Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-09-12 / 36. szám
Ara 2000 korona. VII. évfolyam. Szekszárd, 1925 szeptember 12 36 szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. felefon szám 85 és 102. — Egyes szám ára: 2000 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 20000 korona. — Postaköltség 2000 korona. Szerkeszt«: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetO közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A lefUeebb hirdeti. dl]a 10000 köröné. A hirdetés egy 10 ■llUméter néles hasábon milliméter toronként 1030 korone. RösgySléel résrrénytársaségi stb. hirdetések IZOOkor. — Állást keresőknek 80 txási. lék engedmény. A hírrovatban elbelynett reklámhír, el|egysésl hír, see« ládl hír, velamlnt e nyllttér soronként 8000 koronába kerül. A szekszárdi Téli Gazdasási iskola zászlOszentelése Nemcsak Szekszárd polgárságára, de az egész vármegye gazdálkodó lakosságára is kiváló fontossága esemény volt, hogy a földmivelésügyi kormány dr. őrffy Imre képviselő közbenjárása folytán pár évvel ezelőtt felállította a megye székhelyén a Téli Gazdasági Iskolát. Ez az intézmény, amelyet eleinte bizonyos idegenkedéssel fogadtak, a gazdaifjakat máris sok értékes ismeretre tanította meg. Az eddig végzett tanítványok az iskola által rendezett kiállításokon olyan eredményeket matattak fel, hogy Szekszárd és környékének mezőgazdasága a modern alapokra fektetendő gazdálkodás tekintetében méltán remélheti a szó szoros értelmében vett többtermelés megindulását. A növendékek, akiknek száma óvről-évre szaporodik, büszkén vallják magákat a többieknél különb gazdaiQaknak és hogy ezt külsőleg is dokumentálják, gyönyörű zászlót szereztek be az iskola számára, A művészi kivitelű, nehéz fehér selyemzászló felavatási ünnepélyét vasárnap tartották és ezt a nevezetes eseményt termelvényeikből rendezett kiállítással kötötték egybe. A vendégek. Zászléanyául az intézet megalapítójának a feleségét, dr. őrffy Imréné Öméltóságát kérték fel, akinek a tiszteletére a Szekszárdi Dalkör előző este szerenádot adott. Az ünnepély fényét csak emelte, hogy megjelent ott dr. Pestby Pál igazságügyminisz- ter is. A földmivelésügyi minisztert, aki ezen a napon a veszprémi gazda- gyűlésen volt elfoglalva, dr. Tóth államtitkár képviselte. A zászlószentelésen különben ott láttak a vármegyei és a városi hatóságok, az Alsó Dnnántuli Mezőgazdasági Kamara, a Vármegyei Gazdásági Egyesület és a hasonló iránya szakiskolák, valamint a gazdaközönség nagyszáma képviselőit is. Az Qnnepély. Pontosan 9 órakor érkezett meg a selyemgyár udvarán tartott ünnepély színhelyére Szekszárd város diszhinta- ján Vendl polgármesterrel a zászlóanya, akit a hatóságok vezetőinek és a vidékről érkezett vendégeknek kíséretében dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter követett. A Szekszárdi Föld- míves Dalárda himnusza után az igazságügy miniszter a díszes szónoki emelvényről a következő beszéddel nyitotta meg, az ünnepélyt: Az igazságügyminiszter megnyitó beszéde. Igen tisztelt közönség! Egyszer már hangot adtam annak a véleményemnek, hogy az ellenünk indított háború még mindig nem szűnt meg, hanem csak a háborús eszközök változtak meg. Gazdasági téren folyik ellenünk a küzdelem, amelynek az a célja, hogy bennünket gazdaságilag teljesen letörjenek és azután eltiporhassanak. Csak természetes, hogy ezt a háborút mi nem nézhetjük tétlenül, fegyverkeznünk kell ellene. Ez a fegyverkezés pedig abban áll, hogy a rendelkezésünkre álló gazdasági erőket minden eszközzel növeljük. Egyik nagyon helyes és üdvös mód ezen erők növelésére az, hogy az itteni gazdasági