Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-04-05 / 14. szám
VI. évfolyam. Ara 1000 korosa. Szekszárd, 1924 április 5. 14. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 1000 korona. Előfizetési dij egy évnegyedre 10000 korona. ElSflzetást csak Julius 1-lg fogadunk el. Utólagos fizetés esetére a kiadó- hivatal fentartja magénak a Jogot, hogy a fizetés napján érvényes előfizetési árakat számíthassa fel. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai takarékkoronákban: A legkisebb hirdetés dija (000. A hír* detés egy 60 milliméter széles hasábon mlllimétarsoronként 800. Közgyűlési részvénytársasági stb. hirdetések 1200. — Állást keresőknek SO száza* lék engedmény. A hírrovatban elhelyezett reklámhtr, eljegyzést htr, családi hír, valamint a nyllttér soronként 5000 koronába kerül. Az i&azsásügyminiszfer Gyünkön. A „Falu Szövetség“ vezetősége régóta tervezte, hogy a gyönki járás lakosságát is bekapcsolja a szervezetébe. Már a nyáron gondolkoztak róla, hogy a Szövetség vezéremberei felkeresik a kies fekvésű járási székhelyet, azonban ez a látogatás épugy elmaradt, mint az ősz végére és a tél derekára kitűzött egyéb terminusok, mert a kerület illusztris képviselője dr, Pestby Pál nemzetgyűlési alelnöki elfoglaltságától nem tudott magának időt szakítani arra, hogy a „Falu Szövetség“ nagytekintélyű propagálóit kerületébe lekisérje. Most, hogy igazságügyminiszter lett, bokros teendői mellett is sürgős kötelességének tartotta a választói előtt való megjelenést és erre a „Falu Szövetség“ megszervezésének idejét találta a legalkalmasabbnak. A kíséret. Dr. Pesthy Pállal ez alkalomra Budapestről Gyöakre utaztak dr. Msr&chall Ferenc kormányfőtanácsos, Erőái-Harrach Tihamér dr., PerJaky György nemzetgyűlési képviselők, dr. Steineeker Ferenc egyetemi tanár, a „Falu Szövetség“ ügyvezető alelnöke, Balogh Gyula a Szövetség igazgatója és Szeketes László a Sző vétség titkára, akik a Budapestről reggel 7 órakor induló személyvonattal utaztak Gyönkre. Oda várták dr. Schandl Károly*államtitkárt, dr. őrffy Imre és dr. Erdélyi Aladár nemzetgyűlési képviselőket is, azonban a most járványos influenzában mindhárman megbetegedtek és az utazásról le kellett mondaniok. Jankó Ágoston főispán SzmolenBzky dr. főin- páni titkárral együtt Rétszilaeon csatlakozott a miniszterhez és kíséretéhez. Mihalics Mihály dr., a bara- nyamegyei kisgazdapárt titkára pedig Pécsről érkezett Gyönkre. A kerület határán. Az igazBágÜgyminisztert választói meleg szeretettel fogadták. Amint a vonata áthaladt kerületének a határán, községről-községre nagy küldöttségek várták és üdvözölték az állomásokon. Az üdvözlők között az első volt Simontornya, amelynek főjegyzője, Bereczk István mondott szívélyes „Isten hozott“-at a kerület képviselőjének. Kesző-Hidegkut állomáson. A vonat közben Hidegkut-Gyönk állomásra ért, ahol a miniszter és kisérete kiszálltak. Reich Oszkár fő szolgabiró üdvözölte a magas vendégeket, akik ezután kocsikra ültek és Gyönkre hajtattak. A- hosszú kocsisort Su'kowski Viktor herceg hintáján Jankó főispán és Reich főszolgabíró nyitották meg, utánuk pedig Vizsoly Ákos fogatán dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter foglalt helyet dr. Steineeker egyetemi tanárral. A gerenyási évfordulónál Szárazd község zászlós küldöttsége várta a minisztert és az üdvözlés után több szárazdi kocsi csatlakozott a vendégekhez, akik a fellobogózott utcákon, a közönség Sorfala között hajtattuk a Kossuth térre. Gyünkön. A járási székhely