadó államépi- tészeti hivatal szerint az utak a jóra fordult időjárással erősen megszik- kadtak és a karbantartási, illetve építési mnnkálatok szépen haladnak előre. A vm. tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségügy állása az egész vármegyében kedvező, járvá nyos betegség sehol sem fordult elő, A gazdasági munkák közül a bur­gonyaszedés befejeztetett, mig a ten geritörés és szüretelés most van folyamatb n. Az őszi vetések közül a korai vetések szépen kikeltek. A vetőmagcsávázást a járási gazdasági felügyelők a helyszínen megfelelően ellenőrzik. A pénzügyigazgató jelen­tése folytán utasította a bizottság a községeket az adók intenzivebb be­hajtására. A plénum gyűlése után a gazdasági albizottság ülésezett. — Az ügyészségi elnök szemleutja. Dr. Kozacsek József, a szekszárdi kir. ügyészség elnöke a megyebeli járásbirósági székhelyekre utazott, hogy a felügyelete alá tartozó intéz­ményeket megvizsgálja. — Lapunk uj belmunkaiársa. Vi­nekker János népművelési titkár, a Dnnántuli Hírlap és utóbb a Dunán- tuli Közélet volt szerkesztője, e hó folyamán lapnnk belmunkatársai közé belépett és igy részt vesz lapunk szerkesztésében. Reméljük, hogy uj munkatársunk révén a népművelő- dóst és a tanügyi érdekeket az eddi­ginél fokozottabb mértékben tudjuk szolgálni és az ő kipróbált munka­erejével gyarapodott lapunk mind­inkább meg tud felelni azon felada­toknak, amelyeket meginduláskor magunk elé tűztünk és amelyeket soha sem tévesztettünk szem elől. — Uj kormánytanácsos. Ismét öröm ^s kitüntetés érte Tolnavármegye iparos társadalmát, amennyiben a vármegyei Iparosszövetség és a szek­szárdi ipartestület köztiszteletben álló ősz elnökét, André Istvánt, a Kor­mányzó Ur űfőméltósága legutóbb kelt elhatározása folytán, kormány- tanácsossá nevezte ki. André István valóban rá is szolgált erre a kitün­tetésre, mert az iparosság érdekében hosszú időkön át mindig önzetlenül és kitartóan dolgozott, amiért iparos­társai ma önzetlen megbecsüléssel, ragaszkodással és szeretettel viseltet­nek iránta. — Elólópés a vármegyénél. A bel­ügyminiszter legutóbbi rendelet értel­mében Dorn Zsigmond vm. iroda­igazgató szeptember hó 1 ével belé­pett a VII. fizetési osztályba és ez által irodüfőigazgatóvá lett. .- A szekszárdi iparosok székháza és az ipari reform. Ab Általános Ipartestület f. hó 10 én választmányi gyttlést tartott, melyen elhatározták, hogy gyűjtést indítanak az Iparos- székház alapjára. A gyűjtés vezetésé­vel André Istvánt, az ipartestület elnökét és Mutschénbacher Lajost, a Tolnamegyei Iparos Szövetség al- elnökét bízták meg. Elhatározták továbbá, hogy az Iparos Szövetség központi szaktanácsának megalakítá­sára a vidéki testületek bizottságokat kiküldenek. E bizottságok munkájá­nak programmját a Szövetség elnök­ségével, az előkészítő bizottsággal és a testU'et választmányával együttes értekezleten fogják részletesen kidol­gozni. A választmány a vitabizottság megalakításával Müller Albert és Törő József tagokat bízta meg. A tanonckérdés állandó napi feladatai­nak végzésére Törő Józsefet, a kérdés hivatott ismerőjét, volt iparoktatót kérték fel. Az ipartestületi reform és az Országos Kézműves Testület előadói tervezetét tárgyalták ezután. Úgy látjuk, hogy a kézműves iparos­ság régi ideáljának, a „Kézműves Kamarának“ még a címétől is óva­kodik a hivatalos tervezet s az ipar- testületeket most sem akarja az ipar­igazolványok kiadása, a kontárkodás meggátlása körUli teendőikben ható­sági jelleggel felruházni. Annál inkább iparkodik a tervezet a felügyeleti hatóságnak, az iparhatósági biztos­nak a hatáskörét kiterjeszteni. Es