iskola mintájára az iskola padjaiban hívjuk fel a gazdatársadalom figyelmét arra, hogy gazdálkodási készségét teljes erejéből növelje. Csak örülni tudnék annak, ha elér hetnénk azt az állapotot, hogy minden faluban emelhetnénk ilyen iskolát, amelynek az a célja, hogy a gazdálkodók elméleti és gyakorlati tudását a modern feladatokhoz illően emelje. Kettős jelentősége van ezeknek az iskoláknak. Az egyik az, hogy képessé tegyék a magyar népet arra, hogy többet termeljen, mint eddig termelt. A másik jelentőségét pedig abban látom, hogy növelje a mi népünk gazdasági ismereteit abban az irányban, hogy számolni tudjon a termelési és értékesítési lehetőségekkel, hogy alkalmazkodni tudjon a gazdasági konjunktúrához. Ez az iskola már eddig is híven teljesítette ezeket a hazafias kötelességeket és az ország gazdasági erőinek a fokozásához már eddig íb hatékony eszközöket szolgáltatott. Kétséget sem szenved, hogy a mi értékünket és erőnket az a többtermés képezi, amelyet mint fölösleget piacra adhatunk és kivihetünk az országból. Ez a többtermés, ez a fölösleg ebben a gazdasági háborúban a mi exisztenciánk, a mi életlehetőségünk. Felhívom tehát a gazdatársadalom fiainak a figyelmét arra, hogy vértezzék fel magukat az iskolában úgy a többtermelés, mint a termelési és értékesítési lehetőségek tudományának ismeretével, necsak a , maguk, hanem az egész környék lakosságának a javára is. Mert a példa vonzza és utánzásra, nemes versenyre serkenti a többi községek polgárságát is. És ha általánossá lesz az itt tanulható Bök hasznos tudomány elsajátítása, abból legelsősorban az országnak lesz haszna és a végső eredmény a gazdasági háború győzedelmes megvívása. Ez a zászló ennek a hazafias, szent munkának a szimbóluma és hiszem, hogy az Önök munkája méltó lesz ahhoz a zászlóhoz, amelyet diadalmasan hordoztunk meg az összes harctereken és amelyet sohasem ért magyar kezekben szégyenfolt. Isten áldását kérem e zászló alatt végzendő jövő munkásságukra. Az avatás. Az igazságügy miniszter lelkes éljen- I zéssel fogadott beszéde után felkérték j dr. őrffy Imrénét, hogy avassa fel I a zászlót. A zászléanya arannyal dúsan himzett nehéz selyemszalagót kötött a lobogó dárdájára és az alábbi beszédet mondotta: A zászlóanya beszéde. Az emberiség történetében a nyers erő uralma véget ért. Nekünk magyaroknak kétszeresen jó ezt hinnünk, hiszen ettől az igazságtól függ feltámadásunk. De nemcsak ez a nagy hivésünk függ tőle. Függ a mindennapi kenyerünk biztossága, gyermekeink boldogulása is. A magyar tömegek még mindig nem látják, érzik a nagy igazságot: több kultúra nemcsak lelki, hanem testi boldogulásunkhoz is nélkülözhetlenül szükséges. Az annyiszor hangoztatott többtermelést, melyre a mindnyájunkat fenntartó hazai mezőgazdaságunknak annyira szüksége van, csak az erősebben müveit magyar kultúra hozhatja létre. Ennek a tudatos vagy ösztönös megérzése oka a mai ünnep különösségének, ez az oka, hogy ma mindnyájunk Öröme egyformán nagy és ŐBzinte. Avassuk zászlónkat közös örömmel, de meggyőződéssel is: „A tudás hatalom!“ A szegbeverósek. A zászlóanya lelkes beszéde után feltörő éljenzés lecsillapultával Groisz Ottó gazdasági tanár, az intézet igazgatója mondott köszönetét a felavatásért, szent fogadást téve, hogy az iskola növendékei mindig Istennel a hazáért és Magyarország boldogulá sáért fognak dolgoznj. Ezután következtek a szegbeverósek. Az első szeget dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter verte be a zászló rudjába azzal az óhajjal, hogy ez a zászló vezesse a magyar föld népét munkára, haladásra. Majd Tóth Jenő államtitkár következett, aki