Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-05-23 / 20. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1925 május 23. 2 ■MW »»§# WMB FULLÉR és BOROSf „Kühne“’ • mezőgazdasági gépgyár rt. tolna- és bácsmegyei képviselete raktáron tart: oséplőgarnitu- rákat, szívé-, gáz- és benzinmotorokat, szabadalmazott páros és páratlan sorú „Vera Drill" kanalas sorvetögéoeket és minden egyéb mezőgazdasági (11) gépet. Főraktár: Szekszárdion,a Kaszinó- bazár épületében. — Telefon 49. Tizenegy órakor a vármegyeháza dísztermébe vonattak fel, ahol Jankó Ágoston főispán üdvözölte meleg szavakkal a megyei vitézeket. Gondolatokban gazdag, tömör beszédében hazaszeretetre buzdította őket. Ez- atán vitéz Tihanyi Szilárd őrnagy, megyei székkapitány nyitotta meg az értekezletet és tartalmas előadásában ismertette az értekezlet célját, amelynek legfőbb pontja az össre- tartozandóság érzésének ápolása és a közös tevékenység okszerű művelése. Rámutatott a vitézek kötelességeire és hivatására s többek között a következőket mondotta: A vitézek elsőrendű kötelessége — ha kell karddal a kézben — de minden körülmények között önfeláldozó munkával, ki-ki a képességéhez mérten, az ekeszarva mellett, avagy abban a munkakörben, ahova állítva lett, hazánk feltámadását elősegíteni. Kötelessége a vitézeknek, saját életmódjukkal, jó példát mutatni, azon fáradozni, hogy ebben az országban minden egyes polgár, forró és megmásíthatatlan óhaja legyen a feltámadás, egy szebb, egy boldogabb, egy független magyar hazában való élnivágyás. Ezt a vágyat ébren kell tartani nehogy — mint már tapasztalható — a fásultság vehessen erőt az embereken s a kishitűség folytán a feltámadni vágyás óhaja kipusztuljon a magyarságból! A vágy a gondolatok atyja I A gondolatot pedig tett kell, hogy kövesse 1 Ha erősen vágyunk valami után, mindent elkövetünk, hogy ezen vágyunkat teljesíthessük I Nem- zetes Uraim, oltsák bele ebbe a nemzetbe az ugylátszik már már kipusztulófélben levő feltámadni vágyást — s meglássák, ez a vágy kemény akarattá fog erősödni s ezen erős akaratnak a boldog Nagy-Magyarország lesz a jutalma. I 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Telefon: 120 SZABÓ JÁNOS mérnöki irodája ▼ Szekszárdon. Vasúti fasor 6 ILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi, vizlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek,, beton- és vasbetonszerkezetek, utak és hidak tervezése és épitése. — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szállítása. — Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkolo gránitdara. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 A vitézeknek amellett, hogy vasakaratu, | fegyelmezett — hazájukért minden áldozatra i kész és bármikor síkra szállani eltökélt honfiak táborának — egyszersmind a nemzet apostolainak is kell leuniök 1 A vitézeknek a megye minden tájékán hirdetni s jó példával kell mutatni, hogy melyek a hazaszeretet igaz igéi. As értekezlet végén dr. Éri Már-, ton alispán példás munkás életre buzdította a vitézeket, hogy állják meg nemes helyűket itthon épugy, mint annak idején a fronton bátorságukkal. Az értekezlet befejezése után hosszú, fegyelmezett négyes sorokban vonul tak le a hősök emlékszobrához, amelyet kegyeletük jeléül megkoszorúz-; tak. A hősök szobránál a megye vitézei nevében vitéz Tihanyi Szilárd őrnagy emlékezett meg az elköltözött bajtársakról, tanúbizonyságot téve ar ról, hogy emlékük örökké élni fog. Majd a Hymnus eléneklése után az ünnepségeken részt vett notabilitások előtt diszmenetben elvonultak a vármegye vitézei. Szinészet. Halmi Jenő színtársulatának kiváló együttese az elmúlt héten is öregbi tette azokat