Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-04-19 / 16. szám
1924 április 19. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Bili 'IID n u fül UK i I g I V. a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaság Tolnavármegyei Kirendeltsége Szekszárd. Telefon: 20. sz. Távirati dm: Futura. Vesz és elad mezőgazdasági termékeket és szállít rézgálicot stb. (32) I ■ I • J & egy természeti jelenség allegériájává. Ez a húsvéti cikkek felénél többjének eszmemenete. Eszünkbe jut Pa- ganininak hires „Változatok a g hu ron“ cimü szerzeménye ; az alaphang ugyanaz ezekben a cikkekben ist de ezerféleképpen variálva az Írónak egyénisége szerint. A husvétnak a tavasszal való ősz szehozása főképpen német eredetű, mert a német „Ostern“ szó maga is ősrégi pogány eredetű szó, az „ostara“ szóból származik, mely az ősgermán, vagy még pontosabban : az ős angol szász mitológiában a tavasz istennőjének volt a neve, aki legyőzi a telet, a balált, s uj életet, föltárna dáBt nyújt a megdermedt természetnek. Ennek a pogány istennőnek éppen tavasz jöttével több napig tartó ünnepséget szenteltek az ősgermánok ; innen a német busvét szónak, az „Ostern“-nak többes alakja is, az ófölnémet nyelvben „ostarum“. Mikor aztán a germán népek fölvették a kereszténységet, a tavaszi ünnep nevét egyszerűen megtartották a keresztény föltámadás ünnepének meg nevezésére, ahogy a görög latin ke reszténység viszont a zsidó-arameai peszacb-pascha szót foglalta le ennek az egész ünnepkörnek a megjelölésére. Amily kevéssé azonos tehát a keresztény husvét fogalma a zsidó főünnep történelmi jelentőségével: oly kevéssé lehet azonosítani az ős német ostara-ünnepet a keresztény husvéttal, s még nagyobb logikai baklövés volna emezt amabból származtatni, amire pedig az újságírás berkeiben éppen busvét táján akad példa elegendő. Egy másik átvitele a húsvéti gondolatnak, a föltámadás eszméjének az, hogy az egész föltámadásból egy szentimentális, édeskés lelki szirupot szűrnek le. A nagypénteknek, a hús • vótnak történeti valóságát félretéve, csak a benne rejlő szimbolikus értelmet hámozzák és domborítják ki: a szenvedés sem tart örökké, a bánatra öröm következik vigasztalásul. Ebben a fölfogásban ott a tévedés, hogy nem a húsvéti gondolatból vonja le azokat a vigasztaló momentumokat, amelyek igenis bőven meg vannak benne, hanem a szenvedés tényéből, a vigasztalás szükségéből származtatja magát a husvétot, mintha azt tisztára a szenvedő és vigasztalást kereső emberi szív találta volna ki sajátmagának. Van azután egész sora azoknak a húsvéti eszmefuttatásoknak, amelyek az egész husvétban nem látnak egyebet, mint egy bármely okból, bármely szempontból most még lenyü gözött, bilincsben tartott, még nem eléggé erős eszmének diadalmas ke resztültörését az elejbe tóduló akadályokon. Ez különösen a szociális és a politikai husvétnak jellemző színezete. A régi negyvennyolcas újság ilyenkor, a húsvéti vezércikkben, egy világért el nem mulasztotta volna, hogy rá ne mutasson arra, hogy a függetlenségi eszmét nem lehet sem megölni, sem eltemetni, mert az kitör és eget kér .... Az önálló magyar bankot is az a szerencse érte, hogy 1908-ban ő képviselte a föltámadás eszméjét és Justh Gyula pártárnyalatának lapjai ebben látták nemzeti újjászületésünknek egyetlen, de mindennél szentebb eszközét. 1919-ben pedig a kommunista eszmék diadalát zengte a Vörös Újság húsvéti harsonája. Végezetül van a föltámadás eszméjének még egy allegórikus, átvitt értelmű használata: a nemzeti föl támadás gondolata. Minden nemzet életében voltak olyan idők, amelyek a kínszenvedésnek és halálnak állapotához hasonlítottak. Minden nép történelmében voltak olyan hatalmas krízisek vagy oly letargikus tespedések, amelyek szinte a sir szélére döntötték a nemzetet. És mindig akadtak írók, po litikusok, akik a husvétnak, a föltámadásnak önként kínálkozó alle góriáját ki is aknázták, akik a nemzet kálváriáját emlegették s a föltámadás reményét igyekeztek fölkelteni és ébren tartani az emberekben. Mindenütt voltak költők, akik ezt a párhuzamot egy-egy biztató, lelkesítő költeményüknek alapjául vették. Csak mint érdekességet említjük meg, hogy Deák Ferenc híres „húsvéti eikk“-ére is úgy szoktak hivatkozni, mint ennek a párhuzamnak iskolapéldájára, melyekben a haza bölcse a nemzet föltámadásában való bizodalmát