legforgalmasabb helyén, az állampénztár előtt Mestyán Rezső zenekara a Pesthy indulóval fogadta a bevonuló előkelőségeket, akiket Rack János bíró az elöljáró sággal, Weigel Ádám pedig a Föld míves Szövetség tagjaival együtt üd vözölt. Innen gyalog mentek a nép gyűlés színhelyére, ahol Várkonyi Imre községi főjegyző üdvözletét fogadták. — A Koasuth-tér mentén a gyönki főgimnázium diákjai állottak sorfalat. A népgyülés színhelyén 3500 főnyi hallgatóság gyűlt össze és Várkonyi Imre főjegyző azonnal meg is nyitotta a kongresszust. Legelsőbhen dr. Keck László gyönki ügyvéd, kerületi pártelnök üdvözölte dr. Pesthy Pált igazságügyminiszterré történt kinevezése alkalmából, akit — mondotta — egyéni kvalitásai, főként az igazságos és bölcs bíró tulajdonságai predesztináltak az igazságUgyminiBzteri állásra. A nagy tetszéssel fogadott üdvözlés után dr. Pesthy Pál lépett a szónoki emelvényre és a következő beszédet mondotta: Az igazságOgyrainiszter beszéde. Tisztelt Választópolgárok I Kedves Barátaim! Lelkem mélyéig meghat az a szeretetteljes, szives üdvözlés, amellyel engem fogadni méltóztattak. Hálásan köszönöm a Pártelnök Ur által tolmácsolt szívélyes szavakat és őszinte érzelmeiket hasonlókkal vi- szonzom. (Éljenzés). A táreavállalás oka Most, amikor a hivatali állásom ban változás állott be, kötelességemnek tartottam, hogy eljöjjek Önök közé és elmondjam, mi indított arra, hogy az igazságügyminiszteri tárcát elvállaljam. A régi időkben alkotmányos Bzokás és szabály volt az, hogy ha a megválasztott képviselőt miniszteri állásra nevezték ki, kerületének mandátumáról lemondott. Ennek magyarázata az, bogy a kerület szabad embert választott meg, aki tisztán kerületének élhet s mert lekötöttségében változás állott be, a régi szabály módot akart nyújtani arra, hogy a kerület újra nyilatkozzék meg atekintetben, elég erősnek és érdemesnek tartja-e volt képviselőjét arra, hogy uj hivatala mellett továbbra is ellássa képviselői teendőit. Ez a szabály a nemzetgyűlés idejében már nincs meg, én azonban erkölcsi kötelességet érzek arra, bogy beszámoljak arró', ami engem ennek az á'Msnak elfogadására késztetett. Magyarország a lét és nemlét kérdése előtt áll. Oly helyzetben élünk, hogy azt a hajót, amelyen a mi szegény életünket tengetjük, — az elmerülés veszélye fenyegeti, oly pillanatot élünk, amikor a viharverte bajónak parancsnoka mindenkit a fedélzetre rendel és megköveteli mindenkitől azt, hegy kötelességét minden erejé bői, sőt azon felül is teljesítse. Ez a feladat állott előttem is, amikor feltárták előttem azt a szomorú helyzetet, amelyben az ország sínylődik s amikor hivatkozás történt arra, hogy mindenkinek — s igy nekem is — teljesitenie kell kötelességét. Bár tudom, hogy egyénileg meg lehet semmisülni ebben a viharban, vállaltam a megbízatást, mert a kötelesség elől raeghátrálni sohasem akartam. A kötelesség állított az igazságügyi tárca élére, a kötelesség parancsszava tart is, még ha egyénileg bele is pusztulok ebbe a vállalkozásba. Az ország súlyos helyzetben van, a lét és nemlét kérdése előtt állunk, talán mondhatom azt, hogy álltunk. Egész exisztenciánk azon fordul és fordult meg, hogy sikerül e a kormánynak a külföldön Magyarország számára megértést teremteni és anyagi támogatást szerezni ? A külföld akkor, amikor még az ország helyzetét nem ismerte, amikor Bethlen István gróf és minisztertársai felvilágosító útjukat meg nem járták, avval a gondolattal foglalkozott, hogy Magyarországra 5 milliárd aranykorona jóvátételi