a sikereket, amelyekkel a közönség érdeklődését a színház iránt felkeltette. A pénteken előadott nÉI6halottu-ban, Tolsztoj Leó gróf szenzációs színmüvében Hid- véghy Ernő ragyogtatta kiváló művészetét. A többi szereplők is sikerrel igyekeztek méltók lenni kiváló partnerükhöz. Szombaton, vasárnap és csütörtökön a „Maries grófnő" ment, az elképzelhető legnagyobb érdeklődés mellett, mindenkor kiváló előadásban. E hó 23-án, szombaton ismét premier lesz. Ekkor mutatja be a társulat a „Póstás Katicát", a Blaha Lujza Szinház nagy sikert aratott operettujdonságát, amelynek szövegét Harmath Imre irta, fülbemászó zenéjét pedig Zerkovitz szerezte. Vasárnap, 24-én délután az örökszép „János vitéz" megy, a címszerepben Szalay Károllyal. Este megismétlik a „Postás Katicát". Hétfőn, 25 én Hidvéghy Ernő jutalomjátéka gyanánt „Egy katona története" cimü francia szinművet adják. A kiváló darabra és benne a nagy művész pompás alakítására már most felhívjuk az igazi művészi értéket megbecsülő közönség figyelmét. Kedden, 26-án lesz Lenkey Margit és Szalay Károly jutalomjátéka, „A gárdista." Ebben a darabban fellép H. Szalma Terus is, akinek művészetében eddig oly ritkán gyönyörködhettünk. Szerdán, 27-én Zilahy Lajosnak a Nemzeti Színházban oly megérdemelt sikerű darabját, a „Hazajáró lelket" adják Bogdán Irén és Greguss Zoltán jutalomjátékául. Csütörtökön, 28 án a „Drótostót“ kerül színre, mint Takács Oszkár és Hajnal Károly juta'omjátéka. A bájos Az Anker Általános Biztositó R.-T. Tolnamegyei főképviselet: FULLÉR és BOROS Szekszárd, Kaszinó-bazár. Flfnnnrf* Tűz-, jég-, baleset-, szavatos- fcliuauu • sági., betöréses lopás-, szállítmány-, élet-, aranykorona- és autóbiztosításokat. Alakult 1858-ban. zenéjü operettben H. Szalma Terug játssza Zsnska szerepét. Pénteken, 29 én Érczkövy Károly jutalomjátókául a gyönyörű melódiákban oly gazdag, örökszép operett, a „Rip van Winkle“ kerül színre. Ez az előadás igazi művészi eseménye lesz a mostani szini idénynek. Szombaton, 30-án a budapesti Városi Színház kiváló operett újdonságát, a „Dollyt" matatják be, 31-én, pünkösd vasárnapján délután a „Postás Katica" megy, mig este megismétlik a „Dollyt". Pünkösd hétfőn délután a „Crisanthóm" operett kerül színre, este pedig a „Rip van Winklét" játsszák. . 9 HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. — Érettségi vizsgálatok Szekszár- dOll. A szekszárdi áll. Garay János reálgimnáziumban a VIII, osztály sikeres elvégzése után 15 rendes és 1 leány magántanuló tehet érettségi vizsgálatot. Az írásbeli érettségi vizsgálatokat f. hó 18., 19. ós 20-án tartották' meg. Az szóbeli junins 2. ós 3-án lesz Berkes Ottó c. tanker, kir. főigazgató, keszthelyi kath. főgimn. igazgató elnöklete alatt. — Miniszteri elismerés egy aratógazdának. Pappert János kocsolai lakos több, mint 40 éven át szolgált, tartott a latin óra, mert „az öreg" olyankor maga mellé vett egy mar- kesabb diákot a szatyorral és elment vásárolni a piacra, ahol úgy tudott alkudni, akár egy örmény, mert a „gazemberekének a javára alkudott. 0 volt az, aki ötven évvel ezelőtt már fölkereste a diákokat a lakásukon és gyakorolta azt, amit a modern pedagógia mint uj vívmányt magasztal, az iskolán kívüli érintkezést. Az ilyen meglepetésszerü látogatásokon persze nemcsak a diákgyereket ellenőrizte, hanem a szállásadót is és ha pl. nem volt elég melegre fűtve a szoba, nem állta meg szó nélkül. Eszembe jut, hogy egy ilyen váratlan vizit alkalmával — és pedig épp a konviktussal kapcsolatos diákszálláson, az öreg az elmaradhatatlan portorikó füstjén keresztül is megérezte a cigaretta füstjét. — Gazemberek, itt cigarettázott valaki 1 — Nem kérem, tanár