Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1925-09-19 / 37. szám

1925 szeptember 19. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 fflSHtt mim n«MM«m>»3lMnS5BawaBiMB amuMBiinia 5 nmBimiiMiinl Dunántúli Tözeg-Fäkal-Compost telepek ► 9 irodája: Szekszárdon, Széchenyi-utca 42. számú házban van i 732 Iroda telefon számai 65 Telep telefon számai 67 lllll|imMnaisl»mmMl^MnlMBsnnlmBaaaaMamilimMaiiilMusiiiiiiimiiiiiiiii«iniwMianwaisw»iiiMawi«iiizsMiii»Binwguiii«^^ mw— ■miiiimiMiimmwwwwwiiw szervezte a VII. osztályt, mely rövid ideig működött is. Azonban, mintán törvényes nton nem lehetett a szülő­ket gyermekeik iskolába járására kötelezni, a jó szándék, vele az osz­tály is megszűnt. Jele, hogy köz­népünk jó része csak azért küldi gyermekeit iskolába, mert arra a törvény kényszeríti. Panaszkodik Teveli nr, hogy az elemi és középiskola közt ür tátong, hogy a kitűnő bizonyítványokkal rendelkező elemisták a középiskolá­ban nem állják meg a helyüket úgy, mint kellene, mint ahogy jó bizo­nyítványaik után várh-itnók. Sok évi megfigyelésem és tapasztalatom alap ján ál ithatom, hogy ennek a közép iskola az oka az ő prelegáló, előadó módszerével. Jelen sorok Írója elemi iskolai oklevéllel nemzetiségi vidéken tanított a magyar gimnáziumban több tárgyat, köztük a magyart, természet rajzot, számtant stb. Mig a többi tanár nem győzött panaszkodni a gyermekek értelmi fejlettsége és szó- bősége hiányán (törve beszélték a magyar nyelvet), addig én játszva, könytdén tanítottam és mosolyogtam panaszkodásukon. Sikerem kulcsa az volt, hogy már sokat tanítottam elemi­ben és a gyermekek fejlettségének megfelelő volt a módszerem. Az elemiben legnehezebb tanitani az I. osztályban. A gyermekek ér­telme, szellemi képessége oly csekély, ismeretköre (különösen falun, pusz­tán) oly kevés, hogy tapasztalt gya­korolt módszer, türelem, szeretet, gyöngédség nélkül nem lehetne ered­ményt elérni. így van ez a középiskola I. osz­tályában is. A tanár pedig már a felsőbb osztályokban megszokta az előadó módszert, amely a gyermekek­nek még itt ismeretien. Uj is az, magas is a gyermek szellemi fejlett­ségéhez képest, figyelemmel nem bírja kisérni az előadást, felelni nem tud, kedvetlen, majd rossz tanuló lesz. Itt van a tátongó ür, mit át kellene hidalni s melyre nézve Teveli ur ál­lásánál fogva hivatotabb lett volna véleményt nyilvánítani, mint olyan térre elkalandozni, mely nem az ő ügykörébe eBik s melyet kevésbé ismer. A miniszteri tanterv gondoskodik, hogy az elemi iskola IV. s a közép­iskola I. osztálya között az átmenet meg legyen. A lépcső meg is van, csak tudni kell ráépíteni emeletet. A háborús években — miután a tanítók nagy része is a harctéren volt, a sok osztályösszevonás kétessé tette a taní­tás eredményét, behozták a közép­iskolába a felvételi vizsgát. Azonban ez sem hozta meg a kívánt eredményt, azért ki is küszöbölték azt a múlt évben. Tehát nem az elemi iskolában van a baj. Minden tantervűéi, tanrendnél fő-fő a jó módszer, a jó tanító, illetve ta­nár, mit különben Teveli ur is, mint egy héttanerős belterületi és négy pusztai iskola eredményekben és ta­pasztalatokban gazdag igazgatója is bizonyára nagyon jól tud. Teveli ur nem ismeri, ugylátszik sem az 1907 es, sem az 1920-s nép­iskolai törvényt. Szerencsés pedagó­gus, de ezt, miután öt iskolának az igazgatója, nem -Írhatjuk javára. Igazgató ur az iskolaszékek, tanítók, iskolafenntartók terhére könyveli el a fenti törvény s a trianoni béke­szerződés rendelkezéseit is. Ezek ugyanis a kisebbségek nyelvéről in­tézkednek a nemzetiségi iskolákban. Teveli igazgató ur a német és szerb anyanyelvű olvasótáblák, könyvek használatát ne az