Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-08-29 / 34. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1925 augusztus 29. iwmwwiij BOROS fiS TÁRSA „KUhné“ mezőgazdasági gépgyár rt. tolna- és bácsin egyel képviselete raktáron tart: oaeplőgaraitn- rákat, szívó-, gáz- és benzinmotorokat, szabadalmazott páros és páratlan sora „Vera Drill“ kanalas sorvetőgépeket és minden egyéb mezőgazdasági (11) gépet. Főraktár: Szekszárdon.a Kaszinó- bazár épületében. — Telefon 49. | amekkorával ő maga mondta őket Vörösmarty ról: Nem én tépem le homlokodról, Magad tépted le a babért. Más kérdés perese az, hogy ezeknek a hibáknak feszegetése a nagy közönség előtt, a sajtó nyilvános fóruma előtt használ e a tanitói tekintélynek, használ-e a hasai kultúra ügyének. Hogy a pontatlan, könnyelmű tanerő, a nem kifogástalan magánéleti! nevelő kész veszedelme az ifjúságnak, a magyar jövőnek, a nemzeti kultúrának, az nem vitatható; de hogy ezeknek a kényes tényeknek nyilvános pertraktálása használ-e annyit a jó ügynek, mint amennyit maguk a tárgyalt tények ártanak: ez bizony más lapra tartozik. És én mégis úgy érzem, hiszem és vallom, hogy e cikksorozatból több jó fakad, mint rossz, különben rég letettem volna toliamat. Ismétlem, amit a bevezetésben mondtam: gu0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 SZABÓ JÁNOS 0 0 0 0 0 Telefon: 120 mérnöki irodája ▼ Szekszardon Vasúti fasor 6 0 y Ü-LAMU5 és 1 rAK i ELErcK ellenőrzése. — KeniaDiniasi szamnasoK. % / — Villamos-, telefoií-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek,, beton- és vasbeton- V szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szállítása. — Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara. 0 0 0 0 0 0 0 0 nyolni vagy támadni nem akarok, célom csak az, hogy az összes érdekelt köröknek figyelmét fö hívjam .arra, hogy a magyar nemzeti kultúra templomában, az iskolában, akad el vétve seperni való s ami seperni való akad, azt ki is kellene seperni, mert ha szemet hunyunk fölötte, ha rosszul fölfogott kartársi szempontból, kényelmességből vagy kíméletből soha föl nem emeljük szavunkat, akkor magunk leszünk okai, hogy a veszede-. lem elharapódzik, a hazai közoktatásügy legalsó, de legszélesebb körű s ezért legfontosabb szerve, az elemi iskola, lassan bár, de biztosan eltávolodik attól a szép céltól és eszményi magaslattól, melyet az uj tan terv elején oly Bzépen rajzolt meg a közoktatásügyi m. kir. miniszter ur: „A népiskola célja a hazának vallásos, erkölcsös, értelmes és öntudatosan hazafias polgárokat nevelni, kik az általános müvelség alapelemeit bírják és képesek arra, hogy ismeretei két a gyakorlati életben értékesítsék.“ Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának nyári rendes közgyűlése. A vármegyei törvényhatósági bízott ság e hó 27-én tartotta rendes nyári közgyűlését Jankó Ágoston főispán elnöklete alatt. A napirend előtt a főispán az alábbi beszédben emlékezett meg a legutóbbi rend* közgyűlés óta e hunyt gróf Apponyi Sándor, volt megyebizottsági tag, aranygyapjasrend lovagja, v. b. t. tanácsos, kir. tárnokmesterről: Szomorodott szívvel kell a tek. Törvényhatósági Bizottság tudomására hoznom, hogy legutóbbi rendes közgyűlésünk óta megyénket igen súlyos veszteség érte, mert április 18-án elhalálozott Tolnavármegyének egyik legnagyobb fia, gróf Apponyi Sándor, az aranygyapjas-rend lovágja, v. b. t. tanácsos, kir. tárnokmester. Gróf Apponyi Sándor egyéniségét és munkásságának kulturális jetentőségét kellően méltatni gyenge az én szavam, hi szén az ő dicsősége kiterjedt nemcsak Tolnavármegyére, hanem