a hatáskörkitérjesztés a tervezet szerint akkora, hogy a biztos az ipartestü­leti tisztviselőket állásuktól is fel­függeszthetné. Elhibázott része a tervezetnek az is, hogy iparhatósági biztos csak köztisztviselő lehessen. Hiszen ezen tisztség betöltőjenek a gyakorlati ipari életet jól kell ismernie, ha kívánatos és hasznos működést akar a testület életében kifejteni. Az Ipartestületi Szék csak az esetben lesz vívmány, ha elsőfokú fegyelmi bírósággá építik ki. Üdvös a javas­latban a vezető tisztviselő kvalifiká­ciójának előírása. Ezernél nagyobb taglétszámú testületeknél vagy állam- tudományi államvizsgával kell az illetőnek bírnia, vagy az e célra léte­sített tanfolyamot kell végeznie, vagy fel kell mutatnia az ipari és köz- gazdasági téren öt évet meghaladó gyakorlati működést. Reméljük, hogy a tervezetet az ipari élet vezetőinek gyakorlati útmutatása alapján módo­sítva emelik törvényerőre. — Kártalanított főjegyző. Lapunk­ban már megemlékeztünk arról, hogy a nagyszékelyi fosztogatókat, kik az 1918. évi novemberi forradalom idején Ludvig József főjegyzőt kifosztották, a kir. Curia 1 Vs évi börtönre ítélte. Amint most értesülünk, a fosztogatók a károsult főjegyzővel annak kártérí­tésére nézve békés utón kiegyeztek s neki kártérítés fejében 300 millió koronát fizetnek, hogy a polgári pert elkerülhessék. Mindenesetre nagyon okoBan tették, hogy a károsulttal a megegyezést megkötötték, mert a perköltségek igen nagy összeget lettek volna ki, amitől így megszabadultak. x Minden háztartásban nélkülözhe­tetlen a praktikus Schöberl-ágy, amely nappal szék, éjjel ágy. Bővebbet a cég mai hirdetésében. Síremlékek é/mílWSbíl Cementáruk készítése és raktára Tűzifa ölenként és vagononként HuHchenliaciier Odin és Fin cég saját telepén g Szekszárdon. s Központ igazgatója, Leicht Lajos a Szekszárdi Takarékpénztár elnöke, stb., stb. Városi közgyűlés. Szék szárd város képviselőtestülete két, a város jövő fejlődésére mélyen kiható ügyben határozott a folyó évi október hó 12-én tartott rendkívüli közgyűlésén, amelyen a szabadságról hazatért Vendl polgármester elnökölt. A rövid elnöki megnyitó után Vendl István polgármester felolvasta a val- lás- és közoktatásügyi miniszternek leiratát a vásártér és helypénz- szedési jog vételárának befizetése tár­gyában. Mint ismeretes, a város közönsége a tanulmányi alap tulajdonát képező vásárteret tisztán éB kizárólag város- I fejlesztési szempontból kívánta meg­venni, hogy a kérdéses területen köz épületeket emeljen és olyan intézmé nyékét létesítsen, amelyek az alap intencióival megegyeznek. A város e szándékának már több tanujelét adta, amidőn a pénzügyi székház telek­vételárához hozzájárult, a Nemzeti Bank fiókja és a bábaképző intézet részére ingyen telket adott, illetve ajánlott fel, a testnevelés szempont­jából pedig megfelelő sporttelepet biztosított. Örömmel vette tehát a város an­nak idején a miniszter leiratát, a melyben közölte, hogy a területet a leiratban kitüntetett árért átengedi. A város azonban a szerződést meg nem köthette, mert időközben a Föld birtokrendező Biróság a vásártérre a megváltási eljárást kimondotta s ezt telekkönyvileg fel is jegyezte. Ek- • kor a város mindent elkövetett, hogy a területet a házhelyigénylések alól mentesítse. Amidőn látta, hogy a házhelyigénylők kérelme elől az OFB nem térhet ki és a vásártért nem tudja nélkülözni, a város saját terü­leteinek felkínálásával iparkodott a vásárteret az igénybevétel alól meg­őrizni. Hosszas tárgyalások után a bíróság az egész területből tizenkét­ezer ölet vett csak igénybe, míg az igénylők túlnyomó