Tolnamegyei Ujság, 1924 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1924-03-15 / 11. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1924 március 15. TÓTH JÁNOS őrá» é* ékszerész Szekszárd, Kaszinó-bazár. Elvállalok minden, a szakmába vágó munkát, átalakításokat és javításokat, pontosan, jutányos árakon. Állandóan raktáron tartok mindennemű ékszereket, zseb- és ingaórákat. ■ IfónlrAHAtfllr kézimunka-iálczák lU'IJAenSIBAi szakszerű készítését vállalom. — Szentképek, likőr-, boros-, vizes-, kompót-készletek, tányérok, tálak nagy választékban kaphatók B ELASITS ISTVÁN Szekszárd, Garay-tér, Schulz féle ház. Épület-üvegezések pontosan készülnek.^ A legszebb polgári ruhák nálam készülnek mérték szerint Használt ruhát veszek, valamint uj és használt ruhát eladok a legolcsóbb áron TRAUBERT IHRE Szekszárd, Vásártér 396. (Hevesi-ház.) az udvarban 3 1 Gazdasági és ipari sépejT1 benzinmotorok, kerékpárok, író- és ▼»rrójréo*k ja vitását szakszerűen és jutányos áron eszközli* SOHHER BÉLA Ssekezárd* Raktáron tartom a legjobban bevált répavkrA és knkoiica-tnorzsoló gépeket, továbbá ekéket és fogasokat. Ozlet: Oaray-tér Pirnltzer-fit. házban (volt Rotb-fále Üzlet). Műhely Balogh Adám-utca 104. sz. ... w A kalaznói gyilkosság. A tettest életfogytiglani fegyházra ítélték. A gyilkosság. Még az elmúlt év augusztus hó 5-én történt, hogy Ti)l Henrik jómódú kalaznói lakost a szőlőben présházának ajtaja előtt agyonlőtték. A tanya egy kivágott: dombba akként volt beépítve, hogy a gyilkos a tanya melletti parton levő akácfa cserjésben elrejtőzve észrevétlenül vár k&tta be áldozatát és a cselekményt is észrevétlenül követhette el. így történhetett, hogy az eseményt senki sem látta és a tettes észrevétlenül •(menekülhetett a gyikosság színhelyéről a tanya mögötti földeken. — A gyanú. Till Henriknek számottevő ellensége nem volt, de a fámban tudták, hogy Till Henrik, » házában élő veiével rosszul él. A veszekedések és lettlegességek is napirenden voltak köztük, ezért a gyanú rögtön Till Henrik vejére, Hedrich Henrikre irányult, aki ellen a nyomozás bizonyítékokat is talált és igy Hedrich Henrik ellen meg is indalt bűnvádi A tárgyalás. Ebben az ügyben tartotta f. hó 11-én és 12 én a főtárgyalást a szekszárdi kir. törvényszék dr. Végess Ferenc kir. ítélőtáblái bíró vezetése alatt álló tanácsa. Szavazó bírák dr. Iliinké Imre és lovag Riebel Ármin voltak, a vádat dr. Hacksch Ferenc kir. ügyész képviselte. A vád. A vád szerint Hedrich Henrik még az 1920. évben ellopta Dechert Illés kalaznói lakos fegyverét, azt évekig rejtegette és a gyilkosság Urvét a legapróbb részletekig előre megfontolva lőtte agyon apósát. A cselekmény elkövetése után a fegyvert a Till Henrikkel ellenséges viszonyban levő szőlőszomszédjának, Deokert Henriknek a présház a padlásán elrejtette és azután a földeken keresztül Till Illés korcsmájába szaladt, ahol abból a célból, hogy ali bijét bizonyíthassa, Varga Józseftől tüntetőleg kérdezte, hogy hány óra van. A Vádlott. Hedrich Henrich tagadta a gyilkosság elkövetését. Előadta, hogy a gyilkosság napján ebédntán a lovakat megetetve, a gyümölcsöskertben feküdt és aludt, azután sógorához Beoker Konrádboz, onnan a tengeriföldjére, azután Till Illés korcsmájába, majd onnan V46 óra tájban haza ment és otthon értesült a gyilkosság elkövetéséről. Azt is tagadta, hogy Deokert Illés fegyverét ellopta Volna és azt mondta, hogy fegyvere nem is volt. A tanúkihallgatás. Bedrich kihallgatása után egymás után hallgatta ki a törvényszék • vád tanúit. Bekker Illés, Till Henrik szőlőszomszédja előadta, hogy mint rendesen, a tragikus vasárnapon is együtt mentek ki a szőlejükbe, a mely egymás mellett van. Amint kiértek, mindegyik a maga tanyájába