fejtegeti. Magában a húsvéti cikkben azonban ez a párhuzam nincsen meg ; Deák Ferenc 1865 április 15-én diktálta a cikket Salamén Ferencnek, s másnap, husvét vasárnapján jelent meg. Ez az egy cikk tehát nem tartalmánál, hanem egyedül megjelenése idejénél fogva tartozik a húsvéti cikkek sorába. ... Ezek után minő húsvéti cik két írjunk mi mostan ? Melyik az a húsvéti gondolat, mely legjobban megfelelne a husvét eszméjének is, meg a mostani idők hangulatának is | Van é egyáltalán olyan húsvéti gondolat, melyet régóta közhelylyé ne taposott volna az évenkénti ismétlés ? Még annak veszedelmével is, hogy e taposott u*on járunk, hogy akár magunkat, akár másokat megismétlőik, egy végső akkorddal szeretnék befejezni a húsvéti seregszemlét: ahhoz, hogy megvalósuljon a magyar Hiszekegy és Magyarország csakugyan föltámadjon, szükséges, hogy előbb magunk is föltámadjunk, de teljesen, őszintén, uj életre, jobb életre, szebb életre keljünk. Főitámadjunk abból a halálból, mely lassú mérgével ott rágódik a nemzet élő testén: a párloskodásból, a könnyelműségből, meg a fényűzésből. A pártoskodás bó), mely ott tombol az utolsó községi képviselőtestületi gyűlésen csakúgy, mint a nemzetgyűlésen, itt is, ott íb kizárólag a köznek sokszor pótolhatatlan kárával. A könnyelműségből, mely most abban éri el delelőjét, hogy mindenki könnyű munkával, merő spekulációval akar hirtelenében milliókat keresni — hogy aztán hamarosan el is verhesse a milliókat. Kinek az első sem sikerül, kinek az utóbbi meg nagyon is sikorül —- a nemzet pedig emellett a gazdálkodás és meggazdagodás mellett menthetetlenül koldusbotra jut. A fényűzésből, melynek őrülete nem ismer határt — hisz ha majd mindnyájan koldusbottal járjuk is kálváriánkat, a rongyokban is lesz divat, s mig divat lesz, fényűzés is lesz, oktalan költekezés is lesz mindenkoron. Kár, hogy ez a végső akkord inkább nagypénteki, mint húsvéti; de erről magunk sajnos nem tehetünk semmit sem, bármennyire óhajtjuk is, hogy egyszer már amúgy igazán a lelkünk leikéből, a szivünk mélyéből zenghetnők a föltámadás boldog allelujáját! Tolnavármegye rendkívüli közgyűlése. A törvényhatósági bizottság huszonöt tagja, akiknek mindegyike jelentős tényezője a vármegye közéletének, a megyegyülés összehívását kérte. Az összehívók indítványozták, hogy a törvényhatósági bizottság biztosítsa a bizalmáról a kormányt, egyúttal a szanálási javaslatok gyors letárgyaltatását is kérvén. Jankó Ágoston főispán a kérelem alapján e hó 17-éré rendkívüli közgyűlést hivott össze, amelyen a tárgy fontosságára való tekintettel a me gyebizóttsági tagok nagy többsége megjelent. A főispán pár szóval üd vözölte a szép számban megjelent törvényhatósági bizottsági tagokat és röviden vázolta a rendkívüli közgyűlés előzményeit. Majd felolvasták a benyújtott indítványt, amelynek szövege a következő: Az indítvány. Tek. Törvényhatósági Bizottság ! Megcson kitott hazánk újjáépítő mun - kájának fordulópontjához jutottunk. A magyar királyi kormány elnökének és munkatársainak sikerült a nagyhatalmakat meggyőzni arról, hogy Magyarország gazdasági újjá építése az egész világ érdekében áll; sikerült a külföld érdeklődését az ország érdekében felkelteni és gazdasági megújhodásunk alapját, külföldi kölcsön megszerzésével megteremteni. A legkomolyabb politikai és köz- gazdasági tekintélyek külföldi kölcsön nélkül az ország gazdasági talpraállitását lehetetlennek tartják. De az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság, valamint minden termelő tényező a kölcsön szükségességét egyaránt érzik. Helytelenítenünk kell tehát, hogy akkor, mikor a kormány az ország vitális érdekét szem előtt tartva, minél előbb óhajtja megteremteni egészséges közgazdasági életünk alapfeltételeit, egyes parlamenti alakulatok, pártfrakciók nem törődve épen az ország létérdekével, személyes és párt- politikai kérdések felvetésével igye keznek megakadályozni, hogy a kormánynak a külföldi kölcsön elfoga dása tárgyában készített törvény- javaslata sürgősen törvényerőre emelkedjék. Amikor tehát a külföldi kölcsön biztosítását célzó szanálási törvény- javaslat a nemzetgyűlésen tárgyalás alatt van, szükségesnek tartjuk, hogy vármegyénk közönsége egységesen nyilatkozzék meg hazánk nagy vezére gróf Bethlen István miniszterelnök ur mellett és fejezze ki azon kiván- ságát, hogy a törvényjavaslatok