Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1925-09-12 / 36. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1925 szeptember 12. „Kühne“ mezőgazdasági gépgyár rt. tolna- és báosmegyei képviselete raktáron tart: cséplőgarnitu- rákat, szívó-, gáz- és benzinmoto­rokat, szabadalmazott páros és páratlan sora „Vera Drill“ kanalas sorvetffgépeket és minden egyéb mezőgazdasági (11) gépet. Főraktár: Szekszárdon,a Kaszinó- bazár épületében. — Telefon 49. ÍWMMM' ahol megállási nem szabad. Az eddigi eredményeket nem válthatja fel a megelégedettségből folyó pihenés, mert ha a magyar nemzet megelégszik a mostani sorsával, ha nem dolgozunk, akkor megsemmisitenek bennünket. Dolgoznunk kell tovább, amíg el nem éljük, hogy ez a főid ne legyen esonka és amig nem látjuk, hogy a magyar nemzet csillaga újból fel- ragyog az égen. Ebben a reményben nyitom meg a tanulóifjak termel- vényeiből összeáll it ott tanulságos ki­állítást, amelynek pompás megrende­zéséért az itt meg nem jelent Schandl Károly államtitkár barátom legme- lezebb köszönetét is kifejezem. A kiáliitás. Az előkelőségek ezután bevonultak a kiállítási terembe, ahol a bíráló bizottság már elvégezte a munkáját és a következő eredményeket állapí­totta meg: Dijat nyertek a mezőgazdasági cső portban: A Tolnamegyei Gazdasági Egylet aranyérmét Tamm József II. é. n., a Földmivesek Hitelszövetke­zete 20- koronás arany diját Czéh János II. é. n. Kis ezüstérmet nyert Nyéky Imre I. é. n , Balázs János v. n. Bronzérmet nyert: Horváth István II. é. n., Geiszauer József I. é. n. és Kun József v. n. Az Alsó- dunánfuli Mezőgazdasági Kamara nagy diját Főglein Ferenc I. é. n., a Kamara 3 szaklapjának egy évi előfizetését nyerték : Mészáros János, Dabi József éB Czéh Mihály tanulók. A Szekszárdi Kisgazda Egylet diját Borbély János II. é* n. nyerte. Ok­leveleket nyertek még a selyemgyár, Fácánkerti Gazdaság, Steiner József ób Székely István. — Borászatnál: ezüstérmet I. dij a Fácánkerti Gaz­daság, bronzérmet Nagy Lajos. Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara oklevelét gróf Széchenyi Domonkos, Szekszárd város oklevelét Antal Pál, oklevelet id. Neiner József és Nagy János. — Az iparosok közül: Ezüst­érem I. dij Katz István, bronzérem Horváth József lakatoB. Kisg. Egy­let oki. Horváth József bognár. Ok­levelet nyertek Simon László, Nepp Gyula, Börcsök József, Treiber La­jos, Titte Testvérek és Debulay Imre. A kiállítást több, mint tízezer láto­gató tekintette meg. Állatkíállitás. A selyemgyárban lefolyt ünnepsé­gek után dr. Tóth Jenő földmivelés- ügyi államtitkár a vásártérre kocsi­zott, ahol a szarvasmarha kiállítás volt. A felhajtás igen gyenge volt, a rossz időjárás éB a szekszárdi gaz­dák közömbössége miatt. Az állatok bírálata már 8 órakor megkezdődött a Gazdasági Felügyelőség és a Gazda­sági Egyesület szakértői közbenjötté- vel. A kiállítást pár szóval br. Fiáth Tibor, a Gazdasági Egyesület elnöke nyitotta meg, majd báró Jeszenszky András osztotta ki az érmeket. A 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Telefon: 120 SZABÓ JÁNOS mérnöki irodája ▼ Szekszárdon. Vasúti fasor 6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Y ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek, beton- és vasbeton­szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szál­lítása. — Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoli gránitdara. kiállított állatok közül Horváth István szekszárdi lakos tehene ós Szieb And­rás mőcsényi bíró üszője keltettek nagyobb feltűnést. A díjazás ered­ménye a következő: Dijat nyertek a) bikák. Krug Márton Mőcsény (III. dij, egy. ezüst érem), Föglein János Mözs (IV. dij, Kisgazdák E. oki.). b) Tehenek. Horváth István Szek­szárd (I. dij, arany érem és Kamarai oklevél), Doszpod János Harc (II. dij, nagy ezüst érem), Lengyel János Szekszárd (III. dij, kis ezüst érem és a Szekszárdi Kisgazdák Egyesü­letének oklevele), Bauer József Mözs (IV. dij, bronz érem), Klein Kristóf Mözs (V. dij, Gazd. Egyesületi ok­levél), Lendvai János Szekszárd (VI, dij, Gazd. Egyesületi oklevél). c) Üszők. Szieb András Mőcsény (I. dij, arany érem), Rumpler József Zomba (I. dij, Kamarai oklevél), Lengyel János Szekszárd (II. dij, nagy ezüst érem), özv. Föglein Fe- rencné Szekszárd (III. dij, kis ezüst érem), Prantner András Szekszárd (IV. dij, bronz érem), Frei József Szekszárd (IV. dij, brqnz érem), Burás Gábor Szekszárd (IV. dij, bronz érem), Antlfinger János Zomba (V.' dij, díszoklevél), Müller Vince Mözs (V. dij, diszoklevél), Venk Antal Zomba (V. dij, diszoklevél), Nagy Ignác Szekszárd (V. dij, Kis­gazdák oklevele), Forster István Janya, Verona nevű üszője, diszok­levél. Társas ebéd. Az ünnepélyek befejezte után a Szekszárd Szálló nagytermében társas ebéd volt, amelyen főként a vidéki gazdák vettek nagyobb számban részt. Az asztalfőn dr. Orfify Imréné, zászló­anya ült felvirágzott székben és jobb­ján dr. Pesthy Pál, balján Tóth Jenő földmivelésügyi államtitkár foglalt helyet. Az első felköszöntőt Szévald Oszkár vármegyei főjegyző, alispán­helyettes mondotta és lelkes szavak­ban éltette Horthy Miklós kormány­zót. Dr. Pesthy Pál igazságügyminisz­ter emelkedett ezután szólásra. Öröm­mel állapította meg Szekszárd város ujabbi szép fejlődését és ezen fejlődés körül dr. Orffy Imrének nagy érde­meit. Poharát dr. Orffy Imréné, a zászlóanya egészségére ürítette. Dr. Orffy Imre nemzetgyűlési képviselő köszönettel fogadta az elismerés sza­vait, de — szerinte — Szekszárd fejlődésében nagy érdeme van Vendl István polgármesternek, aki termeli azon eszméket, amelyeket ő mindig készséggel támogat, mert azokban városa éB lakóinak érdekeit látja elő­segíteni. — Poharát Vendl Istvánra üríti. Vendl István hálásan emlékezik meg arról a meleg érdeklődésről és arról az értékes támogatásról, amely­ben dr. PeBthy Pál Szekszárd városát mindenkor részesíti, kéri, hogy ezt a jóindulatot továbbra is tartsa meg. A jelenlevők lelkes tüntetése mellett dr. Pesthy Pált éltette. — Renczes János nemzetgyűlési képviselő hosz- szabb, igen ügyes beszédben a téli iskola tanári karát éltette. Tóth Jenő földmivelésügyi államtitkár köszönetét mond azoknak, akik a téli főldmives iskola létesítése ügyében közreműköd­tek. Kéri ennek a nenjzetépitési szem­pontból fontos iskolának további tá­A közgazdasági élet folyton kedve­zőtlenebbül alakuló viszonyai mindig súlyosabban nehezednek a kisiparos­ságra, az ország lakosságának arra az osztályára, amely egyik legértéke­sebb tényezője a modern államoknak. A magyar kézmüiparos társadalom, amelyre az ország ujjáépitése terén oly sok munka vár, hangos a pana­szoktól. Panaszaira, sérelmeire azon­ban írt nem igen talált, mert nem is volt fórum, amely érdekeit kellő súllyal képviselhette volna. Elmond­hatjuk, hogy az értelmiség után talán a kézmüiparosság a legszervezetlenebb része a magyar állam polgárainak. Legelsőbben vármegyénk iparos tár­sadalma ébredt ennek a ténynek a tudatára* és elhatározta, hogy meg­alakítja a vármegyei iparos szövet­séget azért, hogy ennek az alakulás­nak a példája nyomán országos szer­vezetnek vesse el a magvát. A kongresszus. Ehhez a szervezkedéshez csatla­koztak vármegyénknek a kézmüipa- rossággal ugyanegy érdekű kiskeres­kedői is és a népes tábor vasárnap délelőtt gyűlt össze a szekszárdi vár- megyeházán, hogy életrehivja azt a szervet, amellyel megvetheti és bizto­síthatja jövő boldogulása alapját. Az alakuló kongresszuson megjelent dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter is és a kormány támogatásáról biztosította a kisiparosságot. Ott volt dr. örffy Imre nemzetgyűlési képviselő és ott láttuk a vármegye, a város és a köz­hatóságok vezetőit is, akik mind­annyian élénk érdeklődéssel kisérték az uj alakulást, amelynek támogatása nemcsak fontos, hanem sürgős köz­érdek is. Az Üdvözlések. André István, a Szekszárdi Álta­lános Ipartestület elnöke nyitotta meg a gyűlést, melegen üdvözölve a meg­jelent minisztert, a kerület nemzet­gyűlési képviselőjét, a pénzügyigaz­gatót, Dobsa Lászlót, az Országos Iparegyesület igazgatóját, Füredi La­jos társigazgatót, a polgármestert, a sajtó képviselőit és az iparos társa­dalmat. Az igazságQgymini8zter beszéde. Dr. Pesthy Pál igazságügy miniszter emelkedett ezután szólásra és az üd­vözlést megköszönve, többek között a következőket mondotta: Sápszky Andor férfiszabónál Szekszárd, Szent István-t£r 1—3 készülnek a mai kor leg­kényesebb igényeinek is megfelelő angol szövet-, lüszter és vászon divat­öltönyök a legszolidabb kivitelben és árak mellett mogatását. Föglein József a Kis­gazda Egyesület igazgatója mondott ügyes beszédben köszönetét az iskola létrehozóinak, tanári testületének. Papp János alsónyéki kisgazda szin­tén azokat köszöntötte, akik a föld- mivestársadalomra annyira fontos isko­lát létrehozták. Este a Nagyszállóban sikerült tánc- mulatság volt, ahol a téli iskola nö- I vendékei ép úgy megállották helyü- I két, mint a gazdasági tudományok I gyűjtésében. A magyar állam közgazdasági be­rendezkedése akkor helyes, ha a nép minden rétegének foglalkozást tud biztosítani és ha a beltermelés az ország minden szükségletét el tudja látni kenyérrel úgy, mint ipari cik­kekkel is. Ha az ország mai beren­dezkedését vizsgálat tárgyává tesszük, megállapíthatjuk, hogy a mai Magyar- ország ennek a feltételnek nem tud megfelelni. Magyarország ugyanis ma mezőgazdasági állam, amelynek ipara nem olyan tág keretű, hogy a belső szükséglet ellátására elégséges lenne. A háború szerencsétlen vége elnyomta az iparvédelmi lehetőségeket, amelye­ket meg kell teremtenünk, hacsak teljesen ki nem akarjuk magunkat a külföldnek szolgáltatni. Az önálló gazdasági berendezkedés kérdésével foglalkozva, meg kell állapítanunk, hogy mezőgazdaságunk teljesítménye nemcsak elégséges, de jelentékeny a termelési fölöslege is, amelyet a kül­földnek eladhatunk, iparunkat azon­ban arra színvonalra kell emel­nünk, hogy az egész mággar nem­zet szükségletét elláthassa. Én, mint földbirtokos is kijelent hetem, de meg ez a kormány állás­pontja is, hogy nem árt és nem is árthat a mezőgazdaságnak, ha a magyar állam olyan ipart akar teremteni, amely a belső szükség­letet ellássa. Ha nincs iparunk, akkor ezt a nincstelenséget az ipari államok olyan srófnak használ­hatják ellenünk, amellyel mező- gazdasági kiviteli cikkeinknek az árát a legalacsonyabbra tudják lenyomni. Parancsoló állami feladat tehát, kogy az ipart a belső szükség­let mértékének az ellátásáig megerő­sítsük. Ebből azt az okulást merít­hetjük, hogy a magyar ipar és a mezőgazdaság a legszorosabban egy­másra vannak utalva. Nem szabad tehát egymással háborút folytatniok, mert ennek vagy az egyik, vagy a másik magyar termelési ág issza meg a levét. Az Ausztriával legutóbb folytatott provizórikus kereskedelmi tárgyalá­sok is azt mutatták, hogy a magyar ipart védeni kell és olyannyira kell kifejleszteni, hogy az ország belső szükségletét elő tudja állitani. Ter­mészetes, hogy most, pillanatnyilag igen nehéz ebben a tekintetben a hely­zet, mert Magyarország iparüző vide- I keinek nagy része elszakittatván, A Tolnamegyei Iparos Szövetség megalakulása. I MAUTNER GYULA tesmflterme SZEKSZÁRD, SzeKszmtMá melleit. Telelőn: 1071

Next

/
Oldalképek
Tartalom