ment. Ő elkezdett bort fejteni és körűibe lül egy negyedóra múlva lövést hal lőtt, a melyről azonban azt gondolta, hogy a vadászok fegyverétől való. Később értesült csak arról, hogy régi barátjának az életét oltotta ki a lövés. Az anyós. özv. Till Henrikné, a meggyilkolt özvegye kedvezőtlenül vallott a vejére. Elmondta, hogy életük örökös rettegésben telt el, mert mindig féltek, bogy Hedrich Henrich megöli őket, hiszen ezt a szándékát több ízben fenyegetőleg hangoztatta is. Előadta, hogy Hedrich Henriknek az a védekezése, hogy ebéd után a gyümölcsösben aludt, nem felelt meg a valóságnak, mert sem ő, sem a só gora nem látták ott, pedig mindketten kinn jártak a kertben. Hedrichaek ezt a védekezését más oldalról is megcáfolták, mert a fü a gyümölcsösben ,sehol sem volt le heverve, ő tehát ott nem tartózkodhatott. A vádlott cinizmusa A gyilkosság elkövetése után is roppant cinikusan viselkedett Hedrich, aki sem szánalmat, sem megdöbbenést, sem ijedelmet nem mutatott de akkor elkezdett reszketni, “amikor arra kérték, hogy fogjon be és menjen el a szőlőbe az apósa hullájához, azután pedig a csendőrökért és orvosért. Ekkor ijedt meg annyira, hogy a lovakat sem birta befogni. A koronatanú. Érdekes epizódja volt a főtárgyalásnak Müller János kalaznói lakos kihallgatása, aki amint belépett a terembe, csak a vádlottat nézte és nem mert beszélni sem. Dr. Haksch Ferenc kir. ügyész indítványára a főtárgyalási elnök a vallomástétel szabadsága érdekében Hedrichet a tanú kihallgatásának tartsmara eltávolította a teremből. Ekkor nagy akadozva előadta, hogy Hedrichet Till présházának irányából a kukoricaföldje felé gyors lépésekbeo látta menni kevéssel a gyilkosság valószínű időpontja utáu. Bajok a koronatanú meg- esketese körül. A kir. törvényszék elrendelte a megesketését, de azzal is baj volt, mert az először megszökött az eBküre felállított tanuk közül, később pedig amikor előcibálták, pár kezdő szónál nem mondott többet az eskü szövegéből. Háromszor az anyanyelvén, kétszer magyar nyelven kísérelték meg a tanú megesketését, amellyel még a tolmács is sikertelenül kísérletezett, azonban a bárgyú tekintettel maga elé meredő tanú az „Isten en gém úgy segéljenu esküzámdékot nem volt hajlandó kimondani. Végül is az elnök elrendelte elmebeli állapotának a megvizsgálását. Amikor a tanú meghallotta, hogy aznap nem mehet haza es az elnök azon intelmére, hogy a tárgya1 ás összes költségeit neki kell megfizetni, az esküt letette. A védő a megesketés ellen, minthogy nézete szerint a tanú részeg állapotban volt, semmiségi okot jelentett be. Az alibi. A tanúvallomások során szépen tisztázódott az is, hogy miként lopta el Hedrich Deckert Illés fegyverét a présház ablakrácsának a kifüré szelése utján, hogyan mondta otthon, hogy fegyvert vett, majd eladta, pedig valahol elrejtve tartotta, végül, hogy hogyan iparkodott a Till korcsmájában alibit szerezni. A főtárgyalás fontos és kiemelkedő része volt a nyomozást irányító Reich Oszkár főszolgabíró és a nyomozást teljesítő csendőrök kihallgatása. Ezek bői a kihallgatásokból láttuk, hogy a nyomok felfedezése és a tettes személyének felderítése majdnem kizárólag Reich Oszkár gyönki főszolgabírónak az érdeme, aki a gyilkosság elkövetése után nyomban kiszállt Kalaznóra és a nyomozás irányítása és részben a saját nyomozó tévé kenysége utján megállapította, hogy miként követte el Hedrich a gyilkosságot, hogyan menekült a gyilkosság elkövetése után és miért nem állhat meg védekezése. A főszolgabíró — saját szavai szerint — szinte ngy követte csendőrökkel a tettes lábnyomait a helyszínéről a menekülés utján, mint ahogy a kopók mennek a vad nyomán. A perbeszédek és az ítélet. 12 én dé után 5 órakor került a sor a perbeszédekre. A per egéBz anyagát felölelő vád- és védbeBzéd, valamint a replikák után az ítéletet hosszas tanácskozás előzte meg és csak esti 8/é8 órakor hirdette ki dr. Végess Ferenc kir. ítélőtáblái bíró, hogy a kir. törvényszék bűnösnek mondta ki Hedrch Henriket a gyilkosság és lopás büntsttében és ezért az enyhítő körülményekre való tekintettel halálbüntetés helyett életfogytiglani fegyházbüntetésre iteite. Az ítéletben a kir. ügyész megnyugodott, ellenben a vádlott és védője a bűnösség megállapítása miatt felebbezést jelentettek be. A közönség. A főtsrgyalás iránt szokatlanul nagy volt az érdeklődés, annál is ipkább, mert a vád közvetett bizonyítékokon épült fel, úgy, hegy a bizonyított tények összeáljitása utján levont logi kai következtetés alapjáp volt a cselekmény elkövetése bizonyítottnak vehető. Ily főbenjáró bűncselekménynél nagyon ritka eset, hogy valakinek a bűnösségét ilyen közvetett bizonyítékok alapján állapíthassák meg. VILÁG-MOZI Werner Kraus Az ördöngös Hogger Magyarok nagyböjtje. Irta: Bräutigam Ferenc szakad áti plébános. Hamvazószerdán szürke kis hatna- kereszteket rajzoltak homlokunkra Azóta itt röpködnek a levegőben á korpor szavak, mintha valami más világból hallauók: Memento homo] Érezzük, tudjuk, hogy a pálmavasár, napi Hosianna barkájának hamuja porzott arcunkon, igen: minden világi örömünk a hamvazószerda hideg hamvvedrébeo végződik I Ezzel a gondolattal mentünk ezen a napon munkánkra és azt hittük hogy más is igy gondolkozik. Azt hittük, hogy minden magyar (élekbe belezúg a lemondás keserű szava hogy mindannyian ugyanazzal a sötét titokkal szivünkben kelünk és fekszünk: Magyar testvéreim, a ti nagyböjtötök van most, a ti dicső- ségtek hamuja száll a viola ködben. Igen, úgy véltük, hogy ezen gondolat keményebbre edzi szivünket és közelebb hoz bennünket. Hiszen nagy, megszentelt gyászban olvadnak ősz- sze 1 Mert elvették tőlünk földünket, marhánkat, elrabolták tengerünket, hegyeinket, megszentségtelenitették múltúnkat, egész történelmünket, ki- háuyták apáink csontjait ezeréves álmukból és mosolygó arccal kiáltották felénk : íme az igazság 1 És most száll-száll a légben a szürke hamu, a magyar nagyböjt hamuja, fajunk és dicsőségünk violaszinü ködében — és ismét látjuk őket a Mentőket, sz UbermeDscheket: jönnek megmenteni a magyar nemzetet, jönnek kölcsönöket, segélyeket ' osztogatni. Csapatostul, faikánként. Épen a nagyböjtben 1 Faj ngy kissé a szivem 1 Mert látom még az özvegyek komor fátyolét, mert hallom a bántó rikácsolást a magyar törvényhozás termeiben, mert sokan tovább járják a farsangi járat ott a magyar bánat sírja felett és mert felednek -— sokan hamar felednek. Mikor lesz ezek számára nagyböjt ? Testvéreim! Mi azonban Álljak a küzdelmet, mi csukott ajkakkal és meleg szívvel szorítjuk homlokunkra a szürke hamut és aztán megcsókoljuk azt. Igen. Várjuk a nagy hajnalt b Amikor a hamuból élet, a szürke szinből sziporkázó Istenek hajnala lesz, amikor ujjongó Hallelnja fog végig dübörögni a dermesztő hideg mezőkön — és uj élet támad a régi hamvakból 1 Magyar nagyböjt! Már nem félek, már nem rettegek 1 A Szekszárdim syártott gyapjúszövetek. A napokban meglátogattuk a „Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének“ szekszárdi szövőtanfolyamát, amely már több miut egy óvs olyan szép eredménnyel végzi munkáját, hogy csak a legnagyobb elismerés és dicséret hangján emlékezhetünk meg róla. Étidéig már bárom szövőtanfolyamot tartott a Mansz. és egész nag; tábort tesz ki annak a sok lesen, a tmgiKUS vasárnapon is egyim «nu megnauoua, nogy aznap nem ___________________________~ tábort tesz ki annak a sok leányná HA UTHEB BYULfl fosműterrae SZEKSZARD^SzeKszárd-wíM ««%tt tcmmi» 107
