Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-03-29 / 13. szám

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1924 március 29. TÓTH JÁNOS órát ét ékizeréiz Szekszárd, Kaszinó-bazár. Elvállalok minden, a szakmába vágó munkát, átalakításokat és javításokat, pontosan, jutányos árakon. Állandóan raktáron tartok minden­nemű ékszereket, zseb- és ingaórákat. |f ámI* AMftfolf kézimunka-tálczák Reynereicn, szakszerű készíté­sét vállalom. — Szentképek, likőr-, boros-, vizes-, kompót-készletek, tányé­rok, tálak nagy választékban kaphatók B ELASITS ISTVÁN Szekszárd, Garay-tér, Schulz féle ház. Épület-üvegezések pontosan készülnek.^ A legszebb polgári ruhák nálam készülnek mérték szerint Használt ruhát veszek, valamint uj és használt ruhát eladok a legolcsóbb áron TRAUBERTIHRE Szekszárd, Vásártér 396. (Hevesi-ház.) az udvarban 3 Gazdasási és ipari gépok, benzinmotorok, kerékpárok, Író-és varrógépek javítását szakszerűen es jutányos áron eszközli: SOHNER BÉlftV^rür Raktáron tartom a leglobban bevált répavágó és kukorlca-morzsoló gépeket, továbbá ekéket és fogasokat. Üzlet: uaray-tér Pirnttzer-féle házban (volt Roth-féle üzlet). Műhely: Béri Batogb Adám-utca 104. sz. (4) 'hogy ezen kinevezés vármegyénkben általános örömet okozott és nagy megnyugvást keltett. Mert őszintén pzólva, btlszkék vagyunk ezen kíné vezésre, hogy vármegyénk immár másodízben ad az országnak igaz ságügyminisztert, viszont teljes meg- nyugvással fogadtuk a megbízatást azért, mert az ország mai rendkívül komoly és valóban nehéz helyzeté­ben, a pártvillongások erős áradatá­ban őoagyméltóságának megfontolt, körültekintő, a könnyű hevületektől mentes, emellett nagytudásu és bá­mulatos munkabírású nyugodt egyé niségére ennek a szerencsétlen nem­zetnek felettébb szüksége van. Amidőn tehát Onagyméltóságát az igazságügyminiszteri székben őszinte tiszteletünk, nagyrabecsülésünk és szeretetünk kifejezése mellett benső­séges örömmel üdvözöljük, kívánjuk, hogy a Mindenható áldásától elhal mozva jó erőben és egészségben ba zánk és nemzetünk javára minél ered ményesebb működést fejthessen ki De egyben arra is kérjük Onagy méltóságát, hogy azt a földet, ame lyen született, amelyen a szerető édesanya danája mellett bölcseje rin­gott s amelynek a magyar földet jellemző varázsos levegőjében edző­dött meg a minden szép és nemes iránt fogékony lelke éB fejlődött egyé­nisége a mi büszkeségünkre az or­szág egyik legfontosabb méltóságára alkalmassá, el ne feledje, hanem arra, miként eddig, országos nagy gondjai és elfoglaltsága közepette is azzal a melegséggel, szeretetteljes jóakarattal gondoljon, mint aminő igaz ragasz­kodással, megértéssel mi viseltetünk nekünk oly értékes egyénisége iránt.“ Az alispán üdvözlését a törvény hatósági bizottság lelkes, nagy ová­cióval fogadta. Az éljenzés és tét szészaj lecsillapulta után dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter, aki a főis­pán jobbján foglalt helyet, a követ­kező beszédet mondotta Dr. Pesthy Pál beszéde. Tekintetes Törvényhatósági Bi­zottság ! Mély meghatottsággal köszönöm azokat a szeretetteljes szavakat, amelyekkel engem a főispán és az alispán ur Öméltósága üdvö­zölni kegyesek voltak. Öröm kél az üdvözlések nyomán telkemből, mert e szavakban a viszonzását látom azoknak az érzelmeknek, amelyek engem vármegyém kö­zönségével összekötnek. (Éljenzés). Bizalomteljes szeretettel és tör­hetetlen ragaszkodással viseltetem vármegyém közönségéhez, amely­hez a megváltozhatatlan érzelmek ezer és ezer szála fűz engem. Vi­szont a közpályán való működé­sem legerősebb támaszát és leg­nagyobb erősségét polgártársaim­■ ■■ ......... ■ r Els ő Tolnamegyei Mérőgyár, Gépjavító StJwK Titta Testvérek Szekszárd. Telefon: 91. Minden­nemű mérlegek gyártása és szakszerű = javítása, hitelesítve. — Villanyvilágitási s és erőátviteli berendezések készítése. Gazdasági gépek javítása. Villamossági szaküzlet *a Kasz!nő-bazárban. Mindennemű villamossági anyag és égők raktára. ­nak: Tolnavár megye