Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1924-03-22 / 12. szám

4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1924 március 22. PYRAHIS K Magyar Földbirtokosok és /öldbór- ; lök Kereskedelmi R-T Tolnamegyei Fiókja, a „Weiss Manfréd“ acél és fémmÓvek rt. mezőgazdasági gép­gyárainak kizárólagos képviselete ■i Szekszárd, Pirnitzer-ház.Telefon sz. 71. Findeisen igazgató lakása 63. Sürgönyeim: „t^ramis“. Gabona, gyapjú, műtrágya, mezőgazdasági gép, műszaki, erőtakarmány osz­tályok és vetőmag tisztitó üzem, bankosztály. Központ: Budapest,! Teréz-körut 86. Befizetett alaptőke ezerötszáz millió korona i| L» tíbér­1 I rolja, legalább a fizetőképesek vagy vagyonosoktól olyan díjazásban ré­szesüljön, ami a mai gazdasági vi­szonyoknak, tényleg megfelel. Mind­ezen szükségszerű megállapítások vég­eredményekben határozatba ment, hogy a fiókszövetség nemcsak a köz- ségi- és köroi vosok rendelési és látogatási dijainak újabb szabályozá­sát kérelmezi Alispán ur Öméltósága utján a küszöbön levő vármegyei ta­vaszi közgyűléstől, hanem a magán­orvoslás irányárait is megszabja oly értelmezéssel, hogy az alábbi, fizetőképes egyénekkel szemben mi nimälißnak tekintendő díjtételekből kiki ott, ahol ezt indokoltnak látja, megfelelő, humánus engedménye­ket tehet, mi is elsősorban — ter­mészetesen — a közalkalmazottakra vonatkozik. Hogy a folyton ingadozó árviszo­nyokkal szemben olyan automatikus számítási kulcs birtokába jussanak, mely a mindenkori viszonyokhoz, magától alkalmazkodik és feleslegessé teszi, hogy minden pár hónapban uj díjemelési kérelmekkel kelljen a tör­vényhatósági bizottságot; zaklatni, amely emelések azután mégis mindig elkésve érkeznek, mert az időközi drágulás már keresztülgázolt rajtok, a fiókszövetkég elhatározta, hogy a községi- és k őrorvosok díjazására nézve a békebeli mindennemű díj­tételek tízezerszeresét fogja kérel­mezni, de — takarékkoronákban szá­mítva. Á magánorvoslás díjtételeire nézve szintén automatikus kulcs állapít­tatott meg, azonban — alapos és sok­oldalú megvitatás után — itt, számí­tási alapul (mint legcélszerűbb és legmegfelelőbb) a buzavaiuta fogad­tatott el, de természetesen úgy, hogy az orvos nem természetben kivánja a búzát (bár igy is elfogadhatja), ha­nem az egyes buzcidijtételeknek mindenkori árfolyamszerinti pa­pírpénz értékében. A megállapított díjtételek a kö­vetkezők: Rendelés az orvosnál: 6 kg. búza; látogatás a betegnél 10 kg. búza ; orvosi tanácskozás (consilium): 25 kg. búza; éjjel (a mindenkori be- BÖtétedéBtől reggeli 7 óráig) a dijak kétszerese. Ha a rendelés vagy láto­gatás alkalmával a betegvizsgálat és vényiráson kívül más orvosi műkö­dés is történik, ezen egyéb ténykedés a rendelési vagy látogatási díjon felül, külön fizetendő a következő díjtételek szerint: Bőr alá fecskendezés: 3 kg. búza ; izomba fecskendezés: 5 kg. búza; viszérbe fecskendezés : 8 kg. búza; szérum-oltás: 6 kg. búza; Salvarsan oltás: 15 kg. búza; himlő­oltás : 15 kg. búza; villanyozás: 10 kg. búza; Pondorf bőroltás: 15 kg. búza ; orvosi bizonyítvány vagy lát­lelet (magánfélnek): 20 kg. búza. Sebészi műtétek dijai: első kötés: 6 kg. búza ; többi kötés (kötésyáltoz- tatás): 