iskolai faktoroknak, hanem hazánk szerencsétlen bukásá­nak, a reánk kényszeritett békének tulajdonítsa. Különben az 1907. évi törvények is biztosítják a nemzetiségeknek, hogy a nemzeti tárgyak tanítása mellett saját anyanyelvükön is taníthassanak, így természetesen saját anyanyelvű olvasótáblákra, felszerelésre van szük­ség. Az 1921. évi'XXX te. a be iskolázásról és az azt ellenőrző törzs könyvelésről az elemi népoktatásban korszakos rendelkezést foglal ma gában. Teveli ur nagyon gondos igazgató lehet, vagy lehetett, mert 5 iskolájá­nak mintegy 1053 tanulóját szemé­lyesen iparkodott megismerni, ami bizony — jó lélekkel mondom, — miután 4 pusztai iskoláról is van szó — lehetetlen. De fő a jó igaz gató, a jó tanerő, mint előbb mond tam. Már az akarás is fél eredmény. Felfedezett egy tanítónál mulasztást, ki nem irta be a tanulót, mert új­évkor úgyis elmennek. Ez a tanító törvényt, rendeletet sértett, aki ellen, mint vétkes mulasztó ellen felettes hatóságánál el kellett volna járnia, a kir. tanfelügyelőségnél feljelentenie. Igazgató ur egyszerűen megelégszik azzal, hogy publikálja a dolgot, ön is törvényt sértett igazgató ur, a tanítóval együtt, ami nagy baj. Iiyen esetből kifolyólag föl kellett volna lépni igazgató urnák teljes szigorral. Sokkal többet használt volna az ügy nek, mint a jelen eljárásával. A téli gyönge ruházat, beiskolázás, a kocsin való szállítás minden nagy baj Teveli urnák. Még jó, hogy ezt nem az iskolaszéknek és tanítóknak rója fel. De hát az örök tavasz hazá­jába, Ceilonba nem vihetjük a tanu­lókat a tél hidege elől. Akkor jogo­sult az igazgató ur aprehendálása, ha valami okosabbat, jobbat találna ki helyette. Azonban megnyugtathatom némileg az igazgató urat, miután még nem tudja, hogy Klebelsberg kultusz­miniszter 700 pusztai és tanyai iskola felállítását rendelte el, amelyek a fel­építést követő tanév elején meg is nyílnak Ez jelentékenyen hozzá fog járu'ni a pusztai iskolavissonyok javulásihoz. De egyébként is a tör­vény a fenti intézkedésével a pusztai gyermekeknek f dett kocsin, meleg ruhákkal, pokrócokkal való szállítá­sát irja elő. Ugyanez a törvény in­tézkedik, hogy a mulasztásokból be­fogott büutetéspénzeken jó meleg ruha, gyógyszer, tanszer vétessék a szegényebb sorBU tanulóknak. Ezt a törvényt is hézagosán ismeri Teveli ur. Hogy a szülők nemtörődömsége, közönye főoka falun a gyermekek be nem iskolázásának, abban nagyon igaza van Ezt csak a tanítók, igaz gatók, iskolaszékek, közs. elöljáróság, főszolgabírók éber és erélyes maga­tartása csökkentheti, illetve szüntet­heti meg* A törvény módot nyújt a hatóságoknak az igazolatlanul mu­lasztó tanulók szüleinek megbünteté­sére, csak szorgos kitartással keli ellenőrizni a mulasztásokat. Nem is kelt igy nemzedékeknek elmúlni, mint Teveli ur mondja, hanem elég lesz 3—4 év is, ha az igazgatók a ható Ságokkal együtt a sarkukra állan-k. Ezen általános panaszkodás után reá tér Teveli ur a tanítók mulasz tásaira, hibáira. Ugyancsak reájuk teríti a vizes lepedőt 1 Hát, ha ezek olyanok, amilyeneknek ön festi, ak kor, t. Teveli igazgató ur, nyuga­lomba vonulásakor nem fog kapni a minisztertől elismerő oklevelet. De nem is érdemli meg 1 Hogy lehet el­nézni 5 iskola igazgatójának ezt a sok hibát, mulasztást, amit ott felhoz. A hibákra, bajokra a tantestületi, iskolaszéki gyűléseken kell rámutatnia az igazgatóknak, figyelmeztetni, in­teni, ha nem használ, a fölöttes ható­ságaiknál eljárni. Ha falra hányt borsó minden, ott van a B lista, vagy a fegyelmi vizsgálat. Van elég sok B-listázott áll. tanító, kit csak azért bocsátottak el a szolgálatból, mert nem tudja őket a szegény