minél előbb törvényerőre emeltessenek. Tiszteletteljes indítványunk a következő : Mondja ki a tekintetes Törvény- hatósági Bizottság, hogy törhetetlen bizalommal viseltetik gróf Bethlen István miniszterelnök ur személye iránt, a nemzet érdekében kifejtett honmentő nagy és áldásos munkájához kitartást kíván. Elítéli a nemzet gyűlési ellenzék hazafíatlan és önző magatartását és meg van győződve arról hogy Ónagyméltósága és az 3 FULLÉR és BOROS „Kühne“ mezőgazdasági gépgyár rt. tolna- is bácsmegyei képviselete raktáron tart: cséplögarnitu- rákat, szívó-, gáz- és benzinmoto- i) rókát, szabadalmazott páros és páratlan sorú „Vera Drill" kanalas sorvetűgégeket és minden egyéb - mezőgazdasági (II) gépet. | ’ Főraktár: Szekszárdon.a Kaszinó- 11 bazár épületében. — Telefon 49. általa vezetett politikai párt az ország érdekében, önzetlenül fáradozik a jobb magyar jövő kivívásáért. Mondja ki továbbá a tekintetes Törvényhatósági Bizottság, hogy a szanálási törvényjavaslat sürgős le- tárgyalását szükségesnek tartja és bizalmának kifejezése mellett a nemzetgyűlést és a Miniszterelnök ur Onagyméltóságát táviratilag és felirat alakjában felkéri, hogy a javaslatnak minél előbb törvényerőre való emelése érdekében minden lehetőt elkövetni kegyeskedjenek. Az indítványt nagy tetszéssel fogadták a bizottsági tagok, majd szólásra emelkedett Wéber János gazdasági főtanácsos és a következőkben indokolta meg a beadványt: Wéber János gazdasági főtanácsos beszéde. A nemzetgyűlésen széles mederben folyik a szanálási törvényjavaslatok vitája s nagyon kétséges, vájjon mikor fog e javaslat törvényerőre emelkedni. A parlamenti ellenzék egy része kíméletlen harcot folytat, hogy törvényre emelésüket megakadályozza. S bár nincs módunkban az ellenzéki kritika jogosságát kétségbe vonni, mégis azt hiszem, hogy a jelen pillanatban, midőn a benyújtott javaslatokat en block változtatás nélkül kell elfogadni — ennek a vitának mélyebb jelentősége nincsen és csak arra alkalmas, hogy veszélyeztesse azokat a nagy érdekeket, melyek a javaslat gyors letárgyalásához fűződnek. A megcsonkított Magyarország hiába igyekezett önerejéből talpraállani, -mindez kísérlete hajótörést szenvedett azon a vasgyürün, melyet féltékeny szomszédai vontak köréje s amelyek lehetetlenné tették gazdasági erejének szabad kifejtését. Állandó gazdasági háborút kellett folytatnunk, melyeknek következményei azután gazdasági és pénzügyi helyzetünk teljes leromlásában jelentkeztek. Uj lehetőségeket kellett keresni, melyek bennünket az elnyeléssel a pusztulással fenyegető krízisből kivezetnek, uj atmoszférát kellett teremteni, hogy a gyűlölet politikája hélyett a megértés szelleme jusson érvényre, hogy belássák volt ellenségeink is, hoey Európa közepén egy gazdaságilag is konszolidált Magyarország a békének nagyobb záloga, mint egy létében megtámadott állandó belső zavarokkal küzködő ország. Bethlen István miniszterelnöké az érdem, hogy ezt a számunkra kedvezőbb atmoszférát, a külföldön megteremtette s lehetővé tette azt, hogy pénzügyeink rendezése céljából a külföld segítségünkre siessen. Igaz, hogy a részünkre megszavazott kétszázötvenmillió aranykoronás hitelért súlyos áldozatokat kell hozni. De meg kell hoznunk ezeket, hogy végre állami háztartásunk egyensúlyának helyreállítását, pénzünk vásárló értékének állandósulását s mindazon sok gazdasági és szociális bajnak eltüntetését remélhessük, melyek végül a gazdasági társadalmi és szociális életnek kiegyenlítődésére fognak vezetni. Tolnavármegye Törvényhatósági Bizottsága a nemzet nagy érdekeinek védekezésében történelmi hagyományaihoz hűen mindig előljárt. Megnehezedett most is az idők járása felettünk, A nemzet legjobbjainak összefogó erejére, minden melléktekintetet félretevő hazafias áldozatkészségére van szükség, hogy a romokon keresztül is megalapozhassuk és megláthassuk a biztató jövőt, mely végül is tenger szenvedésen keresztül bevezet bennünket a biztos révbe, állami életünk egészséges kifejlődéséhez. Mert mi, nagy tragédiánk után is még élni akarunk és élni fogunk. Ez a cél vezetett bennünket indítványunk benyújtásánál is, kérve a Tekintetes Törvényhatósági Bizottságot, hogy azt Bethlen István kormánjelnök és kormánya iránt érzett bizalmunk nyilvánításául elfogadni méltóztassék. A helyeslés zajától többször közbe- szakitott beszéd után