az egész országra, sőt az egész művelt világra is. Az általa létesített világhírű lengyeli könyvtárat, amelyet a tudós gyűjtő halála előtt nagylelkűen a magyar nemzeti múzeumnak ajándékozott, a világ minden részéből látogatták a tudósok, oda jártak kutatni és tanulni és széjjel vitték az egész világon a hírét e páratlan könyv- i gyűjteménynek s hirdették tu• ' lajdonosának nevét, tudását és dicsőségét. Büszkesége volt gróf Apponyi • Sándor nemcsak Tolnavárme- J gyének, hanem az egész magyar kultúrának, őszintén szerette és tisztelte őt mindenki, mert ösztönszerüleg éreztük, hogy ebben a tudós főurban, ebben a melegszívű emberbarátban a jóság, a lelki nemesség és ai emberi tökéletesség van megtestesülve. Elhunyta pótolhatatlan veszteséget okozott a vármegyének, mely nagyjait mindenkor megbecsülte. Temetésén tekintélyes küldöttséggel jelentünk meg és ravatalára a vármegye nevében koszorút helyeztünk. Azonkívül a vármegye megfesttette a boído- gultnak arcképét, hogy a közgyűlési termünknek örök időkre buzdító és lelkesítő dísze legyen. Bátor vagyok indítványozni, hogy a vármegye közönsége a megboldogult emléke iránt érzett tiszteletének adjon felállás által kifejezést és határozza el, hogy gióf Apponyi Sándornak érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíti, özvegyéhez, gróf Apponyi Sándornéhoz pedig részvétfeliratot intéz. Majd a közgyűlés a megboldogult emléke iránt érzett tiszteletének (elállás által adott kifejezést és elhatározta, hogy emlékét jegyzőkönyvileg megörökíti és az özvegyhez, gróf Apponyi Sándornéhoz részvétiratot intéz. A felállással való tiszteletadás alkalmával önkéntelenül is a nagy tudósnak a teremben elhelyezett arcképére vetődött tekintetük a bizottsági tagoknak, mintegy várva, hogy mutassa meg e nagy férfiú azt a helyes, révbe vezető utat, mely bennünket majd elvezet egy uj ezerév dicsősége felé! Ugyancsak kegyelettel emlékezett meg a főispán Ruzicsky Richárd és id. Széli István elhunyt megyebizottsági tagokról. Éeután áttértek a napirend tárgyaláséra. Első tárgy az alispán időszaki jelentése volt. Renczes János nemzetgyűlési képviselő a legnagyobb elis mérés hangján mondott köszönetét dr. Éri Márton alispánnak, hogy az igazán tartalmas és a legmesszebbmenő körültekintéssel megszerkesztett jelentésével minden téren olyan bőségesen tájékoztatta a törvényhatósági bizottságot a vármegye közállapotairól. Dr. Orbán Márton, Bar- náth Béla és Diczenty Pál megyebizottsági tagok hozzászólása után az alispánnak az időszaki jelentésben tett indítványát magáévá téve, elhatározta a közgyűlés, hogy feliratot intéz a belügyi kormányhoz avégből, hogy a községi pótadó maximumát 50®/o-rór 120°/o ra emelje fel, mivel a sok különféle teher miatt egyes községek az 50 °/o os pótadó mellett sem képesek exisztálni; vagy pedig az állam által a községeknek átengedett egyes adókból befolyó jövedelem a vármegy pénztárába fizettessék be, ahonnan az alispán aráuyosan osztaná szét a községeknek, ami által megszüntethető lesz az a fonák helyzet, hogy egyes községek minden pótadó nélkül, szinte duskálkodnak a jövedelmekben, mig különösen a kisebb községekre már elviselhetetlenné válik a mai helyzet folytán a közteherviselés. A számonkérőszékről felvett jegyzőkönyv felolvasása után tndomásul vették a Közigazgatási bizottság I. félévi jelentését. Majd elhatározta a közgyűlés közúti adminisztráció céljaira egy személyautó és gőzhenger beszerzését. — Örömmel kell üdvözölnünk a vármegyének ezen bölcs intézkedését, mert hisszük és tudjuk, hogy a közúti felügyelet intenzivebbé tétele által hamarosan