4 kg. búza; rögzítő kötés (gipsz) : 200 kg. búza; ficam helyre­tevése : 100 kg. búza; varrás kis sebnél: 15 kg. búza; varrás közepes sebnél: 30 kg. búza; varrás nagyobb sebnél: 50 kg. búza; kis műtét: 30 kg. búza; közepes műtét: 60 kg. búza j nagyobb műtét: 100—200 kg. búza; foghúzás: 10 kg. búza; fog­húzás érzéstelenítéssel: 20 kg. búza ; érvágás : 25 kg. búza ; sérvtaxis : 30 kg. búza. Szülészeti műtétek: veté­lés befejezése: 150 kg. búza; méh­kaparás : 150 kg. búza; rendes szü­lés vezetése : 150 kg. búza; szülé­szeti mű;ét: 200 kg. búza; szülés utáni beavatkozás: 100 kg. búza. Szülészeti műtéteknél a dijakban már a látogatás vagy rendelés dija is ben foglaltatik és ezeknél éjjel is nem a kétszeres, hanem csak 20 százalék pótdij fizetendő. A háziorvosi díj minimuma: 300 kg. búza, de sebészi vagy szü- léezi műtétekért, oltások, látlelet, bi­zonyítvány és consiliumokért a házi orvos külön díjazandó. Az orvosnak a község vagy város távoleső helyeire fuvar jár; más községbe pedig — a fuvaron kívül — a távolsággal járó időveszteség is kárpótlandó. Kimerítő, nagyobb, indokolt szak- vélemények, kórtörténetek, valamint laboratóriumi, bakteriologi&i és gór- cböví vizsgálatok a fentieknek arány- lagosan megfelelő, külön díjtételek alá esnek. Kevésbé fizetőképeseknél a leg- méltányosabb, mérsékelt díjszabás jön alkalmazásba l Falu-nap GyonkSn. ,A „Falu? Szövetség, egyesülve az Országos Földmivesszövetség ottani fiókjával, e hó 30 án tartja alakuló közgyűlését Gyünkön, mely alkalomra dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter képviselő kíséretében a következők érkeznek Uzdon át Gyönkre: Schandj Károly államtitkár, dr. Marschall Ferenc, dr. őfffy Imre, dr. Erdélyi Aladár, Perlaky György, Renczés János és Nagy János képviselők, továbbá dr. Steinecker Ferenc egye­temi tanár, a Faluszövetség elnök­igazgatója, Balogh Gyula igazgató, dr. Szekeres László főtitkár és Jelffy Gyula fotóriporter. Meghívják Palla - vicini György őrgróf képviselőt is, kinek kerületéhez a járás két köz­sége tartozik. Küldöttséggel képvisel­tetik magukat a járás összes köz­ségei, a vármegye számos faluszövet­ségi fiókja is. A rendezőség meghivja Jankó Ágoston főispánt, dr. Éry Márton alispánt, Szévald Oszkár vármegyei főjegyzőt is. Ez alkalommal a Gyünkön szoká­sos ünnepélyes külső díszt szándé­koznak kifejteni, amely megnyilatko­zása a kerület képviselője iránt ér­zett bálványozó szeretetnek. Az előkelőségek szombaton este érkeznek Nagydorog állomásra, ahon­nan kocsikon Uzdra mennek, ahol dr. Pesthy Pál vendégei lesznek va csorára és éjjelre. Vasárnap kocsikon átmennek Gyönkre, ahol kedvező idő esetén a Kossuth Lajos téren, egyébként a Kaszinó nagytermében délelőtt 11 órakor népgyülés lesz, egy órakor pedig közebéd a nagyvendéglőben. Délután thea lesz Reich Oszkár fő szolgabiróná1, azután pedig a vendé­gek Keszőhidegkut—Gyünk állomásra hajtatnak és az esti vonatokkal el­utaznak. Az ünnepély iránt az egész környéken nagy érdeklődés mutat­kozik, épen ezért a rendezőség kéri mindazokat, kik a közebéden részt venni vagy egyáltalában étkezést kívánnak, hogy ebbeli szándéku­kat előre közöljék Várkonyi Imre ggönki főjegyzővel, mert a magas árakra való tekintettel a vendég­lőkben csak meghatározott számú személyek részére főzhetr.ek. Is­tállóról előzetes értesítés alapján Gréger Emil jegyző gondoskodik. Autógarázs a nagyvendéglőben. Március 15. Szekszárdon az összes templomok­ban ünnepi istentisztelettel ülték meg a magyar szabadság hajnalhasadásá­nak az emlékét. Az isteni tisztelete ken a hatóságok, testületek és az iskolák is rniod részt vettek. Tizen­egy órakor hazafias ünnepély volt a Garay téren, amelyen több ezer főnyi közönség vett részt. Az ünnepély a Dalárda Szózatával kezdődött, amely után a gyönyörű és nagyhatású meg­nyitó beszédet Jankó Ágoston fő­ispán mondotta, politikái bölcseséggel méltatván a nagy nap jelentőségét. A főispán beszédét a főgimnázium hazafias éneke követte, majd Tóth Pál városi főszámvevő szavalta el nagy hatással a „Talpra magyart“. Dr. őrffy Imrét, a kerület nemzet gyűlési képviselőjét hallottuk ezután, aki ünnepi beszédében a máiciusi eszmék értelmében egymás megérté sére és szeretetére buzdította a hall gatóságot. A Dalárda a „Tavasz el­múlt“ cimü hazafias dalt énekelte ez után, majd Vendl pölgármesíer mon dott szép záróbeszédet. Az ünnepélyt a Hymnus fejezte be. A Dalárda pompás énekkarát Német Gyula ág. ev. lelkész vezényelte a tőle meg szokott müértéssel. A szekszárdi Róm. Kath. Olvasó kör vasárnap este ünnepelte március 15-ét. Zsúfolásig megtelt a Kör nagy terme. A Hymnus eléneklése után Molnár József felsőkereskedelmi is­kolai tanár tartotta meg jól átgon­dolt és a nap jelentőségét méltató szép ünnepi beszédét, melynek szinte szerves folytatása volt a „Nem, nem, soha“ (Amertól) a Cecília vegyeskar precíz előadásában. Majd Német Zoltán felsőkeresk. isk. tanuló sza­valta el Petőfi : „Talpra magyar“ ját. Az ünnepély utolsó pontja a Szózat volt, melyet ismét a Cecilia-kar éne­kelt. A lelkes kis énekkaron meg­látszik az erős fegyelmezettség és a zenei inteligencia, ami biztosíték arra hogy a város közönsége a jövőben sok szépet fog tőle hallani. Szekszárdi Kereskedelmi Kaszi­nóban. A szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó este fél hét órai kezdettel szintén megünnepelte a márciusi na­pok emlékezetét. Az ünnepélyen igen sokan jelentek meg, ott láttuk töb­bek között Jankó Ágoston főispánt, dr. őrffy Imre nemzfctgyülési kép­viselőt, dr. Éri Márton alispánt, Vendl István polgármestert és Horti Béla rendőrkapitányt is. Az ünne pélyt Müller Albert, a Kaszinó el­nöke nyitotta meg lendületes beszéd del. Jilk Gyula szavalta nagy hatás­sal a Talpra magyart. A nap jelen­tőségét egy mélyen átgondolt és a márciusi napok sablonos megemlíté­sétől eltérő módon általános figyel­mét keltő beszédben dr. Fleischmann Ottó méltatta. Igazi műélvezetet nyúj­tott dr. Áldor György zeneszáma, aki brilliáns technikával és mély át- érzéssel egy saját kompozicióju Ku- ruc-ábrándot — amelybe Lsvatta sze­relmét is beillesztette — adott elő. Az ünnepély befejezéséül Schönstein József Petőfi 15 március 1848 át sza­valta igen jó hanghordozással és a költő érzéseinek hű interpretálással. Az ünnepély* után társasvacsora volt, amelyen dr. őrffy Imre nemzetgyű­lési képviselő és Vendl István pol­gármester is részt vett, ahol több sikerült feiköszöntő hangzott el. \ Arany, ezüst és doublé ékszerek, ] in fi-Tjrma, függő- és zseb- ? “ ML^9 órák nagy válasz- 4 • tékban kedvező i lj||||F mpm1 y ben Szekszárd, V • Széchenyi-u. 643. $ A Almássy-féle cukrászdával szemben. A ® Arany, ezüst, briliáns vétel legmaga- • f sabb napi árban. Szemüvegek orvosi ■ rendelésre kaphatók. — Ugyancsak ná- I ? lám eladó egy régi rámás zenélöóra. • _ (17) A szekszárdi áll. felsőkereske­delmi iskolában tartott üunepély a Szózattal kezdődött, utána Gedeon Béla igazgató mondott igen szép meg­nyitó beszédet. Blázsik Károly III. o. t. szavalta Arany „Rendületlenül“ cimü költeményét, Petőfi „Nemzeti dal“-át pedig Horváth I. II. o. t. Molnár József tanár méltatta ezután gyönyörű tanulmányában március 15-ét, amely nap felénk sugározza a 48 as márciusi magyarok egységében rejlő hatalmas erejét, amelynek pél­dája szerzi vissza a régi Magyar- ország teljességét, A Hymnus elének - lése után Németh Zoitán III. o. t. Végvárinak „Eredj, ha tudsz“, Nübl József III. o. t. pedig Sajó Sándor­nak „Msgyar ének 1919 ben“ cimü költeményét szavalta. Az ünnepét a „Magyar Hiszekegy“ eléneklése zárta be. A Bonyhádi Ált. Ipartestület az iparos és társaskörrel karöltve ren­dezte március 15Jki ünnepélyét. Az ünnepélyen Handl János testületi el­nök üdvözölte a vendégeket, majd Jánosy György tolna-váraljéi ref. lel­kész (akit a kör küldöttség utján hivott meg ünnepi szónoknak) min­denkit lenyűgöző ünnepi beszédet mondott, U;ána dr. Eib'ach Kornél beszélt, végül Molnár Lajos ipart, jegyző köszönte meg a szónokok köz­reműködését. Az ünnepet követő va­csora alatt Hand! János elnök kö­zölte az egybegyültekke', hogy egy iparostársnk aznap délután elhaláloz- ván, családját a legnagyobb nyomor­ban hagyta hátra, A rögtön megin­dult gyűjtés hatása alatt több mint fél millió koronát adtak össze a visszamaradt család részére. A bonyhádi főgimnázium már­ciusi ünnepe a következő műsorral folyt le: 1.1Himnusz (közének), 2. Mohács után. Irta: Sajó Sándor. Sza­valta: Greifenstein Zoltán VT. o. t. 3. Hubay:, Op. 82. Csárdajelenet:. Hegedűn előadta: dr. Schmidt Géza bátaszéki orvos. Zongorán kisérte: Zvarinyi János tanári 4. Himnusz. Schubert F.-től. Előadta az alkalmi vegyeskar. 5. Ünnepi beszéd. Tar­totta Tomka Gusztáv tanár. 6. Petőfi ól 1 Irta: Zvarinyi Szilárd. Szavalta: Kusszer Antal Vllf. o. t, 1. Liszt F. VIII. Magyar rapszódia. Zongo- rán előadta Zvarinyi János tanár. 8. Székelyország álma. (Melódráma). Előadta: Kreschka Frigyes Vili- o. t. Zongorán kísérte: Zvarinyi János tanár. 9. Szózat (közének). A gyö­nyörű ünnepélynek nagy hatása volt a hallgatókra. Nagyszékely lakossága március hó 15 én délelőtt a ref. magyar tem­plomban istentiszteletet hallgatott, me­lyet Haraszi Károly felvidéki mene­kült ref. lelkész tartott. Beszéde a temp'omot zsúfoltig betöltő németajkú közönség lelkében ' mély hatást gya­korolt. Az istentisztelet után az el­esett hősök emléke előtt a dalárda énekelt, mire újból Haraszi Károly lépett a pódiumra és nagy hatású beszédével még a régi, öreg német­ajkú embereket is teljesen magával

Next

/
Oldalképek
Tartalom