Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1925-07-11 / 27. szám

1925 julius 11.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

Az egész világon nemcsak ismerik, de szeretik is a

Földes „MARGIT CRÉME“-«

Melyik előkelő hölgy ne ismémé a világhírt!

Földes „MARGIT CRÉME“

kiváló arc-, kéz- és testápoló hatását?

Legeredményesebb szépségápolás a világhírű

Földes „MARGIT CRÉME“mel történik.

Kapható: Minden gyógyszertár, drogéria és illaiszertárban. 426—m.

vésze jelent meg — mint diákkoré ban is oly sokszor — a dobogón és a Vén cigányt adta elő megrázó erővel. A meg-megujuló tapsorkán arra késztette a művészt, hogy még egy ráadást adjon. Vörösmarty egy költeményét szavalta még el. — Ä magas színvonala ünnepélyt, amely éppen nagyszerűségénél fogva jobban illett volna egy fényes estély kereteibe, a Szózat hangjai zárták be.

— Az áporkai ref. gyülekezet f- évi jnlins hó 5-én, néhai Gerendái Endre ref. lelkész utódjául Bálint Ambrus volt szekszárdi hitoktató segédlelkészt rendes lelkészül meg választotta. A törekvő ifjú papnak előmenetelét, aki megyénk szülötte és aki hosszabb ideig működött Szek- szárdon, őszinte örömmel látjuk.

— Képviselői beszámoló. Renczes János, a tolnai kerület nemzetgyűlési képviselője Mözsön a búcsú napján tartotta szokásos évi beszámolóját. Részletesen felvilágosította a válasz tópolgárságot a szanálásról, a valu táris ügyekről és a fölös termények külföldi értékesítéséről. Majd a választójogról beszélve megindokolta, hogy mint régi negyvennyolcas érzésű ember azért szavazott a titkos választójog ellen, mert az 1919. év ben látta, hogy az általános titkos és a demagógia hová viszi az országot. Józan belátásának engedett akkor, amikor a mai állapotoknak meg felelő nyílt szavazási rendszer mellé állott, mert a magyar ember szavazásának nyíltnak és őszintének kell lennie, olyannak, mint amilyen a magyar ember jelleme. A főrendiház reformjának ismertetése után Bethlen István gróf genfi utjának sikereit méltatta és a külföldi kölcsön szükségességét magyarázta. A pénzügyi reformtervezetről szólva tudatta a választókkal, hogy ősz folyamán az ország más pénzrendszerre fog áttérni és megszűnnek a milliós bankók, hogy helyet adjanak az uj nikkel és rézpénznek. Nagy örömmel hallgatták a választók, hogy a kormány nem tervez újabb adónemeket, sőt könnyíteni akar az adózók terhein. A királykérdésben szabad királyválasztónak mondotta magát, önálló, minden nemzettől független királyságban. A helyi érdekű ügyek megtárgyalása volt a beszámoló vége, amelyet lakoma követett a község főjegyzőjénél, ahol vendégül látták a képviselőt és kíséretét.

— Tanácskozás a minisztériumban a szekszárdi kereskedelmi iskoláról.

A szekszárdi áll. felsőkereskedelmi iskola további fentartása ügyében f. hó 1-én a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban tanácskozást volt az illetékes tényezők között. A kifejlődött eszmecsere folyamán az összes mutatkozó nehézségek elsimittattak. A tanácskozás eredménye az volt, hogy a tényleges döntés a beiratkozó tanulók számának és nevének beje lentése után fog bekövetkezni. Az igazgatóság ennélfogva felhívja a szekszárdi áll. felsőkereskedelmi iskola

TETŐFEDÉST

(568)

Eternit-pala, cserép, facement, és szigetelést (szárazzá tétel) aszfalt, biber, ceresittel — vállal: H-aí/fabl/ar lónnc oki. mérnök és építési vállalkozó

naiaeKKer janob szekszárd. Telefon 121.

iránt érdeklődő szülőket, hogy gyermekeiket — a fiukat és leányokat egyaránt — haladéktalanul jelentsék be a reálgimnázium II. emeletén levő hivatalos helyiségben. — Naponként 9—12 ig és délután 3—5-ig fogadtatnak a jelentkezések, amelyeket az ügy sürgősségére való tekintettel f. hó 12 én le kell zárni. Vidékiek levélben is fordulhatnak az igazgatósághoz.

— Szamolátyi Gyula verskötete megjelent. Ezen a héten került ki a sajtó alól Szamolányi Gyulának, a mi költő munkatársunknak „Magyar Mezőkön“ cimü verskötete, amelynek a megrendelők cimére való szétküldését kiadóhivatalunk már megkezdte. A versgyűjtemény a szekszárdi könyv- kereskedésekben 30 000 koronáért kapható.