első helyen fog áliani a vármegyénk a jó közutak tekintetében. A bizottsági előterjesztések letár- gyalása után került a sor 15 idegen társtörvónyhatóság körlevele és meg keresése ügyében való határozathozatalra. Az alispáni előterjesztések tárgyalásánál a vármegye nemes áldozatkészségének újabb tanujelét adta azzal, hogy a szekszárdi ág. ev. egyházközség részére 6,000.000 korona építési segélyt, a parlamenti múzeumban létesítendő Kossuth-szoba céljaira pádig 5,000.000 koronát szavazott meg. Ezek után az egyes képviselőtestületi határozatok felülbírálása következett, mely alkalommal letárgyalta tott 350 ügydarab. Az orvostudori és egyéb oklevelek kihirdetésével azután a főispán a gyűlést bezárta. radalmak figyelmébe! A ratási és csóplési munkál«, tokhoz valódi szekszál*||g vörös borok különféle erősségben, 7000 koronától 9000 koronáig, siller borok 6500 koronától 7500 koronáig beszerezhetők Mezőgazdasági- Kereskedelmi Rt. nagypincé- azeteben — Szekszárdi) n. Az allspfinl Jelentés Dr. Éri Márton alispán a törvény- hatósági bizottság nyári közgyűléséhez a közigazgatás minden ágazatára részletesen kiterjeszkedő jelentést terjesztett, elöljárójában kifejtvén, hogy a közigazgatás inteozivitására nézve nagyon üdvös és eredményes kihatást jelent a belügyminiszter azon rendelkezése, hogy a járás vezető tisztviselője járásának minden egyes községét havonként tizBzer köteles meglátogatni. Igaz, hogy ezen intézkedés nagyon terhes kötelezettséget ró a járás tisztviselőire, de az, hogy a falvak lakosságának mód adatik a járás tisztviselőivel való gyakoribb érintkezésre, ezzel az élet és vagyonbiztonság felett őrködő közigazgatás iránti bizalom csak megerősödik; és ez csakis a lelkek megnyugvásához, gazdasági és kulturális életünk fejlődéséhez, javulásához vezethet. őrömmel állapítja meg az alispán/ hogy vármegyénkben az aratás kedvezően ütött be. Hozzávetőleges megállapítás szerint a gabonanemüek 10—12 q átlagos termést adtak ka- tasztrális holdanként. De szükségünk is van ezen jobb, kielégítőbb eredményre, mert ebből kell fedeznünk a múlt év hiányait, a folyó év terheit és biztosítani az uj termésig a megélhetést. Örvendetes kilátásokra jogosítanak a kapás növények is. Különösen a tengeri kecsegtet bő terméssel. A burgonyából és babból is elég- jó termés mutatkozik, úgy, hogy teljes nyugalommal nézhetünk a tél elébe. A lakosság szegényebb rászánok az idei jó termés mellett biztosítva van a tápláléka, mert aratási munkát, ugylátBzik mindazok, akik ilyennel foglalkozni szoktak, eleget kaptak, mert hisz az alispánnál ilyen irányú kérelmek, illetve panaszok nem tétettek. Ezen kedvező körülményt az alispán annak a józan belátásnak tulajdonítja, mely a gazdaközönséget teljes mértékben áthatotta s ezzel a szociális érdekeket is kielégítette. A gazdaközönség ezen magatartása egyúttal leginkább alkalmas a lelki konszolidáció teljes megteremtésére. Az alispán egyik legfontosabb törekvése közutjainknak karbahozása. Tudvalevő, hogy a háború alatt, valamint azután gondolni sem lehetett a közforgalom érdekei megkívánta komolyabb utfentartásra. A m. kir. államépitészeti hivatallal karöltve teljes energiával fogott neki a vármegye a vállalkozásnak, hogy a közúti adminisztrációt mindazon technikai eszközökkel ellássa, melyek nélkül utakat sem karbahozni, sem pedig kifogástalan állapotban fentartani nem lehet. Beszerzett tehát egy második közúti gőzheDgert és ha évenkint legalább 50—55 kvoj. hosszúságú útszakaszokat hengerelhetünk, rövid | MALTflER GYULA foSfflOterme SZEKSZÁRD, Szetázúrd-giilló mellett. Teletop: 1071