közönségé­nek bizalma és szeretete •képezi. Tekintetes Törvényhatósági Bi­zottság! Egy emberöltőt töltöttem el itt, ebben a vármegyében közpályán és ez alatt az idő alatt minden­kinek módjában volt megfigyelni az én közéleti működésemet, min­denkinek módjában volt bepillan­tani az én telkembe. Ez a körül­mény szerezte meg nekem e vár­megye közönségének a bizalmát. Ez az évek hosszú során szer­zett bizalom az én erősségem és erre a bizalomra építek én a jö­vőben is: mert nehéz időkben tör­tént az én vállalkozásom. Tudva­levő, hogy a nehéz viszonyok kö­zött csak gáncs és kifogás éri azo­kat, akik lelkűk és munkájuk egész erejével a kormány mellett álla­nak. Vármegyém közönségének a bizalmára majd akkor lesz szük­ségem, hogy erre, mint bizonyí­tékra hivatkozhassam abban az irányban, hogy közéleti tevékeny­ségemet mindig a haza, nemzetem és embertársaim iránti szeretet irányította. Tekintetes Törvényhatósági Bi­zottság ! Közéleti működésemnek az a nemes tradíció szab irányt, amely e nagy vármegye múltját, lelki és szellemi emelkedettségét minden­kor jellemezte. Fogadalmat teszek, hogy ezekhez a tradíciókhoz, eh­hez a szellemi emelkedettséghez mindig hű akarok és fogok ma­radni. Bernrieder József lemondása. Napirend előtt kért szót Bernri­eder József, a törvényhatósági bízott ságnak talán legidősebb tagja, aki korára való tekintettel lemondott a vármegyénél viselt összes tisztségei­ről. Jankó főispán a vármegye kö­zönségének azt a kérését tolmá­csolta, hogy maradna meg továbbra is a bizottságokban és egy hosszú élet bölcs tapasztalataival támogassa azokat ezentúl is munkájukban. Bernrieder a főispán kérése elől azzal tért ki, hogy vagy teher a tisztség, vagy megtiszteltetés. Ha teher,- akkor viseljék a fiatalabbak is, viszont ha megtiszteltetés, akkor részt követelhetnek abból mások is. A törvényhatóság Bernrieder érde­meit jegyzőkönyvileg megörökíti. Az alispáni jelentét. Dr. Éri Márton alispán a közgyű­lés minden ügyágazatára és a vár­megye társadalmi, kulturális és em­berbaráti eseményeire egyaránt ki- terjeezkedő jelentést terjesztett a tör­vényhatósági bizottság elé. Legelőb­ben a közigazgatás zavartalan és fennakadás nélküli ügymenetéről, majd arról emlékezett meg, hogy az ország ujjáépülésének örvendetes je lei mutatkoznak a vármegyében íb. Tekintélyes fejezet foglalkozik Ap poayi Sándor gróffal, vármegyénk és az egész ország közéletének e tiszteletreméltó alakjával abból az alkalomból, hogy nemrég ünnepelte születésének 80 éves évfordulóját. A nemes gió'f, aki oly bőkezű áldozat készséggel támogatta a vármegye kultúrintézményeit, néhány hete 1000 kötetnyi könyvet adományozott a vármegyei muzeum helyiségében fel állítandó népkönyvtár részére. A tör­vényhatósági bizottság lelkesedéssel hozzájárult az alispáni jelentésnek ahhoz a javaslatához, hogy avárme gye gróf Apponyi Sándorhoz üdvözlő és köszönő iratot intézzen. Dr. Pesthy Pál igazságügyminisz­terről szól ezután nagy melegséggel az alispáni jelentés. Az erről szóló részt lapunk más helyén szó szerint közöljük. A jótékony adakozások során meg­emlékezik az alispán Huszth Aladár­ról, a nagymányoki, szászvári és vár­aljai bányák igazgatójáról, aki kará­csonykor egy millió koronát adomá­nyozott a szekszárdi árvaháznak, az esztergom-szászvári kőszénbánya rész­vénytársaságról, amely 150 méter­mázsa szenet küldött ajándékba a szekszárdi kórháznak és báró Korn­feld Móricról, aki 4 millió korona értékű vetítőgépet bocsájtott az isko- lánkivüli népmivelési bizottság ren­delkezésére. Kimerítően szól ezután a jelentés a telefon terjedéséről, a tisztviselői létszámcsökkentésről, a közbiztonsági szolgálatról, a vármegyei alapokról, a közegészségügyről, az állategész­ségügyi szakszolgálatról, a vármegye mezőgazdasági viszonyairól, az utak állapotáról és a vármegye tanügyé­ről. Végül az őszinte részvét hang­ján emlékezik meg Novák Sándor miniszteri osztálytanácsos elhunytá- ról, aki pályáját mint Tolnavármegye tisztviselője kezdette és akinek