összeget vet ki. ötmi iiárd aranykoronának fizetése minket teljesen tönkretett volna a feltámadás minden reménye nélkül. Mikor a külföldnek ez a szándéka nyilvánvalóvá lett, akkor követett el Bethlen István gróf mindent, hogy megértesse a Lagy&ntanttal azt, hogy Magyarország nemcsak ez ötmiliiárd aranykorona kifizetésére nem képes, de arra sem, hogy viszonyait önerejéből rendezze. Bethlen István gróf meg tudta értetni a külfölddel, hogy nekünk segítségre van szükségünk és ma már ott állunk, hogy a külföldi kölcsönre vonatkozó javaslatokat a parlament elé terjesztették. Nem áltatok senkit, nem is akarok áltatni, nagyon súlyos feltételek vannak abban. Súlyos lekötöttség és nagy megterheltetés az, ami ránk következik, azonban — azzal a becsületes szóval mondom önöknek, amelyet maguk is nagyon jól ismernek — ha a feltételeket nem fogadjuk el, holnap vagy holnapután ott leszünk, ahol Németország. Ne felejtsük el azonban, hogy az nagy és hatalmas ország, az kiheverhetett egy megszállást és más egyebeket, a mi kis országunk azonban eltűnnék a föld kerekségéről. Nekünk ezt a kölcsönt él annak feltételeit el kell fogadnunk, mert avval a magunk és gyermekeink számára mentjük meg ezt az országot. Rá akarok mutatni arra, mi lenne a következménye annak, ha a kölcsönt nem kapnék meg. Az első következménye az lenne, hogy pénzünk még azt a keveset sem érné, amit ma ér, mindennek fölszaladna az ára, s azok, akik készpénzkeresetre vannak utalva, képtelenek lennének életüket fenntartani s ennek következményeképen kitörne a forradalom, A forradalom pedig tönkretenné nemcsak a kisembereket, hanem azokat is, akik egyébként élni tudnának. Ha azonban mi a belső zavarokat el tudjak kerülni, az országot nem engedjük a zavargások színhelyévé tenni, akkor a küifőld bizalma megerősödik irántunk, bejön a külföldi vállalkozó tőke, kereseti alkalmat teremt, megindul a kereskedelmi forgalom, lesz munka s elkövetkezik annak nagyobb értéke és jövedelmezősége is. A kölcsön másik előnye az lesz, hogy megáll pénzünk értékének zuhanása s a kereskedők és iparosok az állandó pénzzel biztosan tudnak számítani. Ennek következményeképen olcsóbbodni fognak az árak. A feltételekben kikötötték azt is, hogy szabaddá kell tennünk a forgalmat kifelé és befelé egyaránt. Ily módon a gazdasági termékek szabadon mehetnek ki külföldre, meglesz a külföldi áruk, ami ma nincs meg, viszont a cseh, osztrák vagy olasz ipartermékek szabadabban jöhetnek az országba, kifejlődik az ipartermékek egészséges versenye és önmagától le fogja nyomni az árakat. Adókban nagyon meg fogjuk érezni az átmeneti állapotot, azonban amikor a súlyos adókat kell fizetni, ne felejtsük el azt, hogy ha a kölcsön nem lett volna meg, az ötmilliárd aranykoronát kellene lefizetni, amelyből nem lenne semmi hasznunk, igy pedig saját hazánk talpraállitásának céljára fizetünk. Olyan ez az adó, mint a biztosítási dij, mi evvel biztosijuk hazánkat a leégés ellen. Helyreáll költségvetésünk, két és fél év múlva túl leszünk a nagy viharon, következik a rendes gazdasági élet, jön a megnyugvás, a terhek csökkenése és az olcsóbbodás. Nagy lelkierőre van szükség, hogy ezt meg tudjak csinálni és keresztül tudjuk élni, azonban az Isten azt a keresztet, hogy ezt elszenvedjük, ránk, a mai korra hárította I a férfias becsület és a magyar kötelesség parancsolja, hogy ezért a hazáért ezt a keresztet mindaddig viseljük, amíg átjutunk a megnyugvás partjára. Még csak egyre kívánok rámutatni, arra, hogy ez a nagy feladat