— Tanulmányi kirándulás Pécsre. A szekszárdi reálgimnázium tanulói közül mintegy 30 tagból álló diákcsapat Faludi Ferenc, dr. Gálos László és Wall? eher László tanárok vezetése mellett négy napos kiránduláson volt Pécsre, hogy ezt a hozzánk legkö*e- lebb eső dunántúli egyetemi várost megismerje és hogy Mohácsot és Baját megtekinthesse. A csapat Bátaszéken keresztül ment Pécsre és tanulmány tárgyává tette a bátaszéki templomot is. Pécsett az egyetemi internátusbán nyert a csapat elhelyezést, a menzán pedig ellátást. Az első két nap Pécs történeti nevezetességű és közszereplésüknél fogva fontos épületeit, a Lyceumot, a volt dominikánus temp lomot, a színházat, városházát, belvárosi templomot, székesegyházat, postapalotát tekintették meg. Később az európai birü katakombát, őskeresztény kápolnát, a klinikákat tették tanulmány tárgyává. Majd a Pannónia sörgyárba mentek, ahol a gyár igazgatóság szakszerű magyarázatokkal szolgáló vezetőt adott a csapat mellé. A gyár megtekintése után terített asztal várta a fáradt csapatot, csapot ütöttek egy kövér söröshordóba és habzó, kiváló minőségű Pannónia világos sörrel vigasztalták meg a cseppet sem szomorkodó kiránduló csapatot. Egy nagyszerű mecseki séta a Tettyén, Bertalan-kilátón—Kardos utón keresztül (a csapat fele a Misinára is felment) zárta be a tanulságos ki- kirándulás pécsi részét. Junius 26-án reggel rossz előjelek mellett indult el a csapat. Pécs—Villány közt szüntelenül esett az eső. Szakadó esőben szálltak be a Dunagőzhajózási Társaság u. n. oldalgombolós kocsijába és nagy várakozással siettek Mohács felé. Ott a nagy beharangozás ellenére az állomáson senki sem várt rájuk és a zuhogó esőben masíroztak a Kath. Legényegyletbe, ahol ebédjüket elfogyasztották. Az időjárás arra kényszeritette a kirándulókat, hogy Mohácsot a legközelebbi hajóval el- hagyják. Kedves hajóút után gyengén szitáló esőben haladt a kis karaván Baja legforgalmasabb utcáin, hogy Baja kiválóbb középületeit láthassa, így a kirándulás előbb fejeződött be egy nappal, mint tervezve volt. Zuhogó esőben futott be a szekszárdi vonat, de a fiuk mégis jókedvűen, a „Ballag már a vén diák“ harsogó énekével köszöntötték a az esőbe és homályba burkolt várost.'

A legkellemesebben szórakozik a Turul Strandon.

Sziporkák.

Irta: Bodnár István.

Honatyaságra, ki adja fejét,

Meg kén vizsgálni, úgy látszik, — eszét, —

S ha — esze srófja: csavarni, gyenge, —

S jól lát, nincs — rossz máj, kevés az — epe, Szótartó, szerény. helyén csendbe dl,

Botrány koncára nem csahol ebül,

A — t. Házból bátran — kirúgható,

Az ily ember — suszternek se való,

Pedig kívánja a — politika:

Ha nem is — suszter, légy — csizmadia!

•

Harang rég az élőt hívta, a holtat — siratta S ma az — élőket siratja s a—holtakat hívja I •

Tömegben — elveszünk:

»Mi«, az, »én«, »egyesek«,

De hogyha nagy a — szám1:

A — tömeg — én leszek I •

Archimédést ma is lelsz eleget,

Óh, hány mondja: »Ne bántsd — köreimet« Csakhogy mindezt Így Írhatjuk körül:

»Lophatsz — te is, de — »körzeten« kívül /«

*

Kirakatban a keztyü felsohajt:

Ember kéz okoz minden földi bajt . . .

De ott, felette a — kalap nevet,

Nem a — kéz hékás: az — üres fejek t •

Kevés talán nálunk a — szappan ?:

Ezért sok ember olyan — mosdatlan ? I *

Ki a hordót egykor kitalálta:

Nem volt eszetlen, ostoba, kába,

Mert egy gondolat az eszembe forr:

Ma sincs — hordó, ha nem lett volna — bor !

*

Ruhán mikor még nem voltak — zsebek, Hogy — zsebeltetek akkor emberek ? I •

Az »egyszeregyet«, aki kitalálta: «Kétszer-kettő« volt akkor is a — vágya I •

Viperának két méregfoga csak,

S az — ember: egész — fogsorral harap I •

Óh, hányán törik a fejük azon:

Hasznos, kártevő a — veréb vájjon ? 1 S tán azért mondják: szemtelen veréb:

— Ember csak — kárt tesz... ezt csipogja rég •

Vaskos könyv, nagy búza asztag,

Baj, ha — bennük: kevés a — mag I #

Természetes, ha a — rák hátra megy :

De mióta — rákok az — emberek ? f

A

Sok — demagógnak miért van nyelve? : Hogy a — tömeget ott — kinn tüzelje,

S hangját vele: otthon — elnyeljet

— Egy érdemes tanitó ünneplése.

Szép ünnepély volt múlt hó 28 án Bátaszéken az elemi iskola évzáró ünnepélye keretében, ahol a községi elöljáróság éB iskolaszék képviselői, a szülők és az iskola növendékei jelenlétében búcsúzott a tantestület az elmúlt tanév folyamán — 46 évi működés után — nyugdíjba vonult Pápay Géza igazgató tanítótól. — A tanitestület nevében Szám József igazgató intézett a távozóhoz megható búcsúszavakat. Utána Hradek Károly iskolaBzéki elnök méltatta a távozó igazgató valláserkölcsös, nemzetnevelő működését, majd Schmidt Boriska VI. o. tanuló a gyermeki lélek ártatlanságát és szeretetét jelképező fehér és piros rizsákból álló csokor átnyujtása mellett fejezte ki a volt növendékeknek az ünnepelt iránt érzett háláját és szeretetét. Az üdvözlésekért a távozó igazgató mélyen meghatva mondott köszönetét. Utána az elemi iskola leánykara adta elő „Nézd az erdők dalosát“ cimü i alkalmi éneket.

Volt e már kinn a Turul Strandon ?

radalmak figyelmébe!

A

ratási és cséplési munkálatokhoz valódi szekszárdi vörös bO£ok különféle erősségben, 7000 koronától 9000 koronáig, siller borok 6500 koronától 7500 koronáig beszerezhetők Mezőgazdasági- Kereskedelmi Rt. nagypincészetében — Szekszárdon.

— Eljegyzés. Ifj. Wóber János, Wéber János volt nemzetgyűlési képviselő, gazdasági főtanácsos, föld- birtokos fia eljegyezte Klein Emmus- kát, Klein József solti nagybérlő leányát.

— Névváltoztatások. A m. kir. belügyminiszter újabban, a következők névváltoztatását engedélyezte: Kus- sinszky (Haas) Viktor vaskereskedő, paksi lakos valamint kiskorú gyermekei családi nevét „Kunfalvi“ névre, Zvarinyi János Zoltán reálgimnáziumi tanár, bonyhádi lakos saját valamint kiskorú gyermekei családi nevének „Zerinváry“ névre, dr. Grünvald Elek Dezső dunaszentgyörgyi községi orvos és kiskorú fia Grünwald Elek János Ferenc m. kir. honvéd Ludo- vika akadémikus családi nevének „Kuthy“ névre.

A Turul Strandfürdő a város szén- zációja.

— A Fejér- és Tolnamegyei Gazdatiszti Kör moóri tanulmanyutja. A

múlt hó 22-én ismét szép és tanulságos kirándulást rendezett a Fejérés Tolnamegyei Gazdatiszti Kör, a melynek 60 tagja Baly Kálmán elnök és Malykó István titkár vezetésével Moór környékét tekintette meg. Legelőször a moóri kőszénbányába mentek, ahol Sopp Frigyes bányaigazgató fogadta őket a mérnökeivel együtt és bemutatta a 4700 kaióriás szenet termelő bánya berendezéseit. A társaság a bánya iparvasutján a moóri állami amerikai Bzőlőtelepre ment, ahol Babarczy, m. kir. állami szőlészeti felügyelő szolgált magyarázatokkal. A szőlőtelep után Dömötör Géza főszolgabíró messze földön hires szőlőjét és pincészetét tekintették meg, ahol a szives házigazda bemutatta jobbnál-jobb felséges borait. Innen a kapucinus barátok pár száz éves hires szőlőjébe mentek át. A kapucinusok telepítették a moóri hegyen az első szőlőt tok aj-hegyaljai vesszőkkel és az ő példájuk nyomán fejlődött Moóron a hires szőlőkultura. A rend tagjai sajátkezüleg művelik a szőlőjüket, amelyben egy szál gazt sem lehet látni. Eredményeik oly jók, hogy a múlt peronoszpórás évben is 40 hektoliter átlagtermésük volt. A síkról jött gazdák sok megértéssel vizsgálták a moóri hegyes vidéki gazdálkodás nehézségeit, ahol emiatt a szőlő a fő termelési ág. A kellemes kirándulás helyi előkészítése Wenczel Géza uradalmi intéző és dr. Wenczel Elemér moóri ügyvéd érdeme.

— Baleset cseresznyeszedés közben. Sinorovits Anna 17 éves szekszárdi Alkotmány utcai lakos a jobbremetei szőlőben cseresznyeszedés közben a iáról a szőlőkaróra esett és súlyos belső sérülést szenvedett. A szekszárdi Ferenc közkórházba szállították ápolás végett.

Síremlékek ^műkőből Cementáruk és raktér.

Tűzifa

ölenként és vagononként

Hutschenbncher Ödön Fia

cég saját telepén

s*

Szekszárdon. s.