részének kielégí­tésére a városi ingatlanok jelöltettek ki fedezetül. A miniszter most a polgármester által felolvasott leiratában a várost a közalapokra károsan ható késedel­mes nyilatkozónak állapítja meg, a mely a képviselőtestület tagjai köré­ben kínos megdöbbenést keltett ak­kor, amidőn a város egy évi nehéz küzdelem után saját testével védte az alap tulajdonát és nem nyilatkoz­hatott a terület megvételére vonat­kozólag, mert az OFB Ítélete még ma sem jogerős. Még ma sem tud­ható biztosan, hogy a felajánlott egész vásártérből mekkora területet kap a város s igy jogszerűen még a nyilat­kozattétel tekintetében sincs késede­lemben a város, annál kevésbé szá­mítható fel a városra nézve a szinte elviselhetetlen magas búzaár. A képviselőtestület egyhangúlag elhatározta, hogy a tények teljes tár­gyilagos ismertetése mellett a ren­deletre előterjesztéssel élés megbizta l Vendl István polgármestert, hogy a város közönségének feliratát sürgő- 1 sen juttassa a miniszter elé. i A közgyűlés második tárgya a Salgótarjáni Kőszénbánya r. t. al a I villamos áram szolgáltatására vonat- I kozó szerződés megkötésének ügye I volt. A képviselőtestület a szerző­dést — részletes ismertetése után — I elfogadta és felhatalmazta a polgár- mestert, hogy a Salgótarjáni Kőszén­bánya rt. al a városnak villamos- I energiával való ellátása tárgyában I kötendő szerződést a város közönsége nevében írja alá. A kötött szerződés­sel a villamosúm és ezáltal a város egyéb üzemei, a jég és vizmü üzem- biztonsága 25 esztendőre alátámasz­tatott, vagyis olyan időre, amely bár- I milyen fajta újonnan berendezett gép- I egység élettartamát is meghaladja. A városra nézve nagy éB a jelen hitel- viszonyok mellett igen jelentős elő­nye a szerződésnek még az, hogy a város által építendő letransformáló állomás költségeit és a magasfeszült­ségű távvezetékhez való hozzájáru­lást, 100000 aranykoronát, a bánya a sajátjából előlegezi a városnak ala csony kamat és kedvező törlesztési feltételek mellett. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. — Dr. Pesthy Pál gyfinki beszá­molója. Dr. Pesthy Pál i gazságügy- miniszter e hó 18-án számol be az aktuális politikai kérdésekről gyönki választói előtt. Az igazságügym nisz tnr beszámolóján résztvesz Rakovszky Iván belügyminiszter is. — A pécsi pUspöki szék betöltése. Zichy Gyula gróf pécsi püspöknek I kalocsai érsekké történt kinevezésé­vel megindult a kombináció, helye­sebben a találgatás a pécsi pUspöki szék betöltésére vonatkozólag. Han­gok hallatszanak, hogy a Szentszék rövidesen dönt az uj püspök szemé­lyéről. Állítólag Leopold Antal esz­tergomi kanonok, Breyer István mi­niszteri tanácsos és Ernszt Sándor nemzetgyűlési képviselő lennének a legkomolyabb jelöltjei a püspöki szék nek. Mi úgy értesülünk, hogy a pécsi püspöki szék betöltése nem fog a közel jövőben megtörténni. Mint komoly jelöltet emlegetik Mé­száros János budapesti általános ér­seki helynököt, mig vármegyénk kö­zönségének óhaja dr. Mosonyi Dénes pécsi püspöki helynök nevét kapta fel és sorolja a jelöltek közé. — A közigazgatási bizottság ülése. Folyó hó 14 én tartotta ülését a vár­megyei közigazgatási bizottság Jankó Ágoston főispán elnöklete alatt dr. ; Éri Márton alispán, Szévald Oszkár > vm. főjegyző, dr. Haypál Sándor árv. elnök, dr. Drágíts Imre vm. t. főorvos, dr. órffy Gyula vm. t. fő­ügyész, Tóth Henrik miniszteri ta i nácsos, Kenézy Endre pü. igazgató helyettes, Bárdos Ádám tanfelügyelő, ; Legény Oszkár gazd. felügyelő, dr. Kozacsek József kir. ügyészségi el- . ! nők, dr. Illy György állategészség-

Next

/
Oldalképek
Tartalom