a földmivelésügyi miniszter nevében a gazdasági haladás és ‘hazaszeretet jelszavával avatta fel a zászlót. Szévald Oszkár vm. főjegyző a betegsége miatt a megjelenésben akadályozott Jankó Ágoston főispán, a szabadságon levő dr. Eri Márton alispán és a maga nevében helyezte el a zászló- szegeket. Schandl Károly államtitkár és a maga nevében dr. őrffy Imre e szavakat mondotta : „Adja az Isten, hogy ez alá a zászló alá sereglő fiatalság az egész ország büszkesége legyen a tudásban. Tudni kell alkotni, mert aki alkotni tud, az mindig előre megy.0 Horváth Jenő az Alsó Dunántúli Mezőgazdasági Kamara, báró Fiáth Tibor Tolnavármegye Gazdasági Egyesülete, Vendl polgármester Szék szárd város, Nagy Lajos a Szekszárdi Kisgazdák Egyesülete, Sachsenheim Edgár Esterhay Jenő államtitkár, Bárdos tanfelügyelő a népoktatás, Vitéz Filep százados a vármegyei vitézi szék, Renczes János képviselő a maga, Sárossy Károly igazgató a szekszárdi polg. fiúiskola, Theiszen János igazgató a polgári leányiskola, Pigniczky Ferenc igazgató a szekszárdi gazdasági ism. iskola, Sárossy Károly né a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége, dr. Pesthy igazság- Ugyminiszter Reich Oszkár főszolga- biré, Szévald Oszkár vm. főjegyző dr. Klein Antal főispán nevében vert be zásslÓBzeget. A növendékek köszöneté. A szegbeverési aktust ezután félbeszakították és Tam József intézeti növendék mondott köszönetét a zászló- anyának, a tanároknak, dr. őrffy Imrénének, a földmiveséügyi kormánynak Ós a selyemtenyósztési felügyelőségnek az intézet fejlesztése körül tanusitott jóindulata munkásságukért. Majd dr. őrffy Imre lépett a pódiumra és a következő beszédet mondotta: Dr. Őrffy Imre záróbeszéde. A mai szép ünnepély első része befejeződvén, engedjék meg, hogy pár szót szóljak én is ehhez a szivemhez nőtt iskolához, amely azóta, amióta engem az események a közpályára sodortak, a legkedvesebb gondoskodásom tárgya volt. Szilárd akarattal és célkitűzéssel dolgoztam ennek az iskolának a létrejöttén, mert tudtam, hogy ez az iskola nemcsak ennek a városnak, hanem az egész vármegyének a gaz- daifjait is tanítani fogja, azt akarva, hogy a jövő gazdageneráció tudás tekintetében különb legyen, mint apái voltak. Ez a gyönyörű kiállítással egybekötött mai zászlÓBzente- lési ünnepély kiváló örömmel tölthet el mindnyájunkat, mert hisz ez egyik láncszeme annak a folyton folyó demonstrációnak, amellyel a magyarság meg akarja mutatni a világnak, hogy élünk,' vagyunk és élni akarunk. Es ez jól is van így. Mutassuk meg a világnak, igaza volt-e az elhalt Karagyorgyevics Péter szerb királynak, aki a nyugat államaiban a háborús célkitűzések alkalmával azt mondta, hogy a balkáni népek frissek, erősek és élni akarók és hogy könnyű lesz fölébe kerülniök a magyaroknak, akik fáradtak, életképtelenek : szóval kiélték magukat. A háború után sokat gondolkoztam a szerb ellenség ezen állításán és mindinkább erőt vesz rajtam a meggyőződés, hogy a mi hibánkon kívül elveszett háború végső eredményéből ezt a következtetést nem lehet levonni. Hinni kell élni tudásunkban és élni akarásunkba vetett hitünket csak megerősíti ez a mai nap is, amelynek jeleneégei azt mutatják, hogy mi magyarok élni tudunk és konok magyar akarással élni is akarunk nemcsak a nyers erő, hanem a bennünket környező ellenségeinket túlszárnyaló nagyobb tudásunknál fogva is. Méltóztassék csak megnézni, amit ez a kiállítás felmutat, a magyar szorgalom, a magyar tanultság és találékonyság bizonyítéka mindaz, amit itt látunk és legfényesebb bizonysága aDnak., hogy tudunk és akarunk dolgozni. Ez azonban csak az első lépés,