or­^jiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiUHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiuiiiiHiiuiiiiuiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiioiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiHtiiiuiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiHiuiiiiuiiiimiraiHiiiiiiiiuuiHiimi I FÁBIÁN MÁTYÁS okl. mérnök ü (a Mérnöki Kamara tagja) — 1 SZEKSZÁRD, Bezerédj István-u. 4. Telefon: 53. Sä Rendelkezésre áll: 1 községeknek, uradalmaknak, magánosoknak birtokhatárrendezések, megosztások, | mindennemű földmérések eszközlésére. ü Szakértői véleményadás, vázrajzok, térképkészítés. =f 1 R é 11 e c s a p o 1 á s o k, út-, kisvasutak tervezése és építése. | ^uiiiiinHiflHiiiiiniiniiimiiniiiBiiiiiiiiiHifluiiinniuiiiniimiiiuiiflnunniiiiiiiinuiHmHiiiHiiiHuiuiiinHiHuumiiniinniiiiiiiuniiiiHiiHiiiuiiiiiiiiniHiiiiiuimuiHiiiiiHuniiHuumuiuiumiiiiumiuiitiHHUiiiini szág eltartani. Alkalmazzák ezeket az oda nem valók helyett 1 De ke­mény kezű, hivatásuk magaslatán álló, igazságos, képzett igazgatók kellenek, több szeretettel, megértés­sel, jóindulattal. Mert ha az igazgatói intés, figyelmeztetés, jó tanács helyett minden ferdeséget a nyilvánosság elé visz, otthon meg nem lép föl a kellő eréllyel, nem éri el célját. Az ilyen tanitó nem olvas lapot sem, nem is okulhat belőle. Egy csomó szemelvényt íb mutat be Teveli ur egyik tanítójának helyesírási tudományáról. Hátha az igaz, az már csakugyan nagyon Böki Tud e erről a gyönge tanítóról a kir. tanfelügyelő és az egyházmegyei tan- felügyelő ? Irta volna már ki a nevét is és azt is, hol és melyik képzőben szerezte az oklevelét. Es a hiba még a hadivégzettséggel sem menthető. A tanítója tudatlanságára, mint jellemzőt, fölemlíti Teveli ur, hogy az egyik tanitó Chopin darab helyett Schopenhauert játszotta el önnek. No hát, ez a kópé tanitó önt alapo­san becsapta, igizgató ur I Próbára akarta tenni az ön zenei jártasságát, tudományát. Mert józan ésszel nem képzelhető, hogy egy tanitó, aki a zene legalább 3 ágában kell, hogy jártas legyen és Chopen t Schopen- hauer-ral összekompromittálja. (Bocsá­nat a kifejezésért, tudatosan használ­tam.) Ez egy régi vicc! Ezelőtt vagy 10 évvel tőlem is azt kérdezte egy zeneakadémiát végzett hölgy, hogy mit játsszék: Chopen vagy Schopen­hauer darabot ? Erre azt feleltem, hogy ez utóbbitól játsszék valam t, mert tőle még nem hallottam semmit. Ez olyan vcc, mint aki allegória helyett filagóriát, differencia helyett konferenciát mond. Vagy összekomp­romittálja a manikűrt, ridikült, pedi­kürt, Wahlkür t egymással. Mókás, kacagni való bolondság ez, mit halá­los elsápadással a tudatlanság javára könyvel el ön. Úgy látszik, Teveli igazgató urat a tanítók nagyon megbosBzantották, hogy ilyen Bök rosszakarattal, ellen­szenvvel, minden tárgyilagosság nél­kül bírálja, pellengérezi őket. Érzi is ezt ön, mikor írja, hogy: „ezeknek a hibáknak a feszegetése a nagy­közönség előtt, a sajtó nyilvános fóruma előtt használ-e a tanitó te­kintélyének, használ-e a hazai kultúra ügyének ? stb.“ Megnyugtathatom Teveli ur, hogy nem használ. Aki 5 iskolának az igazgatója s a népiskolai törvényekben, tantervek­ben, tananyagbeosztásban stb. olyan hézagos ismereteket árul el s aki az iskolák igazgatásában, illetve az igazgatói teendők teljesitésével nincs tisztában, mint Ön, igazgató ur, az ne menjen a nyilvánosság elé, az csak maradjon otthon s töltse be csak szerényen azt a munkakört, melyet a sors neki kijelölt. Ha mégis van­nak hibák, amelyek a nyilvánosság elé valók, vigye azokat szaklapba, hol az illetékeseknek is tudomására Síremlékek ÄÄ Cementáruk Ä Tűzifa Hutschenímcher Ödön és fin äffi i

Next

/
Oldalképek
Tartalom