ur, mi nem voltunk! — Gazember, hiszen ott a tárca a felső zsebedben! — Becsületszavamra mondom, nem én voltam — vágja ki a delin kvens, egy kis harmadikos gimná- zista, akinek a zsebéből persze a következő pillanatban az öreg kibnzta a tárcát. . . A delinkvens pedig szekszárdi fiú volt, Zs. F., a nevét nem merem ki írni, mert hátha ő már nem is emlékszik rá s hátha becsületügyi eljárást indítanak ellene . . . Nagyon melegszívű diákbarát volt a boldogalt Streicher Péter hőgyészi prépost plébános is. Szive persze mindig több volt ax áldott jó Péter bácsinak, mint pénze. De volt egy tu lajdonBága, mely százszor többet ért a hőgyészi plébánia javadalmánál: nagyszerűen tudott kérni, de sohasem magának, mindig másnak, ő maga puritán volt és szerény, de állandóan volt vagy tiz pártfogoltja, akiknek a számára igazán a Kárpátoktól az Adriáig tudta főihajszolni a pártfogókat. Róla mondták ismerősei, hogyha Tolnamegyében valahol öt percig áll a vonat, a hőgyészi pap vagy fölszáll, vagy leszáll, de mindig átázik. A kartársak csipő- Bebb élce el is keresztelte Land- streicbernek. Pedig az ő sok utazása is legtöbbnyire valami jócselekedet érdekében történt s az iskolaév elején már féltek tőle a pécsiek, mert egy-egy tucat gyereket mindig elhelyezett, kit a szemináriumban, kit az árvaházban, a kanonokoknál, a barátoknál. Volt is ax ő idejében Hőgyészről és vidékéről származó minden fegyverneme a Ecclesia mi- litans-nak: világi pap, premontrei, jezsuita, bencés, cisztercita, lazarista, az apácákat nem is számítván. A „túlsó félen", a Bácskában, I nagy barátja volt a diákiágnak Kuts | János bácsbokodi esperes. Egyszer | szeptember elején egyszerre három „bikityi" fiúval (akkor még az volt a község neve) állít be Kalocsára. Első útja Boromisza István kánonokhoz vezetett, a szatmári püspök test- véröccséhez, egy régi magyar gentry - család sarjához. — Nagyságos uram, egy fiút kom- mendálnék be kispapnak. — Aztán magyar-e az ebadta? Mert németből, bunyevácból. úgyis több van mint kellene. — Magyar, magyar, mást hogy is mernék idehozni! — Rendben van, fölvesszük. Ot perc múlva Knts bácsi már a most elhunyt Kleiner Lajos kanonok ajtaján kopogtat ugyanazzal a kéréssel. — Nagyságos uram, hoztam egy derék sváb gyereket, pap akar lenni, vegyétek föl a szemináriumba. — Sváb gyerek ? Elkél a sok sváb káplánstáció között. Föl fogjak venni. Harmadszorra az érseki irodaigazgató, Macskovics Pál kanonok került sorra. — Hvaien Izusz, nagyságos uram, egy kéréssel jöttem. Egy diákot szeretnék fölvétetni a szemináriumba. — Tud-e bunyóul ? — Tud-e ? Hiszen uascsovnik, vérbeli bunyevác, Jágics Pájónak hívják 1 — Akkor föl is van már véve. így vétetett föl egyszerre három bokedi fiút, egy magyart, egy németet meg egy bunyevácot kispapnak. Azonban csak a német maradt meg papnak. Scherer Sándor, a képzőintézetek országos szakfelügyelője, mint bajai tanitóképzőintéizeti igazgató szintén azok közé a pedagógusok közé tartozott, akiknél a hivatalos külső melegen érző szivet takart. Intézeté- zetének szellemi szintjén kívül szerető gondot viselt a diákok testi jólétére is, ellátásukat maga ellenőrizte s az intézetből kikerülő növendékeivel is mindig fönntartotta az érintkezést. A képsorozat nem teljes. Hála Iatennek, ‘hogy nem teljes. Hála Istennek, hogy széles e hazában mindig és mindenütt voltak és vannak, akik lelkűk legnemesebb indulatában segítségére sietnek a tavaszi rügy- uek, melynek leginkább árt a dér meg a fagy, az ifjúságnak, melynek akkor fáj legjobban a nélkülözés, mikor lelkének ideálizmusa legszebben bontakozik. ümiekeztunk régiekről... Engedj Isten, hogy mindig újak lépjenel nyomdokaikba 1