elmú­lásával egy közkedveltségnek örven­dett értékes derék magyar család halt ki. A tárgysorozat. Az alispán időszaki jelentése után áttértek a tárgysorozatra, amelynek során tudomásul vették a közigaz­gatási bizottság féléves jelentését, a számonkérő székről felvett jegyző­könyvet és a törvényhatősági test- nevelési bizottságba tagokul válasz­tották Döry Lászlót, Virág Feren- cetj Wéber Jánost, Szévald Oszkárt, dr. Őrffy Gyulát és Polgár Istvánt. Ezután elhatározták, hogy a válasz­tott törvényhatósági bizottsági tagok sorában megüresedett tagsági helyek betöltésére a választásokat április hó 30-án tartják. Tudomásul vettek két miniszteri leiratot, harmincegy bizottsági elő­terjesztést, kilenc körlevelet, huszon­hat alispáni előterjesztést, két árva­széki előterjesztést*, huszonnyolc me­gyei alap számadását. Elintéztek hat száznyolcvankét képviselőtestületi ha­tározatot, kilenc felebbezést, végül kihirdettek orvosi, állatorvosi és bába­okleveleket. FUCK is SMOKIM és egyéb di vatö11önyök a legszakszerűbben készülnek S SÄPSZR9 ANDOR urlszobőnál SZEKSZÁRD, Kossuth Lajos-utca 1021. SB „mindenkor és mindenáron notrdnkozók." A Szociális Missziótársulat és a Mansz. által rendezett március 15 iki teaestély lelkes leírója szükségesnek látta „a mindenkor és mindenáron botránkozók“ megnyugtatására külön kiemelni, hogy „a nagyböjtre való tekintettel tánc, sőt még cigány­muzsika sem volt“. Úgy látszik, az idézett sorok írója nem találja a cigánymuzsika és tánc elmaradását egészen magától értetődőnek, leg­alább is nem annyira, mint azt, hogy a teaestélyen tea is volt, — mert különben nem emelné ezt külön ki. Viszont a „mindenkor botránkozók“ ezt annyira természetesnek és ezért semmi külön dicséretet nem érdem lőnek tartják, mint azt, hogy a Szoc. Missziótársulat és Mansz. nem gyil­kol ; hisz egyik is, másik is közvet­lenül, vagy közvetve isteni törvény, amelynek megtartása elemi becsület­beli kötelesség. Ebből a felfogásból indult ki az a megbotránkozás is, amelyre az idé­zett sorok Írója céloz, t. i. a Mansz. műkedvelők állandó szintársulata által március 2-án rendezett, 8 án megis­mételt kabaré előadása feletti botrán- kozás. Ha egy hivatásos színtársulat adott volna olyan darabot, mint pl. a „ Vékony deszkakerítés11, hamar napirendre tértünk volna felette, mert ezt már megszoktuk; a Mansz tói azonban egészen mást vártunk ! Szükségesnek látom bizonyos okok­ból felvetni a kérdést: volt e I. okunk, II. jogunk „botránkozni“, III. ártottunk-e botránkozásunkkal a Mansz által képviselt ügynek ? I. Megbotránkozni valamin annyit jelent, mint valamit alkalmasnak tar­tani arra, hogy valakinek a lelki épségét veszélyeztesse. (A rosszaié csodálkozást is szokták botránkózás- nak nevezni; a mi botránkozásunk azonban nem csak ez volt 1) Az em­berek legnagyobb részének legtöré­kenyebb erénye a tisztaság. Mig az iszákosság látása, az arról való be széd inkább undort, mint az iszákos­ság vágyát ébreszti fel az emberek­ben (bár van az ivásnak egy mérsé­kelt formája, mely vágyakozást kelt sokakban), addig a nemi életről, az ezzel szoros kapcsolatban lévő dol­gokról, történésekről való beszéd — nyílt, vagy sejtető formában, mind­egy — kép, stb. a legtöbb ember­ben, különösen az élénk fantáziájú és hevesebb vérü fiatalságban az ér­zéki élvezet vágyát korbácsolja fel, nem ritkán egészen konkrét formá­ban. A vágyat követi az akarás, ezt — sajnos, nagyon gyakran — a tett és ezt a bukás, a legszebb erény el­vesztésének, a nemesebb emberi rab­szolgává levésének a gyásza ; a már romlott még romlottabb lesz. Ezért a természetes ész ethikája, a kinyi­latkoztatott erkölcstan egyaránt szi­gorú következetességgel tiltja a frivol beszédet és úgy a beszélőt, mint a szükség nélkül hallgatót súlyos bűn­ben mondja ki vétkesnek, azaz olyan­nak, aki az Ur Istent végtelenül megbántja, Tőle egészen elfordul és HABTMZa GYULA fogmfllerme SZEffSZARD» SzeRsznrd-sztill6 mpiiotf Telefon: 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom